Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
1970. november 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emlékezés Szalvai Miliályra Magáénak vallja őt Nóg- rátl megye, mert Zagyvarónán született, — ott őrzi emlékét a márványtábla, — magáénak érzi Zala, mert sok éven át a határőrség parancsnoka volt, ismerték, megszerették Zalaegerszeg, Zalaszentgrót lakói; neves fiai közt tartja számon Kecskemét — mellszobra áll az állomás előtti téren, mert nehéz időkben ott szolgálta a hazát. Példaadó életű, hű fiai közt tartja számon a magyar nép, de tisztelettel és megbecsüléssel emlékeznek rá a szovjet, a jugoszláv, a spanyol hazafiak is, akiknek fegyverrel a kezében, bátor társuk volt a népek szabadságáért vívott küzdelmekben. Munkások fiaként született, maga is kőműves lett, már tizenhét éves korában belépett azok közé, akik a nagyobb kenyérért, a jol^b megélhetésért, elég bátrak voltak fellépni munkaadóikkal szemben. Ebből az iskolából került Szalvai Mihály 1919- ben a Vörös Hadseregbe. Húszéves korában az ellen forradalom bírósága tizenötévi börtönre ítélte, de meg szökött, s élete ettől kezdve szüntelen viaskodás volt az ellenséggel. Csehszlovákiába ment, onnan Bécsbe, maid Berlinbe, aztán Brüsszelbe, később Párizsba. Társuknak ismerték a kommunisták, Csehszlovákiában, Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Mindenütt az első sorokban volt található, kitűnt áldozat- készségével, merészségével. 1936-ban az elsők között érkezett Spanyolországba, hogy önként jelentkezzék a Nem- eetközi Brigádba. Az európai országokból összesereglett, i.ezer nyelvű és egyszívű brigád” soraiban megszámlálhatatlan ismerősre talált, ért bető, hogy a bizalom megtisztelő rangra emelte: kinevezték a magyar zászlóalj parancsnokává. Önfeláldozó- ön küzdött Madridnál, az estramadurai fronton, Ara gonnál és az Ebro folyó kő' rüli csatákban. Hősiességének híre bejárta a spanyol földet, közismertté lett Európa szerte azok között, akik lélegzetvisszafojtva figyelték, s minden lehetséges módon támogatták a spanyol nép szabadságküzdelmét, Hitler és Mussolini intervenciós seregei és Franco tábornok fasiszta seregei ellen. Így emlegették: A magyar Csapajev. A spanyol szabadságharc elbukása után újra Francia- országba került, ott folytatta a harcot. Többször letartóztatták. 1943-ban kijutott a Szovjetunióba. Ott sem pihent. Jugoszláviába ment, a partizánok soraiban harcolt, majd a felszabadító szovjet hadsereg oldalán küzdött. Egyike lett a felszabadult hazában a demokratikus magyar honvédség első kommunista törzstisztjeinek. Alezredes lett, majd ezredes, tábornok; altábornagy. Minden beosztásában a szó igazi értelmében szerény forradalmár vezetőnek bizonyult, akinek elkötelezettségét, határozottságát sose tudta megingatni sem a csalódás egyes emberekben, sem másféle megrázkódtatás. Az igazi proletárinternacionalizmus szelleme élt benne, a párt hű fia volt, az egész népet szolgálta, s végső soron az emberiséget, a béke, a haladás ügyét. Mindenki aki ismerte csak tisztelni és szeretni tudta, ezért őrzik emlékét megbecsüléssel az emberek, s ezért gondolnak rá a hősöknek kijáró tisztelettel, ma is, halála tizenötödik évfordulóján. Vadász Ferene A pártkongresszus színhelye A nagy tanácskozások színhelye a budapesti MÉMOSZ Székház ad ismét otthont a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának. Immár negyedik alkalommal rendezik meg az 1949-ben avatott hatalmas épületben a párt kongresszusát. Az elmúlt 20 évben nagyon sok fontos belföldi és nemzetközi esemény zajlott itt le, legutóbb például a DÍVSZ kongresz- szusa. A szervezők, a rendezők alaposan felkészültek a tanácskozásra, igyekeztek minden tekintetben biztosítani a kongresszus munkájához és a közvélemény tájékoztatásához szükséges feltételeket. A munka zömmel a_z 1180 személy befogadására alkalmas tanácskozó teremben zajlik majd, amelyet erre az alkalomra felújítottak, korszerűsítettek, s a többi között légkondicionáló berendezéssel láttak el. A székház sok ki- sebb-nagyobb terme és szobája ad majd helyet a különböző bizottságoknak és | munkacsoportoknak, így a többi között a szerkesztő bizottságnak, a fordító- és gyorsíró irodának. A kongresszus külföldi vendégei, a tolmács-berendezés segítségével kísérhetik majd figyelemmel a tanácskozásokat. A felszólalásokat hat nyelven tolmácsolják. Kilenc parlamenti gyorsíró készíti folyamatosan a kongresszus teljes jegyzőkönyvét, s ennek alapján' állítja össze a szerkesztő bizottság a kongresszusról szóló tudósításokat. A Népszabadság, az MTI, a Rádió és a Televízió külön kirendeltséget létesít a kongresszus színhelyén. A MUOSZ székházban és 'a Bányászszakszervezet épületében sajtóközpontot rendeznek be, ahol a külföldi újságírók különböző nyelveken kaphatják meg a kongresszusi beszédeket. felszólalásokat. Az MTI külföldre sugárzott adásai számára külön riporteri gárda készíti majd a tudósításokat. Ugyancsak külön szerkesztő gárda gondoskodik arról, hogy az MTI telexhálózatán a megyei és a városi lapok folyamatosan megkapják a kongresszusról szóló beszámolókat. Kiveszik részüket a tájékoztató munkából a fotóriporterek is; a kongresszusról készített fotóikból a Központi Sajtó- szolgálat naponta ad friss válogatást képtávírón. A tv és a rádió helyszíni közvetítései közvetlen betekintést adnak majd az ország egész népének a kongresszus munkájáról. A sajtótudósítást végző szerkesztők, újságírók úgy szervezték meg a munkát, hogy a híradások általában egy órával követhetik az eseményeket. Az ország közvéleménye tehát gyorsan és sokoldalúan informálódhat a kongresszus munkájáról, folyamatosan figyelemmel kísérheti a párt e nagyjelentőségű tanácskozását. N. L. Gyár a szip (Folytatás az 1. oldalról) két építenek, s úgy vállalták, hogy jövőre ismét átadják azokat is. A gyár fiatal dolgozói, idős kun parasztok, a sok megyei vendég végigjárta az új üzemet. Egy teremben bemutatkozik a gyár. Kiállították mindazt a terméket, amelyet készítenek, s külön megjelölték azokat, amelyek Kisújszálláson készülnek majd: poliuretán ágymatracok, pe-1 lenkázó (csípőficamtól védő) nadrág és gyógycipő, lábtornáztató papucs készül majd a kunok városában. A budapesti gyárnak ez a kilencedik vidéki telepe. Azt mondják, különösebb érdek nem fűzte őket Kisújszálláshoz. A város vezetői azonban minden lehetőséget megadtak számukra — hogy munkát adjanak a kisújszállási nőknek. Daku István bácsi azt mondta: Ebben a városban nemhogy nők, a férfiak sem kaptak ezelőtt huszonöt— harminc évvel munkát. Az volt a boldog, aki egy hétből legalább négy napon dolgozhatott. Ezen a szipákás, rongy, semmi földön. Sóskúti Júlia Májusban még egy szoba volt... Hogy alakul a szocialista cég? — Két nagy alföldi vízügyi vállalat központja lesz Szolnok i Beszélgetés Hegedűs Lajos, Vasadi János és Szalóki József igazgatókkal Tokaji aszúval koccintunk. Saját pénzén hozta az új igazgató, Szalóki Józsefi Tegnap kapta meg a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat igazgatói kinevezését. Ritka esemény az ember életében. Vasadi János, a Tiszamenti Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója, s harmadik beszélgető társunk Hegedűs Lajos, a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője már gyakorlott igazgató. Munkatársunk: Kezdjük azzal, hogyan alakul ma az országban egy vállalat? Hiszen nem egyszeri jelenség. Mondjuk el, mi minden történik addig, amíg egy vállalat indulhat. Vasadi János: A budapesti vízügyi igazgatóságon voltam helyettes vezető. Egyszer hivatnak az Országos Vízügyi Hivatalhoz. Kérdezik, mi köt engem Budapesthez? Semmi. Akkor már hallatszott, hogy lesznek új vállalatok az országban. — Hogy hol, s pontosan mi is, azt még nem tudtuk. Hegedűs Lajos: Valóban nem. Hiszen az Országos Vízügyi Hivatal kollégiuma csak abban foglalt állást, a vállalatokat a legmegfelelőbb helyen kell szervezni. Es hogy milyen céllal. Én tagja voltam két országos bizottságnak, amely az előkészítést végezte. Tudom, hogy Szolnokon kívül szóba- jött Debrecen és Hajdúszoboszló is. Végül mi döntött Szolnok mellett? Egyszer a földrajzi középpont. A Szalóki elvtársék vállalata pél- ,dául a Dunától keletre eső országrészen, tíz megyében működik majd és Szonok mindenhonnan jól megközelíthető. Itt van már vízügyi igazgatóság. Sőt, ez lesz a gazdája a kiskörei vízlépcsőnek. Énül majd a vízügyi szakközépiskola, az új vízügyi székház, s a jelenlegi vízügyi igazgatóság lesz a szakközépiskola kollégiuma. Egyszóval Szolnok vízügyi város. Munkatársunk: S mostantól méginkább az lesz. De egyáltalán miért kellett most két új vállalatot alapítani? Vasadi János: Profiltisztítás. Az eddigi vízügyi igazgatóság hatóság is volt. és öntözött is megrendelőknek,' vízügyi létesítményeket tervezett, épített. Ez elment a gazdasági reformig. 3 talán elmenne addig is, amíg a Tisza II öntözőrendszer működni nem kezd. Hegedűs Lajos: Erről van szó. 1971. január 1-től a vízügyi igazgatóság hatóság marad. Az állami főművek gazdája lesz, a folyamszabályozás, az állami csatornázás, az ár- és belvízvédelem és saját vízgazdálkodásának fejlesztése tartozik „csak” feladatkörébe. Na, de a nagy öntözési programon túl indulóban a másik nagy program az ivóvízellátás, a városok, falvak csatornázása az Alföldön. Munkatársunk: Jó. De, kellett-e ezek ellátására mégis új vállalat? Nem a vízügyi igazgatóságokat kellett volna úgy megerősíteni, vagy más vízügyi vállalatokat, hogy a várható nagy munkára is képesek legyenek? Akadtak-e ellenzői a tervnek? Hegedűs Lajos: Igen, a szakemberek egy csoportja is így érvelt. Igen ám, de az mégis furcsa helyzet, hogy a vízügyi igazgatóság egyben felügyeleti hatóság is, meg munkavállaló is. Történetesen törvényességi felügyelője annak a munkának, amelyet tsz-nek, városnak, vagy más üzemnek végez. Szóval összeegyeztethetetlen. Elhangzott az is, hogy a Debrecenben már működő vízügyi építő vállalatot fejlesszük fel. Csakhogy minden vállalatnak van egy ideláis működési határa. S a tú'duzzasztott vállalat végül bürokráciába, önigazgatásba torkollik, áttekinthetetlenné lesz a nagy terület. a nagy munka. Munkatársunk: Az új vállalatok a Tisza II szülöttei? Hegedűs Lajos: ís. De a tiszalöki vízlépcsőé is. S már számításba vettük működési területükre a majdan épülő csonarádi vízlépcsőt és az ugyancsak később megvalósuló Duna—Tiszaközi csatornát is. Munkatársunk: Tuljadon- képpen mire vállalkoznak az új cégek?-Szalóki József: A mi kenyerünk a vízügyi létesítmények tervezése lesz. Közelebbről: öntözőtelepek, belvízlevezető rendszerek, csatornák, falusi törpevízművek terveinek készítése. Miskolcon, Debrecenben és Egerben szervezünk kirendeltséget. Így hálózzuk be az Alföldet. Nem nagy létszámmal dolgozunk, tervek szerint háromszáz embert foglalkoztunk, de ebből száz- hatvanan lesznek mérnökök, technikusok, műszakiak. Jövőre húszmillió forint értékű tervet készítünk, de a IV. ötéves terv utolsó évére már 40 millió forintos évi tervvel dolgozunk. _ Vasadi János: A mi munkánk lesz az öntözés, és a vízügyi építkezés. Most januárban három megyére kiterjedően — Szolnok, Haj- dú-Bihar és Békés — kezdünk dolgozni. 1972-től már ott vagyunk Szabolcsban és Csongrádban is, 1973-tól pedig Bács és Pest megyében is. Az elmondottakon kívül majd a kommunális vízellátó művek építése is a mi dolgunk lesz. Jövőre még 95 millió forintos a termelési tervünk, de később 300 millió lesz évente. S ebből 55 százalékot az öntözővíz szolgáltatás, 45 százalékot az építési tevékenység képez. Előreláthatóan kétezer embert foglalkoztatunk. Három kirendeltségünk lesz majd Szolnokon, Debrecenben és Gyulán. Munkatársunk. Világos. — Szabad legyen továbbra is tudakoznom, hogyan szerveznek ma vállalatot? Például mennyi' idő kell az elhatározástól a megvalósításig? Hegedűs Lajos: Egy év. Ebben az esetben egy év alatt készültek el a felmérések, rajzolódott ki a vállalat jövője, s történt meg a szervezés. Munkatársunk: A vállalatot végül is emberek képezik. Hogyan történik Kiválasztásuk? Mindenekelőtt a vezetőké? Szalóki József: Ami engem illet, nem tudom miért, rám esett a választás. Mint ■ mérnökember a vízügyi tervező részleget vezettem eddig. Azt hiszem örököltek, miután az új vállalat magja is ez az egység lesz. Vasadi János: Jómagam agrármérnök vagyok. 1949- től 1962-ig dolgoztam Szolnokon. Voltam vízügyi építő vállalat főépítésvezetője, a megyei pártbizottság munkatársa, talajjavító vállalat kirendeltségvezetője, s hat évig éppen e vízügyi igazgatóság vezetője is. Munkatársunk: Ha a tőkés céget alapít, akkor pénze, tőkéje van. Hogyan történik ez nálunk? Honnan van a vállalatnak vagyona? Szalóki József: A mi munkaeszközünk elsősorban a logarléc, a tervezőasztal. így a kezdő vállalati vagyon összesen 21 millió forint lesz. Ezt részint a vízügytől kapjuk, részint az Országos Vízügyi Hivatal adott rá alapot. Vasadi János: A mi vállalati vagyonunk 122 millió forint lesz induláskor. Ebből 90 millió forint a gép. Vízszolgáltató gépeket vet- tünK át és 40 millióért vásárolunk új gépeket. Munkatársunk: A vállalatnak hely is kell. Szalóki József: Ideiglenesen a Tisza-ligetben húzzuk meg magunkat. A végleges elhelyezés a vízügyi székházban lesz. Vasadi János: Májusban kaptam egy szobát a vízügyi igazgatóságon. Ez volt a vállalat. Itt kezdtüK a szervezést. S mi is a majdani új székházba tartunk. Borzák Lajos Komplex gépesítés Pénteken a Mezőgépfejlesztési Intézet és a budapesti Mezőgazdasági Gépgyár a hartai Lenin Termelőszövetkezetben bemutatta a kukorica termesztés komplex gépesítésének hazai gyártmányú eszközeit. A meghívott mezőgazdasági üzemek szakembereit Tischler Márton, a Mezőgépfejlesztési Intézet műszaki igazgatója tájékoztatta a szántóföldi takarmánytermesztés új gépeiről. A felvonultatott gépsoroknak nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek. Ezekkel — a gabonához hasonlóan — teljessé válhat a kukoricatermesztés gépesítése. A bemutatón nagy érdeklődést keltett a pneumatikus szemenként! vetőgép, amelynek napi teljesítménye 25— 30 hold. A további tartozékok, a növényvédő és ápoló munkaeszközök is nagyobb kapacitásúak és könnyen kezelhetők. Ezek kiegészítésére különböző kukorica betakarító géneket vonultattak fel. Az egyik típus töri. fosztia a csövet, és egymenetben szárát is levágja. A budapesti Mezőgazdasági Géngvár francia licenc alaoián gyártotta kukorica betakarító gépének napi teliesítménve 12 —15 hold. A bemutatott sé- pek sorozatgyártását a termelő gazdaságok igényei szerint kezdik meg. Me^gyorsp I a vasúti tranzitforgalom A Porpác-hegyeshalmi vasútvonalon péntektől 80—100 kilométer sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A 100 kilométer hosszú vasút leggyengébb .vasúti nevén „C” szakaszát ugvanis felújították. Az utolsó 200 méter sínmezőt Répcelak állomás előtt pénteken cserélték ki. A megfiatalított, csaknem 100 esztendős vonal ezután a Diesel mozdonyokat és az eddiginél jóval nagyobb terhelésű szerelvényeket is elbírta. Ennek igen nagy a ielentősége, ugvanis a jugoszláviai, csehszlovákiai. valamint a Jugoszlávia—Lenev el ország közötti tranzitforgalom nagyrészt ezen a vonalon bonyolódik.
