Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
Boldog karácsonyunk van G yermekkorom szép emlékei a karácsonyi istentiszteletek, amikor a sejtelmes, félhomállyal teli templom magasából, a szószék irányából áradtak felénk a prédikáció vigasztalóan bölcs szavak Egy gyermekről szóltak ezek, szegény pásztor emberekről, istállóról, s a történet kanyargós útjainak végén az állt, hogy király lesz ebből a szegény gyerekből. Olyan nagy király, aki csodákat is tesz majd. Talán még azt a nagy csodát is megteszi, megteheti, hogy jobbá, szebbé varázsolja az emberek életét. Ennek a történetnek új, meg új variációit hallottuk, hallotta az emberiség a maga gyermekkorában, két évezreden át S amikor háborúk csatazajától volt hangos a világ, azzal is megtoldották a történetet, hogy e gyermek, ez a jövendő király még azt a csodát Is megteheti, hogy békességet teremt a földön... A szószékről hallott karácsonyi történet az emberiség örök mesélő és legendateremtő kedvéről tanúskodik, s meghatározott rendeltetése volt mindig. Nagy-nagy igazságszolgáltatást foglalt magában. Mert, ha a valóságban nem is lehetett, a legendában igen: a bibliai ács fiából király is lehetett Nagyhatalmú uralkodó. Megváltó. De hát kit mit kellett megváltani? Az Embereket A nyomortól, a szegénységtőt a háborús pusztításoktóL A jászolban született gyermek története ennek a reménynek a parazsát élesztgette; gyógyír volt a szenvedő emberiségnek, mert egy jobb világ eljövetelét ígérje. Az emberiség azonban lassan felnőtté válik. Mind kevésbé bízza sorsát a legenda szülte, gyenge kisgyerekre. Hogyan is bízhatná? Hisz ma már nem hírhozó angyalok szállnak alá az égből, hanem holdat járt űrhajósok, hónuk alatt filmfelvevőgéppel. Az előhívott filmeken senki nem keresi a fennséges úr mennyei trónusát annál inkább lesi a választ: mi van odafenn, s mi az, ami hasznosítható, amitől jobb lehet az emberek élete idelenn. Változik a világ, s vele a karácsonyok — Vagy nevezzük a béke, a szeretet ünnepének, fenyőünnepnek, kinek hogyan tetszik — hangulata is. Mind kevesebb alapja marad annak, hogy az embereket ilyenkor a nosztalgikus, szomorkás vágyakozás töltse el. Más világ járja azóta, amikor Petőfi még így írt 1846 karácsonyán: „Én hozzám is belépett a karácsony, Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson, És rajta egy pár köny- nyüt” Szinte hihetetlen, hogy karácsonykor ilyen hangulat foghatta el még Petőfit is, azt a Petőfit, aki két nappal később az Egy gondolat bánt engemet című, harci riadónak, forradalmi hitvallásnak illő költeményét a világba kiáltotta. Az emberiség régen keresi a boldogságot Hozsánna néked megváltó — énekelte egykor és köszöntötte az ács fiát, aki az ígéretet hozta. Szép ez a karácsonyi legenda, amely minden tételes vallásban megtalálható, s amelyet ilyen végső, kialakult formájában a kereszténység őrzött meg számunkra. A legendának mély történelmi gyökere van. Az ókori világ társadalmi viszonyaira utal, s az alig felcseperedő emberiség naiv gondolatvilágát tükrözi. Nyomorúságos és kezdetleges volt az élet a Földön, s vastörvényként volt igaz: ami megadatott a gazdagnak, arról a szegény csak ünnepi álmaiban ábrándozhatott Ezért kellett megváltónak jönni és szebb életet ígérni. És el kellett jönnie újra, minden évben, mert a számvetés, amelyre a természet a maga örök körforgásával, örök újrakezdésével maga tanította az embert — azt bizonyította, hogy a túlvilági üzenet nem teljesedett be. A kérdést minden évben meg kellett ismételni: ember, ki nagy reményekkel indultál az új tavasznak, elértél-e valamit? Megszünt-e a létbizonytalanságod? Azt mondták: békesség a Földön. Lett-e békesség? A kérdésekre évezredeken át ismétlődően csak nemmel lehetett válaszolni. Nemet mondott az is, aki hitt a túlvilági ígéreteknek, s új karácsonyokon egyedüli reménye a megváltó újraszületése és új ígérete maradt. De nemmel válaszolt az is, azok mind többen akik már tudói lettek a titoknak: csak az ember lehet a maga megváltója. A karácsony alaphangulata a szeretet, a bensőségesség, a béke. A legszebb emberi érzések ezek, de gyökerük abban a nagyon prózai és nagyon régi élettapasztalatban van, amit ezek az évenként ismétlődő számadások adtak az embernek. Számadás és tapasztalat egyforma volt évről évre: Ez az esztendő is olyan volt, mint a régi, most sem jött el az a boldog világ, ami talán sosem lesz, de jó lenne, ha lenne... Maradt tehát a család. Az ember szűkebb világa, az otthon, a gyermek, a szülő, a testvér szeretete. Ebbe a világba vonult vissza az ember. S miközben boldogan nézte gyermeke szemében a karácsonyi gyertya visszaverődő csillogását, maga valahol belül arra gondolt, milyen szép ez az ünnep — s milyen kár hogy ez a boldogság csak az ünnepek ajándéka, s érdemeket erre egy egész esztendő munkájával, sok-sok lemondással, keserűséggel kellett szerezni. Talán valahol itt’gyökerezik a karácsonyi örömökbe vegyülő nosztalgia, szomorú vágyakozás hangulata. A karácsőnyi legenda születése idején — és még utána sokáig, szinte napjainkig — azt hitte az emberiség, hogy igazi boldogság a Földön sosem volt és nem is lesz. Ma már tudjuk, hogy lesz. Hisz mi magunk vagyunk a részesei és művelői annak a nagy világváltozásnak, amely felnőtté avatja az embert, s elhozza számára itt a Földön azt, amit egykor az ács fia a túlvilágon ígért Mai számvetéseink sokkal biztatóbbak. Évről évre nagyobb lépésekkel hagyjuk magunk mögött azt a világot, amelyben az egyedüli reményt a hozsannával üdvözölt túlvilágról jött gyermek jelentette: Az ember magamegváltása valósággá lett. I gaz, ma sem valósul meg egycsa- pásra mindaz, amit magunk elé tűzünk. De elkezdtük a magunk boldog világának megvalósítását. Olyan talán soha nem lesz, amikor minden vágy és álom teljesül. De hisz mi nem is álmodozók vagyunk. Reális célokat, mérnöki, közgaz- dászi számításokat léptettünk a papi jóslatok helyébe És a munkát. Valamennyiünk alkotó munkáját, amelyről valljuk, hogy minden emberi boldogulás egyedüli forrása. A téli napforduló ezután is a számadás ideje marad. De többé már nem a megvalósulatlan vágyálmok újraidézése, hanem a közösen, mindannyiunk hasznára és örömére végzett munka eredményeinek boldog leltározása és újabb, reális célok kitűzése. Ezért nincs már nálunk alapja annak, hogy a karácsonyi hangulat bús, szomorkás legyen. Amikor mi boldog karácsonyi ünnepet kívánunk egymásnak, jogos a válasz: köszönjük, megadatott. Varga József Feloldódott a válság és feszültség A szocialista országok egységéért cKÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OWALON) A kedvezőtlen adottságú téeszek meg ftüiönböztetett támogatása Minitssteri rendelet A Magyar Közlöny csü- törtöKi számában megjelent a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendelete a kedvezőtlen adottságú tsz- ek megkülönböztetett támogatásáról. A rendelet kimondja, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek továbbra is megkülönböztetett állami támogatásban részesülnek. Ezeket a tsz-eket az illetékes szakigazgatási szervek javaslatára — a tsz- ek illetékes területi szövetségének meghallgatása után — a megyei tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki. A rossz körülmények között dolgozó A szerdai havazás nehéz helyzetet teremtett a vasúti és az autóbusz-forgalomban; a csütörtök délelőtti jelentések szerint azonban a hóeltakarítási munkálatok eredménnyel jártak és így általában zavartalan volt a karácsonyi csúcsforgalom. A MÁV a budapesti pályaudvarokról már a csütörtökre virradó .éjszaka sorra indította a mentesítő vonato- * kát. Csütörtökön összesen 58 Külön vonat indult BudaTegnap telefon értesítést kaptunk a szolnoki papírgyárból. Közölték, hogy papírfeldolgozási éves tervfeladatukat december 16-ra teljesítették. December 24-re gazdaságok egyebek között költségtérítés jellegű árkiegészítést kapnak és további kedvezményekben is részesülnek. Így például jövedelemkiegészítő támogatást kapnak és a gazdaság fejlesztésében is igénybe vehetnek úgynevezett fejlesztési hozzájárulást. A rendeletre azért van szükség, mert a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező tsz-ék a többi gazdaságokhoz képest hátrányos helyzetben vannak és csak rendszeres állami támogatással képesek a folyamatos gazdálkodásra. A rendelet 1971. január 1-én lép hatályba. pestről és érkezett a fővárosi pályaudvarokra. A vonatok — a jelentések szerint — általában 10—30 perces késéssel közlekednek. A Volán Vállalat Engels téri autóbusz-ügyelete is azt jelentette, hogy csütörtökön az Engels téri autóbusz-pályaudvarról mentesítő járatban 120 kocsi indult. Még ma is indítanak menetrenden kívüli járatokat, összesen 20—25 alkalommal. viszont már eleget tettek papírgyártási kötelezettségeik- " nek is. összesen 23 054 tonnát gyártottak, ez mintegy 6 tonnával több az előirányzottnál. Ma: Hogyan szállít a jövőben darabárut a MÁV? A Tiszamenti- Vegyiművek szállítási gondjai Tarka-barka A Raszputyin rejtély A romokat nem letiet megszokni Miért van éhezés a világon? A mezőgazdasági szakmunkásképző? helyzete és problémái megyénkben I Formálódik Szolnok arca Kettős krónika Mami A rossz idő ellenére zavartalan a karácsonyi csúcsforgalom Teljesítette éves tervét a szolnoki papírgyár 1 HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK 1 Ajándék Csehszlovákiából Három hatalmas ajándékokkal teli — láda érkezett karácsonyra Csehszlovákiából az egri gyermekvárosba. Az ajándékokhoz mellékelt kedves levél arra emlékeztet, hogy a prágai második kerületi közgazdasági technikum diákjai az elmúlt nyáron egri kirándulásuk alkalmával találkoztak és együtt szórakoztak az egri gyermek- város lakóival. Akkor határozták el, hogy karácsonyra ajándékokkal kedveskednek egri barátaiknak. A most érkezett 333 ajándékcsomagot az egri gyermekváros lakói a csütörtöki karácsonyfa ünnepségen vették át. A vadgazdálkodásról A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelete a vadgazdálkodásról és a vadászatról. A rendelet egyebek között a vadászati jog hasznosításával és személyi feltételeivel foglalkozik és a vadgazdálkodás részletes szabályait is tartalmazza. Intézkedik a vadászati tilalmakról és a vadkárok megelőzéséről, valamint a kártalanítási eljárásról. A rendelet szabályozza a vadgazdálkodási alap felhasználásának lehetőségeit is. Pásztorozók Csörgős, láncos botokkal' a kezükben járták csütörtökön a házat Pósfa, Kenéz, Boz- zai és néhány más Vas megyei faluban a pásztorozók. A helyenként butelliázásnak is nevezett karácsonyi népszokás hasonlít az általánosan elterjedt betlehemezés- hez. A pásztorozás azonban énekes játék és Kellékei között nem szerepel a betlehem. A három szereplő által eljátszott népszokás kihalófélben van. A „szereplést” a házaknál pénzzel, süteménynyel „honorálják”. ,,Fehér bunda” Csütörtökre virradóan csaknem 40 centiméteres hó hullott Lillafüreden, s „fehér bundába” öltöztette a Palota Szálló környékét. A SZOT- üdülőben az ország minden részéből érkezett 350 vendég tölti a karácsonyi ünnepeket. Akiknek as üdülő igazgatód sága a társalgóban 8 méter magas karácsonyfát állított. Fenyő-ünnepségek Dédestapolcsányban az öregek otthonában a község úttörői adtak karácsonyi műsort, majd ajándékcsomagokkal kedveskedtek a nagyobbrészt idős pedagógusokból álló lakóinak. Csütörtökön hangulatos fenyőfa-ünnepséget rendez tek a megye több mezőgazdasági tsz-eiben az öregek és a gyermekek részére. A karcagi Lenin Tsz-ben mintegy ötszáz gyermek jelenlétében gyújtották meg a fenyőfa gyertyáit, majd a tsz KISZ-szervezetének tagjai adtak ünnepi műsort. A gazdaság ajándékcsomagokkal kedveskedett a gyermekseregnek. Az öregeket terített asztalnál látták vendégül, —- ezer—ezer forinttal ajándékozták meg őket. A tsz huszonhárom alapító tagját a törzsgárda jelvény aranyfo- kozátával tüntették ki, száz- nyolcvan tagja pedig, — akik legalább 15 éve tagjai a szövetkezetnek, — a jelvény ezüstfokozatát kapta meg a vele járó ezer, Illetve öt*; száz forint jutalommal,
