Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
Hire ösztönöz? S zinte már sistereg a ceruza, bemelegszik a szorzógép; számoszlopokkal teleírt papírlapok borítják az asztalt a téesz vezetés legbelső műhelyszobáiban. Egy hónapos a mezőgazdaság és az állam kapcsolatait újra rendező kormányhatározat, sorozatban jelennek meg a végrehajtási rendeletek. Szerte az országban számolgatják, milyen hatást várhatunk, mire ösztönöz az intézkedések összefüggő csokra. Ne kerülgessük a forró kását, mondjuk meg, hogy a számolás végeredményeit látva az első hatás sokfelé a* elked- vetlenedés volt. A mezőgazdaság, közelebbről a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete jövőre valamicskével feszítettebb lesz. Éveken át megszoktuk, hogy az új és új kormány- határozatok a lehetőségekbe valami pluszt adtak. A mostani nagyjából azonos a tavalyival, sőt a terhek egy kissé országos átlagban is növekednek. Mivel azonban a változások egyik lényeges vonása a fokozódó differenciálás, helyenként igen tarka a kép. A gyengébb szövetkezetek pluszt kapnak, a magasabb jövedelmi és földadókulcsokba tartozó szövetkezeteknél azonban az elvonás összege jelentősen is emelkedhet. Ezek a tünetek szültek helyenként aggodalmat. Mielőtt válaszolnánk ezeknek a mezőgazdasági vezetőknek, akik talán némileg elkedvetlenedtek, megkérjük őket, hogy csupán a napilapokban megjelent információk alapján fussanak végig az állami vállalatok és az ipar ösztönzési rednszerén. Látni fogják, hogy a helyzet ott is azonos, bizonyos pontokon még feszítettebb. Nincsen szó arról, hogy a mezőgazdaság ellen hatna bármiféle tényező. Arról van szó, hogy előtérbe kerültek bizonyos egyéb feladatok — lakásépítés, szolgáltatások, stb. — és ezért a termelőszektorokat általában a hatékonyság fokozására ösztönzik. Tehát arra, hogy a meglévő álló- és forgóalapokat, fizikai és szellemi kapacitást használják ki jobban, ne széliében terjeszkedjenek, hanem fölfelé nyújtózkodjanak. E zért semmi meghökkentő nincs abban, ha most azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság legfontpsabb feladata: a termelés folyamatosságának biztosítása. Súlyos hibát követ el az, a'ki nehezen összedolgozott számoszlopaiból levont következtetések alapján csökkenti a műtrágyaadagokat, eladja a növendékállatokat, leállítja az építkezéseket. Ez az, ami ellen ösztönözni kíván az állam. Igaz, nehéz esztendőnk van az idén, a termelés folyamatosságának biztosítása nem könnyű. De aki az elért színvonaltól visszalép, az esetleg a csökkenést konzerválja, az idei gyenge termés után „bebiztosít”, jövőre is egy legfeljebb közepes termést. Abból a közepesből pedig valóban nehezen fogja fizetni a jó szövetkezet a progresszív adókat. Az ösztönzés további fő irányai is jól felismerhetők. Fokozni a hozamokat, az állattenyésztés fejlődési ütemét úgy serkenteni, hogy az meghaladja a növénytermesztés fejlődését. Erre biztatnak a stabil árak, a szilárd takarmányhelyzet, a beruházási támogatások, a kocalétszámot védő állami intézkedések stb. Talán a baromfi az egyetlen terület, ahol a tendencia nem egyértelmű. A baromfi az egyetlen terület ahol a kedvezőek a körülmények, itt inkább a meglévő beruházások jó kihasználása, legfeljebb a saját feldolgozás irányába mutató tapogatózás az ésszerű. Az állattenyésztés beruházásaira ösztönöz a közgazdasági környezet, de nem egészen az eddig megszokott módon. Az 50 százalékos állami támogatás automatikus a szarvasmarha és sertésférőhelyek bővítésére, de nem jár minden körülmények között. Az állam látni akarja, hogy a téesznek csakugyan megvan a saját anyagi ereje, mégpedig nemcsak az építkezésekhez, de a felszereléshez és a benépesítéshez is. Megkívánja, hogy a beruházás új férőhelyeket eredményezzen és biztosítékokat kíván arra is, hogy a felhasznált pénz valóban rövidesen húst termei majd a népgazdaságnak. Ez végeredményben közös cél, hiszen a téesznek is érdeke, hogy az építkezés ne nyúljon el a végtelenségig és a kész istállóban legyen állat is. A z egész légkör azonban óvatosságra int. Tarthatatlan, hogy a mezőgazdaság, ahol a bizonytalansági tényező egyébként is nagyobb az átlagosnál, irreálisan túlzott kockázatot vállaljon egyes gazdasági döntéseknél, főként a beruházásoknál. Lám az idei tapasztalat is megmutatta a mezőgazdaságban, hogy itt fikszre tervezni nem lehet. És megmutatta az idei év azt is, hogyha megfeledkeznünk az emberekről, akkor esetleg elveszíthetjük az embereket. Nem csupán a beruházáshoz szükséges tehát a biztonságos anyagi fedezet, de a személyi részesedéshez is. A téeszekben ezek számára a jövőben nagyobb biztonsági tartalékokra van és lesz szükség. A mezőgazdaságra eddig — különösen az utóbbi években — robbanó tempójú fejlesztés, beruházás volt a jellemző, bizonytalansági tényezők árán is. Ügy tűnik, hogy most a „fontolva haladás” időszaka következik. Legalábbis a gazdaságok jelentős csoportjaiban. F ontolva haladunk talán, de változatlanul előre. A passzív védelembe vonulásra, a lendület elvesztésére, a kezdeményező kedv feladására semmi, de semmi nem ösztönöz a némileg megváltozott közgazdasági környezetben sem. Az első visszhangok Az E4K diplomáciai kampánya (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 3. OLDALON) Milyen lesz Szolnok az ezredfordulón ? A város általános rendezési terve a tanács előtt Élénken vitatott előterjesztést tárgyaltak tegnap délelőtt a szolnoki városi tanács ülésén. Barna Gábor, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője tett jelentést a megyeszékhely általános rendezésű tervének elfogadásáról. Szolnok általános rendezési tervét a Városépítési Tudományos és Tervező intézet készítette el. Hangsúlyozzák Szolnoknak, mint a közép Tiszatáj regionális centrumának, teljeskörű, felsőfokú ellátást nyújtó körzet- központkénti jövőjét. Ennek napjainkban a város még nem felel meg. Tehát meg kell teremteni a felsőfokú ellátás elemeit minden területen. Gazdaságföldrajzi helyzetünk, közlekedési kapcsolataink és infrastrukturális adottságaink ugyanakkor lehetővé teszik a további fejlesztést, jelentős ipari-forgalmi bázissá való kiépítést. Mindezekből következik, hogy továbbra is a város intenzív fejlődése várható, s így az ezredforduló tájékán 120—125 ezer lakosa lesz a megyeszékhelynek. Hogyan fejlődjön a város ? A terv a városfejlesztésnek három irányát jelöli meg: északra a Kisgyep felé, keletre az úgynevezett két vasút közötti területre és délre, a Tiszán túli területekre. Ugyanakkor azzal egyidejűleg a város hagyományos lakóterületének többsége átépül, magasabb laksűrűségű beépítéssel. A belső terület a város rekonstrukciója következtében — a lakóházak szintszámainak növelésével — kilencvenezer embernek nyújthat majd otthot. A kisgyepi részen további tizennyolcezer lakos helyezhető el. A két vasút közötti területen, Szandaszöllősön még további több tízezer ember elhelyezése lehetséges. Mivel azonban az általános terv 30—40 éves idő távlatán túl is tovább fejlődik majd a város népességszáma, a terv távlati lakóterületként — egyelőre csak alternatívaként — a Héki Államj Gazdaság alesiszigeti üzemegységét, illetve a szandai rét, területét is feltételezi. Melyiket választják majd, az attól függ, hol lehet olcsóbban megoldani a víztelenítést, a közműellátást, az alapozást. A közlekedésfejlesztés három eleme A terv a távlati közúti közlekedés fejlesztés koncepciójának három lényeges elemét tartalmazza. A 4-es út városi átkelési szakaszát távlatban Szolnok belső területétől déli irányba el kell terelni. Vagyis az új út a jelenlegi kiskunfélegyházi vasútvonal, a Körösi út, a Vöröshadsereg út helyén lenne, valamint a Tiszát átszelő kétszintes híddal, s úgy csatlakozna majd a Kertváros mentén vezető országos főútvonalra. Mindez feltételezi a Hullám utca, a budapesti fűrészek szolnoki telepének, a Körösi úti lakóterületek egy részének szanálását. Miután az elterelő szakasz megépítése, a sok műtárgy létesítése, és a szanálások miatt, előreláthatólag csak a nyolcvanas években valósul meg, szükséges keleti-nyugati és észak-déli irányban a 4-es út tehermentesítésére terelő utakat létesíteni. Ez az Ady Endre, a Keskeny János, a Sallai, a Petőfi út, a Rákóczi út kiépítésével és a Tisza híd északi hídfőjétől a Zagyva parton a Szántó utcán, a Mátyás király úton, annak déli irányú meghosz- szabbításával a József Attila. a Bajcsi Zsilinszky út találkozásához vezető úgynevezett északi körúttal valósul meg. További fontos eleme a város központi területeinek tehermentesítésére kialakítandó úthálózatnak a Verseghy, a Vöröscsillag út, a Sebestyén körút, valamint a Vöröshadsereg, a Mártírok útja, a Ságvári körút megfelelő szintű kiépítése. A terv harmadik, döntő fontosságú közlekedés-fejlesztési elhatározása a nagyarányú garázsépítés. Ezer lakosra 280 gépkocsit feltételez. Ezért a gépkocsiknak csak 15 százalékát tervezik kis garázsban és 35 százalékát többszintes garázsban elhelyezni. Szerepel a tervben a holt Tisza parti, mintegy 1-500 telkes üdülőterület, a Tisza-liget délnyugati irányban való bővítése és a jelenleg mentet- len területen lévő vállalati, hétvégi házas terület bővíté-- se is. Ugyanott a 4-es út és a Tisza közötti részen tervezik — az ármentesítés után — a központi sporttelepek kialakítását. Végül a várostól közvetlenül a kisgyepi lakóterülettől északra mintegy 400 katasztrális hold területet kiránduló erdőnek képzelnek el. A terv készítése közben az ÉVM új országos építésügyi szabályzatot adott ki. mely megváltoztatta, jelentősen növelte az iparterületek körüli védő távolságokat. Ezért a város általános rendezési terve azr ó-szolnoki teherpályaudvartól délre lévő ipari területek közé ékelt lakótelepek fejlesztését már nem tervezi. Feltételezi, hogy az a rész 50—80 év múlva mint lakótelep megszűnik és helyükön ipartelepítésre kerül sor. Ezért ezt a területet már most nem tervezik teljesen közmúvesí- teni. Állást foglalt a tanács A tervnek ezen legutóbbi megállapításával vitatkoztak a város lakói, a tanácstagok közűi a legtöbben. Állást fog. laltak abban, hogy a tanács változatlanul ragaszkodik a Tiszán túli, tehát a déli irányú fejlesztéshez is. Ezért az országos építésügyi szabályzat ■ idevonatkozó szabályainak kötelező alkalmazása alóli felmentést kérnek. Tehát azt a területet is teljesen közmúvesíteni kell. A tervezőkkel ellentétben a tanács a város hagyományos munkáskerületének fenntartásához ragaszkodik. Éppen ezért ki kell dolgozni annak a körzetnek is az alcentrumát. Többen kifogásolták, hogy a tervező nem jelölt helyet a Szolnokon létesítendő főiskolának. Ezt sürgősen pótolni kell. Legtöbben a város további fejlesztésére a szandai rét ármentesítését tartják megfelelőnek. A felszólalók közül többen kifejteitek: az új lakótelepek építése mellett még évtizedekig kényszerhelyzetként folytatnunk kell Szolnok rekonstrukcióját. így újabb és újabb bontási, építési gócok jelentkeznek majd a városban, de azok Szolnok fejlődéséhez elengedhetetlenek. V. V. Jó „kondícióban” a gabona A tervezettnél több vetés A vidéki mezőgazdasági nagyüzemekből érkező jelentések szerint az utóbbi két hét időjárása szinte feltette a koronát az idei szokatlanul enyhe őszre: a kellemes, fagymentes idő megkönnyítette a mezőgazdászok dolgát. Különösen a mélyszántásnál jött jól a szokásos november végi—december elejei lehűlés elmaradása. összesen 3.6 millió holdon akarnak a mezőgazdasági nagyüzemek mélyszántást végezni, november közepéig a terület 45 százalékával készültek el. Az azóta eltelt két hét az eredményekben ugrásszerű javulást hozott: a területnek már 65—7U százalékát felszántották, ami jórészt annak köszönhető, hogy elkészültek az őszi betakarítási munkákkal és a felszabaduló traktorokat ismét az ekék elé kapcsolhatták. A csapadékos, enyhe időjárás — azon túl, hogy por- hanyósabbá tette a talajt és megkönnyítette a szántást — elősegítette az őszi vetésű gabonák kelését. A későbbi vetésű búza az ország nagy részén most erőre kapott, azok a növények pedig, — amelyeknek szaporító anyaga korábban került a talajba, már szépen megerősödtek és jó „kondícióban” várják a téli hóbundát. összesítették a kalászos gabonák őszi vetési eredményeit is. A gazdaságok hozzávetőleg 1.5 százalékkal túlteljesítették a vetési előirányzatot, amely idén 2 millió 260 ezer hold. A mezőgazdászok még két hét „türelmet” kérnek a természettől. hozzávetőleg ennyire van szükség ahhoz, hogy elkészüljön a mélyszántás döntő többsége. Eeészen addig dolgoznak majd a traktorok, — ameddig nem fagy meg a talaj felszíne, illetve na- ,gyobb hóbunda nem akadályozza meg a gépek mozgását. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Üj vegyipari központ A negyedik ötéves terv időszakának legnagyobb — 4,5 milliárd forintos — vegyipari beruházására Leninvárosban kerül sor. Egyidejűleg a hazai vegyipar egyik fontos központjává előlépő fiatal város fejlesztéséle is kereken egymilliárd forintot költenek. E hatalmas összeg felhasználásával alakítják ki többek között a városközpontot, amely a hazai gyakorlatban egyedülállóan, egy tisztavizú mesterséges tó partján helyezkedik majd el. A tó parkosított, ligetes környékén kap majd helyet a tanács- és a pártház. az uj szálloda, a kiállítási célokra is alkalmas könyvtár, az ifjúsági ház és a város legszebb üzletei. Szociális és kulturális létesítmények mellett 2560 lakás épül Leninvárosban az új tervidőszakban. S ezekben mintegy 10 000 ember kap majd otthont, Árleszállítás az üvegiparban Az Üvegipari Müvek gyárainak — gazdasági, párt- és szakszervezeti — vezetői pénteken igazgatói tanácsülésen „emelték törvényerőre” az iparág 1971. évi tervét. Elöljáróban elhatározták, hogy a vásárlók érdekeit szem előtt tartva, módosítják az iparág üzemei közötti nyereségeloszlást. bőgj' a nagyobb kockázatot vállaló gyárak nyeresége arányban álljon a sikerekkel. A lakosság ellátásának növelésére a jövő évben az ideinél 12 százalékkal több üvegárut szállítanak a belkereskedelemnek. A termelékeny módszerekkel — préseléssel és üvegfúvó gépekkel — készített poharak korábban még hiánycikknek számítottak, most nemesak a hiány megszüntetésével, hanem árengedménnyel, a préselt és a gépi fúvású poharak árának 5—15 százalékos csökkentésével is javítják a hazat ellátást A január l-től életbelépő árengedményt a kereskedelem sem „nyeli el”, 8 így a jövő évben mintegy 7 millió forint megtakarítás maradhat a vásárlóknál. Hasznos útmutatás A Középtiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségé nőbizottságának tegnapi ülésén Bereczki Lajos, a szövetség titkára vázolta a nőbizottságok feladatát. Bódi Imre, a szövetség elnöke pedig a X. kongresz- szus nőket érintő határozatát ismertette. Az értekezleten hasznos útmutatásokat adtak a tsz nőbizottságok vezetőinek, hogy feladataikat jól elvégezhessék. Tudományos ülés a Hadtörténeti Intézetben Engels Frigyes születésének 151). évfordulója alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia pénteken közös, tudományos ülést rendezett. Az ülésen elhangzott előadásokban különös hangsúlyt kapott Engels Frigyesnek. - mint a marxista hadtudomány megalapítójának tevékenysége; az 1848—49. évi magyar forradalom és szabadságharc témája, továbbá a proletár osztály- harc és a hadsereg című téma Engels katonapolitikai munkásságával összefüggésben.
