Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

1970. december 22 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Uj utakat keres a középiskola Változások a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban 9 Uj'ászületik a Kner nyomda A békéscsabai Kner Nyomda rekonstrukciója befejezésé­hez közeledik. A 350 millió forint értékű átalakítás fo­lyamán új épületeket emeltek, új offset- és mélynyomó berendezéseket szereltek fel. Idén már 7000 tonna színes nyomású csomagolóanyagot állítottak elő, jövőre 10 ezer tonnát gyártanak. Az offset-nyomó gépek öt színű felirat­tal készítenek címkéket és csomagolóanyagot a mezőgaz­daság. az édesipar, a szeszipar és más iparágak termékei­hez. A mélynyomó gépsorból 2—3 színű csomagolóanyag kerül ki. Képünkön: színes címkék darabolása. (MTI foto: Érczi K. Gyula felvétele — KS) Setét ügy Sokszor az is baj, ha egy témába többet zsúfol bede a szerző, mit amennyi maga a téma. Rákosy Gergely szatirikus rádiójátéka frappáns ötletre épül: egy saját magát jobb sorsra érdemesítő újságíró- nő, Setét Lenke, (akit a szer­kesztői végzet csak a recept­rovat készítésére érdemsít), élete nagy riportját készíti. Véletlen fültanúja egy pa­rázs családi veszekedésnek, iiyomban társadalmi drámát szimatol, elkezd nyomozni, érvel, vitatkozik, védi a sze­gény kicsi nőt brutális férjé­vel szemben. Közben lelki füleivel már hallja is a ké­szülő, szenzációs társadalmi felrázódráma részleteit. Ki­tűnő a befejező poén is, mely során kiderül, hogy ■» családi perpatvarban méc­sem a férj a bűnös, hanem egy másik férfi. S ez a ne­hány harapásnyi kék nyom a feleség combján, melyeit a hölgy kifejezetten intim körülmények között szerzett be. De ami a jó expozíció és a. meglepő befejezés közua történik, az egy kicsit sok. Pergőbb, kevésbé szerteága­zó cselekménnyel átütőbb lett volna ez a hangját v. Sok a mellékszál — köztük, kétségtelen, érdekes is akad, mint például a rendőr jele­net, Mádi Szabó Gábor ki­tűnő alakításával fűszerez­ve — de a téma épp jellegé­ből fogva sodróbb lendüle­tet kíván. Mondanivalójának tisztes szándéka menti a szerzőt, hi­szen olyan jelenségek jelleg­zetes vonásait torzítja-na- gy.ítja, melyekkel nap mint nab találkozhatunk. Gál István jó humorérzé­kű rendező a darab lehető­ségeit jól kihasználta. Schu­bert Éva, a főszereplő játé­ka jó összbenyomást keltett, néhol mintha túl játszotta volna magát, ki-kilépett fi­gurája kereteiből. 98 nap... Egy órás, politikai-jogi mű­sort készíteni 1919 népbizto­sainak peréből — nehéz munka. Elterülni minden érzelem­re ható, könnyeztető, hatás­keltő lehetőségeket — ez a nehéz munkát már-már .megoldhatatlanná teszi. Ez az anyaggal folytatott küzdelem érződik ki Barát Apollónia műsorából. Szá­raz, nehéz anyaggal bíraó- zik, de — mert érzi, hogy fsak így lehet — nem enged az olcsóbb megoldásoknak. Nehezen indul az összeál­lítás, csak fokozatosan kezd a hallgató egyre jobban fi­gyelni, míg az anyag már- már önmagát formálja, s utolsó harmadában megfo­galmazza ma is aktuális gondolatait. Ekkor hangzanak el a vád­lottak legszebb mondatai fel­ismeréseikről, tettük belső indítékairól, arról, hogy a forradalmi hit nem bírósági ügy, a forradalmak büntető törvénykönyvek által nem szüntethetők meg. Havannai emberünk Említésre méltó — bár is­métléskér' angzott el va­sárnap délelőtt — Graham Greene regényének rádió­változata, mert nemcsak egy sikeres, maróan gunyoros szatíra, de mint rádiójáték ii a jobbak közül való. ' Greene kíméletlenül veszi célba a titkos ügynöksége­ket, a kémhálózat elgépiese- dettT építgetésével foglalkozó politikai manővereket, és mindazokat, akik ebben él­nek és dolgoznak. A szellemes játékot Ung­vári Tamás fordításának fel- . haszrfálásával Moravecz Im­re alkalmazta rádióra, és Va­dász Gyula rendezte. * « írömböczky —; Körülbelül egy évtizede állandóan napirenden van a középfokú oktatás re­formja. Az eddigi változások igen nagy mértékben módo­sították a középiskolákban folyó munkát. Elegendő a technikumok megszüntetésé­re, a szakközépiskolák és a gimnáziumi tagozatos osz­tályok létrehozására vagy a tanár—diák viszonyban az utóbbi években bekövetke­•két tantárgyat A Varga Katalin Gimná­ziumba felvételét kérő nyol­cadikosnak egy, vagy két olyan tantárgyat kell vá­lasztania, amely különösen érdekli, vagy amely terve­zett pályája miatt számára különösen fontos. Bármely két tárgy választható, bele­értve a rajzot, éneket, test­nevelést is. A választott tár­gyadat a diák négy évig ta­nulja, akkor is, ha az a tan­tervben egyébként csak rövi- debb ideig szerepelne. Ki­vétel a fizika, amely csak a második osztálytól kezdve választható. Két idegen nyelv esetén az egyik csak az orosz lehet. Ezeket a tárgyakat a diák nagyobb óraszámban és ki­sebb csoportokban tanulja, ilyen módon lehetővé vá­lik a tananyag jóval alapo­sabb elsajátítása. A csopor­tok létszáma 6—20 fő kö­zött lehet. A többi tantár­gyat a tanulók a hagyomá­nyos módon tanulják. Előfordulhat, hogy idő­közben kiderül: a diák nem bír lépést tartani a nagyobb követelményekkel. Ebben az esetben félévkor új tár­gyat, vagy tárgyakat vá­laszthat, és ezt végső eset­ben még az év végén ismét megteheti. A tanuló év köz­ben úgy is dönthet, hogy lemond a nagyobb óraszám­ban való tanulásról, s csak a hagyományos gimnáziumi anyagot tanulja. Ebből sem­mi hátránya sem származik. A tantárgyakon kívül a tanuló választhat egyet a gyakorlati foglalkozások kö­zül is, de ez nem kötelező. Ilyen „fakultatív” tárgyak: háztartási ismeretek, egész­ségügyi imeretek, műszaki rajz, vasipari—műszaki alap­Ezután még sok győztes csata következett. A muzsik kegyvesztetté tette korábbi pártfogóját, Germogén püs­pököt. Az ultrareakciós Sztolipin miniszterelnöknek — bizonyos jelek szerint — miatta kellett meghalnia, utódjának, Kokovcovnak pe­dig távoznia. Arról, hogyan szabadult meg legveszélyesebb ellensé­gétől, érdemes részleteseb­ben szólnunk. 1914-ben kitört az első vi­lágháború. Kevés ember fogadta bol­dogabban ezt a hírt, mint Nyikoláj Nyikolájevics nagy­herceg, a hadsereg főparancs­noka. A puritán, mélyen val­lásos szikár óriás, az akkor 56 éves, marcona külsejű hadfi ősi törzsfőre emlékez-r tetett. Ez a tehetséges, meg­szállott katona nem véletle­nül vezette a háborús pártot már esztendők óta Azt re­mélte, — így is történt — hogy ő lesz a főparancsnok és ebben a minőségében még látványosabban bebizonyít­hatja azt. amit ugyan min - # denVj tud hogy óriási a kü­lönbség az 5 és a cár képes­ségei között. 1915 június elején Raszpu­zett változásokra, az iskolai KISZ-szervezetek megnöve­kedett jogaira és felelőssé­gére utalni. A gyakorlatban megvalósult oktatási reform további finomításáért újabb kísérletek folynak. Ilyen módon kísérleteznek Buda­pesten a Radnóti Gimnázi­umban és a következő tan­évtől kezdve a szolnoki Varga Katalin Gimnázium­ban is. lehet választani ismeretek a fiúk részére (lakatosmunkától a motor- szerelésig). Négy évig tartó . ísérlet Páldi János, a Varga Ka­talin Gimnázium igazgatója a napokban tájékoztatta az általános iskolák igazgatóit a várható változásokról. Elmondotta, hogy kísérlet­ről van szó, de olyan kísér­letről, amely még az eset­leges sikertelenség ellenére sem okozhat kárt a tanulók felkészülésében, hiszen a ha­gyományos gimnáziumi tan­anyagot mindenképpen meg­tanulják. Egyúttal önisme­retre is neveli a tanulókat, mivel már a gimnáziumban bizonyítékot szolgáltat arra, hogy bírják-e a választott tárgyban állított nagyobb követelményeket. A kísérletet a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya irányítja. A tanács Hazánk 87 felsőoktatási intézményében a nappali és esti és a leveíezőtagozato- kon, mintegy 80 ezer egyete­mista, főiskolás kezdte meg az idei első félévi vizsgáit. A nappali tagozaton több mint 53 ezren, az estin 9 ezren, a levelezőn pedig 16 ezernél is többen adnak számot felkészültségükről — tyin — aki tudta, hogy a nagyherceg „haragszik rá”, de nem tulajdonított jelen­tőséget ennek — táviratozott a főparancsnoknak: engedje meg, hogy a főhadiszálláson megáldhasson egy ikont. Nyi­koláj ekkor követte el azt a hibát, amely a karrierjébe került. Sürgönyválasza így hangzott: — Gyere csak, csaló. Leg­feljebb felakasztatlak. A sztaree visszavág A szibériai azonnal felvet­te az arcába vágott kesztyűt. Mint mindig, ezúttal is csal­hatatlan ösztönnel, jól küz­dött, a félelmetes ellenfél el­len. Ismerte a nagyherceget — jobban megértette titkos vágyait, mint talán bárki más — és ismerte Alekszand- rát. Módszeresen' csepegtette a cárné szívébe a gyanú mér­gét. Az alaptermészete sze­rint őszinte ember zseniális Jágónak bizonyult. Igaz, tu­lajdonképpen nem volt ne­héz dolga: hitte és hihette is, hogy a nagyherceg uno­kaöccse trónjára áhítozik. Június elején kelt a cárnő első levele, amelyből félre­érthetetlenül kiderül, hogy egyébként szinte várakozá­son felüli segítséget ad a munka anyagi, tárgyi 'felté­teleinek biztosítására. Töb­bek között vállalta a kiscso­portos oktatás bevezetése nyomán keletkező óradíj­többlet kifizetését is. A tantervek elkészültek, a minisztérium végső jóváha­gyása után megkezdődik az előkészítő munka újabb sza­kasza is. A tantervet a gimnázium tanárai • állították össze: olyan elgondolással, hogy azt később esetleges kisebb változtatással máshol is be lehessen vezetni. A munka kísérleti stádi­uma négy évig tart, azután döntenek, hogy véglegesí­tik-e az új módszereket. A tanárok többsége nagy kedvvel és bizakodással fo­gott a munkához. Talán ' többet kell majd dolgozniuk, de a várható eredmények megérik a fáradságot. Na­gyobb lehetőség nyílik az egyéni teljesítmények meg­állapítására, a szakmai to­vábbfejlődésre. Az egyéni kutatómunkát végző tanárok heti pár órában például, az egyetemi speciálkollégium­hoz hasonlóan az érdeklődő diákoknak olyan anyagot is taníthatnak majd, amely nem része a középiskolai tananyagnak. A túlterhelés ellen az órán kívüli elfog­laltságok egy részének meg­szüntetésével védekeznek. B. A. most már Őz új vizsgasza­bályzat előírása szerint. A korábbi gyakorlattal el­lentétben a Művelődési Mi­nisztérium által legutóbb ki­adott tanulmányi! és vizsga- szabályzat csupán „keretjel­legű”: az egyes egyeteme­ken, főiskolákon a helyi sa­játosságokhoz, igényekhez, feladatokhoz igazították a részletes előírásokat. az elvetett mag jó talajra hullott. „Kérlek, Angyalom — írta -férjének a frontra — hass oda, hogy Nyikoláj Nyikolá­jevics a te szemeddel lássa a dolgokat... Hallgass Bará­tunk tanácsára, hiszen egyet­len . hibáért valamennyien meglakolhatunk.” 1915. június 10-én váratlan — vagy számára egyáltalán nem váratlan ■— események siettek a sztaree segítségére. Felizgatott tömegek özönlöt- ték el Moszkvát. A szónokok azt követelték, hogy Raszpu- tyint akasszák fel, a cárné vonuljon kolostorba, a cár távozzék külföldre és Nyiko­láj Nyikolájevics nagyherceg III. Miklós néven üljön a Romanovok trónjára. — Ha nem állítják meg Nyikolását a hatalom felé svezető úton — mondta a szta_ rec Alekszandrának — bizo­nyosan megöl engem. És ak­kor mi lesz a cáreviccsel? Érdemes alaposabban nyo­mon követnünk a cárné Mik­lóshoz írott leveleit. Levelek a frontra 1915. június 11., egy nap­pal a moszkvai zavargások után: A magyar háziasszony — , Európa számos országának főzési szokásával szemben — évtizedek óta állhatatosan ra­gaszkodik a rózsahéjú, fehér­jedús burgonyához, amelynek „divatja” másfelé már régen lejárt. El is felejtették azokat a fajtákat, amelyekről beiga­zolódott: a termelők szerint annyi rossz tulajdonságuk van. mint a többi fajtának együttvéve. A termelők tehát egyáltalán nem ragaszkodná­nak hozzájuk, a vásárlók azonban — és ők tudják, hogy miért! — makacsul kitarta­nak mellettük. Továbbra is „császár” tehát a gülbaba és a kisvárdai rózsakrumpli, amelyeknek vetésterülete or­szágosan 70 százalékra tehető. Érdekes, hogy mennyi rosz- szat mondanak róluk a ter­melők. Például azt tartják, hogy igen fogékonyak a ví­rusbetegségekre, olyannyira, hogy egy-egy különösen ked­vezőtlen esztendőben a ter­més jó része meg is semmi­sülhet és veszélybe kerülhet „Kérlek, Angyalom, tartsd szemmel Ny-t u\yiK.oiáj iviyi- koiajevicset — a szerk.) Ke­rnelem, nem haragszol ezért a tanácsért, de tolmácsolnom kell barátunk kívánságát, hi­szen végzetes lenne szamunk­ra és az országnak, ha ez a kívánság nem teljesülne. Ű tudja, mit mond és ezt a dolgot nagyon komolyan ve­szi”. Június 12., tehát már más­nap: „Bár változtatná meg az Ür Ny-t, hogy ne fordulna szembe isten nmberevel...” Június 16: „Egyáltalán nem bízom Ny-ban. Nem elég okos és azzal, hogy Isten Embere ellene fordult, taná­csain és tettein sem lehet ál­dás (tipikus — a sztaree ál­tal a cárnéba oltott logika!). Oroszország nem nyerheti el az Ég segítségét, ha uralko­dója megengedi, hogy Isten Emberét megöljék. Te pedig ismered Ny. gyűlöletét Rasz- putyin iránt.” Június 17, másnap: „Ny. és Vitte hibája, hogy a Duma létezik és ez több gondot okoz Neked, mint örömet. Gondolni sem szere­tek arra, hogy Ny.-nak bele­szólása van belső kérdések­be. Olyan kevéssé ismeri or­szágunkat (Alekszandrától ez aztán meggyőzően hangzik. Talán sehol sem derül ki ennyire, hogy a cárné egy­szerűen Raszputyin szavait ismétli a maga kenettelies, bakfisos stílusában): Han­goskodásával, gesztikulálá- sával befolyásolja a minisz­tereket. Lassan senkisem tud­ja, ki is a cár.” A cár reagálása szokásos volt. Egy ideig ellenállt fele­sége szívós ostromának, az­tán engedett. Eíbocsátó szép üzenet A levelet maga Polivánov hadügyminiszter vitte el a nagyhercegnek. Cári Fenség, A háború kezdetén politi­kai meggondolások akadá­lyoztak meg abban, hogy ele­get tegyek személyes vá­gyamnak és azonnal magam vegyem át a hadsereg főpa­rancsnokságát. Ezért adomá­nyoztam Önnek a főparancs­nokságot valamennyi száraz­földi és tengeri haderő felett. Cári Fenséged, mint Orosz­ország láthatta, az egész há­ború alatt nagv bátorságról tett tanúságot és kiérdemel­te a cár és a nemzet bizal­mát. Az Ön nevét együtt emlegetik a győzelmekkel és a hadiszerencsével. Most vi­szont, hogy az ellenség (ér­demes megfigyelnünk ezt a farizeus fordulatot) mélven behatolt birodalmunkba, kö­telességem az ország iránt, amelyet Isten a gondiaimra bízott, hogy átvegyem a har­coló csapatok főparancsnok­ságát, megosszam a háború terheit és nehézségeit és se­gítsek Oroszországot megvé­deni az ellenség támadásá­tól...” A muzsik legyőzte a nagy­herceget. (Folytatjuk) Harmat Endrét A 7. KASZPUTYIN-REJTELY A muzsik és a nagyherceg Félévi vizsgák a belföldi ellátás kiegyensú­lyozottsága. Egy másik nö­vényi kórokozó, a fitoftóra- fertőzés sem kíméli ezeket a burgonyákat, amelyeknek egyébként is gyenge a termő- képessége, ami a fogyasztási árban is érezteti hatását. Ezek után joggal tehető fel a kér­dés: miért sztár nálunk to­vábbra is a gülbaba? Arról van szó, hogy a ma­gyar nemesítőknek eddig nem sikerült olyan bőtermő és a nagyüzemi igényeket is kielé­gítő jó étkezési értékű rózsa- krumpli-fajtát előállítani, amely lehetővé tenné, hogy a betegségre fogékony gülbabát és a kisvárdai fajtát levált­sák. Az újabb fajták ugyanis nem minden tekintetben vál­tak be. A három újabb keszt­helyi fajta közül kettő nem váltotta be a várakozásokat, s ezért hivatalosan törölték is a listáról. Maradt a keszthelyi 550-es fajta, ennek azonban alakja annyira töredezett, hogy a fogyasztók emiatt nem szívesen vásárolják. Miért „sztár“ a gülbaba?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom