Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. december 1.' Egy újjászületett nép állama Irta : Nqgus Arutyanjan, as Örmény Tudományos Akadémia tagja, as Örmény SsSsK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Az Örmény Szocialista Szovjet Köztársaság magas töke« fejlett, korszerű iparral, gépesített nagyüzemi mezőgazdasággal, élenjáró tudománnyal és kultúrával rendelkező, megújhodott országként köszönti megalakulásának fél évszázados jubileumát. Örményország sok évszázados történelme során számos pusztító háború színtere volt. A dolgozó nép könyörtelen ki zsákmány oltatása, az örmény nacionalisták népellenes felforgató tevékenysége a teljes tönkremenés szélére juttatta az országot. Az örmény nép sokáig kereste a súlyos helyzetből kivezető utak amelyet végül a kommunista párt és V. I. Lenin mutatott meg számára. Lenin és a kommunisták szervezték meg és irányították a forradalmi mozgalmat az országban, s tették lehetővé az örmény nép igazi nemzeti újjászületését. Örményország dolgozói 1920. november 29-én a kommunsita párt vezetésével szocialista forradalmat hajtottak végre és kikiáltották a szovjet hatalmat. Szovjet-Örményországban minden feltétel létrejött az Új városok, falvak Örményországban a szovjet hatalom fél évszázada alatt új városok és falvak, hatalmas iparvállalatok, vasútvonalak, gázvezetékek, ön- tözőcsatomák, elektromos távvezetékek, korszerű iskolák, kórházak, tudományos intézmények, üdülők stb. jöttek létre. Örményország a köztársaság dolgozóinak erőfeszítéseivel, a többi szovjet nép testvéri segítségével, a volt cári birodalom elmaradott határterületéből a Szovjetunió egyik jelentős ipari központjává alakult át. A köztársaság jelenleg körülbelül 180 féle ipari terElsőrendü jelentőségű a tudomány és köxoktatás anyagi és szellemi javak felvirágzásához. A köztársaság függetlenségét nemcsak területi és törvényhozási szuverenitása jellemzi, hanem az is, hogy az örmény nép saját belátása szerint fejlesztheti nemzetgazdaságát, kultúráját, anyanyelvét, tudományát, irodalmát és művészetét. Az örmény nép ma nem magányos, mint valaha. Testvérnépek állanak mellette. A testvéri barátság fénye ragyogja be az örmény nép történelmének legutóbbi fél évszázadát. A szovjet népek testvéri együttműködésének eredményeként az elmúlt ötven év során egyetlen hódító sem hatolt be Örményországba. Az örmény népet az a bizonyosság tölti el, hogy a jövőben is nyugodtan, szabadon alkothat, dolgozhat. Az elmúlt fél évszázad eredményességét bizonyítja az a tény is, hogy a köztársaság lakossága a szovjet hatalom fennállásának évei alatt több mint háromszorosára növekedett és most körülbelül eléri a 2,5 millió főt. méket exportál 72 országba. Az exportcikkek között elsősorban fémforgácsoló gépek, generátorok, transzformátorok. mérőműszerek, automatizálási eszközök, elektronikus számítógépek, szivattyúk, órák, másfajta gépgyártási, elektronikus és vegyipari termékek és természetesen hagyományos borok, konzervek, stb. szerepelnek. Sőt, mi több, Örményország ma már segítséget nyújt a fejlődő országoknak nemzetgazdaságuk létrehozásában berendezéseket, műszaki dokumentációt stb. szállít nekik. Köztársaságunk anyagi és szellemi kultúrájának, különösen sokágazatú iparának fellendülése szempontjából elsőrendű jelentőségű a tudomány, a felsőoktatás és a közoktatás fejlődése. Ez tette lehetővé a nép szellemi alkotó erőinek kibontakozását. Örményországban a szovjet hatalom megalakulása előtt nem voltak tudományos központok, ma viszont többek között már eredményesen működik köztársaságunk tudományos aakadémiája. Az akadémia kutató intézeteiben és laboratóriumaiban a jelenkori tudomány és technika időszerű problémáin dolgoznak. Szovjet-Örményország fontos szerepet tölt be a természettudományok és a műszaki tudományok: az asztrofizika, a fizika, a matematika, a mechanika, a kémia fejlesztésében. Két évvel ezelőtt Jerevánban 6 milliárd elektronvoltos gyűrűs elektronikus gyorsító berendezést helyeztek üzembe. Ez az egyik legnagyobb részecskegyorsító Európában. A berendezés nemcsak azt teszi lehetővé a fizikusnak, hogy széleskörű kutatásokat folytassanak az elemi részecskék jellegének vizsgálata terén, hanem új utakat és lehetőségeket nyit a különböző termelési ágak fejlődése előtt is. Említésre méltó, hogy Szovjet-Örményország az egyetemi és főiskolai hallgatók száma tekintetében olyan fejlett európai országokat hagy maga mögött, mint Svájc, Finnország, Ausztria, Norvégia stb. A köztársaság lakosságának egyharmada vesz részt az oktatás valamilyen formájában, mégpedig anyanyelvén. Örményországba ma nemcsak azért érkeznek vendégek a köztársaság határain túlról, hogy gyönyörködjenek csodálatos tájaiban, műemlékeiben, hanem azért is, hogy felsőfokú képzettséget szerezzenek, megismerkedjenek a tudományos munkával, részt vegyenek a köztársaságunkban rendezett tudományos konferenciákon. Az örmény SZSZK felsőfokú tanintézeteiben ma körülbelül 500 örmény származású külföldi hallgató tanul, ezenkívül sok hallgató Lengyelországból, az NDK-ból, a Vietnami Demokratikus Köztársaságból is. Világhírű alkotások Az örmény nemzeti irodalom és művészet alkotásai közismertek, s többségük a szocializmus megalakulása után tett szert világhírnévre. Martirosz Szárján festményei, Aram Hacsaturján és Arno Babadzsanjan zeneművei, Ovanesz Tumanjan, Avetik Iszaakjan és Jegise Csarenc költeményei, Alekszandr Ta- manjan akadémikus építészeti alkotásai a világ számos országában közismertek és népszerűek. Külföldi vendégeink, közöttük a más országokban élő és hozzánk látogató örmények is gyakran kérdezik: melyek voltak az örmény nép legfontosabb vívmányai az elmúlt fél évszázad alatt? 1921-ben (néhány hónappal a szovjet hatalom megalakulása után) Konstantinápolyban megszervezték az örmény művészek alkotásainak első külföldi kiállítását. Ezt az eseményt akkor sokan valóságos csodának tekintették. A külföldi „jósok” azokban az időkben ugyanis azt jövendölték, hogy néhány év múlva csak mint nyomtalanul eltűnt népet fogják emlegetni az örményeket. As örmény nép új életre támadt Az örmény nép azonban nem halt ki, hanem új életre támadt. A szovjet hatalomban találta meg azt a pontot, ahol megvethette lábát. Következésképp, az örmény nép legnagyobb vívmánya a szilárd, tartós szovjet szocialista államiság megteremtése. Ez nemcsak népünk anyagi és szellemi életének fejlődését biztosította, hanem a külföldön élő örmények sorsának alakulásában is nagy szerepet játszik. Először fordult elő az örmény nép történelmében, hogy az emigrációt bevándorlás váltotta fel. A Föld különböző vidékeiről indulnak örmények haza szülőföldjükre. Reméljük, hogy elkövetkezik az a nap, amikor a) világon szétszóródott honfitársaink szülőföldjükön, Szovjet-Örményországban új, boldog, felszabadult életet kezdhetnek. Köztársaságunknak azonban talán a legnagyobb jelentőségű vívmánya az elmúlt fél évszázad folyamán az, hogy kialakult az új ember, a szovjet állampolgár, a sokoldalúan fejlett személyiség, az új világ építésének cselekvő részese, aki fáradhatatlanul küzd az emberiség fejlődéséért és előrehaladásáért. Egészségügyi ABC (Medicina Kiadó) Az Egészségügyi ABC, a nagyközönségnek szóló orvosi lexikon bestsellerré vált: három év leforgása alatt itt az úí második, bővített kiadása. Dr. Jelűnek Harry professzor vezetésével tudósokból álló szerkesztő bizottság ötvözte egységbe az orvos- tudomány különböző szakágazatait képviselő szerzők cikkeit. Munkájuk eredménye, hogy a lexikon szakszerű és mégis minden átlagosan művelt ember számára közérthető, tömör fo- galmazású és amellett olvasmányos. A könyv sikerének másik titka, hogy a szerkesztő bizottság gz orvostudomány határait igen tágan értelmezte, abból indult ki; a modem orvostudomány átfogja egész életünket. Az Egészségügyi ABC __ tehát nemcsak betegségekről, kóros testi és lelki állapotokról, az emberi szervezet felépítéséről és működéséről, elsősegélynyújtásról, orvosi vizsgálatokról biológiai _ fogalmakról ad tájékoztatást. Az olvasó elégedetten tapasztalja, hogy ez a kötet éppúgy szól a csecsemőápolásról, a kozmetikáról, a kondíciót javító tornáról, a fogamzásgátlásról, mint pl. a kútépítésiből, a mezőgazdasági növényvédőszer-mérgezé- sekről. vagy az egyiptomi múmiákról és az űrhajózásról. Medicina Kiadó nem fukarkodott az ábrákkal, a kötetet több mint 900 rajz és fénykép gazdagítja, köztük igen sok színes. A többszínű táblaképek pedig minden írott szónál világosabban magyarázzák meg az emberi test felépítését. Az egészségügyi felvilágosítás szempontjából igen hasznosak azok a többszínű ábrák. amelyek fertőző betegségeket, nemi betegségeket és mérgező gombákat mutatnak be. A második kiadás érdekessége, hogy a lexikon jő néhány új cikkét az olvasók késérése íratta a kiadó. (KS) „JELES NAP” Borsod megye egyes vidékein, az abaúji részeken, a Zempléni hegyek közötti községekben ma is „jeles nap”- ként tartják számon november 30-át, András napját, amelynek hagyományaiból néhány napjainkig fennmaradt. A népi hagyomány többek között „tél-kezdő” napnak tartja. Ez a hagyomány egyes községekben — többek között Árkán, Aabaúj-Deve- cserben — olyan elevenen ál ma is. hogy a közös gazdaságokban is befejeztek minden őszi munkát, beleértve a mélyszántást. is. A zempléni községekben a fiatalság András-napi szórakozásához tartozik az „andráso- lás”, " azaz a féri jóslás. Az ólomöntésen kívül gombócfőzéssel is igyekeznek a lányok „kitudni”, ki lesz jövendőbelijük. A gombócokba a „jelöltek” nevét, rejtik el, s amelyik leghamarabb jön felszínre a fövő vízben, az rejti magában a leendő férj nevét. Kábítószerfogyasztó pókok Gyilkosságra derített fényt a rendőrség Mint arról augusztus elején beszámoltunk, a Borsod megyei Nyékládháza határában levő kavicsbánya tavában egy ismeretlen női holttestet találtaik. A rendőri vizsgálat megállapította, nogy az ismeretlen nő, aki bűncselekmény áldozata lett, Gembczki Magdolna 22 éves csehszlovák állampolgár. A rendőrség a csehszlovák rendőri szervekkel együttműködve folytatta a nyomozást a bűncselekmény ügyében. Ennek eredményeként Karkue József 30 éves csehszlovák állampolgár, rima- szombati lakost emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték. A nyomozás adatai szerint Kartus és Gembczki Magdolna együtt jöttek Magyarországra vi- kendezni. Karkus Gembczki Magdolnát kemény tárggyal fejbe ütötte, majd a szerencsétlen leány holttestét a kavicsbánya tavába dobta. A bűncselekmény ügyében a rendőri szervek tovább folytatják a vizsgálatot. A viselkedési modellek velünk született, vagy felvett tulajdonságok? Lehet-e módosítani ezeket a modelleket a környezeti feltételek megváltoztatásával? Ezekre a kérdésekre keres választ Peter N. Bitt, az Észak-Karolinában működő, agyi elváltozásokat kutató laboratórium igazgatója. Kísérletei során pókok meehatáro- zott csoportjait különböző kábítószerekkel és hallucioá- ciót keltő anyagokkal kezeli, majd megfigyeli a különbséget a kábítószer hatása alatt szőtt, szabálytalan hálók és a normál körülmények között szőtt szabályos pókhálók között. A 360—IBM típusú elektronikus számítógép segítségével feldolgozott adatok lehetővé teszik, hogy fényt derítsenek néhány olyan apró, de jelentős cselekvésbeli eltérésre, amelyek e szerek hatására az emberi agyban és szervezetben ugyancsak észlelhetők. E kutatások révén többet megtudhatunk majd a kábítószerek és gyógyszerek hatásáról és az eredményeket hasznosítani tudjuk a kábítószer-elvonókúrák során! .... A Vela~X eltünteti a nyomokat 1967-ben a tudósok az űr kaotikus rádiózajában váratlanul valamilyen egyenletes, szabályos időszakokban ismétlődő jeleket észleltek. Az angol rádiócsillagászok e jelenség felfedezése után egész komolyan azt hitték, hogy a jelek egy földönkívüli civilizáció képviselőitől származnak. Sőt, mi több, e civilizáció képviselőit „kis zöld emberkéknek” nevezték el. Csakhamar azonban több, rendszeres jelzésforrást fedeztek fel, és kitűnt, hogy a jelzések az úgynevezett pul- zároktól származnak. A rádiópulzusok ismétlődési időszaka igen rövid — a másodperc egy százada és néhány másodperc között ingadozik. Csillag-tömeg Ma úgy vélik, hogy a pul- zár egy rendkívül tömör neutron csillag. Egy ilyen csillagnak a tömege csak valamivel kisebb, mint a Nap tömege, átmérője viszont csupán mintegy tíz kilométer. De anyagának sűrűsége fantasztikusan nagy — több millió tonna egy köbcentiméterben. Egy ilyen óriási tömegű test jelentéktelenül kicsiny méretei mellett is sebesen foroghat tengelye körül és forgásának ideje igen pontos lehet. Ha egy aránylag keskeny rádiósugár kilövellődik a csillag valamelyik részéből, akkor egy fordulat alatt egyszer a Földre is eljuthat, amint a forgó világítótorony fénysugara is látható a hajóról, a forgási időszakával egyenlő időnként. És ha ez így van, akkor a pulzárok felfedezése egyszersmind azoknak a neutroncsillagoknak a felfedezését is jelenti, amelyeket több mint harminc évvel ezelőtt elméletileg megjósolt Lev Landau szovjet akadémikus. Ö a csillagok fejlődéséről alkotott elképzelésekből indult ki, de e csillagok létezését nem lehetett bebizonyítani, mert nem sikerült őket megfigyelni. Jóllehet a neutroncsillagok kicsiny méreteiknél fog\»a forróbbak is lehetnek, mint a Nap, mégse lehet látni őket még a legerősebb teleszkóppal sem. Annál is inkább, mert nincs rá mód, hogy a neutroncsillagot megkülönböztessék a gyengefényű közönséges csillagtól. Most, a pulzárok felfedezése után, természetesen más a helyzet. Ha a rádiócsillagászati módszerek segítségével meghatározták a pulzár helyét az égbolton, akkor feléje lehet fordítani elég erős teleszkópot és pontosan ebben az irányban keresni a csillagot, s megállapítani, nem pulzál-e a látható fény ugyanolyan időszakonként, mint amilyen időszak alatt pulzál a csillagról érkező rádiósugár. Ha ez az időszak egybeesik, akkor az adott pulzárt azonosíthatjuk a látható csillaggal. És amikor végre sikerült felfedezni az első optikai pulzárt, ez a tudomány nagy diadala volt. Az első ilyen optikai pulzár a Rákformájú Ködfolt közepén elhelyezkedő parányi kis csillag volt. Ez a kis csillag egy felrobbant szupernóvának a maradványa, amelyet a kínai csillagászok 1054-ben észleltek. Ez annál is inkább érdekes, mert az elmélet szerint a neutroncsillagok nem mások, mint a felrobbant szupernová központi részeinek maradványai. Hamarosan felfedeztek még egy másik pulzárt, a Vela—X rádióforrásban, amely szintén egy szupernóva robbanásának:'" * maradványa. És éppen ez okozott olyan meglepetést^ a csillagászok számára, ami in-’1' ® kább krimibe illő, mint egy olyan komoly tudományba, mint a csillagászat. öt millió éves „csecsemő” Az eddig ismert negyven pulzár mindegyikének periódusa fokozottan növekszik, vagyis az illető neutroncsillag forgása lelassul. Ezt a lassulást azonban a szokásos órákkal nem lehet mérni. 24 óra alatt u. i. a forgás ideje mindössze a másodperc egy milliárdnyi hányadával növekszik, és ahhoz, hogy egy másodperccel növekedjen, csaknem tíz millió évre van szükség. Ilyen és ehhez hasonló számítások szerint tehát a pulzárok átlagos korát kb. öt millió évre becsülik. Az égitestek életkorában ez nem is olyan sok, majdnem a csecsemőkornak felel meg. A Naprendszerünk például kb. öt milliárd éves, és maga a Nap szintén „fiatal” csillagnak számít. A neutroncsillag forgásának lassulását nyilván az okozza, hogy egy olyan közeg hat rá gátlólag, amely a csillaggal, ennek hatalmas mágneses mezője révén van összekötve. A Vela—X pulzárt két tudós csoport figyelte. Az egyik a Kaliforniai Technológiai Intézetben (USA), a másik a Sidney-i (Ausztrália) Rádiófizikai Laboratóriumban. Különböző, egymástól független okokból, mind a két csoport egy ideig beszüntette a megfigyelést. Az ausztráliai — ez év február 20-tól március 13- ig, az amerikai pedig — február 24-től március 3-ig. És a pulzár, mintha csak erre várt volna, hogy beszüntessék „megfigyelését”, pont abban az időszakban változtatta meg periódusát. Méghozzá nem a növekedés irányában, mint az szokott történni, hanem a csökkenés irányában, mégpedig a másodpercnek több mint száz milliárd hányadával. Mintha valami egy erős lökést adott volna neki és azért kezdett gyorsabban forogni. De hogy ez a gyorsulás néhány nap, vagy pár másodperc alatt ment végbe, azt senki se tudja. Hiszen a körülmények véletlen összejátszása folytán ebben az időben senki se figyelte a pulzárt. Azt se tudni, hogy ugyanez megtörténhet-e más pulzárral is, hogy törvény- szerűek-e ezek a görbék a neutroncsillagoknál, avagy ez teljesen a véletlen műve. A Vela—X teljesen eltüntette maga után a nyomokat. A tudósok természetesen azonnal előálltak „nyomozó” verziójukkal, sőt nem is egy- gyel! Hangoztatták, hogy ezt a gyorsulást az átmérő 1—2 centiméteres csökkenése válthatta ki. Lehetséges, hogy a neutroncsillagok összehúzódása, amely meghatározta hatalmas tömörségüket, nem állandó, hanem ugrásszerű. Először nagyok ezek az ugrások, majd fokozatosan csökkennek, kisebbednek és valószínűleg ugyanilyen ugrás történt a Vela—X esetében is. A természet új rejtelmei Érdekes gondolatokat vetett fel ezzel a kérdéssel kapcsolatban Joszif Sklovszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelezőtagja. Ha a Rákformájú Ködfoltban elhelyezkedő pulzár forgása lassulásának jelenlegi ütemét vesszük alapul, akkor elképzelhető, hogy a forgás kezdeti időszaka — a másodpercnek kb. egy ezred hányada — 2400 évvel ezelőtt lehetett. Viszont biztosan tudjuk, hogy a Rákformájú Ködfolt és a benne elhelyezkedő neutroncsillag — a pulzár, 1054-ben keletkezett, vagyis mindössze 900 évvel ezelőtt. Tehát a lassulás egyenlőtlen lett volna? Ha feltételezzük, hogy a Vela—X pulzár kezdetben gyorsabban lassult, mint most, akkor kora nem 900 év lesz, mint a Ráké, hanertf. kb. 10 000 év, í
