Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-29 / 280. szám

1970. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Összhangban a kongresszus szellemével A szolnoki városi tanács vb ülésérői összhangban a kongresz- szus szellemével, valamint a társadalom által felvetett újabb és legújabb kérdésekkel — tömören így jellemezhet­ném — a szolnoki városi ta­nács végrehajtóbizottságának eheti ülését, amely éppen a párt X. kongresszusának ide­jére esett. Az időpontok egybeesése alighanem vélet­len. De az, hogy a város fó­rumának, a várost vezető ta­nácsi testület ülésének tar­talma és szelleme mennyire egybevágott a nagy jelentő­ségű országos fórum, a párt- kongresszus szellemével, az már egyáltalán nem a vélet­len dolga. Történetesen ez alkalommal a város tanácsi vezetői többek között olyan közoktatást érintő kérdések­kel foglalkoztak, tartalmasán és kiemelt hangsúllyal, ame­lyek nagy nyomatékkai kap­tak helyet egy-egy kongresz- szusi felszólalásban is. A gyermekek túlterhelése ellen A legteljesebb formában Aczéi György, a Központi Bizottság titkára fogalmazta meg őket. A jövő iskolájá­nak gondjairól szólott, s ha a szolnoki felmérésnek, a város három általános is­kolájában tudományos mód­szerekkel végzett vizsgáló­dásnak — amelyből a vb jelentés készült — eredeti­leg nem is az volt a célja, hogy a jövő iskolájának kör­vonalait tapogassa, végül a je­lentés alapján kibontakozott vitában mégis csak ott kö­töttek ki a gondolatok: mit lehet tenni a gyermekek túl­terhelése ellen. S főképpen hogyan érhető el, hogy a rájuk zúduló ismeretanyag agyon ne nyomja őket. A gyerekeinket. Elsősorban a gyengébb szellemi felépítésű — nem tehetségű — gyere­keket, akik talán éppen családi környezetük szellemi adottságaiból eredően ne­hezebben birkóznak meg a rájuk nehezedő feladatokkal. Mondjuk ki nyíltan, a fizikai dolgozók gyerekeiről van szó. akiknek szellemi előre­haladása ma már nem is annyira anyagi körülmé­nyeiktől függ, mint inkább attól, hogy az otthoni szel­lemi légkör nyújt-e nekik kellő segítséget, s az iskola rohanó tempójában gyakor­lat útján a képességek és készségek megszerzésének dolgában mit tud adni. Ezek a képességek és kész­ségek — az intelligencia — valójában fejleszthetők. De az iskola mai körülményei nem mindenben kedveznek éppen e fontos tulajdonságok fejlesztésének. Amire Aczéi elvtárs világosan rámutatott, idézem: „A lexikális isme­retek halmozása helyett —, amely a túlterhelésnek is egyik oka — a nélkülözhe­tetlen alapismeretek elsajátí­tását kell biztosítani” — az más szavakkal, de hasonló értelemben a vb-jelentés vi­tájában is megfogalmazó­dott; nem kétlábon .iáró e lexikonokra van szüksége a társadalomnak, hanem ér­telmes, gondolkodni tudó, az ismeretekkel alkotó mó­don bánni tudó polgárokra. Kevesebb ismeretet tehát; de olyan, ami a gondolkodás malmára hajtja a vizet. A fizikai dolgozók gyermekeiért Ma még a tantervi utasí­tások sem követik minden­ben ezt az elvet — állapí­tották meg a vb tagjai. Sok függ még a tanárok, eset­leges pedagógiai leleményé­től és sokszor az egyéni el­képzelésektől, a pedagógus jóértelmű kezdeményező készségétől. De éppen a fizi­kai dolgozók gyermekeinek érdeke követeli meg, hogy máris meg kell ragadni min­den olyan lehetőséget, amely hozzásegítheti őket éppen a gondolkodás képességének és készségeinek erőteljesebb fejlesztéséhez. Mert a felmé­rés is egyértelműen bizonyí­totta, hogy például a szan- daszöllősi gyerekek ismeret­szintje, tudásszintje ugyan nem marad el általában a Költői úti iskolába járó gyerekekétől, de intelligen­ciájukban, azaz gondolkodá­si képességeikben és készsé­geikben bizony jóval el­maradnak belvárosi társaik­tól. A gyakorlatban is foko­zottabban megvalósuló gon­dolkodásra való nevelés el­ve tehát éppen számukra lenne fontos, és fordítva is: éppen a túlterhelés, a mér­hetetlen ismeretanyaggal való birkózás is őket érinti a legérzékenyebben. így a közoktatás problémái már nem vonatkoztathatók el osztálypolitikai szempontból sem. Ez a felelősség hatotta át a jelentés alapján kibon­takozó vita résztvevőit is, s ha ezúttal határozatok nem is születtek ez égető kérdések megoldására, csak bizonyos következtetéseket vont le a végrehajtó bizott­ság, már azzal, hogy így szembenézett — méghozzá megbízható módszerek út­ján — az általános iskolás­korú gyermekék helyzetével, abból kiindulva, hogy hol tartanak testi és szellemi fejlettségükben, már ez is újszerű előrelépés a csele­kedethez. Elsősorban szemléletváltozással A végrehajtó bizottság kö­vetkeztetéseiből kicsendül, hogy helyileg egyedül még ebben a kérdésben sem válthatja meg a világot Te­gyük hozzá, nem is kell. Hisz ugyancsak Aczéi elv­társ mondotta a kongresszu­son: „A beszámolóban a Központi Bizottság azt java­solja, hogy a közeljövőben pártunk tűzze napirendre az állami oktatás kérdéseit, vizsgáljuk meg képzési rendszerünket, az alsófokú intézményektől az egyeteme ken folyó oktatásig és to­vábbképzésig.” Majd ugyan itt: Az oktatás terén jelent­kező gondjainkon elsősorban szemléletváltoztatással kell és lehet segíteni. A városi tanács eheti vb- ülésén már ez az új, meg­változott szemlélet uralko­dott; nemcsak a valóság ál­tal felvetett, illetve vizs­gálatokkal feltárt kérdések­kel való szembenézésben, hanem a saját lehetősége­ken belül a kérdések meg­oldására, illetve a gondok enyhítésére való eltökélt szándékban Is. A művelő­désügyi osztály és az egész­ségügyi osztály összefogásá­val készült jelentés azt bi­zonyítja, hogy a városi ta­nács vezetőit egy esetleges újabb oktatási reform sem éri váratlanul és tétlenül. V. M. Napi ezer hűtőszekrény Szocialista brigádok tanácskozása Jászberényben Pénteken délután 4 órakor Jászberényben a Víz utcai munkásklubban megbeszélésre gyűltek össze a Hűtőgép­gyár szocialista brigádjainak vezetői és a gyár termelési „vezérkara”, hogy számot adjanak a kongresszusi verseny eredményeiről és megismerkedjenek a jövő év tervfelada­taival. Szabados Imre versenyfelelős, beszámolójában elmondta, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom a gyárban a VII. pártkongresszus tiszteletére kezdődött. Azóta új alapokra helyeződött és tömegmozgalommá vált, melynek keretében jelenleg kétezerhétszáznyolcvankét dolgozó versenyez. Ez a versenyszellem is közrejátszik abban, hogy az április 10-i felhívás, — amikor a szocialista brigádok vezetői elhatároz­ták, hogy napi ezer kompresszoros hűtőszekrényt gyártanak — ma már valóság. v nr*?*' Az idei nagy árvíz elleni védekezés során Tiszakürtön is nagy hasznát vették a pát­rialemezeknek. A korrózió ellen védő karbantartás után elraktározzák a lemezeket Örömök, gondok, teendők Ülésezett oz Olvasó Népért Mozgalom Szolnok megyei Társadalmi Elnöksége Amint arról már a Nép­lap hírt adott, ülést tartott az Olvasó Népért Mozgalom Szolnok megyei Társadalmi Elnöksége. A vitában kiraj­zolódott az „Olvasó Népért” mozgalom megyei helyzete. Az elnökség megalakulása és felhívásának megjelenése óta tovább nőtt a megye ol­vasó népének tábora. Az ol­vasók száma megközelíti a 100 000-et. Különösen meg­nőtt az általános és közép- iskolás fiatalok érdeklődése a könyvtárak és könyvtári foglalkozások iránt. Még a legmostohább körülmények között dolgozó tiszafüredi könyvtárban is vannak ál­talános iskolai könyvbarát osztályok, ahol minden ta­nuló rendszeres olvasója a gyermekkönyvtárnak. Szakórák a könyvtárban Könyvtárban levezetett szakórák, érettségizendők klubja, rendhagyó irodalom­órák, irodalmi szabadegye­tem és sok más, az adott körülményekhez és igények­hez alkalmazkodó foglalko­zás segíti a jórészt fizikai dolgozók középiskolás gyer­mekeiből összekerült kis könyvtári közösségek műve­lődését. örvendetesen emelkedik az olvasó ipari és mezőgaz­dasági szakmunkástanulók száma is. Ifjúmunkás klu­bok tevékenykednek a kar­cagi, a mezőtúri és kunszent­mártoni könyvtárakban. Üj, változatos formák vannak kialakulóban a szocialista brigádokkal való kapcsola­tokban is. Kulturális válla­lásaik között egyre többször kap helyet a könyvtári tag­ság, a könyvvásárlás és az irodalmi esteken, ismeretter­jesztő előadásokon való rész­vétel. Ufabb klubkönyvtárak Az elnökség tagjai öröm­mel vették tudomásul, hogy az általuk meghirdetett „Otthont a könyvnek, ott­hont a művelődésnek!” jel­szóval összhangban a taná­csi és szövetkezeti szervek összefogásával további klub­könyvtárak kerültek átadás­ra. Külön említést érdemel a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz és a helyi tanács példa­mutató együttműködése. A tsz a tanács 10000 forintja mellé vállalta a klubkönyv­tár fenntartását és még a könyvbeszerzéshez is évi 6 000 forinttal hozzájárul. A KTSZÖV Jászárokszálláson létesített szépen berendezett kis ktsz klubkönyvtárat a megyei és helyi könyvtár pe­dig a szükséges szakkönyve­ket biztosította. Persze a gondokról is bő­ven esett szó. Az elhelyezési nehézségeken kívül arról is. hogy a könyvtárakba be­áramló új könyvék, folyóira­tok mennyisége megyeszerte — az anyagi ráfordítástól függően — erősen változó, a korszerű, friss tájékozódás így elég nehéz. Általános vélemény volt, hogy a könyv­táraknak is, de egyes gazda­sági vezetőknek is, az eddi­ginél többet kellene törődni­ük a fizikai dolgozók műve­lődésével, olvasásának ügyé­vel. Ha ez a törődés a műve­lődés, az olvasás önzetlen társadalmi munkásainak er­kölcsi és anyagi megbecsülé­sében is megnyilatkoznék, nyilván ösztönző erővel hat­na a többi dolgozóra is. Sokoldalú módszertani segítséget Az elnökség nagyon fon­tosnak tartja a munkásság, a parasztság és az ifjúság kö­rében végzendő további szé­leskörű és változatos olvasó­mozgalmi tevékenységet. Arra hívja fel a hivatásos népművelők, könyvtárosok figyelmét, adjanak sokolda­lú módszertani segítséget a népművelés társadalmi mun­kásainak a kongresszusi irányelvekben is megfoeal- mazott közművelődési célok megközelítéséhez. Szurmay Ernő [ HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HIRER - TUDÓSÍTÁSOK ] Víztároló a Bükkben Érdekes megoldással ala­kít ki víztárolót a bükki hegyekben a miskolci vízmű­vek. A geológusok megállapí­tása szerint Lillafüred mel­lett, a Felső-Szinva forrásá­nál a földalatti karsztvizek kioldották a mészkövet s az így képződött nagy üregekben rendszeresen jelentős mennyi­ségű víz halmozódik fel. Ezt teszik hozzáférhetővé, s hasz­nálják majd fel a krónikus vízhiánnyal küzdő Miskolc ellátásának javítására. A vi­zet elzáró diabáz rétegen ke­resztül mintegy negyven mé­teres lejtősaknát mélyítettek a Miskolci Szénbányák vájá­rai. A mögötte elhelyezkedő mészkő vonulatban a föld­alatti vízfolyás körül levő ter­mészetes üregeket víztároló­vá képezik ki. A csapadék­ban gazdag időszakokban összegyülemlő kristálytiszta vizet csővezetéken továbbít­ják majd a városba. A mé­rések szerint a földalatti víz­tárolóból naponta ezer köb­méter jóminőségű ivóvizet kap a város. Műanyagból esőcsatorna Üjabb termékkel gazdagí­totta választékát a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni üzeme: műanyag­ból gyártják az esővízleveze­tő csatornákat. Az új termék tökéletesen helyettesíti az ed­dig lemezből készült csator­nákat, felszerelésekor sem forrasztani, sem ragasztani nem kell. Nagy előnye, hogy nem rozsdásodik, tartósabb és esztétikusabb mint az eddig használatos. A tervek szerint az év végéig ötezer méter műanyag-esőcsatornát készí­tenek a debreceni üzemben. Az új termék a jövő év ele­jén már a boltokban is kap­ható lesz. Kamilla-szállítmány Nyugatra Kétszáz mázsa feldolgozott kamillát küldtek ezekben a napokban a balmazújvárosi gyógynövényfeldolgozó telep­ről az NSZK-ba, Olaszország­ba és Svájcba. A Hortobágy puszta „fehér földjein” ta­vasszal óriási területeken vi­rágzik a szikfű, s esztendők óta kultúrában is termesztik az értékes gyógynövényt. Eb­ben az évben 3600 mázsa nyers kamillát vásárolt fel a balmazújvárosi feldolgozó te­lep, s hétszáz mázsa szárított gyógynövényt küld a hazai és a külföldi megrendelőknek. Ebben az esztendőben először száz mázsa kamillalisztet is készítenek gyógyászati alap'*- anyagként. Rekord a kiállítások látogatásában A Hungexpo-nál összesítést készítettek az idei hazai ki­állítások látogatottságáról. A városligeti vásárvárosnak a tavalyinál 20 százalékkal több, összesen 1,7 millió lá­togatója volt. A rekordot ter­mészetesen a Budapesti Nemzetközi Vásár tartja, 1,2 millió látogatóval. Sorrend­ben a második leglátogatot­tabb rendezvény a szakmun­kástanulók kiállítása volt, amely októberben meglepően nagyszámú érdeklődőt — fő­képpen fiatalokat vonzott. Egészségnevelési országos értekezlet December 3-án és 4-én a Várban, a régi Országház dísztermében (I. kér., Or­szágház u. 28.) rendezik meg az egészségnevelés VI. or­szágos értekezletét. A két­napos konferencia témája a felkészítés az egészségneve­lési tevékenységre, a felké­szítés helye az egészségügyi felsőfokú és középfokú ok­tatásban, a pedagóguskép­zésben; az egészségnevelési szemlélet kialakításában. Az értekezlet kapcsolódik az ENSZ kulturális és nevelés­ügyi világszervezete, az UNESCO által meghirdetett nemzetközi nevelési év ren­dezvény-sorozatához. Elő­adói között ott találjuk az ország és külföld sok neves egészségnevelési szakembe­rét Képviselteti magát a konferencián az egészségne­velés nemzetközi uniója és az egészségügyi világszerve­zet európai irodája is. Korszerű gyógyászati központ Békéscsabán A tervek szerint mintegy 350 millió forintos beruhá­zással korszerű gyógyászati központot hoznak iétre Bé­késcsabán. 1100 ágyas, mo­dern intézetté fejlesztik a pavilonrendszerben épült, s a mai gyógyászati követel­ményeknek már nem meg­felelő városi kórházat, a já­róbetegellátás korszerűsíté­sére pedig 34 munkahelyes központi rendelőintézetet létesítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom