Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

1970. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s KÉPERNYŐJE ELŐTT Berek Katiék és a Kántor család Kissé furcsa talán ez az egybekapcsolás. Különösen, ha elárulom, hogy Berek Katiék többesszámán nem a művésznő családját, de nem is tágabb értelemben vett családját, pályatársait értem, hanem egy politikusra gon­dolok, akinek ugyancsak a múlt héten láttuk a portré­ját a tévében. Nógrádi Sán­dorról van szó. S ami a róla készült film láttán alakját Berek egyéniségéhez hason­lítja bennem, az a mindket­tőjükben meglévő szenvedély, a felfokozott cselekvési vágy­ban jelentkező szenvedélyes­ség. Az, hogy a kitűnő mű­vész és a nagyszerű politikus cselekedeteinek mélyén ugyanaz az önemésztő vágy munkálkodik: úgy teljesíteni ki önmagunkat, hogy ugyan­akkor másokért éljünk. Erről vallott egyszerű sza­vakkal, de mély bölcsesség­gel a megrendíthetetlen in­ternacionalista, a bátor par­tizán, a kiváló katona, a francia Barbusse harcostársa. Élete alkonyán. Berek Kati viszont élete teljében szólal­tatta meg ugyanezt a gon­dolatot, nagyobb költői átté­telekkel, lírai hévvel és művészi szárnyalással. A két . portréfilm hangvétele tehát merőben más, gondolati töl­tésük ellenére is. Az egyik szárazabb, inkább dokumen­tumízű, a másik oldottabb, na­gyobb képzelőerővel. Már a megvalósításban. Lehet, hogy ez a különbség önmagától adódik. Más portrét készíteni egy politikusról, és más egy művészről. Mégis megkockáz­tatom, hogy hozzám a Nóg­rádi Sándor-féle portréfilm közelebb áll. Puritánságában jobban megfog. Konkrétabb­nak érzem és hétköznapian hitelesebbnek. Berek Kati portréja esetében a film ké­szítőire mintha átragadt vol­na a művészkedés láza. Nem mintha Berek Kati szenve­délyes, bár visszafojtott val­lomása művészkedés lett vol­na. Szó sincs róla. Vallomá- sos kitárulkozás volt az a javából. Engem azonban za­vartak a túlságosan művi ele­mek, a portré művészinek hitt manírjai. A túlzott köl- tőiség; képben és szöveg­ben is helyenként. Néha az volt az érzésem, hogy a mű­vész nem egy az egyben ad­ja magát, hanem most is ját­szik; bizonyos szerepet. Ta­A Shakespeare-vígjáték, a Sok hűhó semmiért valójá­ban nem volt tévéfilm, pedig annak hirdették. Egy izgal­mas* érdekes színházi elő­adás televíziós rögzítése. Mégis örülhettünk neki, ép­pen az újszerű, merész hang­vételű előadás miatt. Az olasz Franco Zefirelli olyan mai elemekkel töltötte fel a ko­médiát, hogy a klasszikus mű szinte feltámadt, újjá­született. Ilyen előadást rit­kán láthatunk. Hasonlóan el­ismerően szólhatunk a len­gyelek Puskin-feldolgozásá- ról. A postamester című re­mekmű rangjához méltó te­levíziós köntösben lépett elénk. A történet derűs, lí­rai színei éppúgy ragyogtak, mintahogy a tragikus vég fe­ketéi komorlottak. A Hein­rich Böll-novellából készült A levelezőlap viszont meg­bukott a képernyőn. Stati­kus, illusztratív képi világa erőtlenül halt el a képernyőn. A hét egyetlen tévéjáték­is-erszaznegyven eve mű­ködik Gyulán a több millió okiratot őrző megyei levél­tár. Az intézmény iratanya­gában található többek kö­zött Tessedik Sámuel kéz­iratainak felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye, az ag­rárszocialista mozgalmak, a Tanácsköztársaság, a fel­ián azt, hogy most vallo­mást tesz. Ha nem tudná az ember, hogy Berek Kati va­lóban ilyen önmarcangolóan és olykor már-már félelme­tesen szenvedélyes és őszinte minden cselekedetében, még gyanússá is válhatnék. Pu­ritánabb, egyszerűbb meg­fogalmazásban lehet, hogy a portré kevésbé lett volna művészi, de talán emberibbé vált volna. Lehet, hogy ez is csak ízlés dolga; az én ízlésemé. Hisz valójában ha­tásos művészportré Bozó László munkája. Nem portrénak szánták," de akár annak is bevált volna a Kántor-családról készült dokumentumfilm. De jó, hogy a kemény és határozott Kántorné nem tiltotta meg a levetítését. Szegényebbek ma­radtunk volna egy megren­dítő igaz élménnyel. A film­ből a valóság igézete csapott meg bennünket. Azé a való­ságé, amely bonyolult hely­zetek elé állítja az embert, s gyakran teszi próbára ere­jét, türelmét, sőt hitét is. A vilonyai Kántor József állta a megpróbáltatásokat. Élete mélypontján sem adta fel a küzdelmet. Ennek elle­nére nem látványos dráma az életútja: csak az elveihez ragaszkodó ember sorsa. Er­ről sikerült Kecskés László rendezőnek tárgyilagosan szólnia, egyetlen hamis hang, vagy hangsúly nélkül. Do- kumentális hűségében így lett filmje a hétköznapi em­ber igaz dicsérete. Azé az emberé, aki csak abban kü­lönbözik embertársaitól, hogy nyugtalanul keresi az igaz­ságot, a köz igazságát. Akár áldozatok árán is. Akiben ugyanolyan szenvedély mun­kálkodik csendben és szívó­san, mint Berek Katiban, Nógrádi Sándorban és a töb­bi hozzájuk hasonlókban. Ügy hívják, hogy közéleti szenve­dély. Egy gyengén működő termelőszövetkezet baját ve­szi a vállára még inkább a lelkiismeretére, s nem nyug­szik, még nem fordulnak jobbra a dolgok a közösben. Hétköznapi ember, de nagy­szerű ember. Csaknem ki- mondtam: hős. De a család minden tagja érdekes egyéni­ség. Az anya éppúgy, mint a gyerekek. Urbán Ernő jól találta meg az utat hozzájuk; így aztán ők is egészen a közelünkbe férkőztek. bemutatója szombatra esett. Fehér Klára írta, és a férji hűség fonákságairól szólt; a „hűséges” hűtlenségről. A „hűség” két oldalát villan­totta fel. A harmadik oldal alighanem az lehetne; csak szervezés kérdése az egész. A hűség problémája is. Még egy ilyen tévéjátéké is, amely aligha volt több egy szom­bat estére szánt mulattató játéknál, amelyben a komo­lyabb írói szándék csak kel­lette magát. Röviden A kopár sziget a képernyőn sem veszített vonzásából és varázsából. Lírai szépségei jól éltek meg a képernyőn is. A Stan és Pan-film már ko­rántsem volt olyan érdekes, mint hajdanán. Már nem tudott igazán magával ra­gadni. Egy kicsit muzeális értéknek hatott — negatív értelemben. V. M. szabadulás es az azt követő évek számos nagyjelentősé­gű írásos dokumentuma. A levéltár több mint két kilo­méter hosszúságú iratpolcain őrzik a gvomai Kner Nyom­da. s még jónéhány „öreg” békési üzem ipartörténeti szempontból is fontos ar­chív-anyagát. A KONGRESSZUSNAK JELENTIK Teljesítette 111. ötéves lakásépítési tervét a Szolnok megyei ÁEV Felmérés a film- esztétika tanításáról Nemsokára széleskörű vizs­gálódásba kezd a Művelődés- ügyi Minisztérium a filmesz­tétika oktatásának módsze­reiről, hatékonyságáról. A felmérés célja, hogy meg­állapítsa mit ért el a magyar oktatás a filmművészet meg- , szerettetésében és, hogy me­lyek azok a módszerek, ame­lyekkel tovább lehet és kell haladni a néhány esztendeje megkezdett úton. A filmesztétika oktatás kb. 80 ezer középiskolást érint. Mint a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékeseitől az MTI munkatársa megtudta, a filmesztétika oktatásának gondolata a tantervi reform megszavazása idején me­rült fel. Ekkor vált nyilván­valóvá, hogy a filmművészet oktatása elől nem térhet ki az iskola. A viták kiinduló­pontja az volt: lehet-e a filmet a maga művészet vol­tában megismertetni és meg­szerettetni a gyerekekkel, ép­pen az irodalom tanításá­ban? Jelenleg a középiskola 4 osztályában csupán keretjel­leggel szerepel a film művé­szetelméleti kérdéseinek tisz­tázása. A filmesztétika tehát meg­honosodott, elsősorban Bu­dapest néhány kerületében, továbbá a szegedi, debrece­ni, szentesi és zalaegerszegi középiskolákban is. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy okvetlenül szükség van a filmesztétikai ismeretanyag bővítésére, csakhogy az több objektív feltételhez kapcso­lódik. Egyelőre nem minden is­kola számára sikerül meg­felelő vetítőgépet biztosí­tani, a szemléltető filmanyag szá­ma nem bővíthető, s ugyan­akkor maga a szaktudomány, a filmtudomány is erősen megkérdőjelezete azt a tech- nizáló jellegű filmesztétikai oktatást. Mint a tavalyi or­szágos filmesztétikai tanács­kozás megállapította a ko­rábbi módszerek kitűnően beváltak a film technikai alapismeretei formanyelvé­nek megismertetésében, de az esztétikai részlet-szépsé­gek feltárásában korántsem bizonyultak kellően hatásos­nak. Nagy változást vont ma­ga után 1968—69-ben az iskolatelevízió filmesztétikai adásainak rendszeressé vá­lása. Egyrészt, mert a televíziós készülékellátás országszerte jobb, mint a vetítőgép gaz­dálkodás, másrészt: nem igényel olyan felkészültséget, mint a vetítőgépek kezelése, ugyanakkor a tv óriási anyagban tud válogatni. Ma már a középiskolák harma­dik osztálya számára is su­gároz műsort a tv, s a kö­vetkező tanévben sor kerül az utolsó, a negyedik osz­tály bekapcsolására is, a filmesztétika oktatásában. Háromezerhatszáz lakás át­adásával teljesítette III. öt­éves lakásépítési tervét a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, amelynek dolgozói a kongresszusi ver­senyben még ez év végéig to­vábbi ötszáz lakás átadását készítik elő. Mint ismeretes, a Szocialista Munka Válla­lata címért is versenyeznek, s több tekintetben jelentős munkasikerekről adhatnak számot a X. pártkongresz- szusnak szóló jelentésük­ben. Eleget tettek az árvízsúj­totta Fehérgyarmat újjáépí­tésében terven felül vállalt kötelezettségüknek, 104 lakás teljesen vagy részlegesen be­költözhető állapotban történt átadásával. , Az 1011 lakásra szóló idei tervük jelentős túlteljesíté­sével várhatóan 1300 la­kást adnak át ez év végéig. A Szolnok megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat dolgozói a tavasszal meg­rendezett megyei kommu­nista ipari aktíva ajánlásá­ra, a X. kongresszus tiszte­letére éves felajánlást tet­tek. Ebben többek között vállalták, hogy az évi 400 millió forintos bruttó terme­lési értéküket 8—10 száza­lékkal túlteljesítik. A vállalat 1970-re 17.5 A gazdaságvezetők apart-, a KISZ-szervezet és a szak- szervezet kezdeményezésére hétfőn reggel kongresszusi hét indult a vállalatnál. A kezdeményezést röpgyűlésen vitatták meg a dolgozókkal. A pártkongresszus megnyi­tásának napján szinte egy akarattal fogtak hozzá az el­képzelések megvalósításához; Ezek közt első helyen sze­repel, hogy megjavítják me­gyénk lakosságának húsellá­tását Erre a hétre például Közismert, hogy a hús­iparban az év utolsó negye­dében. az átlagosnál mindig nagyobb a forgalom. A kong­resszusi héten, a párt iránti tiszteletből 10 százalékos többletmunkára vállalkoz­tak. A felajánlás teljesíté­sében élen jár a négy szo­cialista brigád és a fiatalok I is megállják helyüket. Szolnokon például 128 pane­los és 111 öntött technológiá­val épült lakás átadása sze­repel a legközelebbi prog­ramjukban. A megyei ipartelepítési tervben szereplő idei felada­taikat is sikerrel teljesítették megyénk építőmunkásai. Az átadott létesítmények között van a jászboldogházi Radiá­torgyár, a tiszafüredi Alumí­niumgyár és a Híradótechni­kai Vállalat karcagi üzem­csarnoka. Építik a Hűtőgép­gyár jászárokszállási gyáregy­ségét, a Szerszámgépipari Művek karcagi üzemét, a tö­rökszentmiklósi Vegytek- telepet és más ipari objektu­mokat. A mezőgazdasági létesítmé­nyek között jelentős a surjáni sertéste­lep, a törökszentmiklósi és a jászberényi 2000 vagonos gabonatároló, a karcagi millió forint nyereség eléré­sét tervezte. Az árvízkárok ellensúlyozására ezt 20 mil­lió forintra egészítették, — melyet november 7-re már túlhaladtak. Most célul tűz­ték ki, hogy év végéig to­vábbi 4—4.5 millió forint nyereséget érnek el. Termé­szetesen a több és jobb munkával, erőforrásaik ki­használásával, a termelés fokozásával. 1310 mázsa húst és húské­szítményt hoznak forgalom­ba, amelyből 500 mázsa a húskészítmény. Ez jóval több a korábbiaknál. A felvásárlók is fokozzák tevékenységüket. A kong­resszusi héten 6 ezer hízott­sertést és 450 vágómarhát vesznek át belföldi fogyasz­tásra. Ezenkívül 460 vágó­marhát élve, 240-et vágot- tan exportálnak. További nevelésre, hizlalásra 1100 süldőt vásárolnak fel. Az exportszállítmányokból első helyen Olaszország áll. Az olasz megrendelőknek e héten 40 vagon élő marhát indítanak útnak. Ezenkívül 120, úgynevezett feles mar­hát (kétfelé hasítva) és 120 hátszínt combbal. Az utób­biak 2—2 vagonnyit tesz­nek ki; ezer vagonos rizsraktár és több állattenyésztési telep építése. A tervfeladatok teljesíté­sében sokan szereztek elis­merésre méltó érdemeket. Köztük Vincze Béla főépítés­vezető, Szakali András épí­tésvezető, Bana Sándor mű­vezető, a Bakó Ferenc és Far­kas János vezette vakoló kő­műves brigádok, Tamasi Mi­hály és N. Szabó Géza pane- les-blokkszerelő brigádja, Dékány István, Varró Gábor kőműves szocialista brigádja, a Kovács Pál vezette ácsbri­gád, Marsi Ferenc villanysze­relő brigádja és még más kollektívák is. Elsősorban ne­kik köszönhető, hogy a vál­lalat most azt jelentheti a pártkongresszusnak: teljésí- tette III. ötéves tervét, s a következő hetekben annak túlteljesítésén dolgozik to­vább. Jelentős mennyiségű élő marhát küldenek az NSZK- ba is. Lassú építkezés Korábban már beszámol­tunk róla, hogy a vállalat mintegy 20 millió forint ér- tékitel új beruházásokhoz fogott. A vágóhíd területén már áll az ötszintes közpon­ti irodaház, illetve szociális jellegű épület. Készül az új feldolgozó csarnok is. Ám az árvíz, az anyag- és kapacitáshiány miatt az épí­tők 1971. június 30-i határ­időt fél évvel kitolták a nyá­ron. Most Janklovits Márton igazgató — az állami építő­ipari vállalat vezetőivel folytatott tárgyalások után — arról tájékoztatott ben­nünket: az építők ígéretet tettes a téliesítésre. Ha ez megtörténik az eredeti ha­táridőre is elkészülhet az új székház. A feldolgozó csarnokot a tószegi Építő Ktsz építi. — Megoldódik az anyaghiány­gond. Nagyobb intenzitással a csarnokban az építészeti munka 1971. március végéig elkészülhet. E létesítményekkel jobb munkakörülményt teremte­nek a húsipar dolgozóinak. BővüJ a termelés, mely ki­hatással lesz a jobb ellátás­ra ÍS; — m. 1. — Kongresszusi hét a húsiparban Túlteljesítik éves nyereségtervüket Javítják a megye húsellátását 44 vagon hús Olaszországba Divatrevü Már a vidéki nagyszálló ajtajánál baj volt: nem akartak beengedni. — Olyan zsúfolt a hall és az ebéd­lő, hogy meg sem lehet mozdulni — igyekeztek eltanácsolni, de én nagy gyakorlatot szereztem a villamoson és ide is sikerült befurakodnom. A nézők száma pedig egyre gyara­podott. Sok széken ketten ültek, az ablakmélyedések megteltek és ami­kor megkezdődött a divatrevü, töb­ben már a földön is elhelyezkedtek. Miközben egymásután vonultak fel a manekenek, még mindig özönlöt­tek a vendégek. Pedig ekkor már szigorú őrség állta útját az érkezők­nek. De az emberek leleményesek, ha olyan helyre kell bejutni, ahová nem akarják beengedni őket. Nem is csodálkoztam, amikor Kemenesit pincérkabátban pillantottam meg. Jó trükk — gondoltam, — de még ná­la is jobban imponált nekem Kővári­né, akivel egy házban laktam. Ez a Kőváriné alacsony, kövér, csúnya nő volt. Mindenáron ott akart lenni a divatrevün, ezért, amikor ki akarták tuszkolni, hirtelen elhatározással fel­lépett az emelvényre és jobbra-balra fordulva végigment a nézők előtt. A bemondó, hogy megmentse a hely­zetet, így konferált: — Egyszerű szürke kosztüm, ala­csony, erős testalkatú, középkorúnál idősebb nők részére. A zsúfolt teremben közben tu­multuózus jelenetek játszódtak le. Egy nő sziszegni kezdett, mert a pál­mára ült és a rostok csiklandozták. Egy mérges ember, aki intézkedései­ről ítélve nyilván az igazgató volt, a csillárról zavart le egy nézőt, majd az egyik asztal tetejéről kergetett el egy öttagú családot. Azután kizavart egy villanyszerelőt, akiről kiderítette, hogy maszek divatszalonja van és csak azért állított be létrával a szál­lóba, hogy megnézhesse a divatrevüt. Persze, a rendcsinálás nem ment könnyen, az igazgató végül is meg­unta a dolgot, leült egy székre és egy ideig ő is a ruhákat, meg a csinos manekeneket nézte. Néha felállt és ■ • figyelmeztetett e'gy-egy vendéget. • | hogy azok ráültek a dobogóra és aka- : dájyozták a próbakisasszonyok fel- : vonulását. Amikor valaki egy széket tolt elém, : azután feleségével együtt ráállt, úgy, :: hogy én semmit nem láttam, odafor- j ■ dúltam az igazgatóhoz. — Kérem, csináljon rendet! Ide­tettek elém egy széket, és ketten rá- , :; álltak. Én nem látok semmit, a szé- ; \ két pedig tönkreteszik. A megszólított egy pillanatig habo­zott, azután megérintette a széken ;; álló férfi lábát. Az megfordult és amikor meglátta, hogy ki bökdösi, örömmel kiáltott fel: ; — Szervusz, Doktor! Mit csinálsz | itt? Hiszen ilyenkor fogadóórád szo­kott lenni a kerületi rendelőben. Az ..igazgató” csendesen válaszolta: — Ne áruld el senkinek, a szálló : új igazgatójának adtam ki magam, hogy megnézhessem a divatrevüt— • • Palásti László ...............................................................<♦«♦♦4 T évéfilmek és egy tévéjáték 240 éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom