Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

1970. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A pécsi Nemzeti Színház vendégjátéka Szolnokon Két napig Szolnokon ven­dégszerepeit a pécsi Nemzeti Szinház együttese. A szolnoki közönség három alkalommal láthatta a Szigli­geti Színházban a pécsi együttest, amelyben a nagy­hírű Pécsi Balett országosan, sőt határainkon túl is ismert kiváló művészei is felléptek. Az első estén „A veronai szerelmesek mártiriuma” cí­mű kétfelvonásos balett ke­rült színre. Az irodalmi for­gatókönyv, Shakespeare Ró­meó és Júliájának átdolgozá­sa, Alberto Alonso műve. Minden ismertetésnél többet mond a balettról a szerző- koreográfus-rendező Alonso „üzenete”: „E műben a szere­lem lázadó tett a korabeli vi­szonyok ellen. A férfi és a nő, Rómeó és Júlia, amikor választanak, olyan jogot gya­korolnak, amelyet családjaití nem ismernek el. Rómeó és Júlia története olyan színpa­don játszódik le, amely mö­gött a belső, kis színpadon jelképes, gonosz erőket meg­személyesítő alakok mozog­nak. Olyan kor, olyan társa­dalmi rend ez, ahol az „én” a „nekem”, az „arany”, a „po­zíció” érinthetetlenek, roeg- dönthetetlenek. Rómeó és Jú­lia tragédiája láttán megért­jük az igazságot. Nem lehet elmenekülni a valóságtól. Hogy uralkodhassunk rajta, át kell formálnunk.” Rómeó és Júlia szerepében két kitűnő művészt, Csifó Fe­rencet és Handel Editet lát­hattuk. A balett zenéjét sze­rezte, összeállította Vasquez Miliares és Láng István. Ür Leonard Bernstein művét a West Side Storyt — amelyet november 3-án két előadáson mutatott be az együttes, szin­tén Rómeó és Júlia története ihlette. A világsikert aratott mu­sical szövegét Arthur Lau- renst írta. A koreográfia Bo­gár Richárd munkája. Vámos László operettszínházi rende­zését Mikolay László állítot­ta a pécsi Nemzeti Színház színpadára. A karmester He­vesi András volt. Kitűnő a darab szerelmespárja, a mo­dern amerikai „Rómeó és Jú­lia” azaz Tony és Maria, Mes­ter István és Ágoston Edit. Mellettük a két szembenálló banda, a Rakéták és a Cápák vezére Riff (Holl István) és Bernardo (Csifó Ferenc) tet­szett legjobban, de tulajdon­képpen a népes együttes vala­mennyi tagját dicsérően meg kellene említeni. A közönség mindhárom elő­adáson hosszú percekig tar­tó lelkes tapssal üdvözölte a pécsi művészeket. B. A. A nyugdíjak évenkénti emelkedéséről A Magyar Közlöny szerdai száma közli a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelé­séről szóló kormányrendele­tet és annak végrehajtásáról intézkedő SZOT szabályzatot. Mint ismeretes, ezentúl évente 2 százalékkal emelik a nyugdíjakat, aminek az a célja, hogy az ármozgások a nyugdíjasok életszínvonalát se csökkentsék, sőt a nyug­díjak némileg kövessék is a dolgozók bérének emelke­dését. A rendelkezés bármely címen megállapított nyugel­látásokra kiterjed, beleértve a baleseti járadékot. Csökkent munkaképeségűek rendszeres a baleseti járadékot, csökkent ellátását a hadigondozási szociális segélyt. A 2 száza­lékkal felemelt nyugdíjakat 1971 január elsejétől folyósít­ják, még pedig automatiku­san. tehát az emelést külön senkinek sem kell kérnie. Minden alkalommal az előző év utolsó hónapjára megálla­pított, s a családi pótlék nél­kül számított nyugdíjat eme­lik 2 százalékkal. Ha valaki­nek valamilyen ok miatt szü­netel a nyugdíja, az újbóli folyósításkor szintén megkap­ja a 2 százalékos emelést. A nyugdíjazást követően szer­zett szolgálati időre — a törzsnyugdíj megfelelő száza­léka szerint járó — nyugdíj­kiegészítés összegét ugyan­csak 2 százalékkal emelik. „Segíts magadon..." A* ipartelepítés nem oldja meg Abádszalók gondját A Bach-korszak idején Tiszaabádot és Tiszaszalókot önkényesen egyesítette a monarchia államigazgatása. A két község a Bach-kor­szak elmúltával különvált, ám l896-ban a lakosság óha­jára, végleg egyesült. Abádszalók ma nagyköz­ség. — Hogy kisebb lett a köz­ség, nagyközség lett — mondja — némi iróniával Sáfár János a tanács vb gaz­dasági csoportvezetője. — Mért volt a jelenleginél több lakosa is. Az ötvenes- években elérte a falu lélek- száma a nyolcezret, most mintegy 6,5 ezren élnek Abádszalókon. Az ipar szív­ja el az embereket. A vá­rosokban találnak megélhe­tést sokan. ☆ Miért nem az ipart hozzák helybe? — Budapesti üzemek ve­zetői kerestek meg több­ízben — mondja Kilián Gyula vb-elnök. — Leg­utóbb a pamutfonó képvise­lői jártak itt. Helyiséget ke­restünk, ahol a gépeket el tudnánk helyezni. Sajnos nem találtunk megfelelő épületet, így „szétment a parti”. — Nagy reményeket fü­zünk a Tisza II. megépítésé­hez. Ha a környező üdülő­telep megvalósul talán több pénzt hoz a község konyhá­jára. Szeretnénk iparosodni is, különösen egy vízigényes ipari üzem találna kedvező feltételeket nálunk. A mun­kaerő biztosítása nem len­ne probléma. Jelenleg mint­egy ezer ember jár el dol­gozni Abádszalókról. A tsz-ben ezerháromszá­zán találnak megélhetést. Ez a szám jelentősen nem nö­velhető. A Lenin Tsz vezetői azonban mégsem lelkesed­nek különösebben az üzem- telepítés gondolatáért. At­tól tartanak, hogy az ipar közelsége elsősorban a szö­vetkezet műszaki gárdáját „kísértené meg”. Az egy tagra eső évi átlagkereset 20 ezer forint körül van, a műszakiaké ennél jóval több. Talán ez elég vissza­tartó erőt jelentene a szá­mukra. ■ft­Kétségtelen, hogy a köz­ségbe települő üzem sokat segíthetne Abádszalók je­lenlegi állapotán, ám csak az ipartól nem lehet csodát várni. A község vezetőinek a saját erejükből is tenni kellene valamit. Sajnos Abádszalókon hiába keres­sük azt a lázas tennivá- gyást, amely a többi nagy­községet jellemzi. A lakosság arról panasz­kodik, hogy az elmúlt négy év alatt elhanyagolt külsőt öltött a községi park. A piactérrel sem törődik senki. De romlott az utak állapota és a nagy lendülettel meg­kezdett vízmű program is — enyhén szólva döcögve ha­lad. — Hat éve tartalékolunk a vízmű építésére, ám így is mindössze 3,5 millió fo­rintunk van, a teljes kiépí­tés pedig nem kevesebbe, mint 14 millió forintba kerülne — mondja a vb el­nök. A többi pénzt vízműtársu­lás megalakításával kíván­ják biztosítani. Ki tudja mi­ért, de még mindig nem fogtak hozzá a községi ta­nács vezetői a társulás szer­vezéséhez. A községen áthaladó utak, teljes rekonstrukciójához előreláthatólag 4 millió fo­rint kellene. A tartalékolás miatt mindössze félmilliója van erre a célra a község­nek. Ez az összeg csak csepp a község útjainak őszi sár­tengerében. ☆ Az Abádszalókon megfor­duló idegen egy korszerű ^vendéglátó egységet hiányol, a helybeliek többek között az üzlethálózat fejlesztését igénylik. A megoldás elérhe­tő közelségben van. Az ÁFÉSZ mintegy 4,5 milliós költséggel vendéglőt és ABC áruházat épít, így két-három éven belül megoldódik az abádszalókiak ellátási gond- ' ja. De mi lesz a többi szo­rongató problémával? Egy­általán miként látja a köz­ség további fejlődését Kun István a községi pártszer­vezet titkára? — Elörebocsájtom, hogy én optimista vagyok. El kell azonban ismerni, hogy az utóbbi négy évben alig ha­ladt valamennyit előre a község. Még nem kezdődött meg a vízműtársulás szer­vezése. ám ha végre hozzá­kezdenek a tanács vezetői, biztos vagyok benne, menni fog. — Az utak állapota való­ban siralmas, de a kevés pénz ellenére is lehetne ten­ni valamit az állapotuk megjavítása érdekében. Abádszalókon harminc szo­cialista brigád van. A társa­dalmi munkájukra sokkal jobban kellene építeni. A brigádokat azonban a tanács vezetőinek kellene „mozgat­ni”. Sajnos nem csinálják. A községi pártbizottság egyik jelentésében szó van a nagyközség vezetéséről: „A tanácsi munkát tervsze- rűtlenség, következetlenség jellemzi.” A felgyülemlett gondok láttán a jelentéssel egyet kell értenünk. Palágyi Béla Szo!noki üz'efek ünnepi nyitva- tartosa A szolnoki városi tanács kereskedelmi felügyelősége tájékoztatja a lakosságot, hogy november 6—7—8-án a következőkben szabályozta az üzletek nyitvatartását. No­vember 6-án pénteken rendes hétköznapi nyitvatartás lesz. vagyis a kétműszakos üzletek reggel 6-tól 20 óráig. November 7-én valamennyi kereskedelmi egység (a ven­déglátóipari egységek kivéte­lével) zárva tartanak. November 8-án a vasárna­pi nyitvatartásra kötelezett •boltok (1-es. 00-es. 4-es. a Jólét áruház, a 2-es, a ',4-es és 92-es tejbolt, a 26-os hús­bolt) lesznek nyitva. Ezen a napon piac is lesz. A piacon levő valamennyi kereskedel­mi egység nyitva .tart Az újszászi Szabadság Mg. Tsz MEGVÉTELRE FELAJANI 2 db ZMA 7—2 Km jelű csőtörő fosztógépet A gépek kifogástalan állapotban vannak, megtekint­hetők a tsz géptelepén. Vételár megállapodás szerint. PÁLYÁZATOK ÉVADJA Ezekben a napokban az tagösszeírást végző bizottsá­gok rendre megkérdezik a kiszeseket, hogy milyen munkát akarnak végezni a következő évben, és mit ja­vasolnak az alapszervezetek akcióprogramjába. A programokban jelentős helyet foglal el a kulturális munka. Ennek megtervezése azonban nem könnyű. Az utóbbi napokban, hetekben meghirdetett pályázatok sok segítséget adhatnak a ter­vezéshez. 0 Az irodalom megszerette­tését, a helyi irodalmi ha­gyományok gyűjtését segíti elő az „Irodalmi fénykép­pályázat”. A résztvevők írók, költők szülő-, vagy lakóházáról, sírjáról, em­léktáblájáról készített mű­vészi igényű felvételekkel pályázhatnak. Legfeljebb 10 darab 13x18 cm nagyságú kép küldhető be, s mind­egyik képhez mellékelni kell a negatívot, valamint egy lapon kisérő szövegként a megfelelő adatokat, például az emléktábla Szövegét, vagy a sírfeliratot. A pályamunkákat jeligé­vel a Petőfi Irodalmi Mú­zeumnak kell beküldeni feb­ruár 15-ig (Budapest, V. Károlyi Mihály utca 16.). A bíráló bizottság egy kétezer, két darab ezer és két öt­száz forintos díjat ad ki. A képek a múzeum tulajdoná­ba kerülnek. Amatőr színjátszó csopor­tok, irodalmi színpadok ve­hetnek részt a Magyar Rá­dió Ifjúsági Osztálya, a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a KISZ, a Magyar írók Szö­vetsége, a SZOT, a SZÖ- VOSZ és az OKISZ által meghirdetett pályázaton. Az együttesek dokumen­tum, riport, pódiumjátékkal, oratóriummal, szépirodalmi művek dramatizált változa­tával, vidám szatirikus je­lenettel, egyfelvonásossal, dráma keresztmetszettel, te­matikus irodalmi összeállí­tással vehetnek részt. A műsor időtartama 20— 25 perc lehet, s legfeljebb 15 szereplő léphet fel benne. A többfordulós versenyt rész­ben közvetíti a rádió és a televízió is. A nevezéseket december 1-ig kell benyúj­tani, a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya népműve­lési csoportjához. 0 Az amatőr művészeti moz­galom színvonalát kívánják fejleszteni a meghirdető szervek a képző- és iparmű­vészeti pályázattal. Erre csak olyan személyek és kollektívák küldhetik be al­kotásaikat. akik nem tagjai a Művészeti Alapnak. A pályaműveket 1971. március 31-ig kell bekülde­ni Mezőtúrra a városi mű­velődési központba. A bírá­ló bizottság három kategó­riában (képzőművészet, ipar­művészet, népi díszítőművé­szet) egyenként egy három­ezer, két kétezer, és három ezer forintos díjat ad ki. Az elfogadott alkotásokat először Mezőtúron, majd a megye több helységében is bémutátják. Az előzőhöz hasonló cél­kitűzéssel hirdették meg a pályázati felhívást az „Ifjú Népművész” cím elnyerésé­ért. Ezen 30 éves korig ve­hetnek részt a pályázók népzene, néptánc, népballa- da, népmese, népi játékok; hímzés, szövés, fafaragás, textilfestés, kékfestés, faze­kasság, kerámia, tojásfestés, kovácsolás népművészeti ágakban. A pályázóknak az alkotások mellett szaktanul­mányt is kell készíteniük a népművészet tárgyköréből szabadonválasztott téma fel­dolgozásával. (Például a pá­lyázó tevékenysége hogyan kapcsolódik lakóhelye vagy a vidék hagyományához.) A pályaműveket a KISZ megyei bizottságához kell eljuttatni május 15-ig. Az „Ifjú Népművész” címet, a velejáró oklevéllel és 3000 forint jutalommal augusz­tus 20-án adják ki Buda­pesten. A .kórusmozgalom fejlesztéséért A szolnoki kórusok az utób­bi hónapokban több emléke­zetes sikert arattak. A továb­bi jó eredmények elérésének egyik feltételé a kórusok munkájának össZefogásá, a kórusmozgalom eseményeinek fokozottabb egybehangolása. Ennek biztosításáért alakult meg a Kórusok Országos Ta­nácsa (KÖTA) Szolnok me­gyei szervezete, amely kórus szakemberekből, az énekkari mozgalomban érdekelt állami és társadalmi szervek képvi­selőiből, valamint tekintélyes közéleti személyiségekből álló választott testület. Az újonnan alakult szerve­zet legfőbb céljai között van a kórusok szereplési lehető­ségeinek további szélesítése, a különféle zenei rendezvé­nyek koordinálása, alkalman­ként önálló rendezvények le­bonyolítása. A KÖTA megyei szerveze­te a kórusmozgalom gazdagí­tása, hatékonyságának növe­lése érdekében részt vállal a nagyobb megyei rendezvé­nyek, bemutatók műsorának megszerkesztésében, szorgal­mazza a központilag kiala­kított műsorpolitikai elvek tudatosítását, új művek szü­letését, az értékes zenei iro­dalom felkutatását és nép­művelői hasznosítását. Segít a meglevő anyagi és erkölcsi támogatás szakszerű, gazdasá­gos, hatékony hasznosításá­ban. Minden eszközt felhasz­nál a kórusokban folyó neve­lő tevékenység erősítésére, a társadalmi aktivitás, a helyi öntevékenység fellendítésére. A szervezet munkáját ál­A gyerek elveszítette el­lenőrzőjét. Nagynehezen ka­pott egy újat. A tanító néni segített neki. beírt minden osztályzatot. Egyebek között egy megrovást is — vereke­dés miatt. Este otthon az anya sóhajt­landó bizottságokban folytat­ja (művészeti, ifjúsági, szer­vezési — propaganda, mun­kásénekkari bizottság). Már az idei évben is sok segítsé­get nyújt a szervezet az 1971- ben sorra kerülő rendezvé­nyek előkészítésében. Közre­működik az úttörőkórusok 1971. évi területi és megyei bemutatójának, a középisko­lai kórusok megyei bemutató­jának megszervezésében, az „Egy falu — egy kórus” moz­galom megindításában, a ..Munkásdalok fesztiválja” és egyéb rendezvények előkészí­tésében. va írni kezdte a gyerek ada­tait az ellenőrző első olda­lára. Amikor a „gondviselő” rovathoz ért, a srác — hüp- pögve a szidás és a pofon után megszólalt: — A gondviselőnek a nagy­mama nevét kell beírni...! Kritika Megren delő! ao Megrendelem 1971. január 1. napjától a MAGYARORSZÁG c. politikai és társadalmi hetilapot. Előfizetési díj: 1 hónapra 12,— Negyed évre 36,— Fél évre 72,— 1 évre 144,— Az előfizetési díjat a postahivatal megbízottjának fizetem, Név: ..........................,.............................................................................. U tca, házszám:.................................................................................... Város, község: .................................................................................. megrendelő aláírása A Magyarország évkönyvének díjtalan példányát is erre a címre kérem kézbesíteni; T

Next

/
Oldalképek
Tartalom