Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

1970. november 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 o LVASÖINK Patrónus kerestetik fényében táncot lejt ezernyi kis bogár. Almát szed egy leány, dereka mily sudár! A dombon dörrenés. Vadat ejt a vadász. Lenn a Zagyva parton horgászik egy halász. Dalt dajkál a szellő, fenn fénylik a felhő, vajh’ mikor lesz szüret? Az is majd csak eljö. Rigó füttyel jelzi; előbb szüretel ő. Szép szolkása az üzemek­nek, szocialista brigádoknak, hogy ki-ki képessége szerint patronálást vállal egy-egy gyermekközösség felett. Ha egy anyának kilenc gyerme­ke van és közülük a leg­kisebb a leggyengébb is, akikor arra több gondot, szeretetet fordít... Ha a kertésznek van egy gyenge facsemetéje, karót állít mellé, hogy a vi­har ki ne tépje, le ne törje. Van Szolnokon egy gyer­mekközösség, a gyógypeda­gógiai iskola, amelynek nincs patronálója, jótevője. Miért? Ebben az iskolában találjuk a gyengébb tanuló- irat, akik legalább 70 száza­lékban rossz családi körül­ményeik miatt gyengék. Vannak testi fogyatékosak is. Mintegy kétszáz általános iskolás diák tanul itt, akik lassabban tudnak meríteni a tudás forrásából, mint ha­sonló korú társaik. Csupán a nevelők sok-sok türelme, nagy szeretete és fáradságos munkája áll mellettük. Cél az, hogy ezekből a gyerme­kekből is hasznos, tevékeny dolgozó felnőttek legyenek; hogy ne nyűg legyen a tár­sadalom nyakán. Ezek a gyermekek több szeretetet, segítséget igé­nyelnek és több energia be­fektetése is szükséges, hogy a várt eredmény megszüles­sen. Minden segítségért há­lásak. Akiket sikerült az is­kolának emberré nevelni, ma is vissza-visszatérnek nevelőikhez és beszámoljak életük alakulásáról. Érdemes tehát segíteni őket, s arra törekedni, hogy minél töb­ben érjék utói az egészséges, erős gyermekeket. Kéréssel fordulok az üze­mi vöröskeresztesekhez, szo­cialista brigádokhoz. Akik­nek nincsenek patronáltjaik, tárják ki szívüket, nyújtsák segítő kezüket a gyengébbek felé, hogy az élet későbbi viharában ezek is biztosan állhassanak majd meg a lá­bukon. Amikor megyek az iskola udvarán, egy kis maszatos gyermekkéz bújik tenyerem­be. Egy pár fekete csillag­szempár ragyog rám. A szívem megdobban. Segíteni szeretnék, de én csak egy is­kolaorvos vagyok. Segítse­nek nekem! EGY ISKOLAORVOS Szolnok Harc a tűzzel Október 26-án szabadságon voltam, Földvárról Martfűre mentem kerékpárral; a fizetésemért. Néhány dolgot vásárol­tam az üzletekben, majd hazafelé indultam. Martfű—Tiszaföldvár között volt régen egy vasúti meg­álló. Ennek a közelében egy égő táviróoszlopot pillantottam meg. A belseje égett. Oltogatni kezdtem, de hasztalan. Nem­sokára jött egy fiatalember C-rendszámú autóval. Megállí­tottam. Elővette kézi tűzoltókészülékét, de nem volt benne oltóanyag. Kértem, szóljon a földvári vasútállomáson az esetről. Kerékpárra pattantam. A túri út közelében észrevettem, hogy egy tehervonat jön Földvárról. A sínek közé álltam, hogy nekik is hírt adjak az égő oszlopról. Közben egy vál­lalati autó is érkezett. A tűzoltókészülékkel az előbbi eset ismétlődött meg. Csupán a csöve deresedett meg... Ekkor Földvárról jött egy vasutas. Egy darabig együtt oltottuk a tüzet, de neki mennie kell — mondta, és magamra hagyott. A vasúti töltés oldaláról kapartam a földet, a ho­mokot. Háromnegyed óra küzdelem után sikerült a tüzet el­oltani. Miért írtam le mindezt? Nem azért, hogy dicséretet vár­jak. Csak azt szeretném szóvátenni, hogy hiába kértem, nem jött segítség. Földváron az állomáson — amikor bementem — azt mondták; nem hozzájuk tartozik, az oszlop a távirá- szoké. Ez is valami... eosnyäk gábor Tiszaföldvár Pedig vártuk.;; Megépült az átjáró Érdeklődéssel olvastuk a Néplapban megjelent tudósí­tást, hogy Tiszafüredre érkezett a páncélautó. A gyermekek izgatott kíváncsisággal beszéltek róla, némelyik kevesebb­több sikerrel képzeletből, rajzról, esetleg a tv-ben pillanatig látott kép után le is rajzolta. Járásunk nyolc községét nem látogatta meg a páncél­autó, pedig, hogy vártuk... Talán mostoha községei vagyunk a megyének, hogy ezt nem érdemeltük meg?-ooJmt MUNKÁCSY IMRE Tiszasas Megváltozott a menetrend? Október 11-én, vasárnap a menetrend szerinti 13.05-ös autóbusszal akartam felesé­gemmel Nagykörűből Szol­nokra utazni. Rajtunk kí­vül még vagy tíz-tizenketten vártak ugyanerre a járatra — köztük 70 éves ember, kicsi gyerek. A községi ta­nács ablakában ott volt a menetrend, eszerint is 13.05- kor indult volna a vasárnapi járat. Ezt az időpontot is­merte a várakozó utasok mindegyike. Teltek a percek, a félórák busz sehol. Valaki, aki egy színházi különjáratra várt, említette, hogy „vissza­állt a régi menetrend, és 12.40-kor elment Szolnokra a busz”. Nem mertünk mégsem a buszmegállóból elmenni, mert mégis, mindannyian késésre gondoltunk. Végül csak a legközelebbi járattal, 15.15-kor tudtunk Nagykörű­ből a megyeszékhelyre jutni. Bosszantó, hogy valakinek a hanyagsága miatt — aki­nek esetleg az lett volna a feladata, hogy a menetren­det átjavítsa — jónéhány ember várakozott hosszú ideig hiába. Szeretnénk tud­ni, valóban ilyen mulasztás történt-e, vagy pedig „ki­esett” egy járat? DR. TÓTA MIKLÓS Szolnok Dalolni jó.;: Az elmúlt napokban ol­vastam a Néplapban, hogy a megyei művelődési központ énekelni, dalolni szeretőket keres, hogy megalakíthassa a Röpülj Páva kört. Ez késztetett arra, hogy beszá­moljak arról; nálunk, a túr- kevei általános iskolai diák­otthonban már szeptember közepén megalakítottuk a Röpülj Páva daloskört, Ducza Katalin tanár néni vezetésével. Feladatunkként jelöltük meg, hogy túrkevei dalokat gyűjtünk és dalolunk. Ehhez Madarász Károly bácsitól kérünk segítséget, aki nagy ismerője a túrkevei dalok­nak. Tanulótársaimmal együtt nagyon szeretjük a kedd es­téket, ugyanis akkor ülünk össze énekelgetni, ugyan­ekkor számolunk be gyűj­tőmunkánkról. Legutóbb Kronperger Erzsi hetedikes tanuló egy kevi népdallal örvendeztetett meg bennün­ket, amit eddig még nem ismertünk. Magam egy bal­ladához hasonló dalt tanul­tam meg szüleimtől, és ez­zel ismertettem meg pajtá­saimat. Közösen dalolni nagyon jó. A fiúk is sokkal fegyelme­zettebbek, amióta a dalos­körben tanuljuk a sok szép népdalt. Nagyon reményke­dünk abban, hogy egyszer mi is tudunk olyan szépen énekelni, mint ahogyan a televízió Röpülj páva mű­sorában hallottuk. ACSÁDI MAGDOLNA Túrkeve Ősz a Bánhegyen Sokan állítják: egyik leg­szebb évszak az ősz. Igazuk lehet. Lám, Gecse Árpád alattyáni festőművészt is versírásra ihlette az évszak. Mint írja: Most nem festék­kel, hanem szavakkal fes­tettem meg ezt a nekem na­gyon kedves tájat... És né­hány sor a versből: Bíborban a levél, sárgállnak a lombok, vágyadtan nyújtóznak a szoléi dombok. A fák ágai közt átbújó napsugár Nyolc aláírással érkezett levelet közöltünk lapunk ok­tóber 7-i számában. „A Véső utcaiak sérelme” címmel; választ Barna Gábor osz­tályvezető főmérnöktől (Szolnok Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osz­tály) kaptunk- a panaszra. E szerint is jogos a Véső ut­caiak észrevétele. Idézünk a levélből: „.. .A sérelem megszünte­tése érdekébén felhívtuk az ÉVM Állami Építőipari Vál­lalat 4. sz. főépítésvezetősé­gét, hogy az átvágott járda- szakasz fölé megfelelő átjá­rót építsenek. Ez meg is tör­tént, melyet a helyszínen el­lenőriztettem is és megálla­pítottuk, hogy korláttal el­látott átjárót építettek, amely a balesetmentes gyalogos közlekedést biztosítja a vég­leges helyreállítás megtör­téntéig. )3i A gyalogjárók tisztántar­tására rendészeink az érin­tett ingatlanok tulajdonosai­nak figyelmét felhívták, és szükség esetén bírságolást • fogunk alkalmazni. A Százados utcai járdán lévő földet az illetékes vál­lalat szétterítette, a hiányzó járdalapokat pedig rövid időn belül — körülbelül két hét'— pótolják.” Egyelőre türelemre van szükség S. J.-né szolnoki olvasónk levelét október 28-án közöl­tük „Tűrhetetlen” címmel. Ebben a 4-es számú élelmi­szerbolt péksütemény-ellátá­sára panaszkodott. Igen gyorsan megérkezett a vá­lasz fentiekre Dósa Jánostól, a Szolnoki Sütőipari Válla­lat igazgatójától. íme né­hány sor a levélből: „.. .A panaszttevő és még mások által is kifogásolt té­nyek — sajnos — a való­ságnak megfeleltek. A válla­lat vezetősége a jövőre vo­natkozóan megtette a szük­séges intézkedést, hogy Szol­nok város lakosságának mind mennyiségben, mind minőségben biztosítsa A pék­süteményt. Ennek érdeké­ben a termelést úgy szer­veztük meg, hogy ne csak a belterületen, hanem a kül­területi boltokban is időben hozzájussanak a péksüte­ményhez. .. Azonban a sú­lyos szakmunkáshiány, vala­mint az elavult, elhasználó­dott üzemek és technológiai berendezések miatt — leg­határozottabb intézkedések mellett is — számítani kell a sütőipari termékellátás­ban problémákra. Ezek a gondok végérvényesen csak az új kenyérgyár megépülé­se után oldódnak meg... Fentikere való tekintettel kérjük Önöket, és Önökön keresztül a fogyasztókat, hogy tanúsítsanak megértést és türelmet — elsősorban az igen rossz' körülmények kö­zött, nehéz fizikai munkát végző, sokat túlórázó, éjsza­kázó sütőipari dolgozókkal szemben.. Sz ERKESZTpl üzenete^ L, B. Szolnok; Az ötéves megszakításhoz fűződő nyug- díjjogi hátrányok enyhítésé­ről rendelkező 16/1970. (V. 26.) Korm. számú rendelet rendelkezése szerint annál a dolgozónál, akinek a szolgá­lati idejében egyhuzamban öt évet meghaladó megsza­kítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt az esetben lehet számításba venni, ha a megszakítást követően legalább öt évi szolgálati időt szerzett. K. M Szolnok: Tulajdon- közösség esetén az ingatlan hasznai a tulajdontársakat tulajdonuk hányada arányá­ban illetik meg. Ilyen arány­ban terheli őket az ingatlan fenntartásával járó kiadá­sok, s a közös tulajdoni vi­szonyból eredő kötelezettsé­gek is. Az állag megóvásá­hoz és fenntartásához fel­tétlenül szükséges munkála­tokat bármelyik tulajdonos­társ jogosult elvégezni. Az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs' viselni köteles. Ilyen kiadá­sok előtt azonban a tulaj­donostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. A rendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb ki­adásokról a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányá­ban szótöbbséggel határoz­nak. A vitás ügyekben a já­rásbíróság dönt, „ _____ M JOGI TANÁCSADÓ A lakosság borforgalmi adójáról A szüret kezdetével egy­idejűleg hozták nyilvános­ságra a lakosság borforgal­mi adójáról szóló 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú ren­deletet. Az 1971-ben hatály- balépő új szabályozás nem­csak megváltoztatja, hanem több vonatkozásban is egy­szerűsíti az adó kivetésének, fizetésének és ellenőrzésének eddigi rendjét. Az új szabályozás szerint borforgalmi adót az köteles fizetni, aki saját termésű vagy megszerzett szőlőből, gyümölcsből vagy eíre alkal­mas anyagból bort, mustot, szőlőcefrét, törkölybort és gyümölcsbort — úgynevezett adóköteles italt — állít elő. Aki nem saját termésű szőlőből ,gyümölcsből vagy erre alkalmas anyagból előál­lított, vagy mástól megszer­zett adóköteles italt értéke­sít, további borforgalmi adót köteles fizetni. Mentes a borforgalmi adó alól az egyébként adóköteles itjil, amelyet borvásárlásra kijelölt vállalat és a szőlő- termelő mezőgazdasági üzem részére értékesítés céljára eladtak, vagy amelyet ipari feldolgozás, például borpár­lat vagy ecet előállítása cél­jából az arra kijelölt válla­latnak átadtak. Nem kell adót fizetni az igazoltan megsemmisült, vagy meg­romlott adóköteles ital után sem. Az adó alapja az új sza­bályozással sem változott. A jelenlegi borforgalmi adó alapja is a termelő által elő­állított bor, illetve must mennyisége. A befizetendő adót azonban nem az ese­tenként elfogyasztott és érté­kesített bor mennyisége sze­rint állapítják meg, hanem a többi adónemhez hasonló­an évenként, a bejelentett, illetve a termelt mennyiség arányában. Az adózás továb­bi egyszerűsítése érdekében a rendelet lehetővé teszi, hogy azok, akik* évente 5 hektoliternél kevesebbet szü­retelnek s a termelők túl­nyomó többsége e mennyi­ségnél kevesebbet szüretel, az adót az 5 éves átlagtermé­sük után fizethessék. Az adófizetésre köteles személy a borforgalmi adó kivetésé­hez szükséges adatokról a pénzügyminiszter által meg­állapított és megfelelően köz­híreit időben bejelentést kö­teles tenni s az adót a be­jelentés alapján számítják ki. Ha az adózó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentés adatai nem helytállóak, az adóalap becsléssel állapítha­tó meg. Az új rendelet értelmében a borforgalmi adóval kapcso­latos igazgatási feladatokat a vám és pénzügyőrség he­lyett a tanácsok pénzügyi szakigazgatási szervei látják el. A borforgalmi adóval kapcsolatos rendszeres pénz­ügyőri vizsgálatoktól tehát a termelők a jogszabály ha­tálybalépését követően men­tesülnek, ez néhány adófize­tőnél, akik a pénzügyőri vizsgálatokat zaklatásnak is tekintették lehet, hogy nem kis örömet fog okozni. Az új szabályozás felha­talmazza a pénzügyminisz­tert, hogy a termelőszövetke­zeteknek a mezőgazdasági szákszövetkezet és a me­zőgazdasági társulások tagjainak, — valamint az egyéni szőlőterme­lőknek az elfogyasztott sa­ját termésű bor vagy must után adókedvezményt adjon. Az úgynevezett 250 literes adókedvezmény tehát to­vábbra is érvényben marad. Az adó mértékére, az adókö­teles italok bejelentésére, valamint az adó kivetésére és ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat a pénz­ügyminiszter a későbbiekben állapítja meg. A csecsemőkelengye juttatása A 7171970. (X. 15.) SZOT szabályzat szerint a termé­szetbeni csecsemőkelengye- juttatás 1971. január 1-től megszűnik és helyette gyer­mekenként 400 forint összegű készpénzsegélyt kap a szülő anya. Erre az jogosult, aki a betegségi biztosításban sa­ját vagy származékos jogon (például férje jogán) orvosi gyógykezelésre jogosult, és terhességének ideje alatt há­romszor (koraszülés esetén legalább egyszer) orvosi vizsgálaton vett részt. A cse- csemőkelengye-segélyt a tár­sadalombiztosítási igazgató­ság, kirendeltség, illetőleg a kifizetőhely folyósítja a szülés után. Indokolt esetben folyósíta­ni lehet a segélyt annak is, akinek nem jár a betegségi biztosítás keretében orvosi kezelés, ha szociális helyzete miatt erre szüksége van. A segély kifizetését ilyenkor a lakóhely szerint illetékes vá­rosi tanács javaslatára a társadalombiztosítási bizott­ság engedélyezi. A három­szori (koraszülés esetén egy­szeri) orvosi vizsgálatot ter­mészetesen ilyenkor is iga­zolni kell. A rendeletet a szülés időpontjától függetle­nül azokra a szülő nőkre kell alkalmazni, akik 1971. január 1. napjától igényel­nek csecsemőkelengye-segéyt, és nem kaptak csecsemőke- lengye-utalványt. Dr. Cs. I. A mezőtúr) Magyar Mongol Barátság Mg. Tsz eladásra felajánlja az alábbi elfekvő építőanyagjait: 58 db I. o. Y—42. Vb. tetőpaneU 12 db II. o. Y—42 Vb. tetőpanel, 36 db I.o. Y—75. Vb. főtartó, 22db I.o. Y—76. Vb. főtartó, 308 ibK 24/D kerítésoszlop. 500 fm 150 cm horg. kerítés gépfonat, 380 q 0-ás mészkődara. A Szolnoki Építő és Szakipari Szövetkezet FELVESZ kőműveseket, segédmunkásokat, komplett brigádokat jó kereseti lehetőséggel szolnoki munkára. JELENTKEZÉS: Szolnok, Ady Endre u. 63, szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom