Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

I 1970 november ft SEÖtNGK MEGYEI NÉPLAP Két évtized után Jó úton a pusztamonostori Búzakalász Tsz Kis szövetkezet is lehet jó gazdaság. Erre példa a mind­össze kétezer holdas puszta­monostori Búzakalász Tsz is. Egész pontosan 2069 hold a közös birtok. S háromszáztíz tagjának ad nem is kis ka­réj kenyeret. Hiszen a tava­lyi személyenkénti átlagos jö­vedelem 28 ezer forint volt Ez a megye jő, hagy gazdasá­gainak szintje. S ezentúl még korszerű termelési eljárások, észszerű fejlesztés, biztató jö­vő a falu egyetlen társasgaz­daságának jelemzője. Igaz, nagy árát fizettek a mosta­niért az egykori alapítók, s az őket követők. Hajdan a megye legrosszabb gazdaságai közé számított ez a tsz. Tizenegy űjgazda Tizenegy földhözjuttatott, Balázs József, Simonyi Pál, Bazsó Sándor, László József, Sebők Istvánné, Mezei And­rás, Varga János, Herényi Kálmán alakították meg Pusztamonostor első közös gazdaságai, a December 21. Tsz-t. Az elhunyt Bense Jó­zsef és Mezei András kivéte­lével valamennyien a kom­munista párt negyvenötös tagjai. Ügy is történt az első lépés, hogy Mészárosné, a jászberényi járási pártbizott­ság akkori titkára 1949 au­gusztusában a pártszervezetet kereste meg. Elsőnek íd. Ba­lázs József községi bírót At­tól kezdve Balázs József, Si­monyi Pál, Berényi Kálmán egvmás között csak erről be­szélgettek; meg kellene ala­kítani a csoportot Egy szom­bat délután aztán a bírói szo­bában összejöttek tizenhár­mán. Mindössze két órahosz- száig tártott a megbeszélés, amelyet Som József, az ak­kori járási mezőgazdasági osztályvezető irányított. Ti­zenegyen aláírták. Megválasz­tották a háromtagú vezetősé­get is, Simonyi Pál, if j. Var­ga János és id. Balázs József személyében. Balázs József a szövetkezet elnöke is lett egy­ben, de továbbra maradt bíró is. A tsz-ből semmiféle fize­tést nem kapott, illetve any- ftyit, amennyi munkaegységet teljesített. Megkaptak a helyiséget is, a volt Takácsi házban, össze­sen egy szobát. Abba a köz­ségházáról szereztek egy asz­talt, egy kerti lócát és egy tulipános ládát. Az volt az irattár. Sok baj az iratokkal még nem volt, Balázs József elnök egyetlen irkája képezte az adminisztrációt, noha könyvelőnek, s egyben az el­ső munkacsapatvezetőnek is Simonyi Pált választották meg. Akkor ősszel még külön- külön elvetettek, s a közös tevékenységet csak télen kezdték meg. A szövetkezet is csak év vége előtt kapott nevet, s mert akkor éppen Sztálin születésnapja közel- gett, amely december 2l-re esett, igy vették fel ezt a ne­vet Télen aztán a Töplör ud­varon munkához láttak. Az ottani borházat átalakították tehénistállóvá, mellé egy disznóólát is felhúztak. De még semmiféle közös jószá­guk nem volt. Földjük is csak 63 hold összesen, amely a ha­tár tizenegy részében szóró­dott szét, a volt Balázsovits, Töpler Ottó, Kövér László, Pethes Antal, az Oláh ügyvéd és a dr. Heinzlí ügyvéd föl­deken. A következő év májusában húsz süldőt kaptak, amelynek első gondozója ugyancsak Si­monyi Pál lett, a könyvelő. Akkor tavaszon a jászfelső- szentgyörgyi gépállomás segí­tett a munkákban, az árpa- vetést pedig egy' nagygazdá­val végeztették el, akivel úgy egyeztek, hogy majd őszkor fizetnek érte. Össze! a gép­állomás csak úgy tudott gé­pet adni, ha a tsz traktor» tizán volt. így népszerűséget szerzett a tagok között, s leg­inkább azzal nyerte meg ma­gának az új tagokat, hogy fi­zetett nekik a kocsmában. A rossz zárások miatt az alapí­tótagok egy része már el­hagyta a szövetkezetét, s a többieket félrevezette Bozo­vics Pál és megválasztották elnöknek. Nyomban hozzá is kezdett üzelmeihez. A Kun kocsmában eladta a takar­mányt, éjszaka a Pethes ta­nyáról ugyancsak eladta a vetéshez kiszállított vetőma­got. Á szövetkezet jószágállo­mányának nem volt takar­mány, s felvettek 45 ezer fo­rintot a banktól széna vásár­lásra. Bozovics Pál két veze­tőségi taggal elutazott szénát vásárolni. Egy kocsmában le­ültette a két embert, rendelt nekik bort mondván, ő majd mindjárt jön. A két monos­tori ember két napig várta, s akkor már tudták, hogy meglépett a 45 ezer forinttal együtt. Azóta se látták színét se. A Kun kocsmábán a nyo­mozás során 16 mázsa takar­mányt foglalt le a rendőrség, amelyet az elnök szállított oda. S az is kiderült, a szél­hámos úgy hagyta ott a szö­Az új telepítésű szölőültetv ény vetkezetet, hogy semmiféle takarmányuk nem volt A tehenekkel meszezett alom­szalmát voltak kénytelenek etetni a tagok, gy is lerom­lottak, s a jószágállofnáhy jó­része elpusztult Akkor Sebók Istvánné lett az elnök. A szerencsétlenül járt szövetkezet tagjai azon­ban, mivel tudták, hogy úgy se kapnak semmit, nem jár­tak ki dolgozni. Volt olyan nap, hogy csak a tehenészek jelentek meg a munkán, a határban pedig egyedül Me­zei András próbálkozott, de aztán, hogy senki nem jött, ő is hazament. Bőven váltakoz­tak az elnökök. Volt olyan is, akit mikör a járástól keres­tek egy alkalommal, a szö­vetkezet egyik tagia a vállán hozott el a kocsmából. Érthető, hogy ez a fajta gazdálkodás nem vonzotta hanem riasztotta a földet szerető parasztembereket. Még 1957-ben is úgy álltak, hogy a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya fel akarta oszlatni a tsz-t Új utakon A keserves megpróbálta­tásoknak is csak vége lett egyszer. 1956-ban már Emesz József személyében saját gazdászt kapott a szö­vetkezet Akkor különben már három tszcs is gazdál­kodott a községben Seríóző Sándor vezetésével a Május 1., Langő János elnökletével Tsz-szel, amelyet Magyar Vendel vezetett Ekkor az üj belépők már jószágokat is hoztak be, de a gyengébb tehén, a gyengébb minőségű lő, sertés jutott csak a kö­zösbe. 1959-ben egy ötven férőhelyes tehénistállót is építettek, s azelőtt csak 1955-ben épült a Kövér ta­termesztéssel korán megje­lennek a salátával, papriká­val a piacon. A primőráruk nagy része exportra megy Ausztriába és az NDK-ba. A „fóliavárosok” 1969-ben alakultak ki Pusztamonos­toron, s már 12 ezer négy­zetméter van belőle. Ezek a sátrait 180 cehtiméter maga­sak 4,5 méter szélesek, úgy­hogy az ott dolgozók ké­nyelmesen muiikálkodhat- ■nak bennük. Ugyancsak 1969-ben építették még a hajtatóházat is, amelynek az az érdekessége, hogy a pa­lánták kicserélése után csir­két nevelnek benne. Évente mintegy 100 ezer csirkét adnak el a pusztamonostori tsz-ből, s ebből csak 45 ez­ret nevelnek az 1963-ban épült baromfiéiban, a többit a hajtatóházban. A fóliás kertészet azonban igen sók munkáskezet le­köt, nehezen gépesíthető. Ezért ezt nem fejlesztik to­vább, hanem majd 1973-ban 74-ben áttérnek a fóliahan- gáros termesztésre, amely­nek növényápolási munkál már jól gépesíthetők. A szö­vetkezet egyébként 1975-ig teljesen áttér a szakosított termesztésre. Növényter­mesztését például a gabona, a kukorica és a takarmány- ‘ termesztés képezi, valamint a hajtatott kertészét. Ipari növényekkel már most sem foglalkoznak. A búza ta­valy 18,6 mázsájával fizetett, 1975-ig a 25 mázsát szeret­nék elérni. A Bezosztája és á Mironovszkája fajtát ter­mesztik; A gabonatermesz­tés teljesen gépesítve van, A jövő évben kezdik meg a kukorica betakarítás gépe­sítését, növényápolásának kemizálását. Egyelőre 50 holdon a gépi betakarítást. 1973-tól azonban teljesen eltűnik a kapa a pusztamo­nostori kukoricaföldekről. A most következő öt év alatt 22 millió forintot költ a ter­melés fejlesztésére a tsz. Ebből megvalósítják, hogy a kukoricát morzsolva és szá­rítva tárolják. Ugyanígy 1971-ben a szálastakarmá- nyok teljes gépesítését is .megvalósítják gépsorokkaL A talajművelésre nehéz .szántógépeket, Dutra trakto­rokat vásárolnak. Ezekkel az átalakításokkal elérik, hogy a szántóföldekről el­tűnik a nehéz munka. Biztató jövő A szövetkezet fő üzemága lesz az állattenyésztés. A növénvtermesztés komnlex gépesítésével es kemízálásá- val párhuzamosan sokat köl­tenek az állattenyésztés zik a munkaruha rendszere­sítését is. A szövetkezet aa idén mikrobuszt vásárolt, s ezzel szállítja munkába tag­jait, valamint kirándulások­ra, kiálítás látogatásra. Balázs József, Toldi Miklós, Szundi István, Berényi Kálmán, László József, Toldi Mihály alapítótagok, Legény Jóssef íőagrouómus, Nagy Gyula főkönyvelő, Nagy Sándor párttitkár, Budis Béla elnök rost küld. Toldi Miklós szö­vetkezeti tagot küldték el tanfolyamra, s attól kezdve ő lett a tsz legbiztosabb trak­torvezetője. Rossz esztendők Már az első évben dohányt is ültetett a szövetkezet, s a tagolj valamennyien gyalog járták ki a munkába, messzi határrészekre, ahonnan nóta­szóval tértek esténként haza. Egy kapáláskor kinn járt ná­lunk a járási pártbizottság tjtkára. Panaszkodtak neki, hogy már az uradalomban is géppel kapáltak a sorok kö­zött, itt pedig minden talp- álatnyit kézzel kell művelni. Masnapra Jászberényből a rriéntelepről 2 csődőrrel jöt­tek segíteni, utánuk ekeka­pát akasztottak, s így jobban haladtak. A esődörösnek egy liter bort, p egy doboz Kos­suthot fizetett a tsz. A követ­kező napon pedig a jászberé­nyi városgazdálkodási hiva­tal szemetes kocsijának két lova segített Akkor még mindent kézzel arattak. Igaz, mindössze 7,5 mázsa búza termett átlagban az első évbem Kukorica 40 zsák holdanként. Augusztus­ban Hét lovat kapott a szö­vetkezet az államtól. Jászbe­rényben, ahol a lovakat osz­tották, közelharc dúlt érte. Erp? á pár Jóra is — a Rigó­ra és a Babára — több tsz pályázott. Az egyiket Toldi Miklós fogta, a másikat Ba­lázs József elnök és senkinek nerp éngedték elvinni. Attól kezdve lovaskocsival mentek a hivatalos ügyeket intézni, így mentek be a jászberényi állomásra is éjszaka, amikor húsz tehén érkezett a jákó- halmi tsz címére, de annak se épülete, se takarmánya nem . volt. nem tudta átvenni, a este kitelefonáltak a puszta­monostoriaknak. Azok nagy örömmel hajtottak haza reg-1 gelre a teheneket. Volt ben­nük fejős is, s adták a ta­goknak is a tejet. Az első te­henész Lakatos István lett, aki időközben más újgazdák­kal együtt belépett a tsz-be. Az első zárszámadás idejére már huszonegyen voltak tsz- tagok, de pénzt egyáltalán nem tudtak osztani semmit, csak kukoricát és bútót. A munkaegység értéke 10 forin­tot ért csupán, hiszen az el­ső esztendőktől egészen 1958- ig, mindvégig mérleghiány- nyál, veszteséggel zárt a szö­vetkezet. Küzdelmes esztendők vol­tak ezek. Az első pár lovat it> Simonyj Pál apósánál he­lyezték el égy tanyán, hiszén nem volt hová tenni. Az első búzatermést a Szécsi malom raktárába hordták be. 1950 májusában egy hold borsó után kaptak pénzt, s azt fél éjszaka számolgatták kinek, mennyi jut belőle. Hiszem még csak 1951-ben rendezték meg az akkori Földművelés- Ügyi Minisztériumban a mun­kaegység tanfolyamót, ame- lyen Balázs József elnök is két napig tanult 1951-ben Balázs József fia lett az el­nök, de mindössze néhány hónapig vezete a tsz-t, mert 1952-ben jószág-elhullás miatt leváltották. S akkor következett a szövetkezet hagy megpróbáltatása. Odakerült a faluba égy Bozovics Pál nevű szerb szár­mazású embér, aki azt hí- resztelte magáról, hogy par­a Zöldmező, Seres László vezetésével a Haladás. Ezek 1954-ben alakultak, de aztán nemsokára feloszlottak. 1956-ban az ellenforradalom idején a feloszlás veszélye fenyegette a December 21. Tsz-t is. Mindössze tízen maradta^ tagok, a két Toldi, Szundi István, Berényi Kál­mán, Balázs József, Palócz Nándorné, Nagy József, Cgesznik János, Balogh Lászlóné, Kalina István. A legvadabb ellenforradalom idején is dolgoztak, szedtek a 14 hold cukorrépát A volt tagok egy része azon­ban íratta ki a földet, vit­ték a vetőmagot vissza. Ak­kor ismét Bakos József lett a szövetkezet elnöke. 1957- ben még 373 ezer forint mérleghiányuk volt, 1958- ban is 75 ezer forint mí­nusszal zártak. Altkor a munkaegység értéke 18 fo­rintot ért. A kitör került óda mezőgazdásznak Legény Jó­zsef, áki azóta is egyfolytá­ban a főagronömusi tisztet tölti be. A szövetkézét ne­ve már Búzakalász volt, s 1961-ben egyesült az 1959- ben alakult Szabad föld­nyan egy sertéskutrica. 1966- tól Bódis Béla vezeti a kö­zös gazdaságot elnökként A szorgalmas, pusztára» nostoriaknak az ötvenes évek végétől kezdett jóra- fordulni sorsuk. 1958-ban- nagyon nagy szorgalommal láttak munkához, s akkor az adósságot is kifizették és mér szépen tudtak osztani- is. 1963-ban elkezdték a 105 holdas korszerű szőlőültet-, vány kialakítását. A géppel művelhető nagyüzemi szőlő­ben — most már teljesen termő —* főleg kadar és olaszrizling borokat ter­mesztenek, amelyet az 1968- ban épített nagyüzemi sző­lőfeldolgozón „változtatnak” borrá. A környék lakodal­maiba innen viszik az Ró­kát, Szolnokon a Tisza An­tal utcában is nyitottak bor­kóstolót. Gyümölcstermesz­tésüket ezentúl még a hat- vankilencben telepített 30 hold moggy“ képezi. A szövetkezet fő üzgmága azonban a kertészét A nö­vénytermesztés 7 millió fo­rintos bevételéből 3 milliót á kertészet ad. A legújabb módszerek szerint a fóliás Készlet a „fólia városból” korszerűsítésére. 1971-től a Tuláti részen füves telepí­téssel, csatornázással, ta­lajjavítással elkezdik 360 hold Ősgyep megjavítását. Jövőre 150 holddal indulnak az első ütemben, de 1972-ig kialakul az öntözött legelő. Villanypásztoros legeltetés lesz majd rajta. A legelő­program a juh- és a szarvas­marhatenyésztés fejlesztési programjába tartozik. Je­lenleg négyszázas anyajuh állománya van a tsz-nek, jövőre már nyolcszázra nö­velik. b 1975-ig 1200-ra fut­tatják fel az anyaäll» mányi. Saját erőből hatszá­zas juhhodályt építenek. A juhokat két évenként há­romszor elletik, angol és görög húshibrid kosokkal keresztezik az állományt. Szép tervek. Csakúgy mint a szarvasmarhaterivésztés felendítése is. Jelenleg há­romszázötvenes állománva van a szövetkezetnek 1967- tÓ] TBC mentesített áll» mány. s házi törzskönyvezés van a tehenészetben. A te­henenként! fe’ésí átlag már tavaly sem volt rossz, 3096 liter volt. de az idén meg les» a 3400 liter, ami igazán széo hozamnak számít. A tel termelés azóta növeke­dett, hogy három éve beve­zették a gépi fejést. 1972-ben kezdik el az építkezést, amelvben tartozóan könnvű panel 1 szerkezetből 200 férő­helyes korszerű tehénistálló is énül. Ä szarvasmarha ál­lományt félezres létszámra fejlesztik fel. Egyébként két esztendeje a község teiei|á- tásáí is a tsz vállalta ma­gára. Az építkezési programba tartozik az 1972-re terve­zett fehér-fekete öltözőépü­let ebédlővel, amelyben a tsz üzemi konyhát állíttat feL Ugyancsak 72-re terve­A szövetkezet két éves tagság után ezer forint há­zassági segélyt fizét tagjai-*- nak, társadalmi esküvő ese­tén még plusz 4—5Ó0 fo­rintos ajándékot is vész. Mi­után tagjai jórésze assz» nyok, a családanyákon úgy is segítenek, , hogy , a nők már 150 munkanao teljesíté­séért teljes háztájit, egy holdat kannak. Az Öregek háztáji földiét ingyen mű­veli a szövetkezet, s a vető­magot is ingyen adia. 1970. január 1-től a járadékosok­nak 150, illetve 200 forint havi kiegészítést ad szociális alapjából attól függően, hogy egy, vaev kéttagú csa­ládról van szó. Jó szövetkezet a puszta­monostori. 1967-ben és 69- ben a megvei borversenyen második díjat nyert, 1968- ban pedig az országos bor­versenyen illette ugvanez a díj. A szőlészetben huszon­nyolc tagú szocialista brigád dolgozik, úiságokra. köny­vekre, szfikmunkáskénzé^ré sókat költ évente a tsz. Tag­jai. vezetői kö7meohenSiilés- nek örvendenek. Bódis Bé­la elnök a járási tanács tag­ja, Legény József a Haza­fias Népfront bizottság el­nöke. Tagjaik közül Tőzsér Béla. Szundi István, Toldi Mihály, Berényi Kálmán, Balázs József, Vizkeleti Ist­ván, Pozsár István és Lász­lóné. Balogh Lászlóné. B» dis Béla. Pethes Béla kitün­tetések tulajdonosai. 196-1 óta a tsz költségén Európa sok országába eljutottak már pusztamonostoriak. Jó úton jár, szép hol­napba tart a Búzakalász Tsz. (X)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom