Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
3 1970. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szolnok megyei Néplap jí szerkesztőségének és munkatársainak Tisztelt Szerkesztőségi Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága nevében meleg szeretettel köszöntőm Önöket a Magyar Sajtó Napja alkalmából. Egyben köszönetét mondok a Szolnok megyei Néplap szerkesztő bizottságának és munkatársainak, a lapkiadó vállalat dolgozóinak azért a fegyelmezett és eredményes munkáért, amellyel pártunk X. kongresszusának előkészítésében dolgoztak. A Magyar Sajtó Napja alkalmából kegyelettel emlékezünk azokra, akik több mint fél évszázaddal ezelőtt megteremtették hazánkban a kommunista sajtót, életre hívták a Vörös Újságot, a Magyar Tanácsköztársaság előhírnökét és harci fegyverét; azokra, akik a Tanácsköztársaság időszakában lankadatlanul küzdöttek az eszméért, hirdették azt és szervezték a magyar nép erejét az új rend védelmére. Kegyelettel emlékezünk azokra is, akik az illegalitás nehéz viszonyai között dolgoztak, dacoltak az ellenforradalmi terrorral és szinte minden nap és minden éjjel a halállal néztek szembe. És nem utolsósorban emlékezünk azokra is, akik a fel- szabadulás után felismerték a sajtó fontosságát és tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban, a Magyar Népköztársaságban a párt szava és politikája az újságok lapjain minden nap eljut a magyar dolgozókhoz. Kedves Elvtársak! Szocialista építőmunkánk előrehaladt. A körülmények és a viszonyok változtak, de a sajtó hivatása és feladata változatlan maradt. Sajtónk ma is a párt szavának hirdetője, propagandistája, agitátora és szervezője. A megyei párt-végrehajtóbizottság büszkén vallja, hogy a Szolnok megyei Néplap egész tevékenységével ennek a követelménynek mindenkor megfelelt. Ennek kifejezője a lap színvonalának és példányszámának rendszeres növekedése is. Nemrégen fejeződött be pártunk X. kongresszusa. A kongresszus összegezte a szocialista építés eredményeit és a párt érvényben lévő programján belül meghirdette a legközelebbi feladatokat, a szocializmus magasabb szinten való építését. Most az a fontos, hogy erre a feladatra hívjuk harcba, mozgósítsuk, szervezzük a megye dolgozóit. Pártunk megyei végrehajtó bizottsága nevében még egyszer megköszönöm a X. kongresszus előkészítésében végzett munkájukat, s kívánom, hogy érjenek el újabb sikereket a szocializmus építésének ránk váró nagy munkájábanAz MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága nevében: Csáki István, a pártbizottság első titkára • ka A Magyar Sajtó Napja alkalmából Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára köszönetét fejezte ki szerkesztőségünknek a szövetség céljait elősegítő munkájáért. Ugyancsak köszönetét és jókívánságait tolmácsolta szerkesztőségünknek Posta Mihály, a munkásőrség Szolnok megyei parancsnoka. Lapunk szeptember 24-i számában megjelent, „Tízezernél több hiba volt a tízemeletesben” című riportunkban többek között idéztük ördögh Béla, a Móra Ferenc utcai új épület lakójának levelét, amelyben ezt írta: „A tervezők mindenre gondoltak, még a konyha és a mellékhelyiségek szellőztetésére is. Kár, hogy a szellőző berendezések működését biztosító motorok a mai napig sincsenek beszerelve. így aztán szellőztetni csak a szobán keresztül lehet, közben az ember akaratlanul is „élvezi” a konyha és a mellékhelyiségek illatát.” Akkor a Szolnok megyei Beruházási Vállalatnál azt mondták, hogy a hiányzó motorokat előreláthatóan november közepén fogják fölszerelni. November közepe jócskán elmúlt már és — mint a lakók panaszaiból kiderült — a motorok még mindig nincsenek sehol. Érdeklődtünk ismét a beruházási vállalatnál, ahol nem sok vigasztalót mondtak. A motorokról mindössze annyit tudnak, hogy „állítólag beszerezhetetlenek.” Az épület kivitelezője, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. A motorokat neki kellett volna fölszerelni, de nem tudták, mert egyelőre nincs motor, a berendezéseket ugyanis a FÚTÖBER készíti, azaz kellene, hogy készítse. Konstrukciós hiba miatt ugyanis leállították a gyártását, majd szeptemberben ismét megkezdték. Az országban viszont sok, hasonló házat építettek és ilyen rövid idő alatt nem tudják pótolni a lemaradást. Mint Urbán János, az építőipari vállalat termelési szakosztályvezetője elmondta. a FÚTÖBER vezetői azt Ígérték, hogy december végéig leszállítják a hiányzó motorokat. Ha az Ígéretüket be is tartják, akkor az építők január közeoéig be is szerelik azokat a lakásokba Van azonban egy aprócska probléma: a FÚTÖBER csupán szóbeli Ígéretet tett, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szerződését — két év elteltével — a mai napig sem igazolta vissza. Vagyis: „az ígéret szép szó...”, de a szolnoki tízemeletes lakói most már a motorokat szeretnék látni. Sőt nemcsak ők, hanem a tizennyolcemeletes toronyházban lakók is. Ott ugyanis hasonló a szellőztetés. A Móra Ferenc utcában december 8-án kezdődik az átadása a tízemeletes ikertestvérének, egy 127 lakásos épületnek. Ez a ház — ki tudja meddig — még abban is hasonló lesz a másikhoz, hogy a szellőztető berendezések innen is hiányozni fognak. — zámbó — Tizenkétmillió látogató A Hungexpónál összesítést készítettek a magyar kiállítók idei külföldi szerepléséről. A magyar külkereskedelmi vásár- és propaganda iroda 1970-ben harminchat vásáron, illetve kiállításon rendezte meg a hazai vállalatok együttes bemutatkozását. A magyar árukat a szocialista országok tíz nagyszabású vásárán láthatták az érdeklődők, ezenkívül az európai tőkés országok 16 kiállítására küldtek ipari és mezőgazdásági termékeket a magyar vállalatok. A tengerentúli országokban a korábbi évekhez képest több helyen, összesen tíz vásáron vettek részt kiállítóink, akik először jutottak el a kenyai Nairobiba és az ecuadori Quitóba. A Hungexpo 26 helyen árukiállítást rendezett, s három vásáron nyitottak információs irodát, ahol felvilágosítást adtak a magyarországi üzletkötési lehetőségekről. 1970-ben három országban magyar kereskedelmi napokat, illetve magyar hetet rendeztek. Ugyancsak három helyen volt önálló magyar kiállítás, a legnagyobb a moszkvai ,Á szabad Magyarország 25 éve” — című jubileumi kiállítás, amely a látogatók számát tekintve is rekordot hozott: egymillióan keresték fel a bemutatót Szolgáltatás — de kinek? A lakossági szolgáltatásokkal — akár csak megyénk más városaiban — Jászberényben is gondok vannak, pedig az emberek ott is igénylik, hogy az eddigiek mellé új szolgáltatásokat vezessenek be, a meglévőket pedig korszerűsítsék. A jászsági városban a TEMPO KSz helyi kirendeltsége egyike azoknak az egységeknek, amely több éve végzi ezt a fontos munkát. Jelenleg harminchét dolgozót foglalkoztat hét triciklivel és négy lovaskocsival igyekszik kielégíteni a lakosság és a közületek igényét A vevők kívánságára házhoz viszi az üzletekben vásárolt nehezebb áruféléket (bútorokat, kályhákat, hűtőszekrényeket), vállalja a különböző tüzelőanyagok szállítását, a szén és a fa lehordását. A lakosság igényelné a nagytakarítási, a nagymosási szolgáltatásokat is, mivel azonban a TEMPO-nak erre megfelelő emberei nincsenek, nem tud ilyen munkát vállalni. A négy lovaskocsit leköti a műszerész ktsz, a BUBIV helyi részlege, az SzTK, a kórházak. Huszonegy embe- , rük állandó jelleggel a Hűtőgépgyár szállítási osztályán dolgozik két műszak, ban. A TEMPO éves forgalma meghaladja a két és negyed- millió forintot, ebből azonban mindössze 460 ezer az az összeg, ami a lakosság részére végzett munkából származik. E számokból az derül ki, hogy össztevé- kenvségében aránytalanul kevés a közvetlen lakossági szolgáltatás. Simon Imre, a kirendeltség vezetője nem is csinál titkot abból, hogy szívesebben vállalnak munkát üzemeknél, vagy vállalatoknál. Mint mondta, számukra jóval gazdaságosabb a közületek részére végzett tevékenység. Ezekkel az érvekkel nehéz lenne vitába szállni, szóvá kell tenni azonban, hogy a TEMPO- nak nem feladata munkaerőt „közvetíteni” vállalatok részére. Az idén például, amikor szeptemberben hirtelen leromlott az idő, mijnkaerőhiánvra hivatkozva a megrendeléstől számított 10—12 nap után tudta csak a tüzelőolaiat házhoz szállítani. Pedig elsősorban ezzel kellene többet törődnie. L A. Mit várnak új szakszervezeti tisztségviselőiktől a papírgyári munkások? A kérdésre adott fele etek tanulsága Tizennégy papírgyári munkástól érdeklődtem a délutá- nos műszakban arról: mit várnak f új szakszervezeti tisztségviselőiktől műhelybizottságaiktól és felsőbb (gyári) érdekképviseleti szerveiktől. A IV. tekercsvágó gépnél dolgozó három-négy embernek az volt a véleménye: dolgozzanak az új tisztségviselők és megválasztott szervek is olyan jól, mint a régiek dolgoztak. Ez bizony édeskevés Ám, hogy az igények ennél jóval többre „irányulnak”, azt a másik két helyen nagyobb számban megkérdezettek válasza tanúsítja — úgymond — napnál világosabban. Az I-es papírgépnél dolgozók közül az első válaszadó talán a legfontosabbal kezdte: Jobb, az eddiginél jobb tájékoztatást várnak az új szakszervezeti szervektől! Az ő műszakjuknak a műhelybizottságát az idén még csak egyszer — valamikor az év elején — hívták össze tanácskozásra, azóta sem. Ez bizony édeskevés. Mindenek előtt a műhelybizottság titkárának a munkájára vet igen rossz fényt. A dolgozók elvárják, hogy a bizalmiak útján is tájékoztassák őket az időszerű problémákról, eredményekről. Mint elmondták a bizalmi-választás úgy történt, hogy a művezető összehívta a dolgozókat, s „föltette” a kérdést: megválasztják-e az eddigi bizalmit vagy mást akarnak talán? A válasz kéz- felnyújtás volt, megválasztották a régit. Az illető azonban egy szóval sem adott számot az előző időszakban végzett munkájáról, sem a további teendőkről, amelyek a csoportban megoldást sürgetnek. Kérdéseimre olyan választ is megfogalmaztak, miszerint a szakszervezeti tisztségviselők nem is merik elmondani véleményüket, nemhogy érvényt próbálnának szerezni javaslataiknak. Hogy miért, arra azt mondták: lehet, hogy kenyérféltésből, lehet, hogy más ok miatt. Ezt bizonyosan nem tudták a kérdezettek sem. Nagyon elvárják a törzsgárda jobb megbecsülését anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ezt olyan munkás mondta aki 17 éve dolgozik a papírgyárban, s joggal fűzte hozzá: ne adjanak több fizetést az újonnan felvett embernek, mint a törzsgárda tagnak. A kérdésre, hogy a törzsgárda-jelvény átvételekor borítékban is kézhez kapnák-e valamit, ez volt a válasz: nem. Joggal kifogásolják Sok szempontból szólták a megkérdezettek a bérezés, az anyagi megbecsülés más problémáiról is. Az I-es papírgépnél például kifogásolták, hogy a létszámhiány miatt nélkülözőitek feladatainak ellátásáért egy fillért sem kapnak. Korábban az így megtakarított bérből azok részesültek, akik mások helyett is dolgoznak. Ugyanezt méltán elvárnák jelenleg és a jövőben is. Az új feldolgozó üzem munkásnői közül többen — az sem túlzás hogy sokan — keveslik az órabérüket, ök elsősorban is e problémájuk felvetését várják az újjáválasztott érdekképviseleti szervektől. Helytelenítik például — amiben aligha lehet ellentmondani nekik —, hogy a nehezebb és piszkosabb munkáért is általában ugyanannyi órabért adnak, mint a könnyebbért és tisztábbért. Más bérezési gondokat is említettek itt, amelyek megoldásához a gyárnak mind a gazdasági, mind a szakszervezeti vezetésétől joggal vártak volna több segítséget, méltányosabb eljárást. Úgyszintén a termelési tanácsko- ■ zásokon a felsőbb vezetéshez szóló észrevételekkel, javaslatokkal kapcsolatban is, amelyeket a dolgozók tesznek. Több és jobb munkát várnak Mindezek hiányában nem csodálható, hogy az egyik megkérdezett így vélekedett: Azt nem mondja éDpen, hogy a szakszervezet náluk csupán formaság, mert több annál. De várakozásuk szerint az eddiginél sokkal több és jobb munkát kell végezniük áz új szakszervezeti szerveknek és tisztségviselőknek ahhoz, hogy a munkások véleménye is több elismerést tartalmazzon a képviseletükben végzett működeikről. M. I. Hüss statisztikái kiadvány 1970-ben Szolnok megye fejlődése a számadatok tükrében Ebben az évben húsz elemző jellegű statisztikai kiadvány jelent meg Szolnok megyéről a KSH megyei igazgatóságának gondozásában. A megye társadalmi, gazdasági jelenségeit regisztráló, összefoglaló statisztikai évkönyv, — amelyet csaknem ezer példányban adtak ki, nagy segítséget ad a tervezéshez. Négyszáz oldalon, adatok tömege ad hiteles képet 1969 szinte minden jelentős gazdasági, társadalmi változásáról, a népesség alakulásától a munkaügy, egészségügy, művelődésügy változásáig. A X. pártkongresszus tiszteletére készítettek egy — külsejében is reprezentatív nagykiadványt, „A megye társadalmi—gazdasági helyzete és fejlődésének főbb tendenciái” címmel. A kötet a felszabadulástól napjainkig jól áttekinthető képet nyújt a megye minden változásáról. Alapvető megállapításai Szolnok megyéről: a megye fejlődése szinte minden téren gyorsabb ütemű, mint az várható volt. Lényegesen megnövekedett az ipar szerepe, bár a fő jelleg továbbra is a mezőgazdaság marad. A negyedik 5 éves tervidőszak előhangjaként adták ki „A termelő ágazatok gazdasági hatékonysága” című összefoglalójukat, amely nemcsak a munka termelékenységének növekedését, hanem az eszközfelhasználás alakulását is nyomon követi. December második hetében hagyja el a nyomdát az a kiadvány, amelv a harmadik ötéves tervidőszak várható Szolnok megyei eredményeit foglalja össze. Idézet a kiadvány néhány még- állenoáséből: ..Szolnok megyében a szocialista ipar termelso—60 százalékkal növekszik. Ez a növekedés az építőiparban 53—55 szá* zalékos. Mindkét számadat azt bizonyítja, hogy az országosan előirányzottnak szinte a dupláját sikerült elérni a megyében. A lakosság pénzbevétele csaknem más- félszeresével növekedett. A kiskereskedelmi eladási forgalom 61 százalékkal nőtt.” A KSH megyei igazgatóságának munkatársai a nép- számlálás adatait már eljuttatták az országos gépi fel- dolgozási központnak. Az előzetes eredményekről kiadtak egy összefoglaló füzetet. NéMagyarország ismét előbbre került az italfogyasztás nemzetközi ranglistáján: a legutóbbi adatok szerint már a kilencedik helyet foglalja el. A szomorú adat nyomán a Magyar Vöröskereszt alkoholizmus elleni országos bizottsága átfogó felmérést készített az alkoholfogyasztás növekedését befolyásoló té- nyezőkről, s „feltérképezte” az italozás gazdasági és tár- J sadalmi következményeit is. hány jellemző adata: január elsején 450 ezer lakost számláltak össze Szolnok megyében. Ez a szám 12 ezerrel kevesebb, mint 1960 ban volt. Az ország lakóinak 4.4 százaléka ' él a megyében. Területének minden négyzetkilométerére 81 ember jut. A községekben tovább csökkent a népesedés. Az elmúlt *íz év alatt 21 ezer ember költözött más lakóhelyre, a megye városaiban pedig nyolcezerrel több ember él, mint 1960-ban. . A népszámlálás részletes Szolnok megyei adatairól a tervek szerint 1972 első felében ielenik meg összefoglaló kötet. Ennek szöveges részét a KSH meffvei igazgatóságának munkatársai készítik el. kibővítve az adatokat a néns-’ő—aálás más vonatkozásaival is. Mint a bizottság illetékesei elmondták; hazánkban az alkoholok fogyasztása az elmúlt két évben 24 százalékkal növekedett. Tavaly már 8.6 liter szeszesital fogyasztás jutott egy főre, s mindinkább tért hódítanak a tö- ménv-italok. Az elmúlt évben az össztermék fogyasztásának mintegy 8 százaléka volt szeszes ital. A vendéglátóiparban 5 év alatt 30 százalékkal nőtt a szeszfogyasztás. — e. g. — Italban rövid a divat Kilencedik helyen áll hazánk az ,,alkohol-ranglistánn Ismét a „tízemeletesről66 As ígérettel nem. lehet ssellöstetni
