Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-29 / 303. szám

I 1970. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 50 éve történi « ítélet a magyar nép­biztosok perében Antikor 1919 nyár vé­gén az első magyar proletár- uralmat vérbefojtották, az uralkodó osztály katonai és rendőri apparátusán kívül az ügyészi és bírói testület is akcióba lépett; politikai pe­reket készített elő, hogy a nyilvánosság előtt rágalmaz­hassa, elmarasztalhassa a Tanácsköztársaságot és an­nak intézkedéseit E perek­kel azt akarták bizonyítani, hogy a tőkés és földbirtokos osztály — ahogy ők nevez­ték; a történelmi osztályok — hivatottak az ország ve­zetésére, s miden lázadás, minden kísérlet arra, hogy őket e vezető szereptől meg­fossza, már eleve törvényte­len. sőt mint szándék is fő­benjáró bűn. Az ellenforradalom vala­mennyi bírósági eljárása kö- jtül a Tanácsköztársaság kor­mányának tagjai, az elfogott népbiztosok elleni per lát­szott megrendezói szemében g legalkalmasabbnak, hogy ft magyar proletariátus száz­harminchárom napos dikta­túráját, mint a „történelmi Jogfolytonosság” megszakító­ját, elmarasztalják az ország és a külföld közvéleménye előtt A népbiztosok közűi több­nek sikerült a vészterhes na­pokban kimenekülnie az or­szágból. Másoknak nem nyüt erre lehetőségük, elfogták, bebörtönözték őket 1920-ban megtartott nép­biztos perben Bajáki Ferenc, Bokányi Dezső, Kalmár Hen­rik, Kelen József, Nyisztor György, Szabados Sándor, Vántus Károly a vádlottak padját is harci bázisnak te­kintették, ahol lábukat meg­vetve, szót emelhetnek a proletárforradalom, a prole­tár internacionalizmus és a kommunizmus Védelmében. Bajáki, Bokányi és Kelen, Jóllehet tudták, hogy az el­lenforradalmi hatalom az életükre tör, bátran a bírák szemébe mondták: az ügy, melyet szolgálni kívántak, tiszta és igazságos ügy, mert jobb életet akart teremteni az elnyomott milliók számá­ra, meg akarták őket szaba­dítani a bérrabszolgaság igá­jától, a föld nélküli kiszol­gáltatottság nyomorúságától. Kijelentették, hogy nem ér­zik magukat bűnösnek, amit tettek, meggyőződésből tet­ték, csak a közösség érdekeit szolgálták, egyetlen olyan intézkedést sem hoztak, mely erkölcsileg nem igazolható. mely foltot ejthetne becsü­letükön. A több hónapig tartó pert a haladó közvélemény — el­sősorban a munkásosztály —, együttérzéssel figyelte. A féktelen terror ellenére több­ször előfordult, hogy az üze­mekben munkás-csoportok kifejezésre juttatták rokon- szenvüket, a halálos vesze­delemben is bátran helytálló forradalmárokkal. A nem­zetközi tiltakozás is hatal­mas méreteket öltött, oiyan személyiségek mozdultak meg a magyar népbiztosok védelmében, mint Romain Rolland, Bemard Shaw, Henry Barbusse, Heinrich Mann írók, s a tudomány olyan világnagysága, mint Albert Einstein. Az ítélet, amint az várha­tó volt, mégsem ismert ke­gyelmet; a népbiztosok kö­zül négyet halálra, hatot élet­fogytig tartó fegyházra ítél­tek. Ez 1920 december 28-án történt. Hotrhyék erejüket és elszántságukat akarták fi­togtatni az ítélettel, de ha­marosan takaródét kellett fújniuk, mert Lenin kezde­ményezésére Szovjet-Orcsz- ország kormánya közbelé­pett; túszul visszatartotta a magyar hadifogoly tisztek közül azokat az arisztokratá­kat, akiknek kiadatásáért befolyásos családjuk itthon mindent elkövetett. A szov­jet Népbiztosok Tanácsa eze­ket a cserefoglyokat aján­lotta fel az elítélt népbizto­sok és más elítélt forradal­márok kiengedése fejében. IgY történt, hogy a szov­jet diplomácia hatékony in­tézkedésére, többszöri erélyes hangú távirati jegyzék ered­ményeként a halálraítélt népbiztosok kivégzése elma­radt, mind őket, mind a sú­lyos fegyházbüntetésre ítélt forradalmárok nagy csoport­jait az ellenforradalmi rend­szer kénytelen volt kienged­ni az országból, s beletörőd­ni abba, hogy azok, mint po­litikai emigránsok menedé­ket kapjanak a világ első szocialista államában. Az ő történetük, küzdelmük a ma­gyar nép felszabadításáért a magyar munkásmozgalom történetének legdicsőbb feje­zetei közé tartozik. Vadasz Ferenc Kádár-kötet Moszkvában Megjelent Moszkvában orosz nyelven Kádár János válogatott cikkeinek és be­szédeinek kötete; a váloga­tás az 1964 október és 1970 november közötti időszak cikkeiből és beszédeiből ké­szült. A kötetben az MSZMP erősítésével és fejlesztésével, a pártnak az országban és a nemzetközi politika porond­ján folytatott politikájával, a szocialista társadalom fel­építéséért vívott harcával, valamint a nemzetközi kom­munista mozgalom egységé­nek megszilárdításával fog­lalkozó cikkek és beszédek kaptak helyet. A válogatást Kádár Jánosnak a szovjet olvasókhoz írt előszava ve­zeti be. Évvégi leltár A következő napokban egy­re több üzlet, áruház bejá­ratára kerül ki a tábla: lel­tározás miatt zárva. A „leg­frissebb” az áruházak közül az Extra és a Verseny Áru­ház volt, hétfőn reggel kezd­te árukészletének, berende­zéseinek felmérését. A Centrum áruházak köz­pontjában elmondották, hogy az áruházak pontos menet­rend szerint leltároznak, s valamennyien két nap alatt végeznek. Gondoskodtak a bezárt áruházak „helyettesí­téséről”. így például kedden a Corvin Aruház zár be két napra, viszont ez alatt ügye­letet tart a Lottó Áruház. Az ország legnagyobb magtisztító telepe épül jövőre Szolnokon . A vetőmagellátás megyei helysele A vetőmagtermelésben ha­zánk Európában az első. Az országban Szolnak megye te­rülete különösen alkalmas a vetőmagtermelésre. Az or­szág vetőmag szükségletének jelentős részét megtermik a jászkun földek. Több terme­lőszövetkezet évek óta foglal­kozik • vetőmagelőállítással. Megyénkben a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Országos Vállalat Kö­zép-magyarországi Köz­pontja irányítja a vetőmag­termelést. A vállalat első- másod- és harmadfokú, vala­mint kereskedelmi áru vető­magot termeltet és szerződé­sek alapján felvásárolja. Sa­ját üzemeiben tisztíttatja és a fémzárolt osztályozott ve­tőmagot eladja a gazdaságok­nak. Biztosított a jövő évi kenyér A megye vetőmagellátásá­nak helyzetéről Gál Dénes főmérnökkel beszélgettünk. Elmondta, hogy a kedvezőt­len időjárás miatt kevesebb és rosszabb minőségű őszi búza és őszi árpa vetőmag termett. A gazdaságok vetőmagigényét, és ezzel a jövő évi kenyeret, csak úgy tudták biztosítani, hogy a Szovjetunióból 300 vagon Bezosztája őszi .búzát importáltak. összesen 1300 vagon őszi kalászos vetőmagot forgal­maztak az elmúlt négy hó­napban. Az igényeken felül tartalékról is gondoskodtak a „későn jövőknek”. Ebből a készletből jutott megyén kí­vülre, így a Nyírségbe is szállítottak. Az őszi vetőmag biztosításban kiemelkedő munkájukért a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter dicséretben részesí­tette a vállalatot. Tavaszi gondok Szokatlan helyzet alakult ki az időjárás „jóvoltából”. Eddig szinte az Alföldet el­látták lucernavetőmaggal, de most a megyei igényeket sem tudják. És még mi várható tavasszal? Sajnos, a csapa­dékban szűkös őszön nem jól kelt a vetés. Várható, hogy né­hol ki kell szántani az újte- iepítésű lucernát. Helyette vörösheret ajánlanak vetésre (már ahol lehet). Zab vető­magból ötször kevesebb van, mint amennyit a gazdaságok igényeltek. Segítséget az or­szágos központtól várnait. Tavasszal előreláthatólag------------------------i_____________ a z országos központ sem tud megfelelő mennyiségű vető­magot biztosítani, étkezési borsó, kender, szója es még számos takarmánynövényből. A hibridkukorica vetőmag­ellátás jó. Kévés jugoszláv fajtával is rendelkeznek. Azonban a gazdaságok nagy része felismerte, — a kísér­letek is igazolták —, hogy a martonvasarhelyi (különösen a kétvonalas fajták) hibridek adnak olyan jó — hanem jobo — termést, mint a kül­földi. Harmincezer gyummug Az idén megtermeltetett vetőmag tisztasági foka ala­csony. Égy kilo lenmaggal 30 ezer gyommagot is talál­tak. Előfordult, hogy a ter­melőn 30 szazaieKos tisztasági fokú lucernamagot szállítot­tak. Két-három műszakban vegziü a valiaiat dolgozói a tisztítási munkát, hogy idejé­ben rendelkezésre álljon a vetőmag. A tisztítógépek azonban ré­giek, az üzem korszerűtlen. Jövőre Szolnokon megkezdik, 53 millió forint költséggel, az ország legnagyobb magusfcti- tó telepének építését. Évente ezer vagon gyommentes ve­tőmag kerül majd le a mo­dern gépsoroltról. Emelkedett a garázda cselekmények száma Az év első háromnegyedé­ben több mint háromezer esetben kellett büntető eljá­rást indítani garázda cselek­mények elkövetése miatt; az emelkedés a tavalyi év azo­nos időszakához viszonyítva csaknem 40 százalékos. Ezzel kapcsolatban a belügyminisz­térium illetékesei elmondták az MTI munkatársának; . — Feltétlenül figyelmezte­tő a garázda cselekmények elszaporodása, még akkor , is, ha a közrend, a közbiztonság egészét tekintve változatlanul megnyugtató, pozitív az össz­kép, s ha a rosszabodó sta­tisztikában szerepet játszik a szigorúbb fellépés is. — Tapasztalataink .szerint a garázda cselekményeket az esetek csaknem 30 százaléká­ban csoportosan követték el. Háromnegyed év alatt 800- zal több esetben indult bün­tető eljárás mint tavaly, az elkövetők száma azonban mintegy ezerrel gyarapodott 1969-hez viszonyítva. A garázdák többsége a bűncselekmény elkövetése előtt a kelleténél mélyebben nézett a pohár fenekére. Erre utal, hogy a garázda cselek­mények mintegy 60—70 szá­zalékát ittasan követik eL A talponállók, italboltok törzsvendegeit el kell gondol- koztassa, hogy a garázdaság tetteseinek csaknem 90 száza­léka szórakozóhelyekről tá­vozva vagy eppen ott okoz botrányt. — a garázda cselekmények inkább a fiatalabb korosz­tályra jellemzők; az esetek csaknem 80 százalékában a tettesek 35 évnél fiatalabbak Az ifjúkorú bűnözők a 16 és 24 év közöttiek a garázda .cse­lekmények mintegy felét kö­vetik eL Tél a külvárosban — A rosseb verje meg! — Gács káromkodva áll a Kapuajtóban. Kis háza előtt, a járdán, fél méteres, vastag hó terpeszkedik. Dél felé jár az idő. Gács most ébredt Szabadság télen — az az igazi. Heverhet ked­vére az ember. Ha... — Ha nem esne ez a rohadt hó, tán az idő is megállna. A hámorá­ban fúlt volna meg, aki kitalálta, hogy a házigazda köteles havat ta­karítani. Egye meg a fene! — Söpörjön jóember, hiába ká- romkodiK, attól nem olvad ei. — A túloldalról átkiabál a szomszédasz- szony Falapáttal viaskodik a hóval. Szeme időnként a tetőt kérfiieli. Öreg ház már, be ne szakadjon. A gyerekek örültek igazan a hó­nak. nem sokáig. Az első havas dél­után még jól csúszott a szán. Más­nap, harmadnap azonban már csak buKüacsoitak a hatalmas oucKák kozott. A főúton jó lenne, dehát oua KinierejzKeuniRegjoob eset­ben is anyai pofonok várhatok. Ta­valy eiutott Két ntt szamtázo gyere­ket egy tenerautó. Ilyenkor ünnepek idején, csendes, a szokásosnál is csendesebb a kül­város. Reges régi utcáin százeszten­dős házai előtt csak a hideg szél nyargalászik. Az alacsony házak hó­sipkás tetejen szaporán eregetik füstjüket a kémények. Néhol a hajnalok mozgalmasak. A kiskertek alján meghúzódó disz­nóólak előtt felvisít egy-egy ünnepre való. A perzselő lángja megvilágítja az udvart, meLegénél jót húznak a palinkásüvegből a böllérek. Mágoriékrtal már a zsímakvalót sütik. Bográcsban, nagy fakanállal kavargatja a nagyfiú. Kisfej vörös­hagymát dobnak bele.. Mondják az asszonyok, másfelé tejet öntenek rá. Pedig az csak arra jó, hogy piros lesz a töpörtyű Meg avas — idővel a zsír is. A disznóölés nem mindenházas szokás. ' Drága mulatság az, olyan ember nehezen hizlal, aki piacról veszi liter szám a kukoricát. Ünnepek előtt az asszonyok feje fő. Hogyisne! Most is háromnapos volt . a karácsony. Három napra de sok ennivaló kell. uor is, nogy csússzon a jó falat. Mar itt is csak palackos bort vesznek, ftól van az az tdó, amikor egy-ket liter «.arcosért gye­rek szaladt a nocsmaoa, Kis demi- zsonnai. Az öregek mondjak is: pa­zarló ez a mai világ, nincs becsü­lete a pénznek. Sokféleképpen kell ezt érteni. Ka­rácsony előtt a nagypiacon 160 fo­rintot kertek egy jó pár tyúkért. Kö­vér cigányasszony szidta érte a nún- denseget. A külvárosi asszonyok nem atkozodtak. Hazajöttek üres kosár­ral, s elmentek a Népboltba. Mert Népbolt az, sokáig az is marad. Ke­resztelő egyszer van egy eletben. Ott volt, van csibe, aprólék, kacsa is. És a dolog is kevesebb vele Igaz, öreg mamák nem eszik meg. Az ő bajuk. Az is, hogy beiglit kell sütni. Sok „mai” fiatalasszony rest mar arra. Még jó hogy az öreg házakban ge­nerációk élnék együtt. Néha jó... Aztán csendben jönnek, mennek az ünnepnapok. Vendégség, nagy trakta alig. Legfeljebb a távollevő gyerekek térnek meg a szülők látására. És hó, hó, meg hó. Eltörik a sep- rűnyél, fáj a derék, a hát, . Akinek haza van., . Errefelé mindenki söp- rögeL A lustát megszólják Este utcasorok sötétednek el, csak kékesszurge pislákolás jelzi, hogy tévé előtt ütnek a csaladok.* Meg­néznek sok mindent. Azért van, egye meg a fene. Otven forint ha­vonta. Reggelre ónos eső szitáL Olvad a hó, s a vacak kis utakon csúsznak, másznaK az emberek. A nyugdíja­sok napokig pirított kenyeret esz­nek. A kutyát is kár kiverni. Ronda idő. S. J. Szilveszterek w i Nagyivárt főutcáján nem lüktet az átmenő forgalom. A tiszafüredi busz jön és megfordul — a falu túlsó végén „csomót kötöttek” az országúira, vége, nincs to­vább. Nagyiván községnek nem nagy, családnak jókora. így ünnep táján minden busz érkezésével tovább nő. Tá­voli munkahelyekről térnek haza az elszármazott fiata­lok. Szilveszter az önfeledt ünneplésé; búcsú a tegnap­tól, a mától — mindössze egy percnyi sötétségre, egy pohárnyi pezsgőre, egy hinv nusznyi megilletődésre van az Üjév hozsannájától. Ezt az ünnepet, alá csak teheti, szerettei körében tölti. tir Bugár László a 92. újévet köszönti. Nagy kort megéri, emDer, minaenteie időt élt emper. Azt mondják róla, hogy valamikor igazi „kaci- famos” legeny volt. Szerette a mulatságot, a vigalmat. — A > szilvesztert, azt na­gyon vártuk minőig. Gyer- mekkoromDan csengővel aKasztgattuk tele magunkat, úgy rohangáltunk az ó-év utoiso estejen véges-végig a falun. Aztán addig koiorn- poltunk az ablakoK alatt, míg el nem zavart bennün­ket a gazda. ívűkor is volt ez.,.? Ezernyolcszáz... Szó­val a múlt században. — Legénykoromban na­gyon szerettem szórakozni, szent igaz. Nem használtam a vízen kívül semmi más italt, mégis sok emlékezetes szilvesztert mulattam végig. Nálunk mindig nagy szilveszterek voltak. Du - gig volt a Hangya, a Gör­be kocsma. Az ó-év utoisó éjszakáján csókolta egymást a nép. Már az egymáshoz való nép, mert a vendéglők­ben regen nagyon megnéz­ték, ki melyik utcában la­kik. A Hangya volt a leg­elegánsabb hely. Ott volt a legúribb a kiszolgálás: a jó­módúak mulattak benn. A legszegényebbek a „Nyavaly- kán”, a kocsmában várták az újévek öt kocsma volt a fa­luban, minden embernek meg volt a maga helye. Könnyen verekedéssé fajult a dolog, ha valaki máshová tette be a lábát, mint ahová a rangja megengedte. — Voltak szomorú szil­veszterek is. Az évekre már nem emlékszem pontosán, az emlékezetből sok mindén ki­hullott a kilencvenkét év alatt, de azt tudom, hogy a háborús évek, azok nagyon nehezen akartak elmúlni., ☆ — Igazán nagyon orúiok, hogy tmionunátum, most jo az ujusagi elet a laluoun — újsagona örömmel a lentie­ket orosz ÉteiKa, a község Kit>Z titKara. — Nehuny nő­napja - aiaKuit az ifjúsági kiuo. Töoq mint 'harminc tagja van, de egy-egy össze­jövetelre annyian, jönnek, an any an a terembe betérnek. Érettségizett fiatalok jöttek vissza a faluba dolgozni, ők sokat segítenek. — A karácsonyt együtt ün­nepei tűk, á fiataloknak sa­ját karácsonyfájuk volt. A szilveszter? O az nagy do ■ log lesz. Nagy a készülődés, a kultúrház minden bizony nyal dugig lesz. A táncoiok- nak az illés zenekarunk — • ülésnek hívják a cigányprí­mást — húzza, aki akar té­vét nézhet. A fiatalok mind ott lesznek, az idősebbek a bisztróban töltik a szilvesz­tert, de éjfél után már ők is táncolni fognak. A falu egy családként köszönti az újévet a „nagy házban”. — p. b. — IPARVALLALAT GYÁREGYSÉGE üzemgazdasági csoport- vezetőt keres. 1971. I, ne­gyedévi belépéssel. Követelmény: legalább közgazdasági technikumi végzettség .és ipari mér­legképes oklevél, 3 éves iparvállalati gyakorlat Fizetés megegyezés szerint Jelentkezéseket levélben az eddigi munkakörök megjelölésével az alábbi címre kérjük megkülde­ni: Vízgépészeti Vállalat L Kz. gyáregysége, Kun­hegyes, Széchenyi u. 32. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom