Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-22 / 299. szám
1970. december 22; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A karcagi Agyagipari és Népművészeti HTSZ-ben Russói István népművész és ifj. Russói István népi iparművész készíti a különböző falicsempéket, lámpatesteket és gyertyatartókat. Termékeiket az ország határain tűi is jól ismerik. Apa és fia állandóan azon szorgoskodik, hogy a népművészeti hagyományok felhasználásával a mai ízlésnek is megfelelő modern tárgyakat készítsenek. — NZS — Tizennyolcmillió utakra Korábban, még 1966-ban, a fnezőtúri városi tanács vb már készített egy tíz évre szóló út- és járdaépítési tervet A terv az első években jónak bizonyult, később azonban már nem tudott lépést tartani a város iparosításával, fejlődésének ütemével, módosítani kellett. A módosításkor számba vették a jelenlegi állapotot, vagyis az utak nagy többsége ma is korszerűtlen, nem felel meg a megnövekedett forgalmi igényeknek. A belterületen kevés a kiépítésűt, ■egy-egy városrészt csak nagy kerülővel és földes úton lehet megközelíteni, esős időben géDkocsival ezek is járhatatlanok. Rossz állapotban vannak a A Dunai Vasmű rakodási főnökségének jelentése szerint hétfőn a dunaújvárosi kikötőben kirakták az • uszályokból az idei egymilliomo- dik tonna szovjet vasércet. A kikötő 19 éves fennállása óta még egyetlen évben sem továbbították onnan ennyi gyalogjárdák is, több mint 60 százalékukat 40—50 évvel ezelőtt építették. Az új lakótelepek jelentős részén pedig semmilyen ■ sincs. A negyedik ötéves terv Időszakára előirányzott utak és járdák építésével, vagy korszerűsítésével egyrészt az ipartelepek megközelítését, a MÁV rakterületeivel való összeköttetést akarják biztosítani. Másrészt segíteni a megnövekedett forgalmi, a közegészségügyi és köztisztasági igények kielégítését. Fentiek figvelembevételé- vel a következő öt évben útépítésre; Illetve korszerűsítésre 16 millió 549 ezer, járdaépítésre és felújításra 1 millió 820 ezer forintot használnak fel. ércet a kohászati üzemnek. Az eredmény a szállításban és a rakodásban érdekelt szervek jó együttműködésének köszönhető. A szovjet ércszállítmányok folyamatosan érkeznek: jelenleg is 20 uszály várja a nagy Dunán, hogy a kikötőbe vontassák és kirakják terhüket. Egységgyűlések Tájékoztatást kért Papp Árpádtól, a munkásőrség országos párancsnokától az MTI munkatársa arról, hogyan teljesítették feladataikat a munkásőrök a most záruló esztendőben. A munkásőrség tagjai önként vállalt társadalmi megmozdulásuknak legjobb tudásuk szerint igyekeznek eleget tenni az idén is. Kiképzési és szolgálati kötelezettségeiket országos viszonylatban becsülettel teljesítették. Ezenkívül egyéb társadalmi munkájukban is helytálltak. A szakmai tudást — testvéri fegyveres erők segítségével — magasabb színvonalra igyekszünk emelni. A felkészülés fokának emelése Céljából nagy figyelmet és energiát fordítunk alegység- parancsnoki gárdánk fejlesztésére. — Tények, adatok bizonyítják, hogy testületünk tagjai a termelőmunkában is helytállnak: a munkásőrök többsége szocialista brigádban dolgozik, és soraikban igen sok a többszörösen kiváló dolgozó. Amikor hazánk keleti részére természeti csapás zúdult, a Szabolcs, a Szolnok, a Csongrád, a Békés és a Hajdú-Bihar megyei munkásörök ezrei is szép példáját adták a szolidaritásnak a kötelességtudásnak. A helyreállítás időszakában többszáz olyan munkásőr, akinek gépkocsivezetői jogosítványa van, — de más területen dolgozik, az Autó- közlekedési Tröszt különböző vállalatainál heteken át gépkocsivezetést vállalt — Ami a jövő feladatainkat illeti; jobban és eredményesebben akarjuk betölteni hivatásunkat, a szocializmus védelmét Tovább korszerűsítjük kiképzésünket, fegyverzetünket és felszerelésünket. A pártszervezetek segítségével, a lehetőségek jobb kihasználásával még inkább igyekszünk alkalmassá tenni testületünket a rábízott feladatok végrehajtására. — Mint minden év hasonló időszakában, most is ünnepélyes egységgyűlésekre készülnek munkásőreink. Itt számot vetnek a végzett munkával, s vázolják a következő év teendőit is. A januári egységgyűléseken ismét több ezer új munkásőr tesz majd ünnepélyes esküt, s kezdi meg szolgálatát a leszerelő, illetőleg tartalék- állományba kerülő munkásőrök posztján — fejezte be nyilatkozatát Papp Árpád. Áz egymilliomodik tonna vasérc Tizénkéi szegfű Z suzsu — így becézik a gyárban Fodros Zsuzsikát — tavaly nyáron érettségizett a vegyipari szakközépiskolában. Ott is helyezkedett el az üzemben, ahová szakmai gyakorlatra járt. Kellett nagyon a kenyérkereső, mert alighogy befejezte a tanulást, apját elvitte a tüdőrák. A csinos, szemrevaló fekete lányt mindenki megnézte az üzemrészben, még nős férfiak is alaposan szem- ügyre vették. Ö azonban minden megjegyzést, minden közeledést elhárított. Ez lett a veszte. Takács a közismert hódító vagány egy bisztróban tett kiruccanás alkalmával fogadott Sütővel, hogy hírbe hozza a lányt. Ha többet nem is ér el nála, ennyit legalább visz- szafizet ,a „pofonért", amit Zsuzsutól kapott. Az ugyanis már a munkábaállás második napján azt mondta neki egy ízléstelen vicc elsütésekor: — Szaktársam! Maga nekem az életben még egy flónapotot sem köszönt, honnan veszi a bátorságot, hogy most ízléstelenkedjen? 1 Zsuzsu egyetlen véleményre adott itt, a Horváth Bandiéra, aki két évvel járt előtte a szakközépiskolába és a szomszédos gépteremben dolgozott. Bandi többször megvárta a buszmegállóban és néha hazakísérte a városszéli kis utcába. Zsuzsu ilyenkor boldog volt és mindenről részletesen beszámolt az anyjának. A Takács-féle fogadásnak azonban hamar híre ment a festéküzemben. Sütőnek, aki látta együtt utazni Bandit Zsuzsuval, először is arra volt a gondja, hogy a hír a fiú fülébe jusson. 0 volt az, aki minderről titokzatoskod- va gondoskodott, elhallgatva a bosszúállás igazi okát. Bandi előzőleg már csalódott egy évfolyamtársában, aki a nála jóval idősebb mérnökhöz, Szigetihez ment férjhez. A fiú nem várta meg többször a lányt. Van más is a városban, mondta neki Takács, csak nem kötöd magad ehhez a Zsuzsához, aki... A tél elején a lány megfázott, s az üzemorvos szerint, ha még egy napot lázasan jár dolgozni, nem ússza meg kiadós tüdőgyulladás nélkül. így két hétig feküdt otthon. Titokban várta, hogy egyszer Bandi becsönget hozzájuk és legalább pár szóval megkérdezi — akár hivatalosan is — meddig kell még helyettesíteni. Anyja sokszor mondta Zsuzsának, hogy ilyen pletykát minden szemrevaló lányról terjesztenek és ha Bandi akarja, egyszer úgy is megkeresi. Ha meg nem. ne bánkódjon utána. A második hét végén szombaton délután a pici A háztáji és közös gazdaságok együttműködése Tapasztalatok a szolnoki tsz területi szövetséghez tartozó szövetkezetekből A szolnoki tsz területi szövetség a napokban tanácskozásra hívta össze a háztáji bizottságok elnökeit. A tanácskozáson a háztáji üzemág fejlesztését, a közös és a háztáji gazdaság kapcsolatát vitatták meg. A háztáji árutermelés fontossága közismert, termékeit a helyi ellátás, sőt a népgazdaság sem nélkülözheti. A szövetséghez tartozó 62 szövetkezetben a termőföld 9—10 százaléka, a tehénállomány 43, a sertések 53, a baromfi 80 százaléka a háztájiban van. Tavaly 30 700 mázsa zöldséget, 62 600 mázsa gyümölcsöt értékesítettek ezek a gazdaságok. Az eladott hízottsertések egyötödét, a vágómarhák 37 százalékát innen vásárolták fel. A gazdasági ösztönzők szerepe A háztáji árutermelés fejlesztését, korszerűsítését a párt és a kormány rendkívül fontosnak tartja. A Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottsága januárban határozatot hozott a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésének elősegítéséről, a háztáji árutermelés fejlesztéséről. A határozat nyomán a MÉM. a TOT és a SZÖVOSZ irányelveket adott ki. Tavaly és az idén számos kormányhatározat, miniszteri rendelet jelent meg, s ezek ösztönzően hatottak a háztáji árutermelésre. A tsz szövetség területén a március 31-i statisztika szerint — egy év alatt — 4120-szal növekedett a kocaállomány. Azóta bizonyára még több a sertés a háztájiban. Ez kedvezően érezteti majd hatását a húsellátásban. Pozitív hatása van a vágóállatok és a tej felvásárlási ár felemelésének, a fehérje — és takarmánykeverékek szabad forgalmazásának és az egyéb intézkedéseknek. Az 1045-ös kormányrendelet 3 ezer forintra emelte fel a vásárolt és a saját üszők leelletése után járó állami támogatást. Ám a tartási időt négy évre írja elő. Szükség volt a rendeletre, mert az utóbbi években csökkent a háztáji tehénállomány. A szolnoki tsz szövetség területén egyetlen év alatt ezerhá- romszázkilencyennel. A szövetkezeti tagok örömmel fogadták azt a kormányrendeletet is, mely lehetővé teszi a háztáji állattartásra fordított munkaidőt a közösben végzett munkának ismerlek el. Sajnos azonban kevés tsz-ben alkalmazzák ezt. A szövetség területén a Tiszajenő-vezsenyi és a jász- alsószentgyörgyi tsz-ben írnak jóvá ezért a tagoknak munkananot. Másütt alig. Pedig az idős tagoknak ez különösen előnyös lenne. Kern átmeneti időre szól A párt és a kormány háztájival kapcsolatos politikája hosszú távlatokra szól. A háztájiban rejlő lehetőségeket maximálisabban kell kihasználni. A társadalom érdeke kivánja ezt. A szektáns nézetek csak árthatnak az ügynek. A szövetkezetek vezetői a jelenleginél többet tehetnének a háztáiiért. A tsz szövetség területén jónéhány gazdaságban pozitív példák is vannak. Jászalsószentgyör- gyön. Jászapátiban, Beseny- szögön megszervezték a háztájiban nevelt állatok és a tej közös értékesítését. Zagyvarékason a közösben nevelt májlibákat a tagok, illetve azok feleségei otthon hizlalják. Tiszasülyön a háztáji bizottság tagjai Családlátogatásokat szerveznek, ahol az árutermelésről beszélgetnek. A közös anyakocákat, napos libát, kacsát ad tagjainak. A háztáji bizottságnak a közgyűlés bizottságának kellene lenni. Sajnos, ez nem így van. Közgyűléseken nem igen foglalkoznak a háztáji gazdaság szerepével. E bizottságok sok helyen csak formálisak. Tevékenységük kimerül a háztáji földek kiosztásával. Gátló tényezők A háztáji termelés összességében csökkent. Ennek több oka van. Ezek között elsőként kell megemlíteni, hogy a tsz vezetők a közösben végzendő munkát féltik a háztájitól. Egyes helyeken konkurrenciát látnak benne. Esetenként a termelés biztonsága is hiányzik. A kereslet — kínálat hatása, a dömping értékesítési nehézségeket okozott. Korábban a zöldségféléknél, az idén a tojásnál. A kényelemszeretet is befolyásol. A fiatalok nem igen tartanak tehenet, az idősebb tagok munkabírása viszont csökken. . Szükség lenne a korszerű- I sítésre. Sokan kifogásol iák, hogy kiseéoeket alig lehet kaDni, illetve rendkívül drágák azok. Nincs villanvdará- Ió, drága az önetető, önitató és a baromfiketrec. A 30—40 ezer forintos kerti traktort nem tudják megfizetni. Hogyan tovább? A tsz szövetség sok hasznos tanácsot adott a háztáji bizottságok elnökeinek. Ismertették az ösztönző rendeletekét. Ezeket írásban is kézbeadták. Úgyszintén az ajánlást a bizottság munkájához, valamint a munkamegállapodáshoz a tervezetet. A szövetség kezdeményezi, hogy a tsz-ek közötti országos versenyben vegyék figyelembe a háztáü termelés volumenét, szervezettségét. Javasolia: a háztáji gazdaságok között is szervezzenek versenyt. Anyagilag és erkölcsileg ismerjék el a legjobbakat. Legyen rendszeres a szaktanácsadás. tapasztalat- csere. terjesszék a jó módszereket és szervezzenek téli szakoktatást. Egvellen tanácskozás után nem várható gyökeres változás. A háztáü árutermelés fellendítése hosszú, szívós munkát, töhb matériáit és támogatást igényel. M. L. Egy falu 1970. december 3-án meglepő hírt közölt az MTI. Megtudtuk abból, hogy megszűnt egy ősi magyar falu, a Bakonyhában nagy volt a rendetlenség. Zsuzsu már meggyógyult, hétfőre kiírták dolgozni. Takarítottak. A csengetést a mama hallotta meg, ö nyitott ajtót Bandinak. A lány már csak akkor eszmélt, amikor a fiú a kezébe nyomta a 12 szál fehér szegfűből kötött csokrot. — Engesztelésül hoztam neked — mondta — minden napért egyel, amit betegen töltöttél és nem látogattalak meg. Véletlenül tudtam meg az igazságot. Áz este műszak után Takács meghívott egy pohár sörre és azt mondta, örül, hogy kiábrándultam belőled és nem foglalkozom olyan lánnyal, mint te. Fizettem neki én is öt korsóval. így tudtam kiszedni belőle azt, hogy mivel sértetted meg. Kérlek, ne haragudj, de veled egyenesen kellett beszélnem, ezután mindig is így szeretném. Hétfőn ott leszek a megállóban. Bandi gyorsan jött és gyorsan is távozott. De a tizenkét szegfű ott fehérlett ... Borsi Eszter ranya megyei Gyűrűfű község. Ez az első olyan község Magyarországon, amely — — nem is hosszú idő alatt — teljesen elnéptelenedett. Tíz évig tartott ez a folyamat. A falu két utolsó lakója, Huri Szabó József és felesége, utolsóként hagyta el a süllyedésre ítélt hajót. 1970. november 25-én átköltöztek Pécsre, ott élő hozzátartozóikhoz. ősz elején még tizenketten lakták a falut. Ezek is elszállingóztak Pécsre, Szigetvárra, Szentlörincre, vagy a közelebbi falvakba, Bükkösd- re, Ibafára, Üjpatacsra, hozzátartozóikhoz, akik már ott előbb letelepültek. Elvitte őket a város, az\ ipar, a termelőszövetkezet. Persze nincs itt valami eget-íöldet rázó kataklizmáról szó. Valamennyien jobb, szebb, kényelmesebb otthonba kerültek, mint amilyenben szülőfalujukban éltek. Legtöbben mégis könnyezve búcsúztak falujukból, s az ország lakosainak faluban élő, vagy onnan elszármazott többsége is szomorkás sóhajtással olvasta‘a hírt. Nem lehet elfelejteni az első karácsonyfát, az első harangszót, a gyermek- és kamaszkori csínytevések színhelyét. Gyűrűfű egyébként ősi — Árpádház-kori — magyar település. Sokan kutatták alapításának évét, de nem sikerült biztos adatot találni. As első hiteles okirat 1332-ben, Róbert Károly uralkodása idején említi, de már mint régebbi települést. Nem volt népes település a későbbiek során sem. Az 1910-es nép- számláláskor 283 lakost írtak össze. Ez a szám lassan, de fokozatosan .csökkent. A falu 40 házában 1960-ban 193. 1966-ban 128, 1970. január 1- én már csak 37 lakos volt. Az utolsó tíz év alatt 149 személy, a lakosság 77,2 százaléka elvándorolt a községből. A megmaradt hányad az idén hagyta el ősei lakhelyét. Az egyébként' eg.ykésnek tartott faluban a századforduló idején még évi 10—14 volt az újszülöttek száma, tehát elég magas. Ez a szám az első háború idején erősen lecsökkent, majd ismét emelkedett és 1922-ben 16 volt. Azóta fokozatosan csökkent és 1941 volt az első esztendő, amikor a „gólya" egész évben elkerülte Gyűrűfű házait. Ez később többször ismétlődött. 1962 és 1963-ban két esztendőn keresztül nem volt gyermekáldás a faluban. Ma már .nem csinálnak terjengős feliratú feffákat. Ha mégis készülne ilyen, akkor azt írhatnák rá, hogy itt élt és virágzott századokon át egy magyar község, mely» meghalt 1970. ovember 25-én végelgveng" >n. Az idő eljárt felette.
