Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. november $. Az ázsiai kolera i. Európában Augusztus elején érkezett a hír, hogy Asztrahánban, a Volga deltájában — ott, áhol a legnagyobb európai folyó a Kaspi-tengerbe ömlik — felütötte fejét a kolera. A A kór a Sínai-félszigeten, a Szuezi-öböl mentén fekvő El Tor városkáról kapta a nevét, ahol a század elején a franciák vesztegzárat állítottak fel a Mekkából érkező mohamedán zarándokok egészségügyi ellenőrzésére, kimondottan a kolerafertőzés terjedésének a megakadályozása céljából. El Tor vibriót, a pálcika alakú baktériumot, az enyhébb lefolyású kolera kórokozóját Gotschlich német baktériumkutató 1906-ban fedezte fel. A betegeknek csak 15—20 százalékát viszi el a halál, míg a „klasszákusi” kolera 50—90 százalékig szedi áldozatait. Az Ázsiában évezredek óta pusztító kolera csak másfél évszázaddal ezelőtt vált ismertté Európában. Amikor azonban egymást követték a Amikor a múlt század nyolcvanas éveiben már az ötödik kolerajárvány pusztított Európában, francia és német tudósok utaztak Egyiptomba, hogy felkutassák a pandemikus, a világméretű járvány okozóját. A francia tudósok a vérben keresték a kórokozókat, és maguk is áldozatul estek a fertőzésnek. Akkoriban sokféle feltevés volt a koleráról. Pettenkofer professzor például úgy vélte, hogy a miazma, azaz a mérgező kipárolgás okozza a járvány rendkívül gyors terjedését. A vibrió chole- raet, a kórokozót Robert Koch mutatta ki elsőként 1883-ban. A Kultúra Világa című 1964-ben megjelent sorozat Meg jeleni a Kincses Kalendárium Negyedszázados múlt még egy kalendárium életében is jelentős idő. Az 1971. évi Kincses Kalendárium pedig 1945 óta már a huszonhatodik. A Kincses e negyedszázad alatt azonban cseppet sem öregedett, ellenkezőleg: tartalmában is, külsejében is egyre fiatalabb! Se szeri, se száma a sok érdekes írásnak, amit az olvasó az 1971. évi Kincses Kalendáriumban talál csak a példa kedvéért: színes fényképekkel illusztrált írást a szeszélyes időjárás okairól, aztán a tudós, a színésznő, a politikus, az Euró- pa-bajnok úszónő és a szövetkezeti elnök válaszát arra a kérdésre, hogy mi lesz 2000-ben, a hírnév felé elindult, harminc éven aluli költők és írók alkotásait, színes írást az ejtőernyőzés történetéről — és még soksok érdekes, lebilincselő olvasnivalót. A Kincses képanyaga valóságos meglepetés lesz az olvasónak. A mélynyomású fényképek hosszú sora a múlt esztendő krónikáját idézi fel. az árvíztől a külföldi csodabogarakig. A Kincses színes offszetnyo- mással készült részében pedig a Szabad Föld 1970. évi gvermekraiz-pályázatára beküldött legszebb munkákban gyönyörködhet az olvasó. Divat és kézimunka, a «•’kerekeknek sok-sok játékos ö'let és olvasmány, sport és humor gazdagítja az 1971-es Kincses Kalendáriumot. Jő szívvel ajánljuk az olvasók figyelmébe! szovjet hatóságok nyomban jelentették a súlyos fertőző betegség megjelenését a Genfben székelő Egészség- ügyi Világszervezetnek. járványhullámok, százezer számra szedték áldozataikat. Az utóbbi fél évszázad óta a kór úgyszólván kiveszett Európából, és az orvosok is nagyobbára csak a szakkönyvekből ismerik. Most ismét megjelent Európában. Lappangási időszaka rendkívül rövid, legfeljebb öt nap, de néha rohamos lefolyású: a fertőzéstől számított néhány óra múltán is jelentkezhet a kór, és további órák múltán bekövetkezhet a halál. Szűnni nem akaró hányást és híg, vizes, rizsiésszerű hasmenést okoz. A szervezet naponta 5—6 liter vizet veszít, úgyszólván kiszárad, miközben a test hőmérséklete alaposan lesüllyed, és fokozatosan elvesz az érverés, a keringési zavarok ájuláshoz vezetnek, majd bekövetkezik a halál. ban olvashatjuk: „Koch Róbert az akkori idők szerény eszközeivel, de zsenális képességével hozzálátott ennek az ázsiai kórnak a leleplezéséhez, a kórokozó felfedezéséhez. — Mikroszkópjával meg egy csomó kísérleti állattal útnak indult Egyiptomba. Koch és egy hűséges munkatársa a nagy munkában megfeledkeztek az evésről és alvásról: rettentő hőségben kínlódva, bűzös hullaházakban boncolgatták szünet nélkül a kolerában elhalt egyiptomiak hulláit. Szennyes laboratóriumokban, gőzölgő hőségben fecskendezték be a kolerás holttetemek különböző részeit macskákba, kutyákba, tyúkokba, egerekbe, majmokba”. Felszabadulás utáni szövetkezeti mozgalmunk kezdettől baráti kapcsolatot tart a többi szocialista ország szövetkezeti mozgalmával. Legkorábban ezen a téren is a Szavjetunióval alakult ki igen gyümölcsöző együttműködés, amely leggazdagabb tapasztalati forrása volt a szocialista szövetkezetek létrehozásának Magyarországon. Minthogy nálunk a földművesszövetkezetek voltak a szocialista szövetkezés úttörői, a mezőgazdasági tsz-ek bölcsői is, úgy alakult a helyzet, hogy a nemzetközi kapcsolatokban ez az ágazat képviselte legelőször a magyar szövetkezeti mozgalmat. Később beléptek a kisipari szövetkezetek is, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek azonban részint a SZÖVOSZ, részint a volt Földművelésügyi Minisztérium révén, tehát egészen a legutóbbi évekig nem önállóan kerültek kapcsolatba más országok hasonló szövetkezeteivel. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében csak 1966 áprilisa óta .van képviselője a magyar szövetkezeti mozgalomnak. Akkor vették fel a SZÖVOSZ-t az SZNSZ tagjai közé, majd 1968 szeptemberében került sor az OKISZ, s az idén, egy hónappal ezelőtt, az Országos Szövetkezeti Tanács felvételére. A TOT még nem kérte felvételét ebbe a szervezetbe, de remélhető, hogy Bár Koch a felboncolt hullákban kimutatott egy titokzatos, mindig egyforma, hajlított pálcikaszerű mikrobát, bizonyítékot Egyiptomban mégsem tudott szerezni arra nézve, hogy ez a kolera tényleges okozója. Hosszú és nehéz kutatómunka várt még rá Indiában, amíg táptalajban tenyészteni tudta a gyanúsított mikrobát, és minden kétséget kizáróan bebizonyította róla, hogy kizárólag ez a felelős a pusztító betegség előidézéséért. Kétségek Még ezután is sokan kételkedtek Koch „pálcikáinak”, a gyors mozgású vib- riók kórokozó szerepében. A már említett Pettenkofer, a müncheni egyetem kiváló higiénia professzora, a következőket írta az Indiából visszatért Kochnak: „Küldje el nekem az ön úgynevezett koleracsíráit és én be fogom bizonyítani, hogy azok teljesen ártalmatlan természetűek”. Koch egy kémcsövet küldött Peti ßnkof érnék, telve koleracsírákkal, és ellenlábasa, szaktársai jelenlétében és szörnyülködésére 1892. október 7-én megitta a kémcső egész tartalmát, mintegy hárommilliárd nyüzsgő kolerabaktériumot. A legnagyobb meglepetésre mindösz- sze enyhe hasmenés volt a következmény. — Még gyomorgörcsöt sem kaptam — írta Pettenkofer Koch-nak. — Kolerabacilus nélkül nincs kolera — intézte el a dolgot rövid válaszában Koch, és tökéletesen igaza volt, mert azóta is, sajnos, sok százezer esetben bebizonyosodott, hogy bár nem mindenki betegszik meg kolerában, aki megfertőződik a kórokozókkal, de aki kolerát kap, azt kizárólag a Koch által felfedezett „pálcikák” fertőzik meg. (Folytatjuk) néhány éven belül ennek a feltételei is megérnek. Örvendetesen növekszik azoknak a termelőszövetkezeti vezetőknek, szakembereknek, tagoknak a száma, akik valamely területi szövetség vagy a TOT által szervezett külföldi tanulmányúton vesznek részt. Ezek eredményeként is jönnek létre kapcsolatok, de mindezt együttvéve nem tarthatjuk még kielégítőnek. További lépések s intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy a gazdaságilag és társadalmilag egyaránt legnagyobb súlyú magyar szövetkezeti ágazat, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteké, megfelelő szerepet töltsön be a nemzetközi kapcsolatokban. Éppen legutóbbi ülésén tárgyalt erről a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testületnek az az álláspontja, hogy az a helyes, ha minden szövetkezeti ágazat képviseletét saját szövetségei látják el a nemzetközi szövetkezeti mozgalomban. A három főágazat — mezőgazdasági tsz, kisipari szövetkezet, fogyasztási szövetkezet — ilyen kapcsolatainak ösz- szeegyeztetésére az Országos Szövetkezeti Tanács hivatott, amely természetesen a magyar szövetkezeti mozgalom egészét képviseli. Szövetkezeti mozgalmunk minden ágazatára vonatkozik, hogy a szövetkezetek nemzetközi kancsolata egész népgazdaságunk ügye. Potyautassors Lábtöréssel és sokk-kai úszta meg szabadsága végét egy jugoszláv potyautas. A baleset oka: a fiatalember leesett egy nyitott tehergépkocsiról, amikor egy ugyancsak a kocsin elhelye- lyezett koporsó fedele kinyílt és egy hang megkérdezte: „Esik még?" A potyautas, Alexander Toomlienovic gépkocsivezető és a hang „tulajdonosa” a 33 éves Juri Matavic — bí- rósfigon ismét találkoztak. A vezetőt és az ugyancsak potyautasként magával vitt Matavicot, aki hogy megvédje magát az erős esőtől, bemászott az üres koporsóba, gondatlanságból okozott testi sértés címén vonták felelősségre. Ám rövid tárgyalás után a bíró az eljárást beszüntette, mivel „nincs olyan törvény, amely szerint élő embernek nem szabad koporsóban feküdnie’’. Vadászt rófea- kiállítás Szófiában első ízben nyílt vadásztrófea-kiállítás a bolgár vadászati és halászati szövetség szervezésében. Itt 130 kiállított tárgy látható — szarvasok, zergék, vad- kosok pompás szarvai, vaddisznó-fejek, gazdasági célokra hasznosítható ritkább állatok és madarak kitömött teste. A kiállításon központi helyet foglal el egy, az Etro- pole körzetében elejtett nemes szarvas agancsa. Az értékelés alapjául szolgáló adatokat véve figyelembe, e példány Európában a hatodik. Ötven milliós példányszám Negyed évszázad telt el azóta, hogy Bulgáriában megalapították a Partizda- tot, a párt kiadóvállalatát, amely azóta 4350 könyvet adott ki, összesen 50 millió példányban. Hazánk, eredményeink, törekvéseink jobb megismertetéséhez sokkal hozzájárulhatnak a szövetkezetek, jóval nagyobb mértékben, mint eddig. Érdemes külön utalni arra, hogy a külkereskedelemben is igen tekintélyes a szövetkezetek súlya. Elsősorban a termelő- szövetkezeteké, amelyek hazánk mezőgazdasági termelésének 70 százalékát adják, s ebből következően elsőrendű jelentőségük van élelmiszergazdasági exportunkban. Kevésbé ismertek a fogyasztási szövetkezetek hálózatába tartozó szövetkezeti vállalatok külkereskedelmi eredményei. A Hungarofruct a múlt évben 1869 millió devizaforint értékű árut exportált, a Hungarocoop exportja és választékcseréje pedig 610 millió devizaforintot tett ki együttvéve. Szövetkezeti vállalatok foglalkoznak a vad, a méz és a gyógynövények exportjával is. Eredményük tavaly kevés híján százmillió devizaforint volt összesen. Figyelemre méltó a kisipari szövetkezetek szerepe is az exportban. Külkereskedelmi értéKesitésük 4,3 milliárd forintot tett ki 1969-ben. A kisipari szövetkezetek által előállított vas- és fémipari termékek 20 százaléka került exportra. Még nagyobb, 25 százalékos ez az arány a faiparban, a textil- ruházati- és konfekcióiparban; a bőr- és szőrmeruházati-, valamint a lábbeli iparban. G. P. Évezredek óta A kutatás hosszú A szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai Univerzális traktor Varsói tervezők új trak- tormodellt dolgoztak ki. Az új gép mind mezei munkákra, mind szállításra felhasználható. A „C—330” típusú traktor első sorozatát az „Ursus” Mű-gépírónő Moszkvai szakemberek gépíró-automatát szerkesztettek. A percenként ezer gyár készítette el. A gépet 95 lóerejű motorral, kitűnő hangszigetelésű kényelmes vezetőfülkével szerelték fel. Az üzemben most 100 lóerős motorral ellátott nehéztraktor modelljén dolgoznak. szavas sebességgel író gép memóriája egy 27 cm átmérőjű tekercs, amelyen 77 millió információ tárolható. Mégis van élet idegen égitesteken? A tudósok szép számmal ismernek olyan meteoritokat, amelyek ugyanúgy tartalmaznak szenet és szénvegyületeket, mint a földi életre jellemző szerves élőlények. Az a törekvés azonban, hogy ezeket a meteoritokat a Földön kívüli élet létezésének bizonyítására használják fel, mindig heves ellenállásba ütközött, mivel eddigi tudásunk szerint szénvegyületek, mindenekelőtt szénhidrogén vegyületek, — mint ezt kísérletileg bebizonyították — bizonyos kémiai körülmények között élő szervezeteken kívül is keletkezhetnek. Ezek a szénvegyületek mindenesetre feltételesen felfoghatók a természet által küldött olyan jelzésként, amely arra mutat, hogy valahol a kozmoszban „szerves molekulák” szintetizálódnak, amelyek a magasabbrendű szerves élet előhírnökei. A szovjet egyetemisták és a társadalom- tudományok Minden ötödik szovjet egyetemista részt vett ebben az évben a társadalomtudományok, a Komszomol és a nemzetközi ifjúsági mozgalom történetének tárgyköréből rendezett összszövetségi versenyen. A „Lenin és az ifjúság kommunista nevelése” elnevezésű — Leninnek a Komszomol harmadik kongresszusán mondott beszéde 50. évfordulója alkalmából — rendezett moszkvai konferencián Vjacseszlav Jeljutyin, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztere felszólalásában részletesen méltatta a hatalmas számú résztvevővel folyt szellemi vetélkedő jelentőségét. Ebben az évben mintegy 500 ezer előadás és referátum érkezett a versenypályázatra. A szerzők között nemcsak történelem-, filozófia- és filológia szakos egyetemi hallgatókat, hanem leendő fizikusokat, építészeket, matematikusokat és vegyészeket is találunk. Annak érdekében, hogy a főiskolák eleget tegyenek a kommunista világnézetre és az internacionalizmusra való nevelésért vállalt feladatuknak, az új filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos kommunizmus tankönyvekben megfelelő helyet biztosítanak a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak fejlődésével összefüggő kérdések tárgyalásának — mondotta a miniszter. A szovjet főiskolások és egyetemisták speciális szakkörökben foglalkoznak társadalmi és gazdasági kérdésekkel. A Szovjetunió felső- oktatási intézményeiben mind többen kérik felvételüket a társadalomtudományi tagozatokra. Olcsó energiaforrás Grönlandon? Svájci szakemberek olyan nagyszabású tervet dolgoznak ki Grönland számára olcsó vülamosenergia nyerése céljából, amelyet európai és amerikai viszonyok között egyaránt használni lehet majd. A terv szerint hatalmas tartályokat kell létesíteni a sziget jeges övezetében. E természetes víztárolókat három oldalról jég, a negyedik oldalról pedig meredek sziklafal határolja. A víztárolókat atomerőművek hőenergiájából lecsapatott vízzel töltik meg. A nyári hónapok alatt másÚj építőanyag A cement felhasználása nélkül készült szerkezeti alap szerelvények széles körben elterjedtek Franciaországban. Az új megoldás lényege: a talaj rétegei mintegy 25 centiméteres magasság mentén érintkeznek a vízszintesen elhelyezett szerelvény-egységgel (fémhálóval, fémsávval, stb.) Ezek az elemek megbízható alapot nyújtanak a ferde vágóképpen történik a feltöltés. A mesterséges gleccser mentén fekete anyaggal elnyele- tik a napsugár melegét és ennek következtében a megolvadt víz csatornákat vág a jégrétegbe. A víztároló-rendszerből a víz a gleccser lábánál elterülő villanyerőműhöz folyik. Előzetes számítások szerint a tartályokban mindenkor elegendő mennyiségű víz lesz, mivel a fölöttük képződő 2 méter vastag jégréteg megóvja az alatta elterülő víztömeget a befa- gyástóL sú. függőleges építőelemek számára, amelyeket jelenleg vékony hengerelt alumínium — vagy acéllemezzel burkolnak be. Húzófeszültséget természetesen ez a konstrukció nem bír ki, de ettől eltekintve igen sok helyen alkalmazható: így gátak, különféle támaszfalak, de még boltívek (földalatti folyosók) építésénél is. Új élelmiszer az állattenyésztésben A budapesti Chinoin Gyógyszergyár új szarvasmarha-eledelt hozott forgalomba, — a glipondint. Az új élelmiszer forradalmat igér az állattenyésztésben. A glipondint fogyasztó szarvas- marhák, sertések, juhok és csirkék súlya 6—10 százalékkal növekedett. A juhok 25 százalékkal több gyapjat, a méhek pedig 30 százalékkal több mézet és viaszt adtak. A glipondin nagy nemzetközi érdeklődést keltett: ez az anyag ugyanis megszünteti azt a problémát, amelyet az antibiotikumok használata okozott. Az állati eredetű élelmiszerekkel elfogyasztott antibiotikumok ugyanis érzéketlenné tették az emberi szervezetet e fontos védőanyagok iránt és ennek káros hatása volt.
