Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
1970. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Internacionalizmus a gazdaságban A taskenti új Lenin múzeum épülete Sxovjet tudomány — 1970. Üj szovjet találmányok Semmi sem viheti olyan gyorsan és biztosan előre a tudományos-műszaki fejlődést, mint a természet törvényeinek és jelenségeinek feltárása. Ezeknek az alapján elvileg új technológiai eljárásokat, anyagokat fedezhetnek fel. 1969-ben a Szovjet Találmányi és Felfedezési Bizottság mintegy 26 600 bejelentést vett nyilvántartásba. Ez jubileumi év volt, mivel 50 évvel ezelőtt — 1919. június 30-án — írta alá Lenin a találmányokról szóló dekrétumot, törvényileg szabályozva a feltalálói és az azzal kapcsolatos ügyintézési tevékenységet. 1947-ben— a világon először a Szovjetunióban —• — bevezették a tudományos kutatások felfedezéseinek védelmét. Azóta 75 felfedezést jegyeztek be, tizenkettőt a jubileumi évben. Ezek általában tudományos munkaközösségek nevét viselik és az űrkutatással, a mag és plazmafizikával, az elektronikával, a szilárd testek fizikájával, a biológiával és az orvostudománnyal kapcsolatosak. Ax1950 -es évek elején a szovjet tudósok felfedezték az elektromágneses hullámok erősítésének jelenségét, megalapozva egy új tudományág — a kvantumelektronika — születését. Azóta két újabb jelentős felfedezést jegyeztek be e tudományág terüle- tén. Az egyik a „Fényhidraulikus effektus”, a másik az — Ma Jevdokim Ognyev- röl, az Auróra legendás tü- eérirányzójáról mesélek nektek, aki a ti földitek, gyerekek! — mondta a tanító remegő hangon. Felmorajlik a kis csapat, kérdések záporoznak a tanítóra. S ő nyugodt hangon válaszol: — Sajnos, földink további sorsáról semmit sem tudunk. De tudjátok-e, mi volt a jelszavuk azoknak, akik utat törtek az ismeretlenbe, az Északi-sarkra, meg a sivatagokba, a hegyekbe? „Keressünk és találjunk, harcoljunk és ne csüggedjünk!” Jó jelszó, igaz gyerekek? Van valami javaslatotok? — Keressünk és találjunk, harcoljunk és ne csüggedjünk! Azon az esős napon a Rosztov megyei proletarszki járás egyik falusi iskolájának tanterméből elindult a vörös nyomolvasók nemes mozgalma. A gyerekek levelet írtak leningrádi barátaiknak. Hisz „önfókuszolási effektus”. Az előbbi lehetővé teszi, hogy kisméretű berendezésekben is előállítsanak igen erős, hidraulikus ütésimpulzusokat, műszaki területen megoldja a mikrosajtolás és a dinamikus megterheléssel történő hideghegesztés kérdését. Az önfókuszolási effektus feltárása lehetővé teszi, hogy nagy távolságra, koncentráltan továbbítsunk sugárenergiát a megfelelő közegben és romboló hatását fokozzuk, vagy csökkentsük. 1969-ben Ny. Cserszkij, az SZTA levelező tagja, A. Trafimuk akadémikus és J. Makogon, a műszaki tudományok kandidátusa bejelentették felfedezésüket, amely a földkéregben található, szilárd állapotú földgázok tulajdonságára vonatkozik. Bebizonyították, hogy a szilárd gázkoncentrátum meghatározott hőmérsékleten és nyomás alatt képződik. A Szovjetunió területének 50 százalékán, — ez 12—15 trillió köbmétert —, a földgolyó szárazföldjeinek 25 százalékán — ez több mint 50 trillió köbmétert jelent — található lelőhelye. Rendkívül jelentősnek Ígérkezik Barkuszov és Voloszov geokémikusok felfedezése. A hasznos ásványok és lelőhelyek értékelésénél a globális fizikai-vegyi ércképző íolyaez a város a forradalom bölcsője. Az ott élő úttörők és komszomolisták gyorsan válaszoltak, megírtak mindent, amit tudtak. Elküldték a fényképet is a legendás irányzó mellszobráról, amely a múzeummá átalakított cirkáló egyik kabinjában áll. S még azt is írták: „1917 decemberében az Auróra matrózai kérést intéztek Leninhez: Mi, az Auróra cirkáló bolsevik matrózai, kérjük, hogy küldjenek ki minket szülőfalunkba, hadd teremtsük meg ott is a szovjet hatalmat”. S az Auróra matrózai szétszéledtek az ország minden részébe, zsebükben „A Szovjethatalom meghatalmazottja” igazolvánnyal. Ognyev irányzótisztes útja a Szalszki sztyeppébe vezetett, az egykori Velikoknya- zseszk faluba, amelynek ma Proletarszk a neve. A kör tagjai hamarosan kiderítették, hogy a forradalom előtt a Piac utcában (amelynek ma Üttörő utca a neve) csakugyan lakott mátokat elemzik — a korábbi empirikus módszerekkel ellentétben — és ezáltal részletes adatok birtokába jutnak. Az új módszer diadalát jelentette az ónlelőhelyek kialakulására vonatkozó elmélet megalkotása, amely értékes feltárásokhoz vezetett. A múlt évben jelentették be az SZTA levelező tagjának, Gyerjáginnak és munkatársainak felfedezését. Kísérleti úton bizonyították, hogy a légkör nyomásánál alacsonyabb nyomáson a szén képes gyémánt szálkristályokat alkotni a szén- tartalmú közegben. Korábban elméletileg és gyakorlatilag igazoltnak látták, hogy mesterséges gyémántot csak 60 ezer atmoszféra nyomáson és 2000 C° hőmérsékleten lehetséges előállítani. A sxovjet társadalom amint azt az SZKP KB 1960. szeptember 241i határozata is mutatja — nagy jelentőséget tulajdonít a találmányoknak és felfedezéseknek, valamint azok gyors gyakorlati hasznosításának.. J. Konyusaja. a Szovjet Találmányi és Felfedezési Bizottság osztályvezető helyettese (APN) egy Ognyev család, de senki sem tudja, hová költözött el. A diákok csapatai sorrajár- ták a környező tanyákat, falvakat, de semmit sem találtak. Aztán mégis nyomra akadtak. A járási lapból megtudták, hogy Proletarszkban lakik Ilja Zaszorin, a falusi tanács első elnöke. — Igen — mondta Zaszorin, — harcolt a mi vidékünkön Jevdokim Ognyev, az Auróra irányzótisztese, hősi halált halt, de hogy hol és hogyan, nem tudom... A fáradhatatlan nyomolvasók felkutatták Jevdokim Ognyev két földijét, az ugyancsak „aurórás” Iván Popovot, és Vlagyimir Scser- bakovot. Tőlük megtudták, higy Ognyev szította fel a forradalom lángját Proletarszkban, s hívta harcba a szegényeket a gazdagok el- ellen. Ognyev vörös partizánosztaga egyesült Bugyon- nij lovasságával, Vorosilov hadseregével. A fehérkozákok bekerítették az osztagot, de sikerült kitörnie és folytatta útját. Ám nyilván parancsot kaptak, hogy tartóztassák fel az ellenséget, mert hirtelen visszafordultak. A parancsot teljesítették. Az irányzó derekasan Tavaly és az idén ünnepelték az európai népi demokratikus országok felszabadulásuk negyedszázados jubileumát. A szocialista világgazdaság kialakulása, a felszabadulást követő történelmi fejlődés eredménye nem szerepel a nap tárban piros betűkkel. Pedig azzal, hogy a szocializmus építése túlnőtt egyetlen ország, a Szovjetunió keretein új korszak kezdődött a világgazdaság történetében. így a proletár internacionalizmus, e politikai kategória, a szocializmusért, a társadalmi haladásért vívott erők nemzetközi méretű összefogása új, konkrét gazdasági tartalommal telítődött. Megkezdődött az azonos elveket valló, a közös társadalmi berendezkedésű szocialista országok gazdasági tömörülése. A szocialista országok külkereskedelmi forgalma gyorsan bővült, 1950 és 1968 között több mint megnégvsze- reződött. Még az 1950-es évek elején elkezdődött a műszaki tudományos együttműködés is a szocialista országok között a dokumentációk és a tapasztalatok ingyenes cseréjével. Az 1950-es évek végén megtették az első kezdeményező lépéseket a szocialista nemzetközi munkamegosztás intenzívebb formáinak kialakítására a KGST keretében. Időközben a szocialista országok belső gazdasági mechanizmusa tovább fejlődött, reformokat vezettek be, növelték a pénz- és áruviszonyok szerepét, a vállalatok önállóságát, csökkentve a túlzott centralizálás mértékét a nemzeti tervezésben, így a szocialista országok gazdasági kapcsolataiban is növekedett a pénz- és árukapcsolatok, a vállalati kez- deménvezések, a közvetlen nemzetközi együttműködések szerepe. Főként a műszaki— tudományos munkában kezdődött el a kutató és fejlesztő intézetek, a vállalatok összehangolt közös tevékenysége. De a termelés nemzetközi szakosítása és kooperá- cióia is megindult. Ez a fnlvamat a jövőben tovább bővíil és mé’víil. Valószínűleg még az új ötéves terv időszakában közös kuia*ó»ntéze*ek létesülnek, ahol a szocialista országok legjobb szakemberei együtt dolgoznak majd közös témákon a Dubnái Nemzetközi Atomkutató intézet mintáiéra. És úiabb, nemzetközileg összehangolt forgatta a 'kardot. A lő úgy száguldott vele, akár a villám. Ki is vitte volna a harcmezőről az irányzótisztest, ha egy alattomos golyó el nem találja. Valahol a Manics partján temették el az Auróra hősét... A proletarszki nyomolvasók szép vállalkozásába bekapcsolódtak más falvak — Veszolovszk, Kazacsij Ho- mutyec — úttörői és kom- szomolistái is. Tamara Sramko, a veszelovszki iskola úttörővezetője elkísérte a nyomolvasókat a falu öregeihez, akik még emlékeztek az 1918 áprilisában itt fellángolt harcra. De nem sokra menték volna, ha az öregek nem említik megv Kiricskovot: „Egyedül 6 maradt meg Ognyev osztagából...” Pjotr Kiricskov kiment velük a Manics partjára, megkeresett egy alig észrevehető kis halmot, letérdelt előtte ég halkan mondotta: — Itt nyugszik Jevdokim Ognyev. a küldöncével, egy kisfiúval együtt... A Manics- ban találták meg őket akkor. Ognyevet a viharkabátjában és Auróra feliratú kedvenc matrózsapkájában temették el. Ott esett el a domb alján.„ P. ivanov kutatásokra és kísérletekre is sor kerül a KGST országok közös űrkutatási programjához hasonlóan. Nem véletlen, hogy éppen a tudományos—műszaki forradalom élenjáró ágaiban, például a számítástechnikában a legkedvezőbbek a közös kutatás lehetőségei, ezekben az ágazatokban ugyanis rendkívül gyors a fejlődés, éles a nemzetközi verseny és viszonylag kevés a nemzeti hagyomány, amely gyakran nehezíti az integráció térhódítását. S a közös fejlesztés és kutatás a termelés nemzetközi szakosításának és kooperációjának műszaki alapjait rakja le. Az sem véletlen, hogy az energiahordozók, valamint a nyers- és alapanyagok termelésében a legszorosabb a KGST-országok együttműködése. Főként a természeti kincsekben gazdag Szovjetunió szakosodott a szocialista országok iparosításához nélkülözhetetlen vasérc, koksz, hengereltáruk, fa. kőolaj. földgáz, stb. termelésére. Ezt még az extenzív fejlesztés létszükségletei diktálták. S miután a szocialista országok nagy része jelentős feldolgozó ipart teremtett, s az intenzív fejlesztés útjára lépett, gazdaságilag arra kényszerül, hogy a feldolgozó ipar nemzetközi szakosításával és kooperációjával is fokozza a nemzeti munka hatékonyságát. E gazdasági kényszer és érdekeltség azonban még nem általános érvényű, s így az integráció sem lehet teljeskörű. Egyik-másik ország még jelenleg is növelheti termelését extenzív módon, új dolgozók munkába állításával, persze alacsony hatékonysággal és főleg saját szükségletre. A szocialista integráció ideálisan működő modelljét tehát nem alakíthatjuk ki máról holnapra. Jóllehet a cél, amelyet csak fokozatosan érhetünk el. nyilvánvaló. A KGST országok több mint 300 millió fogyasztójának szükségleteit kell az an vagi és szellemi erők nemzetközi összefogásával minél hatékonyabban kielégíteni. A termelőerők és a fogvasztói piacok nemzeti kereteinek feloldása. integrálása még csak énnen hogv elkezdődött. Csupán a termelés szűk körében sikerült az optimális nagy sorozatok számára 100—200— 200 milliós fogyasztói piacot létrehozni. A KGST XXIII. ülésszakának határozatára a tagországok megkezdték az inteoráció elvi és gyakorlati kérdéseinek tisztázását, a szükséges intézmények, eszközök, módszerek komplex rendszerének kidolgozását. Ma már nyilvánvaló, hogy a szocialista integráció kibontakozásához vállalati kezdeményezésekre, közvetlen nemzetközi kapcsolatokra éppen úgv szükség van. mint a tagországok párt- és kormányfőinek magasszintű elvi és gyakorlati állásfoglalásaira. a tagországok tervező és irányító szerveinek összehangolt közös munkájára. Az úi ötéves tervek, kétoldalú koordinációinál például már a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésében leginkább érdekelt országokban határozott fejlődés tapasztalható. A munka nem korlátozott a tervkészítés befelező szakaszára, hanem azt megelőzően 2—3 évvel már elkezdődött. A tagországok tehát az információk kölcsönös cseréién túl már menet közhen erőfeszítéseket tehettek az ésszerűtlen termelési párhuzamosságok mérséklésére, gazdaságos közös gyártókapacitások létrehozására. így az 1971—jl975-ös évek*s szóló magyar és szovjet népgazdasági ' tervek összehangolását a nemzetközi munkamegosztás új, haladó formáinak térhódítása jellemzi. Az új tervidőszakban növekszik a szakosítás és a kooperáció szerepe, s ez hozzájárul kölcsönös áruforgalmunk dinamikus fejlesztéséhez. Nem véletlen például, hogy a tervtárgyalások záró okmányával együtt két másik újszerű dokumentum is aláírásra került. Az egyik megállapodás szerint hazánk áruszállításokkal hozzájárul a Szovjetunióban a papírkarton, az azbeszt* valamint a foszfortartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztéséhez. S a Szovjetunió a magyar áruhitelt e fontos anyagok növekvő' szállítmányaival fizeti vissza 1976 és 1990 között. A másik megállapodás a kémia legkorszerűbb ágának szakosításáról és kooperációjáról intézkedik. Hazánk alacsony oktánszámú benzinből évente több száz ezer tonna olefinterméket állít elő Len invárosban. S az olefinekből részint hazai üzemeinkben, részint a Szovjetunióban, a magyar határ mentén fekvő Kaluzsban polietilént és más műszak és műanyag alapanyagokat állítanak elő optimális méretű üzemben, gazdaságosait, magyar szükségletre is. Tovább fejlődik az autóipari kooperáció Hazánk mintegy 42 ezer autóbuszt készít az új ötéves tervidőszakban, túlnyomó többségét, csaknem 35 ezer darabot, főleg szovjet, NDK és lengyel rendelésre. Az autóbuszokhoz és a nagyteljesítményű tehergépkocsikhoz viszont 200 ezer hátsó- híd készül egyebek közt a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia részére. Hazánk viszont az autóbuszok mellső tengelyeit, automata sebességváltóit, stb. importálja a KGST-országokból. A Szovjetuniótól 1975-ben már 43 500 személygépkocsit vásárolunk, köztük 30 ezer Zsigulit. Ezen belül 13 ezer Fiat-licenc alapján készülő szovjet autóért a kooperációs egyezmény értelmében magyar alkatrészekkel fizetünk. A negyedik ötéves terv központilag kiemelt hazai programjai — a petrokémiá- hoz, a közúti járműgyártáshoz hasonlóan — szorosan kapcsolódnak a baráti országok távlati terveihez. Megemlíthetjük az alumínium- ipar, a számítástechnika fejlesztését, a textilruházati ipar nagyszabású rekonstrukcióját, vagy a szénhidrogének fokozott térhódítását. Valamennyi így vagy úgy érinti főként a Szovjetunió és még néhány más szocialista ország terveit, vásárlásait. eladásait. Mindez nem véletlen. Negyedik ötéves tervünk fő célkitűzése a hatékonyság fokozása, a gazdaság magasabb fejlettségi szintjének elérése. Kis országunk, amely évi nemzeti jövedelmének mintegy 40 százalékát a külkereskedelemben kicseréli, csak akkor képes magasabb színvonalú hatékonvabb munkára, ha hasznosítja a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségeket. Ha megkülönböztetett módon fejleszti a hazai adottságoknak megfelelő a külföldön is előnyösen értékesíthető termékeit és imnortália mindazokat. amelyek a baráti országokban vaev másutt a világon készülnek olcsóbban, jobb, korszerűbb kivitelben. Nemzeti érdekünk és határozott célunk a szocialista országok gazdasási tömörülésének magasabb szintre emelése. Pártunk és kormányunk gazdasásooli+'káia is következetesen internacionalista. Kovács József Aki leadta a lövést az Auróra cirkálóról
