Szolnok Megyei Néplap, 1970. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 1970. december 17. Nemcsak helyi gond Balra, azEcse Egy gépkocsivezető naplójából Gépesített jegyeladás A pénztárosok nehéz mun­káját újabban elektronikus pénztárgépek végzik a Szov­jetunióban. A leningrádi rá­dió és hírközlési szakembe­rek által szerkesztett „Exp­ress” a vonatjegyek eladá­sát korszerűsíti a vasútállo­másokon, városi irodákban. Az Express működési el­ve a következő: a pénztár­fülkéket táviróvonal köti össze a központtal ezernyi kilométer távolságból is. A kezelő az utas kívánságát a „számok nyelvére” fordítja le és betáplálja az elektro­nikus számítógépbe, amely 10 napra előre számontart- ja a vonatok szabad helyeit. A gép „átgondolja” a kíván­ságot és a választ kiírja. Üzembelép a jegykiállító automata és egy-két perc múlva az utazó kezében a jegy. Az Express beruházási költségei négy év alatt té­rülnek meg. Csökken az üzemeltetési költség és nö­vekszik a vasúti kocsipark kihasználtsága: évente millió rubel megtakarítása válik lehetővé. „Nevető66 nevek A kanadai Quebec tarto­mányban festői szépségű nemzeti parkban gyönyör­ködhet a turista. Ebben a parkban két olyan tó is van, melynek „nevető” neve van. A Szent Lőrinc folyó torko­latától északkeletre folyik a Ha Ha folyócska, a közelben pedig két tó található: a Nagy Ha Ha és a Kis Ha Ha. Félúton a St. John tó és St. Lőrinc folyó között húzódik a Sauenay folyó déli partjá­nál a Ha Ha öböL (Tudósítónktól) Kunhegyes községben több mint kétszáz diplomás, s majdnem ugyanannyi kö­zépfokú végzettségű ember dolgozik. Régi igény egy kö­zös platform létrehozása; ta­lán egy előadássorozat, vagy szakkör, esetleg egy klub for­májában, ahol az érintettek rendszeresen találkozhatná­nak. Majdnem háromszáz emberről van szó. Szakmai téren a nagy többség számá­ra a továbbképzés kötelező. Tanfolyamokon vesznek részt, marxista egyetemre, különböző főiskolákra jár­nak. Mégis ezek az emberek alig ismerik egymást. Nem ismerik egymás gondjait, si­kereit, terveit, esetleges ku­darcait. Sokan nem is hallot­tak például arról, hogy a Dó­zsa iskola labdarúgó-csapata és a Kossuth iskola négy sportolója a televízióban is szerepelt; hogy summa cum laude orvosneveltje is van a községnek; nem ismerik a ta­nács jelenlegi terveit, szö­vetkezeteinek sikereit, a jól működő művelődési ház ered­ményeit és sorolhatnánk to­vább. Sokan közülük a tele­vízióban és az újságokból többet tudnak a világ ese­ményeiről, mint a szűkebb hazájukban történt dolgokról. Leginkább a klubra lenne Ma este hat órakor a vá­rosi művelődési ház kultúr­termében rendezik meg a „Vezetők fóruma” sorozat következő előadását, amely­nek előadója Verők István, a Szolnok megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó vezető pszichológusa. ☆ Ugyancsak ma este hat órakor a Magyar Rádió Gyermekkórusa lép fel. Mű­során Lassus, , Palestrina, Schumann, Mozart, Weber, igény. Szerencsére lehetőség is akadna. Oláh József, a mű­velődési ház igazgatója biz­tosítaná is a helyiséget, sőt még anyagi támogatást is ki­látásba helyezett. Így olyan merész terveket is meg le­hetne valósítani, hogy az ér­telmiségi klubba ellátogatna a politikai élet egy-egy ki­emelkedő vezetője, vagy a gazdasági élet valamelyik szakembere, esetleg a televí­zió egyik riportere, vagy él­vonalbeli sportoló. Persze nem elsősorban ezen lenne a lényeg. Hisz a Szolnokról, vagy a fővárosból vendégül hívott szaktekintélyek csak segíthetik, de nem oldhatják meg a helyi értelmiség sajá­tos igényeit és gondjait. A klubprogramról magának a klubnak kell gondoskodnia. Most a klub megalakítására újabb javaslat született. Aki­ket érint a klub, azokat meg­kérdezték. S a legnagyobb részük a klub megalakítása mellett döntött. Vajon mi lesz az eredmény? Létrejön- e végre valahára a kunhe- gyesi értelmiségiek klubja? Lesz-e községünkben élénk, változatos és dinamikus klubélet? Olyan, amely az igényeket színvonalasan tud­ja kielégíteni. , D. Szabó Miklós Bartók, Kodály, Szokolay, Udvardy kórusművei, vala­mint orosz, észt, ír, svéd, flamand, szlovén, japán és olasz népdalok szerepelnek. Vezényel Botka Valéria és Csányi László. A műsort Fasang Árpád ismerteti. ☆ Holnap este fél nyolckor a művelődési házban az Ál­lami Déryné Színház be­mutatja Schiller Ármány és szerelem című drámáját. December 15, kedd. Kis­újszállás, Túrkeve, Mezőtúr útvonalra kaptam menetle­velet. Fél tízre kell Kisúj­szálláson lenni mondta a fő­nök. Ügy gondoltam, nyolc­kor elég elidulnunk, majd egy órát hagytam a ködre, az időjárásra. Máskor negy­ven perc az út Kisújig. Szitál a köd, állandóan jár az ablaktörlő. Még így is nehezen látok. Szajol után már jó ha harmincassal me­gyünk. Előttem kétszer is megfarol egy 10 tonnás, sár­ga Diesel. Lapátnyi sárcso­mók az úton, az iszap tete­jén. Egy pesti taxis „szívós- kodik”, lecsúszik a padkára, elmerül a bal első kereke. Butaság ilyenkor előzni. Törckszentmiklós bejára­tánál egy öt tonnás „feküdt ki” az árokba Valami orvosi székeket vitt, jócskán össze­törtek. Lecsúszott ez is. A sár itt már teljesen elborí­totta az utat. A keréknyo­mokban megyünk egymás után. De csak lépésben. Ha nem tudnám, hogy a miklósi főutca köves, flaszteros, azt hinném, hogy ennek a vá­rosnak csak düllőútja van. Húsz perc, amíg beérünk a főtérre. A kocsiban hideg van, lépésbn nem fűt. A fő­nök látja, hogy ki vagyok borulva, meghív egy kávéra a Rózsa presszóba Nyirkos hideg van ott is, nagykabát-- ban ülnek a vendégek. (Ma egy hete, amikor itt voltam, ugyanez volt. Nem fűtenek vagy nem melegít a kályha?) Kávé nincs,' a felszolgálónő „belső melegítést” ajánlgat. (Majd megfagy ő is szegény­ke.) Még csak ez kellene ne­kem erre az útra, pálinka! Surján előtt egy camion csúszik meg. Dugó, állunk. Felkaparom az útról a sarat, mutatom a főnöknek: jó öt centis lyuk. Ilyen vastag a sár a betonon. Fagyoskodunk, topogunk, majdhogy belénk csúszik egy Volga. Már kilenc óra el­múlt. A főnök ideges, de hiá­ba. A 4-es főútvonal olyan, mint a korcsolyapálya. Megkérdezem a másik ol­dalon állókat, hogy milyen tovább...? Szidják a KPM embereit, mint a bokrot. Az egyik szaki balra, a kanyar után mutat: „az ott már az Ecsedi-láp!” Végre indulhatunk. Szapár- falu előtt egy nyolc tenge­lyes süpped be a padka iszapjába. Nincs baj, majd­csak kiássák. A sár ezen a részen még vastagabb. Az út két oldalán földmunkát végeznek. Jó, hogy csinálják, dehát na­gyon sok föld kerül a be­tonra is! Nincs, aki letaka­rítaná? A 136-os kilométer­kőnél láttunk egy útkapa- rót. Az egyetlen az egész úton, egy szál laoáttal. Mit tud azzal csinálni? Hallottam vannak olyan helyek, ahol fűtik az ország­utakat. Jó, mink azzal nem bírunk, de a sarat még el bírnánk takarítani. Ha már rendjén van, hogy felhord­ják... Lépésben megyünk, hosz- szú sor előttünk. Egy IE-s Trabant megbolondult, előz... vagy öt perc múlva benne a sárban. Na, jóem­ber. ne^ed se narrv lövőt jó­solok. Bár ne legyen iga­zam... A sor megint megáll. Egy szaki odaiön hozzám: „Megy tovább? Én nem, az isten­nek se nekem kis családom van!” A főnök az óráját nézi. Majdcsak, valahogy, lépés­ben... Egy tartálykocsi kiáll. Ügy látszik, feladta. Nézem a ve­zért, csupa víz. Ha ez á nagy tömeg megfarol, lesöpri az utat magakörül. Fél tizenegy után érünk Kisújszállásra. A főnök azt mondja, várjam meg a presszóban, igyák egy kávét Itt is. vacogok, mert min­denki nagykabátban ÜL Szép kis vendéglátás... Jég­hideg van. Túrkevén majhogy.karam­bolt okozok. Átcsúsztam a másik oldalra, mert nem lát­tam, hogy a műút jobbra megy. A szemben lévő föld­út szemre ugyan olyan, mint emez. Nincs különbség... A sárga Diesel ott az árok­ban. Megállók, keresem a pilótát. Egy háztól jön ki, ,,Itt egye meg a fene est a dögöt, majd elmegyek, ha lesz hozzá út. Nem játszom, a börtönnel.” Igaza van. Mezőtúrról jó délután jövünk- hazafelé. Ez az út jobb len-;; ne, csak ott sáros, de ott kit leméter hosszakon, ahol dü-- lő van, vagy tsz-major. Dé ott nagyon. Felhordják a sa­rat! aztán isten látja a kárti Ezekre nem vonatkozik a KRESZ? Előírja hogy a köz^i utat tilos beszennyezni. Egy Skodát kihúzunk va­lahogy az árokból. Behor­padt egy kicsit. A vezetője; egy orvos különben, elmond­ta, hogy ax második zetorost kérte már, hogy segítsen; de nem. Nincs kötelük, azt mondták, meghogy sötétedés előtt be kell érni a tanyá­ra, mert nincs lámpa. Törökszentmiklóson me»} gint csak léoésben csúszká-i lünk, végre azért haza érünto Neki álltam a kocsim mos­ni, pedig nem sok értelme van, reggel kezdődik min­den előlrőL- H - I Kisújszállási kulturális mozaik A UMM8MEH«Jlf EI0TT 1^ KERESSE FEL A FOGYASZTÁSI^lŐVETKUIT . (HCSOM'OOl. K( YnCEZH£ r, at nnkvnruir wnuu(07á»r mmúmiHtr/ , MINDENT »'MEGTALÁL iCKMCS KARÁCSONYI VNNSPCKKT IS pOLDOo ujsvir kíván Az ÁltaiÁnos£f^as^tási »»Értékesítő I GAZ© ATOSÁGA ................ 1 " jJR.-W,.111 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom