Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-24 / 301. szám
iVTt). december 81 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Döntött a Legfelsőbb Bíróság Baleseti perekben az utóbbi időben több fontos állás- foglalás hagzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vidéki özvegy asszony háza aláfalazásához segítségül hívta egyik ismerősét. A munkát egy kőművesmester alkalmazottja irányította. A kőműves előbb az épületet vizsgálgatta, s eközben áz egyik fal ledőlt, és maga alá temette a segítségül hívott férfit A szerencsétlen ember oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hosszú ideig táppénz-állományban volt, majd rokkantsági állományba helyezték. Az illető a táppénze, valamint nyugdíja és a korábbi keresete közötti különbözet megfizetéséért pert indított az özvegy és a kőműves mester ellen. A járásbíróság megállapította, hogy az özvegy a házon már korábban is végeztetett olyan munkálatokat, amelyek a fal ledőlését előidézhették, ezért, mint az épület tulajdonosa felelős. Mindenki h básott De a kőműves mester is felelősséggel tartozik segédjéért, mert elmulasztotta azoknak az óvintézkedéseknek megtételét, amelyekkel a fal kidőlését megakadályozhatta volna. Helytelenül járt el a sérült is, mert a kőműves vizsgálatának befejezése előtt — teljesen szükségtelenül — a fal mellett tartózkodva, a földet egyengette. Az ő gondatlanságát a bíróság nagyobb mérvűnek találta, ezért az özvegyet és az iparost együttesen csak a kár 20 százalékának viselésére kötelezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Törvényességi óvásra az figy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: az iparost, az óvintézkedések elmulasztása miatt, súlyosabb felelősség terheli, mint az özvegyet, vagy a sérültet és ennek a kármegosztásban is kifejezésre kell jutnia. Ezért a legfelsőbb bíróság az iparos felelősségét a kár 70, az özvegyét 20 százalékában állapította meg, míg a sérült a fennmaradó 10 százalékot köteles viselni. Súlyos szerencsétlenség történt egy tsz-bem. Egy elszabadult bika fellökfe gondozóját, aki elesett, fejét egy beton tartóoszlopba ütötte és olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy néhány perc múlva meghalt' Az özvegy kártérítési pert indított a tsz ellen. A szövetkezet azzal védekezett hogy a balesetért kizárólag az elhunyt a felelős, mert vigyázatlanul vezette helyére a bikát, és a lánccal nem megfelelően rögzítette a jászolhoz. Az állatgondozó balesetvédelmi oktatásban részesült tehát tudnia kellett miképpen kell a bikát megkötni. A járásbíróság a keresetet elutasította, mert úgy vélte, a szövetkezet részéről óvóresndszabály mulasztás nem történt A megyei bíróság az ítéletet helybenhagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A határozat indoklása a következőket mondta ki: , — A mezőgazdasági tw- melőszövetkezet — vétkességére való tekintet nélkül,— köteles megtéríteni tagjának, halála esetén hozzátartozójának azt a kárt, amely a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, a tag életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban keletkezett. Két lánc kell Nem felel a szövetkezet, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívüleső, elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a tag magatartása okozta. A szőbanforgő baleset munkavégzés közben történt. Tehát a tsz-nek kéllett volna bizonyítani, hogy azt elháríthatatlan külső ok, vagy kizárólag az elhunyt hibája okozta. A bika égy lánccal volt a jászolhoz kötve, holott az óvórendszabály két oldalra történő kikötést ír elő. Ezenkívül véle egy istállóban, közéi hozzá egy tehén is volt. Ha a bikát az előírásnak megfelelően két lánccal kötik ki, a baleset nem következhetett volna be. Ez a kibővítési mód annál is indokoltabb volt, mert a bikát tehénnel egy istállóban tartották, pedig előírás szerint külön istállóban kell tartani. A szövetke- zat tehát a felelősség alól nem tudta kimenteni magát, csupán annak vizsgálatáról lehet szó hogy az elhunyt vétkes magatartásával közrehatott-e a baleset bekövetkeztében és ha ieen, miiven mértékben. Ennek tisztázására a iárá=Wró',ávn«k új eljárást kellett indítania. Egy tsz-tag, mint kormányos a silókombáinnál dolgozott. Munka közben a kifúvó rész eldugult. A kormányos meg akarta szüntetDSAK DECEMBER IONAPBAN sngedményes tűzött üveg vámr íz üvegértékesítő Vállast szolnoki lerakatánál. Szolnok, Vöröshadsereg a.'32. ni a hibát, de mielőtt még a vágó rész megállt volna, a fedelet bal kezével fel nyitotta. Ennek következtében keze a tokba került, és a kés kezefejét levágta. A SZOT a sérültnek nyújtott segély, továbbá a részére megállapított havi járadék összegének visszafizetéséért a tsz ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül helyezéséért a tsz pert indított. A járásbíróság helyt is adott a keresetnek azzal az indoklással, hogy a balesetet a sérült gondatlansága okozta. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. Ab óvatosságra mindig inteni — Munkáltató köteles a betegségől, — vagy balesetből származó biztosítási szolgáltatások költségeit a biztosítási szervnek megtéríteni, ha ő vagy megbízottja, a reá kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályt nem foganatosította — hangzik a határozat. A tsz-ekben az általános, valamint a mezőgazdasávi és a szakmai óvórendszabályoknak mindazokat az előírásait alkalmazni kell, amelyek megtartása a Osztagok és családtagiaik testi épségének, egészségének megóvása érdekében szükségesek. Munkabeosztás. vagy munkakör-változtatás esetén — még a munka megkezdése előtt — minden tagot és családtagot elméleti, valamint gvakorlati balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. Td'hv'Thunir^V előtt a különösen veemsives munkákban, amelvek közé a silózás is tartozik, a résztvevők számára közvetlenül a munka megkezdése előtt külön balesetelhárítási oktatást • a munka megkezdését kővető két hét elteltével meg kell ismételni. — A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő és a szakszervezetek megyei tanácsa véleménye szerint a tsz a balesetelhárítási előírásokat megszegte, mert a sérültet az óvórendszabályokra a gépkezelő nem oktatta ki, továbbá a gép kifúvó részének eldugulását a gépkezelőnek kellett volna megszüntetnie. Az óvórendszabály előírja, hogy a dolgozót csak olyan munkával szabad foglalkoztatni, amelyre a szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szövetkezetben már korábban is eltűrték, hogy az eldugulást a beosztott dolgozók szüntették meg. Ezért az a körülmény, hogy a sérült öntevékenyen kezdett a tisztításhoz és ezzel az üzemi baleket bekövetkezéséhez hozzájárult, a tsz felelősségét nem szünteti meg. Hajdú Endre A 32-es útvonal mellett az erdőgazdaság dolgozói nyűlrágá ellen védik a fiatal csemetéket • • Ünnep előtt a bútorgyárban ^Hellenpach János bútorfestő gyorsan behúzza maga mögött a műhelyiroda ajtaját, mikor mellhalja, miről van szó. „Nincs itt énrám szükség, asszonyi dolog ez.” A zúgó gépek, gyorsan futó szalagok között hetek óta azt tervezgetik már a munkásasszonyok: milyen karácsonyt teremtsenek családjuknak 1970-re? Az újságíró kérdése is így szólt. S az asszonyok; mázolók, anyag- mozgatók, szolnoki bútorgyári munkásnők gyorsan válaszoltak. Nem most kezdték ők már a pénzt rakosgatni, a kirakatokat nézegetni, a családi programot kialakítani. mint a játéknak. Itthon leszünk az ünnepeken, csak a szomszédokat várjuk. Még esetleg moziba megyünk, a színházba bérletünk van, azt már megnéztük, a mostani előadást. — Mibe kerül & karácsony? — Hát ilyenkor nem só- herkodik az ember. Az ajándékok majdnem egy ezres. Az étel, ital meg a fele. Nálunk a csirkét szereti a család, hát lesz. Ha a szilvesztert is beleszámítom, meg se merem mondani, mibe kerüL 0 0 Fehér Gézáné, alagúti bű- torfestő. Férje vas- és fémöntő a szomszédban, a gépjavítóban. — Jaj, nekem most nagyon sokba került a karácsony. Régi-régi vágyam volt már egy bunda. Megvettük. Komolyabbat, mert úgy voltunk vele, ki tudja sor kerülhet-e még rá valaha? Űj állami lakásban laknak a Gutenberg téren. — Jó lakás, csak egy szobás. Aztán már a fiam is nagv gyerek, villanyszerelő tanuló. — Akkor nem is várja már a karácsonyt? — Dehogynem. Sütünk, főzünk majd. Én mindennap főzök. Az idén nem vágtunk, hát vettem zsírszalonnát a főzéshez. Itóka is kell. Két István van a családban, apám, meg az öcsém, őket köszöntiük. Nem igen megyünk sehová, esetleg majd az Aranvlakat.ba kinézünk egy kicsit szórakozni. Áz üzemben lesz-e ünnepség? — Szokott lenni, de most elmarad. Máskor kakaót meg kekszet kaptak a gyerekek, csomagokat is. Megiött a Télapó. Egvszer úgy örült a fiam. hogv megismerte, ki volt a Télapó a gyárban. Varga Dávi^né, festőnő. Férje gépkocsivezető a MÉH Vállalatnál. Kétgyermekes családanya, OTP részletre épített családiházban laknak a közelben. — Mióta az uram kenyeret keres, mindig gépkocsivezető volt. Nagyon szereti a szakmáját. Én is az enyémet. A pénz is megvan. Olyan 1600 forint körüli a csoportban az átlagkereset. Erre még jön a túlóra. A múlt hónanban 48 túlóránk volt. A pénz jól jött, de otthon minőén elmaradt. most kell majd rendet tennem az ünnepeken. — Itthon töltik? —- Egy részét. Mi majd mindig elutazunk karácsonykor. Most is megyünk Jász- kisérre. disznóölésre anyámhoz. Előtte itthon feldíszítjük a fát. A nagyobb fiam már meg is vette. Mind a kettő ruhát kan. amit az iskola beálltával tudnak használni. Nagvon iő. hogy a gvár is szóimét egv kis csomagot adni. Már íicnr váriák a gyerekek, mit kan anvil a gyártól. Az uram említette, hoov a MÉVT-tő1 könyveket vághatunk. Jó ez, jó segítség. kor a gyártól kaptunk cső magot. A kislányom mái úgy várta, leszoe? Hát mon dóm, nem biztos, mert ér csak novemberben jöttén ide, tíz évig daduska voltán óvodában, de csak ezer forintot kaptam. Itt több i remény. Aztán jött a megle petés, hogy mi is kaptunl csomagot. A kislánnyal együtt nézték az üzleteket, neki mii vegyenek. — Ök is meg szoktak lep ni. A fiamnak marad égj kis pénze, ketten megbeszélik, nekem mit végyenek Most egy óraszíjat kaptan tőlük. 0 Hl Fi Mészáros Józsefné, festő. A férie is az. de a vegvimű- ve'-ben áuami latráéban laknak a TCocsnth téren — Mi már rnom-ot+ük a fát. olvan egv métereset. K-n-ií+f dís-ríHük a kislányommal. <"> rubofóiát kan, lastéx nadrágot, garbót, cipőt Jobban örül már neki, Balogh Istvánná. anvag- mo-7cfató TTpt grorekét elvedül neveli. Sokáig albérletben laktak már megvan a házboiv a K’sgvenen. — De hoev mikor lesz arra pénz? Armvit elár+íink, hoev az alaó Ar»f P of of f i'i tűk. abbpn !ok,»nV A fiam már barmadó.res inari tanuló, egy kis pénzt is kan. Mikor hozza, minőig veszünk neki ezt, azt. Most garbót kap. meg majd könyvet. MikulásEljövet benézek a párttitkárhoz, K. Molnár Istvánhoz. Azt kérdezi, mit tapasztaltam? — Szóvátették az asszonyok, az idén elmaradt a Télapó ünnepség. — El. A szakszervezeti gyűlésen beszéltünk róla. Azt az álláspontot alakítottuk ki, pénz van, de ne aprózzuk el. Az idén még lesz karácsonyi csomag, jövőre a nagy gyermekes családoknak adunk segítség. 1 ehet. hogv ezer forintot is kap valaki, most beszéljük majd meg. No majd a gyermeknap nem marad el soha, azt megtartjuk. Félezemyi apróságot nevelnek dolgozóink. A nagy gyermekesek iobban rászorulnak a segítségre. Most is van egy munkásasszony a kórházban, öt gyerek édes- anyia. Több mint 700 forintot kapott már, nem mondták? — De mondták. Azt is, hogy rá is gondolnak az ünnepeken. S hogy eddig is minden héten meglátogatták, de karácsonykor is felkeresik. Faipari üzem a bútorgyár. M-dpr-n technikával, nagyrészt műanyagokkal dolgozik már régen. Most mégis kellemes fenvőPiat tölti meg az üzem levegőjét. R. & Jó szabványáé be kelt tartani Máfifélmiltiárd kifli és zsemle évente A Magyar Szabványügyi Hivatal a gyakori panaszok hatására felülvizsgálta a péksütemények 1964-ben kiadott szabványát A vizsgálatok során megállapították, hogy a sütőipar nagy mennyiségben csak zsemlét és kiflit hoz forgalomba — zsemléből évente mintegy 600 milliót kifliből pedig csaknem 900 milliót — a többi péksüteményt az élőbbiekhez viszonyítva elenyésző mennyiségben gyártja. A fogyasztó nagyobb választékot szeretne, de a választékbővítés gazdasági, munkaidő-kihasználási szempontból hátrányos a sütőiparnak. A megkérdezetteknek csaknem egyötöde elégedetlen a péksütemények választékával. A minőséggel a vidéki megkérdezettek fele. A fővárosi fogyasztóknak csupán 40 százaléka elégedett. A fővárosi és vidéki városokban a háztartások egyharma- da, a településeken és falvakban ötödrésze sosem, az összes háztartás negyedrésze pedig csak változóan elégedett a sütemények minőségével. A leggyakoribb kifogások: súlyhiány, amely általános jellemző, kis térfogat, sütési és kidolgozási hibák, vagy pedig az, hogy a termék nem friss és nem tartalmazza az előírt adalékanyagokat. A Szabványügyi Hivatal megállapította, hogy a minőségi hibák okai nem a szabvány előírásaiban, hanem éppen a szabvány be nem tartásában keresendők, ezért a jövőben fokozott gondot kell fordítani a szabvány betartásának ellenőrzésére. A negyedik ötéves terv végére várható a búzaliszt szabványának továbbfejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy egyenletes minőségű liszt álljon a sütőipar rendelkezésére. Erdei Lászlóné nyilatkozata ^ kubai tapasztalatairól A kubai nőszövetség meghívására magyar nőküldöttség látogatott Kubába. Erdei lászlóné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Orszá- .gos Tanácsának elnöke, a küdöttség vezetője a kéthetes látogatás tapasztalatairól nyilatkozott az MTI munkatá rsának: — Nem először jártam Kubában: 1962-ben a kubai nők I. kongresszusán, most pedig a nőszövetség VIII. plenáris ülésén vettem részt Havannában. így jó alkalmam volt arra, hogy korábbi személyes élményeim alapián összevethessem, milyen hatalmas utat tett meg a kubai nőmozgalom... s milyen fontos szerepet tölt be országa politikai, gazdasági és társadalmi életében. A szélesen kiépített iskolahálózat a fiatal lányoknak az általános műveltség mellett szakmai képzettséget is ad. Kubában — a nőszövetség hatáskörébe utalták a bölcsődékről, óvodákról történő gondoskodót is. Jóleső érzés volt tapasztalnunk, hogy e távoli országban milyen rangja van a magyar gyermekpedagógiai tanulmánynak. — Egyébként is arról győződhettünk meg kintjártunk- ban, hogy a hazánkba látogatott kubai nőküldöttségek a nálunk szerzett tapasztalatokat jól kamatoztatják sajátos viszonyaikra, mind a nőmozgalomban, mind pedig az élet más területén.
