Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-23 / 300. szám
1WÖ. december 23, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szomorú számadás Tizenkét oldalas előterjesztés. Forgattam lapjait a tanácskozás előtt, és bár már több napja, hogy megtárgyalták — még mindig sokat gondolkozom róla. Ismerem Jól a szövetkezeti, ipari és szolgáltató üzemeket. Ügy is, hogy egyre inkább betöltik a kis- és kézépüzemek szerepét és úgy is: nehéz munkakörülmények között élnek, dolgoznak ott az emberek. Ez az élőterjesztés a KISZÖV vezetőségének munkája. Az Idei számadás. Az 1970. év baleseteit elemző, pontosabban az év tíz hónapjában történt 314 üzemi baleset krónikája. Először csak azt állapítottam meg, növekszik a balesetek száma és súlyosodnak is a szerencsétlenségek. Három halálos, egy csonkulásos nagy baj. Az előterjesztés első lap- Jára felírtam: — „Szomorú számadás”. Aztán a tanácskozás közben még egy széljegyzet következett: „Túlzott türelem”. A szomorú számadással úgy gondolom, sen Id nem vitázik. Tíz hónap alatt háromszáztizennégy szövetkezeti dolgozó szenvedett balesetet munka közben. Háromszáztizennégy szövetkezeti család otthonába költözött napokra, hetekre — sajnos hónapokra is — a baj. a kétségbeesés. Három család elveszítette a családfőt, ötvenhárom szövetkezetben pontosan 5690 munkanapon baleset miatt nem dolgozott egy-egy ember. Kár a közösségnek, kár az egyénnek. Ez bizony szomorú számadás. Miért túlzott türelem? Ezt már kiest részletesebben kell indokolni. A törökszentmiklósi építő- és szerelő ktsz-ben húsz dolgozót ért baleset tíz hónap alatti Azt hinné az ember, nosza összefogtak a vezetők, a munkások, okultak, tanul- ■ tak a sok bajból. Ez lenne a természetes. Nem így van: ,ÍA baleseteket az utóbbi időben nem vizsgálják meg... A vezetők nem ellen- árzik megfelelően a munkahelyeket...” „A gépekről leszerelik a Védőberendezéseket, nem - használják a védőeszközöA Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének állásfoglalása a tsz-ek Helyzetéről és gazdálkodásuk fejlesztéséről Kedden a Gellért Szállóban Szabó István elnökletével befejezte tanácskozását a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének kibővített ülése. Az ülés a tsz-ek helyzetéről és gazdálkodásuk fejlesztéséről állás- foglalást hagyott jóvá. Az állásfoglalás elöljáróban megállapítja: a közös gazdaságok döntő többsége helyesen él a növekvő önállósággal, és a hatósági előírásokat, valamint a társadalom-erkölcsi normákat betartva gazdálkodik. Mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tevékenységük jól illeszkedik be a népgazdaság rendszerébe, és munkájuk egyre tervszerűbbé válik. Az állásfoglalás leszögezi: az illetékes állami és társadalmi szervek a kedvezőtlen időjárás, valamint az ár- és belvizek által okozott nehéz helyzetet megértve, az ország teherbíró képességének megfelelően segítették a kárt szenvedett gazdaságokat A szövetkezetek ár- és belvízkárainak mintegy 30 százaléka megtérült. — Pénzügyi rendszerünk lehetővé teszi az elmúlt két év átlagos részesedése 80 százalékának kifizetését, a termelés továbbviteléhez szüKséges eszközök, anyagok finanszírozását és a forgóalapok feltöltését. Mindez az állam segítőkészségének és a gazdaságirányítási rendszer eredményességének bizonyítéka. A fogyasztás és felhalmozás aránya A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége megállapította, hogy az idei kedvezőtlen időjárás a tsz-ek gazdálkodását és jövedelmi helyzetét nagymértékben differenciálta. Ebből adódik, hogy a tsz-ek zár- számadási döntései eltérnek egymástól. Az olyan szövetkezetekben, ahol a bruttó jövedelem az előző évi, vagy az azt meghaladó szinten alakult, helyes az a törekvés, hogy a felhalmozás—fogyasztás arányát az üzem tényleges igényeinek megfelelően alakítsák ki. Ezek a gazdaságok különösebb gond nélkül törekedhetnek a zavartalan munkához szükséges biztonsági alap növelésére. Azok a tsz-ek is helyesen teszik, ha a részesedési alapjukat a termeléssel arányosan alakítják ki, amelyek a jövedelemkiesést biztonsági alap-, jaikból fedezni tudják. A legtöbb gond a veszteséges és az alaphiányos szövetkezeteknél várható, ahol jelenleg a fő cél: a munkaerő megtartása és a termelési alapok biztosítása. Az állásfoglalás szerint a tsz-eknél a helyi adottságok figyelembevételével arra Kell törekedni, hogy — a jövedelmezőség szem előtt tartásával — az eddigieknél gyorsabban változtassák meg termelés-szerkezetüket és az igényeknek megfelelően fejlesszék tovább kiegészítő tevékenységüket. A közös gazr- daságoknaK egymással és más vállalatokkal is fokozniuk kell az együttműködést. Ésszerű hoeházat vátlalást A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége felkéri a termelőszövetkeze teKet, hogy a negyedik ötéves terv irányelvei alapján készítsék el saját távlati fejlesztési tervüket. Az elnökség figyelmeztet arra, hogy a terveket mindenesetben gondosan felmért lehetőségek ismeretében állítsák össze. A túlzott fejlesztés, a megfelelő biztonsági alapok hiányában a kockázatvállalás ugyanis különösen kedvezőtlen időjárás esetén — Komoly következményekkel járhat a tsz tagjaira és vezetőire egyaránt: Az állásfoglalás figyelmeztet arra, hogy a közös gazdaságok termelésének gyorsabb növelése mellett az eddiginél jobban ki kell aknázni a háztáji gazdaságok termelési és áruértékesítési lehetőségeit. A termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek vezetőinek még nagyobb segítséget kell nyújtaniok a háztáji gazdaságok termelésének, főleg állattenyésztésének fejlesztéséhez. Kimondja az állásfoglalás, hogy a terv egyes céljainak megvalósításánál — például a növény- védelem, értékesítés, munkaerő — nemcsak a közös és háztáji együttes erejét, hanem az egész falu erőforrásait és lehetőségeit is vegyék figyelembe. A Termelőszövetkezeteit Országos Tanácsának elnöksége felkérte a területi szövetségeket: a jövőben is nyújtsanak segítséget a gazdaságoknak; egyebek között a gazdálkodást elősegítő elemzésekkel, a fejlesztés fő irányainak meghatározásával és a gazdaságok közötti kapcsolatok elmélyítésével. Kohászati „kemenceőr" A kohászati kemencék üzemzavarainak, rongálódásának a megelőzésére érzékeny jelzőberendezést készítettek a szovjet Elekrosztal Üzem mérnökei. A berendezés a kemencebélésfal legkisebb meglazulását is szirénahanggal jelzi, így megelőzhetők a balesetek, megmenthető a, kemencében lévő acéladag, és végső soron nő a kemence élettartama, mivel idejében elvégezhetik a szükséges javításokat. A jelzőberendezés működése a polietilén szigetelés vezetőképességének változásán, illetve annak mérésén alapszik. Három milliárd forint az építőipar fejlesztésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium — az állami építőipari vállalatok igazgatóinak, párt- és szak- szervezeti vezetőinek részvételével — kedden megbeszélést tartott a középületépítő vállalat kultúrtermében. A tanácskozáson Padányi Mihály, az ÉVM __ Vállalatfelügyeleti csoportfőnöke értékelte az építőipari vállalatok idei munkáját, s ismertette a jövő évi legfontosabb, tennivalókat. Hangsúlyozta, hogy a negyedik ötéves terv első évében változatlanul a lakás- építkezés, az egyedi nagy beruházások kivitelezése az elsőrendű feladat, de fontos tennivaló a közműépítés meggyorsítása is.. A tervek szerint az ÉVM vállalatai 1971-ben 68 nagyberuházáson dolgoznak, közülük húszat befejeznek, hatot Dedig elkezdenek. A munka értéke 4,3 milliárd forinttal haladja meg az ideit. Az ipari beruházások jellegzetessége, hogy többségük Borsod megyében összpontosul, Budapesten pedig csökken. Borsodban az idei 300 millióval szemben jövőre mintegy 900 millió forintos beruházás ad munkát az építőknek. A negyedik ötéves terv 400 000 új lakásából 200 000- nek az elkészítése az állami építőiparra hárul. Ebből — nem végleges adatok szerint — Budapesten 68 000 lakást kell felépíteni; 1971-ben mintegy tizenkétezret. Az előadó felhívta a vállalatok vezetőinek figyelmét,, hogy fontosságuknak megfelelően fordítsanak nagyobb gondot a lakótelepi kiegészítő beruházási igényekre és az egészségügyi beruházásokra. Hangsúlyozta, hogy lakásaink minősége — a környező országokéval összehasonlítva —- jónak ítélhető. Mindössze 1—2 százalék, — többnyire a befejező munkálatok pontatlansága, a nem megfelelő minőségű szerelvények és anyagok kényszerű beépítése — rontja az építők jó hírét. A nagyobb feladatoknak megfelelően korszerűsödik maga az építőipar, amely a következő öt esztendőben 3,3 milliárd forintot fordít saját fejlesztésére. Az öt év alatt három új házgyár épül: Debrecenben, Szegeden és Buda- peten. A kormány határozatának megfelelően igen gyorsan meg kell szervezni a külföldi könnyűszerkezetes építőrendszerek hazai gvártó bázisát, s jövőre 500 000— 600 000 négyzetméter hazai könnyűszerkezetekből csarnokot kell építeni. Megkezdődik a többszintes könnyűszerkezetű épületek minta- példányainak kialakítása. Harmat Endre: 8. RASZPUTYIN-REJTELY két... Az ellenőrzés nem alapos, sok baleseti veszélyforrást nem tárnak fel...” — ez a megállapítás az újszászi vegyesipari ktsz-re vonatkozik. Ott tizenhat ember járt szerencsétlenül. „Engedik a balesetveszélyes munkát, eltűrik a fegyelmezetlenséget” — Kunmadarason az építőknél tizenegy munkás szenvedte ennek kárát Most már csalt mondatok, számok, helységnevek nélkül. „A baleseteket nem vizsgálják ki megfelelően, — a biztonsági szemléket rend- szertelenül tartják meg, — a szövetkezetnél 1970-ben biztonsági szemlét nem tartottak.” Midezek után egy tény, emely a vezetőségi ülésen hangzott el: felelősségrevo- nás nem történt még mindig a meggyőzés, felvilágosítás hívei vagyunk. Túlzott türelem, erre mondom én. Nem is jó türelem. Nem azért, mert a büntetés «— bírság és fegyelmi — híve vagyok. A dolgozók és vezetők érdekében ideje lenne már ennek. Hogy egy súlyos baleset miatt ne álljon törvény elé mulasztó vezető, vagy vezetők. Hogy zavartalan, biztonságos legyen a munka. »■BT' - “ “ A főparancsnokság átvétele legalábbis siettette a véget. Az uralkodó ugyanis teljesen a főhadiszállásra költözött és otthon is vezetnie kellett valakinek az ügyeket. „Ha a cár a háborúba megy, a felesége kormányoz” — hangzott a régi orosz mondás. Pontosan ez történt és ennek beláthatatlan következményei lettek. A hatalmas hátország irányítását gyakorlatilag a hisztérikus, semmit és semmihez nem értő cárné vette át. Mögötte pedig kirajzolódott a sztarec sziluettje. „Hé» te!“ Az elkövetkező tizenhat hónap az intrikák, menesztések és váratlan kinevezések tűzijátéka. Nem egészen másfél esztendő alatt a háborúban álló birodalom élén négy miniszterelnök, öt bel- ii cvmi n iszt.er. négy mezőgazdászai és bárom hadiigvmi- niszter váltotta eevmást. A nagy lövés-menésben sziklafalként állott a trón mellett az egvptlen szilárd pont: OWgorij Jefirrtovics Raszpu- tyin. Scserbatov herceg belügyminiszter és Szamarin, a Szent Szinódus főprokuráto- ra nyitotta meg az elbocsátottak sorát, őket még 1915 októberében indokolás nélkül menesztette a cárné. Aztán jöttek a többiek: Krivosin mezőgazdasági miniszter novemberben, Karitonoc főál- lamügyész januárban mondott búcsút hivatalának és így tovább. Februárban Rasz- putyin ellenfelei is számottevő sikert értek el: Miklósnak a szibériai és a cárné minden próbálkozása ellenére menesztenie kellett Go- remikint, akinek a helyzete teljesen tarthatatlanná vált. De ki legyen az utód? Alekszandra egy Alekszandr Hvosztov nevű politikusra gondolt. Szokása szerint elküldte a sztarecet, „nézze meg a lelkét”. „Ma — írta a cárnak — Grigorij meglátogatja az öreg Hvasztovot, aztán én nézem meg. Barátunk tudni szeretné, méltó utóda-e Hvosztov Goremikinnek.” És az egyetlen ok, amiért ez az ember nem lett Oroszország minis-rtor’lnőke. kiderül a cárné következő leveléből : „... Ügy fogadta barátunkat, minteffv minisztériumi kérelmezőt.” A cár írontra-vonulásával megkezdődött Raszputyin életében az utolsó, politikailag messze legintenzívebb szakasz. 1915 őszétől haláláig, 1916 decemberéig a sztarec gyakorlatilag Oroszország legnagyobb hatalmú embere volt. ...Fogadás a Sándor-palotában. Előkelőségek beszélgetnek. halk duruzsolás tölti be a díszegyenruháktól hemzsegő termet. — Hát az meg ki? — kérdezi a sztarec az egyik köpcös, kitüntetésekkel teleaggatott úrra. — Maklakov miniszter — hangzott a válasz. — Hé, tel Gyere csak idei — harsogott Raszputyin érces baritonja. Maklakov annyira meglepődött, hogy — odament. A ookrovszkoiei bele- mélyésztette tekintetét és egy darabig hallgatott. A teljesen megzavart miniszter nem tudott, vagy — emlékezve a szibériai ellenfeleinek sorsára — nem mert tiltakozni. — Nahát. Eieveli csak rám _ mondta Rrsznntvin, amikor végre megszólalt és minteov közölte a ..vizsgálat” eredményét. — sok időbe telik, am'g belőled ló ember tesz. akiben örömét leli az Ür. Ebhez tartsd magad. Most pedig elmehetsz. ..... A „cári pár lelkének minisztere”, „Isten Embere” ekkor már törzsvendég volt az ország íegelőkelőbb mulatóiban. Pétervárott __ csaknem minden éjjel feltűnt a „Rode”-ban, vagy a „Donon”-ban. Cigányok, potyára leső cimborák, konzumhöl- gyek csatlakoztak a bőkezű és hatalmas úrhoz és reggelig folyt a dáridó. Ellenségei tudták ezt. Nem egyszer újságírókat és detektíveket küldtek a helyszínre, hadd vastagodjék a sztarec életmódjáról szóló bizonyítékok számtalan dossziéja. A megbízók sohasem bánták meg az ilyen akciókat: embereik mindig találtak új „anyagot”. — Meg kell tudnotok végre — üvöltötte például 1915 őszén a „Rode”-ban —, hogy Oroszországban Anyuska uralkodik. Ö (Alekszandra) az igazi cár, a mai Nagy Katalin! Atyyska (Miklós) jó ember, de gyenge..: Néhány nappal ezután a sztarec Moszkvába utazott, hogy a cárné megbízásából imádkozzék az Uszpenszkij- kegyhelven a pátriárkák sírjánál. Este elment a város leghíresebb vendéglőjébe, a „Jar”-ba. Lruce Lochart, Nagy-Britannia moszkvai konzulja is éppen ott vacsorázott egy társasággal. Lárma a különteremben „Éppen a ,Jar’-ban. Moszkva legelőkelőbb szórakozóhelyén voltam angol vendégekkel — írja a konzul emlékirataiban —, amikor az egyik különteremből kihallatszó furcsa lármára lettünk figyelmesek. A robaj a műsort is megzavarta. Asszonyi sikolyok, férfiak szilaj üvöltése, üvegcsörömpölés, ajtócsapkodás. Hamarosan kitűnt, hogy az egész felfordulás oka és középpontja a tökrészeg Raszputyin, akihez senki sem mert hozzányúlni, még a rendőrség sem. Végre telefonon elérték a belügyminiszterhelyettest, aki engedélyt adott a sztarec letartóztatására. Elvezetése közben Raszputyin azt ordította, hogy ő mindenütt úgy viselkedik. ahogyan akar, még a cár jelenlétében is, az „öreglánnyal” (a cárnéval) pedig „azt csinál, amit akar”. Ellenfelei azután már őszintén remélték, hogy a dologból lesz valami. A Lockhart által említett belügyminiszterhelyettes, Dzsun- kovszkij tábornok, cári segédtiszt, a rendőrség akkori országos főfelügyelője nemcsak a letartóztatást engedélyezte a saját szakállára, hanem folytatta is az ügyet. „Vége a Raszputyin-korszak- nak” — mondogatták Pétervárott. Tévedték. A cárné hívatta a tábornokot. — Államtitkár űr! ■— mondta neki fagyosan —- kerestesse meg nekem azt a gazembert, aki abban a moszkvai vendéglőben nem átallott a sztarec külsejével visszaélni. Nem egészen egy hónap múlva Dzsuknvszkij generálist menesztették. (Folytatjuk)
