Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-14 / 267. szám
1970. november 14. SZOLNOK MEGYEI NEPLAE 3 Nyereség és veszteség Elet a százalékok mögött L A pihenés bére, a nyugdíj A toröhssenímikkóai ísz-ek tárható eredményeiről MI. A kívülálló eddig az Aranykalász Tsz egyre felleié ívelő eredményeiről hallott Ez 1960-tól valóban így volt. Tavaly például 1 kh-ra vetítve 12 245 forint halmozott termelési értéket, illetvp 5666 forint bruttó jövedelmet produkáltak. E két adat szerint a gazdaság a legjobbak sorában volt a megyében. Derült égből villám Épp ezért is hatott meglepetésként a harmadik negyedéves mérleg: a 10 millió forint mínusza. Ebből csaknem 6 millió a mérleg szerinti veszteség, a további 4 millió pedig az alaphiány — fejlesztési, forgó-, szociális és kulturális alap — csökkenése. A tsz elveszítette hitelképességét, szállítói csaknem 9 millió forintért „sorban állnak”. A bajok leküzdésére a gazdaság vezetői költségvetési óvadék mellett 13,8 millió forint hitelt kértek. Vajon mi okozta a veszteséget az Aranykalászban? Nem akarunk előzetes jóslásokba bocsájtkozni. A megyei tanács vb által kinevezendő szanálási bizottság feladata lesz, hogy feltárja a veszteség okait, s javaslatot tegyen a pénzügyi egyensúly helyreállítására, s a további tennivalókra. Néhány ténybeli dolgon addig is érdemes elgondolkodni. Az Aranykalásznak rossz minőségű, mélyfekvésű földjei vannak. Számára előnyös a száraz esztendő, mert intenzíven tud öntözni. Az adottságok késztették a tsz vezetőit a több mint 500 hold korszerű gyümölcsös telepítésére. Ezt is öntözni tudják. Tavaly megkezdték a csatornázást belvizek levezetésére. Az idén mégis tengerré vált a szövetkezet határa, összesen 810 holdjuk vetetlen maradt. A tavalyi halmozott termelési értékben számolva ez egymagában csaknem 10 millió forint veszteséget jelent. Ám a kár ennél sokkal nagyobb: hozamértékben 18—19 millió forint. A tsz-nek az idén semmi sem sikerült. A városi pártbizottságon hallottuk: „pedig az Aranykalász Tsz-ben tettek a legtöbbet a bajok leküzdéséért”. Lakatos László elnök sorolja: „200 hold zöldbabot, 12 hold magpaprikát, 40 hold zöldségfélét és 100 hold szudáni füvet vetettünk magnak. Ezek is, s a késői kukoricák is elfagytak szeptemberben. Csupán ezekből kétmillió forint a veszteség”. A gyümölcsösből egyébként 36,5 holdat kiölt a belvíz (újra kell telepíteni). A termőterület 236 hold. Erről 290 vagon gyümölcsöt vártak, 250 vagont terveztek, de csak 192 vagonnyi termett. Azért, mert 37 százalékkal kevesebb volt a napfényes órák száma. A 300 hold burgonyát sem a kijelölt, trágyázott földbe vethették, mert az víz alatt áll. Így a holdankénti átlag a tervezett 140 helyett csak 118 mázsa lett. Az Aranykalásznak az idén semmi sem sikerült Egyoldalú ssakcsodás Az Aranykalász az utóbbi három évben, évente 8 millió forintot fordított beruházásra. Főként a gyümölcsös járulékos beruházásaira. Elkészült a 100 vagonos hűtőház, jövőre a 75 vagonos is kész lesz. Sok pénzbe kerültek a manipuláló gépek, berendezések, s hozzá a forgóeszköz. A szakosodás egyoldalú volt, mert az állattenyésztést lényegében felszámolták a tsz-ben. Jelenleg 20 ezer tojótyúkjuk, kevés birkájuk, s az üzemi étkezde céljaira némi sertésük van. Most számolják fel a tehenészetet. A tsz vezetői a modell gazdaság, keretében 440 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését tervezték, s ehhez megkülönböztetett hitelkonstrukcióra számítottak. Ám modellüzemmé csak a gyümölcsöst jelölték ki. Ezért sem lett volna szabad az állattenyésztést felszámolni. Több szakemberrel beszélgettünk az Aranykalász helyzetéről. A véleményük egybehangzó: „Az egyoldalú szakosodás veszélye, hogy a főágazatot ért veszteség az egész gazdaságot megrázkódtatja”. Erre a városi pártbizottság és a tanács többször Is felhívta a tsz vezetőinek figyelmét. Talán túlzott és egyoldalú volt a beruházás is. Nem jutott pénz az állattenyésztésre, a biztonsági alapra. Lakatos László elnök válasza: „Forgóalapra is kevés a pénz. Az 500 hold gyümölcsös termelési értéke 80—90 millió forint lesz. s állóeszközök gazdaságos fel- használásához 40—45 millió forint forgóalap szükséges”. Magyarázkodás az a felfogás: nem lehet abszolút biztonságot teremteni. Hogyan tovább? A helyzet adott, a kiutat a tsz vezetőinek, tagságának kell megkeresni. Biztató, hogy elképzeléseik vannak. A mélyfekvésű földeken 400 holdas rizstelep épült, s jövőre üzemel. Gépesítéssel csökkenteni akarják az élőmunka ráfordítást, a kukorica, burgonya termelésben. Jövőre újabb 200 hold új telepítésű gyümölcsös fordul termőre. Ennek termelési értéke igen számottevő. Össze kell húzni a nadrágszíjat is. A tagok részesedése nem haladhatja meg az 1968 —69. évi átlagjövedelem 80 százalékát. A bértömeg a tavalyihoz képest 4,1 millió forinttal csökken. Az Aranykalászt ért bajokat fel lehet számolni. Ehhez az állam is segítséget nyújt, természetesen megfelelő feltételek mellett, Máthé László A tréfa olykor hatalmas horderejű történelmi változások kifejezője. Szokás hazánkat — okkal — a „nyugdíjasok országaiként emlegetni. A tréfálkozáshoz • az> kellett, hogy... Történelmi sorsforduló kellett hozzá. 1934—1938 között 1,25—1,28 pengő volt a napszámbér a mezőgazdaságban. A mező- gazdasági munkások járadéka — amennyiben uruk fizette a nyugdíjbiztosítást — 65. életévük betöltése után volt megadható. Havi öt pengő. A férfiaknak. Nők nem részesülhettek benne... Az ipari munkások — 1929. jaHárom Az új rend a sokféle társadalmi igazságtalanság eltörlése közepette sort kerített a nyugdíjakra is. 1952. január 1-én lépett életbe az első, átfogó nyugdíjtörvény, amely — hatalmas változás volt ez — kimondta: minden munkaviszonyban állónak jár az öregkori ellátás. Igaz, szerény volt a mérce. Átlagos munkabérük 15 százalékát, valamint az 1945 óta munkában töltött évek után esztendőnként a törzsnyugdíj két százalékát kaphatták meg ellátásként a pihenőre térők. A második nyugdíjtörvény 1954. október 1-én lett hatályos. Újabb lépés előre: a munkabér átlagának ötven százaléka a törzsnyugdíj, s a nyugdíj fele az özvegyi nyugellátás. 1958-ban kongresszust tartottak a szakszervezetek Ott nuár 1-én életbelépett — nyugdíjbiztosítása feltételként a 65. életévet, s legkevesebb 400 hét ' szolgálati időt követelt meg. 1938-ban az ipari munkások átlagos öregségi járadéka havi 18 pengőre rúgott... A közszolgálati alkalmazottak nyugdíjrendszere tekintett visz- sza a legnagyobb múltra. Negyven évi szolgálat után keresetük 85—90 százalékát kapták meg nyugdíjként. Tízszer, tizennégyszer any- nyit, mint a munkások, a magánalkalmazottak... A hárommillió koldus országa volt ez, s nem a nyugdíjasoké törvény a többi között kimondták: „...a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő rendezésével és az 1945 előtt munkában eltöltött időnek a nyugdíj- pótlékba való beszámításával növelni kell a különbséget a rövid és a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők között”. így került sor az 1958. évi 40. törvény elfogadására, mely különböző módosításokkal máig is érvényben van. A törvény növekvő időalapot — ma, 1970-ben 25 évet — követel meg a teljes nyugdíj megállapíthatóságához. E törvény alapján emelték fel az 1954 előtt megállapított nyugdíjakat legalább havi 500 forintra, később — 1963-ban — az alacsony ösz- szegű özvegyi nyugdíjakat, 1966. február 1-én, majd ez- év március 1-én újabb emeléseket valósítottak meg— Jogcím itthon és másutt Milyen formái vannak napjainkban a nyugellátásnak? Saját jogon öregségi, rokkantsági nyugdíjat, vagy baleseti járadékot élvezhet valaki. Sajátjogú nyugdíjához még családi, vagy házastársi pótlék is tartozhat. A hozzátartozók nyugellátása lehet özvegyi, vagy szülői nyugdíj, s árvaellátás. Ezeken kívül még járadékok, illetve kivételes ellátás formájában élvezheti valaki az állam adta támogatást. Tekintsünk ki a világba, hogy reálisan értékelhessük hazai eredményeinket, s gondjainkat A világ 92 államában van nyugdíj-rendszer, illetve szervezett nyugdíjbiztosítás. A jogosultság alapja erősen különbözik a legtöbb országban. Hazánk a nyugdíj korhatárt tekintve —, ellentétben a közhiedelemmel — jó helyen áll a 92 állam alkotta mezőnyben. A nők 55 éves életkorát 45 ország szabja meg feltételként, 47 ország ennél többet határoz meg. A férfiak 60. életévét 57 ország tekinti feltételnek — mindössze 18 ország van, ahol 55 év, a többi országban ma„Rendhagyó“ irodalomórák Daryas József látogatása Kedves vendégeket fogadtak tegnap a szolnoki Varga Katalin Gimnázium és a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium tanárai, diákjai. Darvas József kétszeres Kossuth-díjas író, az Írószövetség elnöke. Czine Mihály, József Attila-díjas irodalomtörténész és Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a Nemzeti Színház tagja „rendhagyó” irodalomórát tartottak az iskolákban. Nem tudom honnan a „rendhagyó” titulus, bele se merek kontárkodni, hogy jó-e ez az elnevezés...? Az bizonyos, hogy az élményt nyújtó, élénk szellemi pezsgést!, erős kontaktusé irodalomórát a szaktanárok és a negvedikes diákok egyaránt élvezték. Czine Mihály a parasztábrázolás hagyományairól és lehetőségeiről tartott előadást. A népszerű irodalom- történész — ahogy ezt Darvas József is megemlítette — „az édes szó művésze”, szép anyanyelvűnk mestere, és talán ...lesleges a megállapítás: nagyszerű pedagógus is. Előadásában a legelső parasztábrázolástól a népi írókig vezette témáját. — Nagyszerűen bemutatta az ábrázolásmódban, mondanivalójában újat hozó íróink, költőink — Eötvös, Petőfi, Arany, Jókai. Mikszáth, Gárdonyi, Ady, Móricz — irodalomtörténeti fontosságát, jelentőségét. Ez a folyamatosság juttatta el az előadót a népi írók szerepének magyarázásáig és Darvas József életművének exponálásáig. Czine Mihály előadása után Kállai Ferenc részletet olvasott fel Darvas József Részeg eső című regényéből, amit a tanulók szintén nagy lelkesedéssel fogadtak. (Okvetlenül szólni kell arról, hogv Kállai Ferenc milyen szívesen vállalja a számára egyáltalán nem kényelmes feladatot: eljár az ország különböző iskoláiba, segít a gyerekek irodalmi nevelésében.) Darvas József fiatalkori éveiről beszélt, pályafutásá„Rendhagyó” irodalomóra a Varga Katalin Gimnáziumban. ról és ha nem is kimondva, — írói hitvallásáról. Csak egyetlen szószerinti idézet szavaiból: „Az író számára legerősebb parancs az igazmondás”. A „rendhagyó” irodalmi óra másik fele (abban is tényleg „rendhagyó” volt, hogy százhúsz percig tartott) tulajdonképpen író-olvasó találkozó volt, de... Világért sem akarunk rossz fényt vetni még a legszolídabban sikerült író-olvasó találkozókra sem. amikor azt írjuk: sokkal több volt ez, a szokvány „kérdés—f“l<=let” beszélgetéseknél. A feltett Kérdések szinte mindegyikéből érződött, hogy a gyerekek nemcsak olvasták Darvas József műveit, de ismerik, értik is. A vendégek elismerően nyilatkoztak a tanulók tájékozottságáról, kérdéseik lényeglátásáról. Délután a vendégeli a törökszentmiklósi Bercsényi gimnáziumban tartottak _ „ rendhagyó” irodalmi órát, majd a kora estében Darvas József és Czine Mihály az Olvasó népért mozgalom megyei társadalmi elnökségével találkozott, megvitatták e nemes mozgalom célkitűzéseivel összefüggő legfontosabb kérdéseket — U — gasabb a nyugdíjaztatáshoz szükséges korhatár. Ennél is nagyobbak az eltérések a nyugdíjalap kiszámításában. Van, ahol a nyugdíjat megelőző öt esztendő átlaga, másutt a nyugdíjat megelőző tíz évből a dolgozó kívánsága szerint kiválasztott egymást követő három—öt év, míg több államban a teljes szolgálati idő alkotja a törzsnyugdíj kiszámításának alapját. Erősen változik az előbbiek szerint meghatározott átlagkereset 60—65 százaléka — pl. Belgium, Románia, Egyesült Államok —, másutt — pl. Franciaországban — csupán húsz százaléka 60 éves korban, s 40 a 65. életév után. Több országban — Szovjetunió, Egyesült Államok, Lengyelország — un. degresszív kulcsokat alkalmaznak, a kisebb keresetűek a havi átlag nagyobb hányadát kapják, mint a magasabb fizetéssel nyugdíjba mentein Néhány országban, a meghatározott életkor elérése után akkor is folyósítják az öregségi nyugdíjat, ha valaki fenntartja munkaviszonyát... Még egy lényeges érdekesség: a világon mindössze 15 olyan ország van, ahol tekintettel az árak és bérek emelkedésére, a nyugdíjakat is automatikusan, rendszeresen emelik. A Minisztertanács közelmúltban hozott döntése alapján hazánk most már e 15 ország közé tartozik. Minden ötödik áiJampo gár Öregkor. Szorongás a feleslegesség érzésétől, félelem a betegségtől, az elhagya- tottságtól. Orvosi, pszichológiai, társadalmi problémák bonyolult csoportja,1 : «2 az öregkor. Hazánkban — hála a megváltozott életfeltételeknek — fokozatosan emelkedik az átlag életkor. 1949-ben a meghaltak átlagos életkora 47,56 év volt a férfiak, s 52,02 a nők esetében. 1960-ban 60,04. illetve 64,50, 1969-ben pedig 63.08 év a férfiaknál, s 67,83 év a nőknél. 1930 és 1968 között az ország népessége 18 százalékkal növekedett, a 60 éven felüliek száma viszont megkétszereződött... Az 1949- es népszámláláskor a néoes- ség 11,6 százaléka volt hatvan év feletti, 1960-ban 13.8, s 1970-ben 16,7 százalék. (1949-ben l 073 000, 1969-ben 1 719 000 fő.) Kommentár nélkül is sokatmondó számok. Örömteljesek. s gondokat is hordozók. Hiszen az összlakosság 20 százaléka, minden ötödik állampolgár — mivel a nők 55. életévükben érik el a nyugdíjkorhatárt — nvuedí- jaskorú! Az ezredfordulóra, számítások szerint 2.5 milliósra nő a nyuadíiaskorúak tábora, ez az ország lakosságának 22—22.5 százalékát teszi maid ki! S mivel — számítások szerint — a 60. életévükben nyugdíjazott férfiak átlagosan 16 évig, az 55. évesen nyugdíjazott nők 23 évig élvezik a nvug- díiakat. az államnak egyre szélesebbre kell nyitnia a közős bukszát. Azt. amelyet mi töltünk meg több. vagy kevesebb pénzmaggal. s amelvből ennek megfelelően fizethetik a pihenés bérét, a nyugdijat. MÉSZÁROS OTTÓ (A cikk befejező részét lapunk következő számában közöljük). Üj üvem Ti«zúVó<-sUén Megkezdődött a termelés a Remix RádiáteehnlUai Vállalat új, többségében n^ket foglalkoztató tiszakécskel üzemében. A nénteken megrendezett avató ünnenség után az eredetileg 400 fősre tervezett üzemijén, még csak 130- an álltak munkába. A Remix új vidéki üzeme ugvanis csak 1971 végére éri el teljes termelését, s munkáslétszáma is addigra emelkedik 400-ra.
