Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXI. évf. 258. sz. 1970. nov. 3., kedd. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter Karcagon felavatták a Ihradótechaikai I általat karcagi gyáregységét Hétfőn délelőtt magasrangú vendégeket fogadott a Kunság fővárosa, Karcag. Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára. Fodor Mihály, a megyei tanáes vb elnöke, valamint a megyei párt- és tanácsi vezetőinek kíséretében a városba érkezett dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Asztalos Lajos miniszterhelyettes és Bárdos József, a Vasas szakszervezet titkára. A vendégeket a város vezetői: Kovács István, a városi pártbizottság titkára. Kundra József, a városi tanács vb elnöke fogadták. A Híradótechnikai Vállalat karcagi gyártelepén délelőtt 11 órakor a budapesti törzsgyár vezérigazgatója, párt- és tömegszervezeti vezetői köszöntötték a budapesti és szolnoki vendégeket. Dr. Horgos Gyula miniszter azért érkezett Karcagra, hogy ünnepélyesen átadja a Híradótechnikai Vállalat felépült új gyáregységét. Az ünnepi díszbe öltözött hatalmas munkacsarnokban a gyár már dolgozó, több mint háromszázötven munkása, a karcagi mezőgazdasági és ipari nagyüzemek meghívott vendégei előtt Kundra József üdvözölte a gyáravatókat. A megnyitó után Csáki István mondott ünnpei beszédet. A m na kásán nép köszöntésére — Nagy munkásünnepeinken megszoktuk már, hogy dolgozó népünk javát, boldogulását szolgáló gyárakat, termelő üzemeket avatunk — mondotta. így van ez most itt Karcagon, a magyar Alföld közepén, ahol ma a Híradótechnikai Vállalat gyáregységének avatásával köszöntjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53, évfordulóját. Csáki elvtárs ezután a történelmi évforduó jelentőségét méltatva a követKezőket mondta: — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, melynek küzdő katonái, az orosz proletariátus és szegényparasztság — szétzúzták a föld egy- hatodán az addig világszerte uralkodó földesúri és kapitalista rendszert — széles korridort nyitottak az emberiség boldog jövőjéhez a kizsákmányolás mentes társadalmi berendezkedéshez. A forradalom szervezőjének Vlagyimir Iljics Lenin elvtársnak 100. születése napját is ebben az esztendőben ünnepeltük Méltóan úgy köszönthetjük a nagy októberi, az első szocialista forradalom győzelmét, — annak 53. évfordulóját —, ha Lenint idézzük, a lenini elszántságra, előrelátásra és következetességre utalunk. Ebben a forradalomban testesült meg a világon először mindaz, aminek útját Marx—Engels kidolgozta, s amelyet Lenin a gyakorlatban realizált. A magyar társadalom előtt ismert az a gigászi küzdelem, amit a bolsveikok párt ja és az orosz proletariátus folytatott a győzelemért, a győzelem megtartásáért, a szovjet hazára támadó 14 imperialista hadsereg szétzúzásáért: végeredménye a mai kommunizmust építő hatalmas szovjet állam. Ismert társadalmunk előtt a győzelmet követő nagy épí- tőmunka, ismeretesek az ötéves tervek és ismert az az idő, amikor a szovjet állampolgároknak az építő szerszámok helyett a fegyvert kellett újra kézbe venni hazájuk védelme érdekében. 1941 június 22-től 1945 május 9-ig tartó közel 4 esztendős háborúban a szovjet nép mérhetetlen nagy vér-, élet és anyagi áldozatot hozott, de szétzúzta, megsemmisítette a hitleri hadsereget — összes csatlósaival, támogatóival együtt — s felszabadította az ideiglenesen elrabolt területeket. A megnyitott korridor Az 53 esztendővel ezelőtt megnyitott korridort széles sávvá kifejlesztve új nemzetek előtt nyitotta meg a szocialista építés útját. Ezek között gyülekezik a mi népünk és nyomul előre testvéri szövetségben az utat megnyitókkal, a szovjet emberekkel, a szocialista építés útját járó más nemzetekkel. Közeledve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójához, tiszta szívvel köszöntjük a kommunizmust építő és legyőzhetetlen szovjet államot, — testvéri népét, a világ biztonságát őrző és garantáló hadseregét és őszintén kívánunk új és nagy sikereket a szovjet embereknek. Ezután emlékeztette a hallgatóságot a karcagi gyár születésének történetére: — 1966-ban a városi párt- értekezleten jogosan javasolták a karcagi kommunisták, hogy mielőbb igyekezzen a város, a megye segíteni a mezőgazdasági nagyüzemekből felszabaduló s a felnövő új munkaerő elhelyez* kedési gondján. Máshol is mondták azt akkor a megyében, nem- is ok nélkül a kommunisták. Most, amikor pártunk X. kongresszusára készülődünk, az idén már a második gyárat avatjuk Szolnok megyében. — Az első augusztusban, Tiszafüreden kezdte meg a munkát, ma itt, Karcagon, csütörtökön pedig a Jászságban kerül sor gyáregység avatóra. — örömmel köszöntőm az új gyár építőit és külön szeretettel azokat a karcagi munkásokat, akik már 1968- ban, a gyár építésével egy- időben megkezdték a munkát Igaz, akkor csak harmincötén voltak, számuk ma már megtízszereződött. Kívánom, hogy erőben, egészségben dolgozzanak, érjenek el sikert, szerezzenek új dicsőséget, hírnevet megyénk iparán alt. Ezer munkásnak ad majd kenyeret Ezután dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. — Amikor átadom a gyárat a karcagi munkáskollek- tivának, azt kérem, úgy te- kintséK, mint a sajátjukat, úgy is vigyázzák épségét. Dolgos munkáséletüket itt töltik, terveink szerint egyre nagyobb számban. Ez a létesítmény közel húszmillió forintjába került a népgazdaságnak. A következő öt évre legalább ilyen értékű fejlesztést tervezünK. Hiszünk benne, hogy 1975-ben már ezer munkásnak ad kenyeret az új gyáregység. Amikor átadom, arra kérem a munkáskollektívát, tanuljanak ezért a szakmáért, s adják tovább szaktudásukat a fiataloknak. A Híradótechnikai Vállalat nevében Kovács Ferenc vezérigazgató vette át az új létesítményt. Ezután a budapesti törzsgyár KISZ fiataljai nevében Török László zászlót adott át Baráth Jánosnak, a gyáregység KISZ szervezete titkárának. — A zászlóra elsőnek a karcagi városi KISZ bizottság, majd az ipari és mezőgazdasági üzemek fiatal küldöttei kötöttek emlékszalagot. S. J. Á legnagyobb forgalom a négyesben volt Vagy az a legkisebb? Ki hinné, hogy november elején, vasárnap a halottak napján már a kora reggeli órákban nem a temetőbe indúlnak az emberek? Igaz, ami igaz. Majd minden autóbuszmegállóban sokan várakoztak Szolnokon. Virágcsokrokkal, koszorúkkal. Ám, hogy ezen a napon is az élet volt a legfontosabb, bizonyítja az élelmiszer- és ABC-boltok forgalma. Reggel 8 órától időnként lezárták a négyest A munkáskerületek „legnagyobb” boltján már hetek óta kint a felirat: Vasárnap nyitva 7—10 óráig. Ez a bolt korábban is kinyitott vasárnap, s korábban is túlzsúfolt volt. Egyre inkább az. Ha tetszik, ha nem, sürgeti egyre türelmetlenebbül a gyárnegyed; ide építsenek végre egy korszerű áruházat. Reggel 8 órakor a bolt olyan volt mint egy nyüzsgő hangyaboly. A két pénztár előtt hoszú sorokban álltak a vásárlók. Mi volt a kosarakban? Kenyér, tojás vaj, zsír. liszt — tej. Tehát a mindennapos árucikkek. Kik vásároltak? Papírgyári munkásasszonyok, vasutas feleségek, téglaháziak, csiszlikói- ak. Még a cukorgyári lakótelepről is jöttek néhányan. A zsúfolt bolt vezetője időnként a bejárati ajtóhoz állt, s türelmet kért. Nem férnek bent, kicsit várakozni kell. Árubőség —■ s bőség a vásárlókból is Az egyesben valamivel nyugodtabb körülmények között vásároltak — s míg a munkáskerületben többnyire asszonyok — a város szivében derék családapák járkáltak a bevásárló kosárral. Sok férfi, s nem kevés gyerekvásárló volt reggel fél 9 tájban. A kosarakban zacskós tej, csirkeaprólék és egész — valamint finom pecsenyének való vágott kacsák sorakoztak. Bőven volt felvágott, különféle kész- és félkész ételek. És szép kelkáposzta, alma, tojás — alig távozott valaki is vásárlás nélkül. Érdekes, hogy sokan vásároltak ott is kenyeret, sőt péksüteményt is. Ügy látszik, szombaton — kényelemből, vagy a hétvégi sok otthoni munka miatt. — már a kenyeret sem vásárolják meg előre. A piacnál, az ABC-ben sor a kenyérpulfnál A Ságvári körútiak is hasonlóan gondolkoznak, vagy nem gondolkoznak... A nagy ABC-boltban csak a kenyérpultnál állt időnként sor. Különben ott láttunk nagy gondban két, hat év körüli kislányt. Kosarukban tej, vaj, liszt, szappan volt. Se- hogysem tudták eldönteni, mit is mondott még anyuci... (Anyuci igazán megérdemelte volna. hogy a lányok egy-egy tábla csokival térjenek haza. Lehet, máskor ő menne vasárnapi csúcsforgalomba vásárolni...) A körúti boltban láthatólag fáradtan, de gyorsan dolgoztak a kereskedők. A Jólét Áruház: ZARVA Amikor az illetékesek az új nyitvatartási rendről nyilatkoztak, Szolnokon a legújabb áruházat, a Jólétet is a vasárnap kinyitók között említették. Lehet, hogy a nyilatkozat óta eltelt egy hónap alatt valaki, valakik megvétózták ezt a döntést? Tény, hogy november elsején a Jólét zárva volt, csupán pressó-részlegében dolgoztak. Az áruház pedig a vasútállomást és környékét, a Mátyás király úti lakótelepet látia el élelemmel. És utoljára csak annyit: elismerés és köszönet a vasárnap is dolgozó kereskedőknek. Akik legalább olyan fáradtak egy-egy hét után, mint mi, vásárlók. — sj — Ma: Jövedelemkülönbségek és szociálpolitika Aláírták a magyar— NDK együttműködési bizottság jegyzőkönyvét „Amikor a legnagyobb bajban voltunk” Az eredményeket a gondok nem feledtethetik Húsz éves a hírlapszolgálat A vilá^- takarékossági napra emlékeztek J ászárokszál! ásón A világtakarékossági nap ünnepi rendezvénysorozatának kiemelkedő megyei eseményére került sor tegnap este Jászárokszálláson. Az ünnepi esemény alkalmából megtelt a községi művelődési ház nagyterme. Az elnökségben helyet foglalt Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Szöllősi István, a megyei párt- bizottság osztályvezető helyettese, Antal Imre, a Takarékpénztári Főigazgatóság osztályigazgatója és Varga Illés, a MÉSZÖV Szolnok megyei elnöke, országgyűlési képviselő. Forintos Béla, a nagyközségi tanács vb elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Szekeres László, a jászberényi járási pártbizottság első titkára — a nagyközség országgyűlési képviselője — mondott beszédet. Az ünnepség után a szolnoki Szigligeti Színház művészei szórakoztatták a résztvevőket. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Szegedi tudós kubai karsztkutató expedícióban Hétfőn Kubába utazott dr. Jakucs László geológus, a szegedi József Attila Tudomány- egyetem természeti földrajzi intézetének vezetője, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából hazánkat képviseli a Havannában november 3-án kezdődő nemzetközi karsztkongresszuson. A szegedi tudóst — akinek hírneve az aggteleki Békebarlang felfedezésével Kubába is eljutott — Antonio Nunez Jimenez, a kubai tudományos akadémia elnöke hívta meg a kongresszusra. Annakidején közösen tanulmányozták az újonnan felfedezett barlangot, az aggteleki, illetve a bükki karsztjelenségeket, s ezekről a kubai tudós sok hasznos tapasztalatokat szerzett. Amint dr. Jakucs László elmondotta, mindennek nagy a jelentősége Kuba szigetén, ahol a trópusi karsztok számtalan, óriási méretű és szerteágazó földalatti barlang- rendszert rejtenek, amelyek nagy része ma még ismeretlen. Számos vidéken ugyanakkor nagy gondot okoz, a lakosság ivóvízzel való ellátása. Ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozik a havannai kongresszus. Emelett barlangkutató expedíciókat is szerveznek. Dr. Jakucs László is barlangkutató ruházattal műszerekkel, valamint az Aggtelek című színes, tudományos filmmel felszerelve indult a havannai kongresszusra. Négyszázmillió forint értékű műszer és gép A tudományos kutatók gyakran panaszolják: kevés a gép s műszer. Sokkal jobb eredményeket érnének el, ha megfelelő berendezések állnának rendelkezésükre. Az élelmiszergazdaságban nagyszabású felméréssorozattal kerestek választ arra, menynyire jogos ez a vélemény. Megállapították a kutatóintézeteknek 4100 gépe és 18 000 műszere szám szerint nagyjából elegendő, de egy részük elavult. Különösen nagy a hiány a kis és a középméretű kísérleti parcellák megművelésére alkalmas kisgépekből. A kutatóintézetek gépi eszközeinek megfelelő javítására a MÉM műszerjavító állomást hozott létre. Ezen az állomáson szakszerűen újítják majd fel a készülékeket, sőt, lehetőség nyílik arra is, hogy a javítás idejére esetenként műszereket és gépeket adjanak kölcsön. A felmérés tapasztalatai alapján a negyedik ötéves tervben korszerűsítik a kutatóközpontok műszaki felszerelését. Gépek és műszerek vásárlására hozzávetőleg 400 millió forintot költenek. Az elmúlt öt évben körülbelül egymillió dolár értékű berendezést szereztek be a nyugati tőkés országokból; 1975-ig 2,5 millió dollár értékű importra lesz lehetőségük az élelmiszergazdaság kutatóintézeteinek. Ipari óriás A Bereinenden épülő ipari óriás, az évi 1 millió tonna cement előállítására tervezett BCM történetének jelentős állomása volt a hétfői nap; beiktatták hivatalába Szik- szai Tibort, a születő gyár igazgatóját. Dél-Magyarország legnagyobb beruházása most. félidejénél tart. A BCM technológiáját tekintve eltér az eddigiektől, míg a régi gyáraknál általában nedves eljárással és igen magas kalóriafelhasználással dolgoznak, itt a száraz-eljárásra rendezkedtek be. Ez a mai ismeretek alapján a legkorszerűbb technológia. A BCM magasan gépesített és automatizált, hőenergia igénye fele lesz a hazai cementipar jelenlegi álta- lagos hőenergiafelhasználásának Éppen a technológia újszerűsége kívánta, hogy a leendő gyár élén álló igazgató már most „születés” idején jelen legyen- és figyelemmel kísérje a kivitelezést.
