Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november 6. Az ázsiai kolera ív. Európában Amint sűrűn lakott vidék­re ért, ahol gyorsabb volt a közlekedés, a vész’ is neki­lendült. Napok vagy hetek alatt futott be olyan távol­ságokat, amelyekhez koráb­ban hónapokra és évekre volt szüksége. Hiába állítot­tak elébe két- és háromszo­ros katonai kordont, hiába Zakatolták le” a fertőzött vidékeket, a kolera minden gáton áttört. Dr. Ilyinszkij orosz orvos korabeli feljegyzésében ol­vasható; „Alighogy lezártak egy kolerával fertőzött hely­séget, máris arról érkezett hír. hogy a vész más helyen ütötte fel a fejét. Olyan volt, mint a sárkány, minden le­vágott feje helyébe hét új nőtt.” A Duna és a Tisza mentén A járvány 1831 nyarán Oroszországból, illetve Len­gyelországból Galícián át ér­kezett Magyarországra. A nádor — régi feljegyzés sze­rint — „1831. június 19-ére összehívá a vegyes bizottsá­got, miután hírét veszi, hogy már az országgal határos Stryi kerületben is kitört a járvány. Katonai kordon hú­zását rendelik el, annyival inkább, mert ezt az európai hatalmak is sürgetik”. Ezt megelőzően elrendelték, hogy ..Kőrösmezőn, Vereckén. Uzsokon, Viraván és Komár- nikon veszteglőintézetek ál­líttassanak fel”. A kordonok és a „veszteg­lőintézetek” hiábavalóak. — Magyary-Kossa Gyula, a Ma­gyar Orvosi Emlékekben a Kossuth Lajos mint kolera­biztos című részében az 1831-es kolerajárvánnyal kapcsolatban leírja, hogy a vesztegzárt sokszor a legne­vetségesebb módon hajtották végre. Mekkából indult el az 1863- tól 1873-ig tartó kolerajár­vány. 1896-ban újabb jár­vány tört ki, majd egy kö­vetkező 1902 és 1906 között. A balkáni háborúk és az első világháború idején is felütötte a fejét az ázsiai kór. a Szovjetunióban az intervenciós háborúk idején, a súlyos éhínséget követően 1922-ben jelentkezett a ko­lera. A múlt század elejétől, az 1817-től 1923-ig terjedő idő­szakban alig volt 20 járvány­mentes esztendő Európában. Megfékezték Ezt az időszakot követően mindmáig — a második vi­lágháború alatt csak szórvá­nyosan jelentkezett a kolera — a Távol-Keletre korlátozó­dott a járvány. Kivételt kép­zett Irán. ahol epidemikusan 1929-ben lépett fel a kór. majd 1947-ben Egyiptomban. Az Egészségügyi Világszer­vezet évkönyveiben 1932-ben jegyeztek még föl súlyos ko­lerajárványt: húsz ázsiai or­szágban 75 ezer halálos ál­dozata volt a járványhullám­nak. A koleraveszély lényegé­ben elmúlt Európa felől. Nemcsak hatékony gyógy­móddal vették ki a járvány méregfogát, de még inkább a hatásos megelőzésével, a korlátlan mennyiségben elő­állítható védőoltásokkal. Fő­leg azonban a higiénia, a köztisztaság fejlődése állított gátat a kórnak. Gyors szállítóeszközeink eltörölték ugyan a távolsá­gokat, a bacilusgazdák repü­lőgépen akár órák alatt tá­voli világrészekre vihetik magukkal a fertőzést, de a nemzetközi egészségügyi rendszabályok lehetetlenné teszik, hogy a múlt idők ré­me, az ázsiai kolera ismét végigsöpörjön Európán. (Vége) Erőd a Balatonon? „Emlékezetre méltó Keszt­hely szomszédságában a tó szakadék szélén egy várnak omladéka— írta 1796-ban ’’Magyarország földleírásá­nak rövid foglalattya” cí­mű munkájában Szaller György. Hosszú idő óta vitatott té­ma, hogy volt-e erőd a Ba­laton vizén, vagy valamely esetleges szigetén? A nyuga­ti partoknál építő kövek, cö­löpök, edények, pénzdarabok és egyéb leletek kerülnek elő még napjainkban is a víz­ből, amelyeket a hullámve­rés sodort a partszegélyre. A keszthelyi Balatoni Mú­zeum munkatársainak kuta­tásai szerint parti települé­sek és a fenéki erőd leom­lott, elrabolt részei kerülnek ismét a hullámveréssel part­ra. A fenék-pusztai település már az őskorban létezett a „Keszthelyi-hát”-on, amely észak-déli irányban félsziget- szerűen nyúlott be a Bala­ton és a tőle nyugatra lévő kis-balatoni lépvidék, akkor még magasan vízzel borított területeibe. A „Keszthelyi­hát” déli részén a víz védel­mében épült a római Pan­non tartomány Valcum nevű települése, amely a 340 táján történt keleti támadások után II. Constantinus idejé­ben erőd-várossá alakult. Az erőd észak-keleti fala le- nyúlott a Balatonig. Itt ve­zetett keresztül az Aquincu­mot Itáliával összekötő hadi útvonal, amely ezen a szaka­szon cölöpökön haladt. Tűzszünet, vagy béke Talán furcsán hat a két ■ szó közti „vagy”, hi­szen önkéntelenül is az „és” szócska kívánkoznék oda. Az elmúlt hónapokban azonban meghökkenve tapasztalhatta b világ, hogy a tűzszünethez fűzött rendezési reményeit mint foszlatta szét az ame­rikai és az izraeli politika sajátos szereposztásban elő­adott manőverezése Sőt: ho­vatovább az annyira várt és üdvözölt tűzszünet is az ön- célúság látszatát öltötte, és aggasztóan szembefordították éppen a béketárgyalásokkal. Ettől a címben szereplő j,vagy” szócska: Washing­ton és Tel Aviv a tűzszünet „korlátlan” meghosszabbítá­sáért kardoskodik, miközben Izrael vezetői még csak kilá­tásba sem helyezik, hogy képviselőjük leüljön tárgyal­ni Jarring ENSZ-megbízot- tal Pedig ugyan mivégre hirdették meg augusztusban a tűzszünetet, ha nem a Jar­ring közvetítésével folyta­tandó tárgyalások végett?! Az amerikai—izraeli tak­tika készteti arra a haladó arab államokat, hogy időkor­látot szabjanak a tűzszünet­nek; Kairó ugyan nem kí­vánja felborítani a fegyver- nyugvás állaDotát, de érthe­tően elégedetlen azzal a hely­zettel, amelyben Izrael mind újabb amerikai fegyverszál­lítmányokat kap, s közben világkampányt folytat — az amerikai sató segítségével — az egyiptomi védelmi vonal megerősítésének még a le­hetősége ellen is. Egyébként is jól látható: ^ az amerikai—izraeli taktikázás szerves részei a „sérelmek”; ha pedig csak a légvédelmi rakétákat hány- torgatta fel Tel-Aviv, leg­utóbb „végleges megsértődé- sével” fenyegette meg Jar- ringot és az ENSZ-közgyű- lést, ha az utóbbi elfogadná az afro-ázsiai határozati ja­vaslatot. Holott ez a javas­lat semmi mást nem tartal­maz, mint felszólítást a tár­gyalások szabotálásának ab­bahagyására és a Biztonsági Tanács határozatának meg­valósítására. Kétség aligha férhet hozzá: folytonos ürügykeresésről van szó. A felemás washingtoni magatartás fjedig egyre nyil­vánvalóbban jelzi, hogy az Egyesült Államok csupán „amerikai rendezésre” haj­landó, vagyis a haladó arab rendszerek megtörésére, s annak is első lépéseként az arabok és a szocialista álla­mok közti szoros kapcsola­tok félszámolására. Ekként a Rogers-terv is csak taktikai fordulat bizonyos „nyugati orientációjú” arab erők meg­nyerésére. A rendezési tárgyálások szabotálása világosan jelzi, hogy Washington és Tel- Aviv mit sem törődik a tér­ség igazi és igazságos, — mellesleg az izraeli népnek is biztonságos — békéjével, hanem változatlanul és ma­kacsul kergeti a régi, fen­tebb említett célt. Így az­tán ez a politika nemcsak manőverezés, hanem aggasz­tó játék is a térség és a vi­lágbéke sorsával. Hiszen a manőverezés valójában sza­bad kezet adott az amerikai és izraeli kalandor köröknek, amelyek könnyen kiszámít­hatatlan válságot provokál­hatnak; a legújabb Jordá­niái kormányváltozás, a jobb. oldali Vaszfi Téli kinevezése is felveti az újabb válság­teremtés lehetőségét, mond­hatni időzítve. Ebben a helyzetben a bé­keszerető erők a tűzszünet és a tárgyalások egyidejű folytatását követelik. — Az ENSZ-közgyűlés közel-kele­ti vitája is megmutatta, hogy ezt sürgeti a világ államai­nak nagyrésze. A francia vagy a brit megnyilatkozá­sok ugyancsak arra utalnak, hogy mind kisebb hatása van Tel-Aviv „sérelmi po­litikájának”, mind jobban le­lepleződik a mögötte meg­húzódó, aggasztó kalandor­politika. A tűzszünet a tárgyalások " folytatása nélkül elveszti értelmét; a kompromisszumra hajlandó arab államok lehe­tetlen bel- és külpolitikai helyzetbe kerülnének, ha be­lemennének abba a követe­lésbe, amely csak szavakban akar korlátlan fegyvemyug- vást, valójában a korlátozás nélküli tárgyalásszabotálást jelenti. Alighanem éppen éz az amerikai politika egyik célja, kivált számítva a Nasszer halála után kiala­kult helyzetre. |fa tehát ténylegesen ■* folytatódik is a tűzszü­net, a rendezéshez csak ak- kür fűzhet reményeket a vi­lág, amennyiben Washing­ton és Tel-Aviv hajlandó be­látni jelenlegi taktikája hiá­bavalóságát és veszélyessé­gét. — rj — Nemrégiben könnyűbúvá­rok is megvizsgálták a Ba­laton nyugati területeit, de a kutatás eredménytelen volt. A fenék-pusztai ásatá­sok alapján pontosan re­konstruálták az erődváros alapfalait és megállapították a pontos • nyomvonalat. E szerint az egyik csúcs va­lóban elérte a vizet és part­omlásnál sok, később előke­rült lelet juthatott a tóba. A régészek szerint az erőd fél­szigeti jellegű település volt. A gitáros lány Neve: Maryla Rodowicz. játék-versenyeken, hanem a Még néhány évvel ezelőtt a dalfesztiválokon képviseli, gátfutás sokat ígérő remény- 1967-ben debütált. ahol az sége volt. Az északlengyel- első helyre került. Ma az országi fiatalok bajnokságán egyik legnépszerűbb lengyel a 80 méteres gátfutásban ki- dalánekesnő. Nevét ismerik vívta az első helyet. Az at- külföldön is, fellépett több Iétikán kívül szívesen foglal- európai országban. A gitáros kozott sportjátékokkal is. lány — ahogyan Maryla Ro- Érettségi után jelentkezett a • dowiczot rajongói nevezik varsói testnevelési főiskolá- — több nemzetközi dalfesz- ra, ahol az idén kapta meg tiválon képviselte Lengyelor- gyógytoma-tanári oklevelét. szágot. A legutóbbi, X. so- Maryla Rodowicz azonban poti dalfesztiválon „Mennek Lengyelország színeit nem a tarka szekerek” c. dalával az atlétikai és nem a sport- III. díjat nyert. Maryla Rodowicz gitárzenekarával Hl Mit ért vele? ...Napóleon vívta a legel­szántabb harcot a divat el­len? Parancsot adott, hogy oltsák el a tüzet minden kandallóban; így akarta rá­kényszeríteni a divatrajongó hölgyeket, hogy ne viseljenek könnyű anyagból varrt ru­hát. A divat azonban erősebb­nek bizonyult, mint a csá­szár: a hölgyek az esetleges meghűléssel mit sem törődve, tovább _ hordták organdiból és tüllből készült ruháikat. Padpróba A New York-i közigazgátá- si hatóságok számítása sze­rint a Central Park padjai­nak és székeinek csonkítása évente több mint 50 000 dol­lár kárt okoz. Ennek meg­szüntetése érdekében elhatá­rozták, hogy törhetetlen anyagból készített új model­leket állítanak fel. Előzetesen azonban a pado­kat az állatkertben próbálják ki, ott a gorilla-ketrecekben helyezik el őket. „Ami ott tartósnak bizonyul, fiataljaink támadásait is átvészeli” _ v éli derűlátóan az egyik vá­rosi tanácsos. Patkányméreg Olvasók levelesládájával az amerikai újságokban is talál­kozunk, például a „Western Rewiew” című folyóiratban. Itt az egyik olvasó sürgős ta­nácsot kér: „Mivel tudok a patkányoktól a leggyorsabban és legbiztosabban megszaba­dulni? Gondolja, hogy sztri- chninnel sikerülhet? Egy másik olvasó fölaján­lotta segítségét: „A sztrichnin nevetséges. Sokkal jobb esz­közt ismerek, amellyel ön ha­tározottan sikert ér el: Pat­kányirtás céljaira elküldöm a feleségem által karácsonyra készített sütemény maradvá­nyait.” A meg nem értett pró féta „A világ végéig még három honapunk van”, állította meg­győződéssel az 50 éves dr. Giorgio Sangiorgio, aki nem­rég hagyott fel orvosi hivatá­sának gyakorlásával és sze­rény nyugdíjból él az olasz- országi Aosta völgyében. Mivel bejelentése indoko­lásra szorult, hozzátette: „én vagyok az apokalipszis két prófétájának az egyike”, majd bibliai idézetekkel támasztot­ta alá komor jóslását. A hírügynökségi források megjegyzik, hogy a „próféta” lelki életét gépkocsikarambol ingatta meg. Szerinte „csoda” mentette meg az életét. A helyi olasz rendőrség el­járást indított a „próféta” el- len „hamis és tendenciózus hírek terjesztéséért, amelyek a lakosság nyugalmát zavar­ják”. Élretörés Japán ismét meglepetést okozott a világnak. 1969-ben 216 000 zongorát és pianinót szállított a világpiacra, vagyis olyan hangszerek gyártása te­rén^ került világviszonylatban első helyre, amelyek száz év­vel ezelőtt még teljesen isme­retlenek voltak az országban. A szépség — bajjal jár Rendkívüli szépsége sok bajt okozott már a kinshasai (Kongó) Marie Laula 24 éves ápolónőnek. A kórházból, ahol dolgozott, azért bocsá­tották el, mert női vonzóere­je nyugtalanította a férfibete­geket. A „szíves” osztályról egyenesen kitiltották. Most Münchenben fotómodellként próbál szerencsét. Együttműködés A szovjet, lengyel és NDK halászhajóflották nyílt ten­geri halászatnál elektronikus adatközlés útján tájékoztat­ják egymást a legelőnyösebb halászterületekről. Elvesztették Öt juh, 1 ló, 13 televíziós készülék és 1 elektrokardiog- ráf keresi gazdáját — más, kevésbé szokatlan tárgyak társaságában — a talált tár­gyak római hivatalában. Egy tévhit megdől A washingtoni gerontoló­giai kongresszuson megállapí­tották, hogy az idősebb em­berek sokkal biztonságosab­ban és óvatosabban vezetnek autót, mint a fiatalok. A köz­lekedési baleseteknek mind­össze 5 százalékát okozzák az 55 éven felüliek. Whisky ízű fogkrém Az amerikai piacon megje­lent és gyorsan igen népszerű lett a whisky ízű fogkrém. Az egészségügyi szervek azonban kifogást emeltek, és így ez év végéig a fogkrémet ki kell vonni a forgalomból. Mire jó az áfonya? Franciaországban újabban olyan szert hoztak forgalom­ba, amely javítja az ember látását félhomályban és sö­tétben. A preparátum alap­anyaga a fekete áfonya ki­vonata. Melegjárdák Moszkva és más szovjet nagyvárosok lakosai már hosszabb ideje élvezik az ún. melegjárdák előnyét. E jár­dák fő előnye az, hogy a hó felolvasztásával eleve kikíbdöbi szöbölik az esetleges hóaka­dályokat. Az ötletet újabban Franciaországban és Angliá­ban is bevezetik. Különböző almafajták Egy ukrajnai kertésznek 233 különböző almafajtát si­került egyetlen fába beolta­nia. A „csodafa” első termé­sét ez év június elején szed­ték le, az utolsó termés-az év végén, a tél beállta előtt érik be. Lehetséges ez? Jugoszláviából érkezett hi­vatalos jelentések és statisz­tikák szerint egyre emelkedik a 100 évnél idősebb matuzsá­lemek száma. Az orvostudo­mány világszerte azzal ke­csegtet, hogy harminc éven belül, azaz 2000-re a százéves emberek egyáltalán nem mennek már ritkaságszámba. A világ egyik legöregebb embere Az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságban él a világ egyik legöregebb em­bere, a 136 éves Medzsid Agajev. Hét gyermeke van és leszármazottainak száma 88. így is lehet New Yorkban vannak olyan üzletek, ahol elhasznált szín­házjegyeket, múzeumi belé­pőket és sportversenyek je­gyeit lehet vásárolni. Kizáró­lag turisták vásárolják, akik otthon bemutathatják bará­taiknak, merre jártak. Érzelgés A futball-labda így szól a teniszlabdához: „Te legalább csak pofonokat kapsz!” Hirdessen a NÉPLAP-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom