Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

1970. december 19, gZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Piaci pillanat­képek Ugyan mikor kelünk el, ki lesz az új gazdánk? *í Mit vegyek ajándékba? Ne­héz a választás. A fogyasztási szövetkezetek negyedszázada Újjáválasztják a szövetkezetek vezetőségeit Beszélgetés Varga Illéssel, a HtSZÖV elnökével Az idén megalakulásuk negyedszázados évfordulóját ünnepük megyénk fogyasztási szövetkezetei. A jubileum jó alkalom arra, hogy felmérjék e szövetkezeti mozgalom hely­zetét. A III. ötéves terv időszakában új gazdaságirányítási rendszert vezettek be a népgazdaságban. A párt Központi Bizottságának irányításával tisztázódtak a szövetkezetpoliti­kai elvek. E kérdésekről beszélgetett munkatársunk Varga Illéssel, a MÉSZÖV elnökével. Több szakmunkásfi lenne szükség Ülést tartott a megyei pályaválasztási tanács Tegnap délelőtt a megyei tanács vb termében ülést tartott a Szolnok megyei Pá­lyaválasztási Tanács. Az ülésen, amelyen Soós István Vb elnökhelyettes is részt vett, a megye társadalmi és szakigazgatási szerveinek, üzemeinek és iskoláinak kép­viselői megvitatták az 1970— 71-es tanév beiskolázási kér­déseit. Lőrinczi Sándorné, a me­gyei tanács munkaerőgazdál­kodási főelőadója a megye iparának szakmunkásigényét ismertette. A szakmát tanul­ni akaró fiatalok száma sok­kal kevesebb, mint amennyit az üzemek, vállalatok kér­nek. Ennek okait is elemez­te. Nemcsak demográfiai tikokat említett, hanem arról Is szólt, hogy a vállalatok nem foglalkoznak kellő mér­tékben a propaganda mun­kával. Az a tapasztalat, hogy a vállalatok, üzemek nem szorgalmazzák megfelelően a kapcsolatfelvételt a pályavá­lasztás előtt álló fiatalokkal <s a szakmunkásképző inté­zetekkel. Ezért fordulhatott elő például az idén az, hogy szolnoki általános iskolákat dunántúli üzemek sokkal ha­marabb kerestek meg szak­munkástanuló-igényükkel, mint a megye üzemei. Megyénk üzemeiben még mindig nem foglalkoznak megfelelően az új munka- írők beilleszkedési problé­máinak vizsgálatával. Keve­set tesznek a munkahelyeken annak érdekében, hogy a fia­talok megmaradjanak az Üzemekben. Máké Menyhért, a művelő­désügyi osztálv csoportveze­tője beszámolóiéban kiemel­te. hogy a megyében a szak- középiskolák és a gimnáziu­mok tervezett felvételi ará­nya 55:40. Jelenleg azonban ez az arány 42:58. A viszo­nyok megváltozása sok intéz­kedés függvénye. Jelentősen Oefolvásolná például a lét- jzámaráov vá+ozását a kol­légiumi férőhelyek számá­nak növe’ése. A Szolnok megvei Pálva- rálasztási Tanács 1970/71. évi fflunkn+erv-Snek főbb célkitű­zéseit Cserfalvi Ovula, a me­gyei tanács munkaügyi ősz­tályának vezetője ismertette a megjelentekkel. Szólt a ta­nácsnak arról a tervéről, hogy széles körben megszer­vezik az iskolai pályaválasz­tási felelősök egész hálóza­tát a megyében. Gondoskod­ni kell ezeknek a felelősöknek a rendszeres továbbképzésé­ről is. Fejleszteni kívánják a jövőben a megyei pályavá­lasztási tanácsadó személyi és technikai apparátusát is. A munkaügyi osztály vezető­je elmondta, hogy januárban egy pályaválasztási tájékoz­tató füzetet adnak ki. Beszá­molójának végén felkérte a szakszervezetek megyei ta­nácsát, hogy az üzemi szak- szervezeti bizottságok útján segítse elő az üzemek pálya- választási propagandáját. A tanács 1970/71-es mun­katervét a megjelentek meg­vitatás után elfogadták. !— eg — — A szövetkezetpoli­tikai elvek milyen ha­tással voltak a fogyasz­tási szövetkezeti mozga­lomra? A szövetkezetek hogyan teljesítették a III. ötéves terv előirány­zatait? — A szövetkezeti mozga­lom, a szövetkezetek gaz­dasági tevékenysége része az egész népgazdaságnak. Érthető, hogy minden vál­tozás hatással van a fogyasz­tási szövetkezetek gazdálko­dására is. Az új szövetkezeti elvek pozitív hatásúak. Pár­tunk és kormányunk állás­foglalása: a szövetkezeti tu­lajdon éppenúgy szocialista tulajdonnak tekintendő, mint bármely más állami tulaj­donforma. további lehetősé­get ad a szövetkezetek te­vékenységi körének bővíté­sére, fejlődésük ütemének meggyorsítására. A III. ötéves terv szám­adatai bizonyítják, hogy az önállóság növekedése során tovább fejlődött a szövetke­zeti demokrácia. Fejlődtek a szövetkezetek vezető szer­vei, aktivizálódtak az igaz­gatóságok, felügyelőbizottsá­gok és tagbizottságok. A fogyasztási szövetkezetekhez tartozó ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakásszövetkezetek tagsá­ga több mint száznegyven­ezer. A lakosság jövedelmének kedvező - alakulása lehetővé tette, hogy a kereskedelmi dolgozók szorgalmas mun­kájával a III. ötéves terv időszakára tervezett 24,3 százalék helyett 60—62 szá­zalékkal emelkedjen a for­galom. Ebben az időszakban a takarékszövetkezetek be­tétállománya több, mint kétszeresével, kölcsönállo- mánya több mint két és fél­szeresével növekedett. A megye 5 városában működ­nek lakásszövetkezetek, me­lyekhez 1889, korszerű la­kással rendelkező tag tar­tozik. öt év alatt a hálózatfej­lesztésre 132 millió forintot fordítottak a szövetkezetek. Növekedett a kereskedelmi hálózat színvonala, új áru­házak. vendéglátó és egyéb egységek belépésével szá­muk 1323-ra növekedett. Je­lentősen — bár nem eleget — fejlődött a szolgáltatás is. A költségek csökkentése, a termelékenység növelése révén megfelelően alakult a nyereség tömege is. Az ered­ményekhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a szövet­kezeti dolgozók 75 százaléka bekapcsolódott a kongresz- szus tiszteletére kibontako­zott munkaversenybe, és a dolgozók mintegy 34 száza­léka szocialista brigádban tevékenykedik. — A pártkongresszu­son sok szó esett a szö­vetkezeti mozgalomról, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítéséről. A Köz­ponti Bizottság beszá­molójából olvashattuk: a párt tevékenységében számol a szövetkezeti mozgalommal, támasz­kodik rá. Ezek figye­lembevételével miben látja a következő idő­szak legfontosabb fel­adatait? — A kongresszus állásfog­lalása nagy erőt és bizton­ságot ad mindannyiunknak, akik a szövetkezeti mozga­lomban dolgozunk. Bizto­sítja a feltételeket ahhoz, hogy alkalmazásra kerülje­nek az új szövetkezeti el­vek alapján megalkotott alapszabályok. Az új alap­szabályban foglaltaknak megfelelően kezdték meg a szövetkezetek igazgatósá­gai a részközgyűlések szer­vezését. Ezek meghallgatják az igazgatóság beszámoló­ját az 1970. évi munkáról és döntenek a jövő évi fel­adatokról. Emellett újjává­lasztják a különböző vezető­testületeket, és küldötteket választanak. A részközgyűléseken ja­vaslatot tehetnek a szövet­kezet igazgatósága és fel­ügyelőbizottsága tagjaira is. Bízunk abban, hogy a most sorra kerülő gyűléseken to­vább szélesedik a szövetke­zeti demokrácia. — Várható-e változás a vezetőségek összetéte­lében? — Imereteink szerint a szövetkezeti tagok arra tö­rekednek, hogy a jó munkát végző, nagy tapasztalattal rendelkező, idős tisztségvise­lők mellett az aktívan tevé­kenykedő, szövetkezeti mun­kához értő nőket és fiatalo­kat is beválasztanak a veze­tőségbe. Ezáltal felfrissül és hatékonyabb lesz a vezető testületek munkája. Tapasz­talataink szerint különös gonddal kívánja a tagság erősíteni a felügyelőbizottsá­gokat. — Hogyan segíti a MÉSZÖV a fogyasztási szövetkezeteket e nagy feladatok megvalósításá­ban? —. A Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége mód­szertani útmutatót adott ki a következő időszak felada­tainak megvalósításához. Megyei* szövetségünk elnök­sége legutóbbi ülésén meg­szabta szövetségünk appará­tusának feladatait, amelyek közül kiemelném a szemé­lyes segítséget. Az elnökség tagjait felkérte, hogy ve­gyenek részt a szövetkezeti tanácskozásokon, ahol sze­mélyes segítségadásra is le­hetőség nyílik. A rendezvények jelentő­ségét emeli, hogy ezek egy­beesnek a földművesszövet­kezetek megalakulásának ne­gyedszázados évfordulójával. A 25 év eredményei figye­lemreméltóak. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy szövetségünk elnöksége nevében köszöne­tét mondjak azért a nagy­szerű munkáért, melyet a szövetkezeti vezetők, tagok és dolgozók az elmúlt évek­ben kifejtettek — fejezte be nyilatkozatát Varga elvtárs. — m. 1. — Harmat Endre: 5. A RASZPUTYIN-REJTÉLY Klinikai kérdés Mi történt voltaképpen? — Távgyógyítás, távirattal? Nem egy orvos-történész szerint csaknem bizonyos, hogy Raszputyin táviratának az a része, amely szerint „ne engedjétek, hogy a doktorok túlságosan sokat zaklassák őt”, valóban jótékony hatást gyakorolt abban a helyzet­ben. Ez a rész — hangsú­lyozzák ennek az álláspont­nak a hívei — orvosilag Is kitűnő tanács volt. Alekszej ágya körül ugyanis négy orvos nyüzsgött. Szüntelenül nézték a lábát, az ágyékát — pedig a gyereknek nagy szüksége lett volna nyuga­lomra. Az alvadás ráadásul foko­zatos és az először kialkauló réteg nagyon is törékeny. A gyakori vizsgálatok könnyen gátolhatták az életmentő fo­lyamatokat. Mikor — vagy azért. mert a doktorok | amúgy is feladták a küzdel- j met, vagy azért, mert a j Raszputyin-távirat nyomán 1 a cámé utasította őket erre — a nagybeteg ágya Körül mind a szó fizikai, mind pszichikai értelmében tisz­tább lett a levegő, kisebb a nyüzsgés, kevesebb az aggó­dó arc, — nos, ez csak áldá­sos lehetett. És van valami, ami ennél is fontosabb: már régen gya­nították, hogy az érzelmi té­nyezőknek is szerepük lehet a vérzés kimenetelében és az utóbbi időben ez a hipotézis mind valószínűbbnek tűnik. Vérzés és stress 1957-ben — írja Massie — a philadelphiai Jefferson- kórház orvosa, dr. Paul J» Poinsard, egy nemzetközi he­mophilia szimpozion előtt kinyilvánítototta azt a meg­győződését, hogy „a vérzé­keny beteg jobban vérzik ér­zelmi sterss hatása altt”. „Érzelmi nyugalom esetén a vérzés kevésbé intenzív és gyakori, mint érzelmileg zi­lált áltapotban lévő beteg esetében” — tette hozzá a professzor. Raszputyin távirata teljes pánikban találta az egyetlen embert, akivel 3 félig önti*; datlan Alekszej erős érzelmi kapcsolatban állt: az anyját. A gyereknek meg kellett érzenie ezt a rettegést és — a dr. Poinsard által leírt módon — ez állapotát rosz- szul befolyásolta. Anyja han­gulatváltozása viszont jól. Egyedül talán a távirat nyomában beálló sterss-csök- Kenés nem lett volna elég. De az így keletkezett ala­csonyabb vérnyomás követ­keztében csökkenő vérvesz­teséggel és a — részben a szüntelen zaklatások elmara­dása nyomán — megindult alvadással együtt igen. Még az is lehet, hogy ilyen értelemben — kizárólag ilyen értelemben — igaza volt Alekszandrának, aki élete végéig hitt abban, hogy fia életét Ismét a sztarec men­tette meg. Alekszandra aggodat ma Alekszandra tudta, hogy népszerűtlen, hogy nem fo­gadják be ebben az ország­ban és ez csak fokozta az amúgy is félszeg, idegileg kiegyensúlyozatlan és ideges természetű szívpanaszokkal bajlódó asszony ingerültsé­gét. Mikor egymás után négy lányt szült, nemcsak a férje miatt esett kétségbe — ha­nem amiatt is, hogy okot adott ellenségei kárörömére. 'Amikor megszületett a vár- va-várt fiú, öröme nemcsak az anyáé, a feleségé és a di­nasztia érdekeit szívén vise­lő cáméé, hanem az ellenfe­leken felülkerekedő hisztéri- káé is volt. És amikor már nyilvánvalóvá vált a cáre- vics vérzékenysége, az újra legyőzött asszony mindent megtett, hogy eltitkolja ve­reségét. De jött egy paraszt Pok- rovszkojeból, aki erős volt, magabiztos, reinkarnációja azoknak a régieknek, akiK- ről Alekszandra egy XIV. századbeli kódexben egyszer azt olvasta, hogy közvetíte­nek az ég és a föld fejedel­mei között. Ez az ember azt Ígérte neki, hogy életben tartja egyetlen diadalát, a fiát és többször be is bizo­nyította, hogy megtartja Ígé­retét, Raszputyinnak volt termé­szetes esze. Bámulatosan ha­mar megtalálta azoknak a gyenge pontjait, akiktől akart valamit. Azonnal fel­ismerte. hogy Oroszország cáméját neki teremtette az Isten, aki különben is szá­mos tanújelét adta jóindula­tának. Sokan azt mondják, a szibériainak Janus-arca volt. Fülöp-Miller ennek ér­zékeltetésére adta a róla szó­ló könyvnek „A szent ördög5! címet. Azt hiszem, a Janus- jelző is kevés: a sztarecnek, mint a legtöbb tehetséges embernek, nem két, hanem sok arca volt. De Carszkoje Szeloban mindig csak egyet mutatott — az Ür Emberéét; Tudta, hogy ez hatalma fő forrása és az egész életében botladozó itt sohasem botlott meg. A válasz kulcsa Ez egyben a valószínű vá­lasz is arra az évtizedek óta divatos kérdésre: vajon Alek­szandra Fjodorovna, Orosz­ország cárnéja, szeretője volt-e Grigorij atyának, a muzsiknak. Amikor Rodzjan- ko. a Duma elnöke és a szta­rec egyik legnagyobb ellen­sége megkérdezte Goremikin miniszterelnököt, mi a véle­ménye Alekszandra és Rasz­putyin kapcsolatának jelle­géről, a különben jelenték­telen öregúr alighanem élete legszellemesebb válaszával tapintott rá a lényegre: —t C’est une question Cli­nique (klinikai kérdés). Nemcsak olyan szempont­ból volt igaza, mert a kulcs a cárevics betegsége, sőt, nem is csak azért, mert ma­ga a cámé sem volt egész­séges. Hanem azért is, mert ez az ember sehol másutt nem csinálhatott volna ilven karriert, mint az akkori Oroszoszágban. — Alek­szandra és a sztarec viszo­nya politikai értelemben is klinikai tünet volt. . —k— ÍFolytatJuk), M

Next

/
Oldalképek
Tartalom