Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-20 / 272. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 272. sz. 1970. nov. 20., péntek. V MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYE I T AN ÁCS LÁPjÁ Segítség Vietnamnak, — A jövő évi népgazdasági terv — Az anyagellátás tapasztalatai — A jövedelem és földadó összevonása — Az árvízkárok helyre- állításának helyzete A Kormány TájéKoztatási Hivatala Közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a Vietnami Demokratikus Köztársaság részére 1971- ben nyújtandó segítségre tett javaslatot. A kormány úgy határozott, hogy az ez évi összegnek megfelelő segély és hosszúlejáratú hitelkeret biztosítása mellett folytatjuk a vietnami1 szakemberek képzését, valamint az egészségügyi és egyéb intézményeinkben vállalt ' kötelezettségeink teljesítését. Az Országos Tervhivatal elnöke előterjesztette a népgazdaság 1971. évi tervét és az annak alapján várható jövő évi fejlődésről készített tájékoztatót. A kormány az előterjesztéseket jóváhagyólag tudomásul vette és megfelelő intézkedéseket hozott a tervben foglaltak végrehajtására; A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a jövő évi költségvetés előirányzatait, s utasította a pénzügy- minisztert, hogy a törvény- javaslatot terjessze az országgyűlés elé. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az anyag- ellátás idei első háromnegyed év tapasztalatairól tett jelentést — Megállapította, hogy a kedvezőbb anyagellátás is hozzájárult az ipari termelés terven felüli növekedéséhez. Egyes területeken azonban az anyagellátás folyamatosságát csak olyan intézkedésekkel lehetett biztosítani, amelyek növelték az állami költségvetés terheit. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentése alapján a Minisztertanács foglalkozott a fogyasztói árak évközi változásaival. Megállapította, hogy az év első nyolc hónapját az elmúlt évhez viszonyítva az érsznívonal kiegyensúlyozottabb alakulása jellemezte. Ebben szerepet játszottak az előző év tapasztalatai alapján hozott intézkedések is. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alapján a kormány megállapította az 1971. évtől érvényes hitelpolitikai irányelveket. Beruházási hitelben elsősorban a népgazdaság fejlődését elősegítő, a 4. ötéves tervben kiemelt ágazatok és célok részesíthetők, előnyt biztosítva a gyorsabban megtérülő, valamint az alacsonyabb építési igénnyel járó gépi beruházásoknak. A jövőben tovább nőnek a beruházásokkal szemben támasztott jövedelmezőségi követelmények. A fejlesztési hitelek nyújtásának előfeltétele, hogy a gazdálkodó szervek a fejlesztés költségeit legalább 30 százalékban saját alapból biztosítsák. A gazdálkodó szervek hiteleinek és a két évre lekötött betéteknek kamata 1 százalékkal nő. A Minisztertanács ülése A pénzügyminiszter javaslatára a kormány határozatot hozott a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának és földadójának összevonására. Az adóztatás lényeges egyszerűsítése mellett ez az intézkedés másfél millió adótételt szüntet meg. Az összevonás során a fizetendő adó mértéke a jelenleg érvényben lévő rendeletekhez képest nem változik, a rendelet adótételei azonosak a jelenlegi jövedelemadó és földadó együttes összegével. Az adótételek megállapításának jogköre — a kormány- rendelet által meghatározott keretek között — a járási tanácsoktól a községi tanácsokhoz kerül. A Minisztertanács megtárgyalta a könnyűipari miniszter előterjesztését a textilipar rekonstrukciós programjáról. A textil- és textilruházati ipar fejlesztési előirányzata a jóváhagyott 4. ötéves tervtörvény szerint 14—15 milliárd forint, amelynek nagyobb része vállalati saját forrásból és hitelből, kisebb része pedig állami támogatásból származik. A textil- és textilruházati ipar termelésének emelésével elsősorban a lakosság növekvő igényeit kell kielégíteni. Ezen túlmenően a termelés olyan mértékű fejlesztését biztosítják, hogy lehetővé váljon a szocialista országokkal a kölcsönösen előnyös együttműködés további bővítése, valamint a tőkés értékesítési lehetőségek szélesítése is. A kormány határozata értelmében a fejlesztés jellemző módszere a gépi berendezések cseréjén alapuló rekonstrukció lesz. ideértve egyes üzemépületek felszabadítását, teljes profil- cseréjét és átállítását modem technológiára, a keresettebb cikkek gyártására. A munkahelyek számának növelése helyett elsősorban a meglévő munkahelyeket kell korszerűsíteni. a termelékenység ily módon történő emelését is felhasználva a munkaerőhiány okozta problémák megoldására. A kormány felhívja az érdekelt szerveket, hogy saját eszközeikkel is vegyenek részt a program megvalósításában. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügyminiszternek és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének zárójelentését a tiszavölgyi árvíz- és belvízkárok felméréséről, valamint a helyre- állítás előrehaladásáról adott tájékoztatást. Elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik önzetlen munkával és adományikkal hozzájárullak a károk elhárításához, a veszteségek csökkentéséhez és a helyreállításhoz. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott több húsipari beruházásról. Jövőre Miskolcon húskombinát építését, 1972-ben pedig a szegedi szalámigyár és a gyulai húsüzem rekonstrukcióját kezdik el. A kohó- és gépipari miniszter a laKásfelszerelési és épületgépészeti cikkek termelésének fokozásáról számolt be. A lakosság ellátását szolgáló vas- és műszaki termékek értékesítésének 31 százalékos emelésére nyílik lehetőség az elkövetkezendő öt évben. Debrecen és Pécs megyei jogú városok általános rendezési tervét az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a két városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke együttesen terjesztette a Minisztertanács elé. A tervek célja, hogy a lakosság számának várható alakulását figyelembe véve meghatározza a terület- és településfejlesztés műszaki megoldásának módozatait, a területfelhasználás különböző (lakó-, üdülő-, ipar-, intézmény-, közlekedési-, zöldterület stb.) kategóriáit és a létesítmények egymással összefüggő rendszerét A kormány tudomásul vette a két város rendezési terveiről készített tájékoztató jelentéseket azzal, hogy végrehajtásukra a népgazdaság teherbíró képességének megfelelően folyamatosan kerül sor. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Uzemavatás a hét kastély falcában Átadták Tissaroffon a COMPACK gyáregységét „N. S. Etsedi Tóth András a Helyiség Hites Jegyzője” megörökítette 1846-ban a kis tiszamenti falu templomtornyának avatását. Azzal fejezi be krónikáját, sokat írhatna még, de eszébe jut a „temérdek bámuló nép nyomorult sorsa, s ez letéti véllem a tollat”. A 124 esztendővel később ide vetődő újságíró azzal folytathatja N. S. Etsedi Tóth András uram félbemaradt feljegyzését: csütörtökön délután látta az ünneplőbe öltözött falu népét, az izguló kis úttörőket, amint birtokba vették a kis település első ipari üzemét. S olyan megható örömöt tapasztalt, hogy ez felvéteti véle a tollat. Csakhogy az újságíró tudása is véges. Igazán hűen nem adhatja vissza a képet. Az emberek érzéseit. Csak elképzelheti. És annyi szépet lehetett látni, hallani ezen az egész falu ünnepén. Három esztendővel ezelőtt, amikor az Aranykalász Tsz volt istállójában huszonnégy asszony munkát kapott, csomagolhatta, tasakolhatta a festéket, mosóport, másfélszáz kereset nélküli asszony, lány jelentkezett. A munka, a kenyér mindig nagy gond volt itt. A falu történetét megörökítők feljegyeznek egy szép történetet. Tiszaroffon pontosan 1900-ban megalakult az akkori -dohánybeváltó üzemben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezete, s 17 évvel később háromszáz ti- szaroffi proletár menetelt végig a község utcáján és zúgta a tömeg; „Legyen kérges annak is a tenyere, Aki miatt nincs a népnek kenyere". A proletársors, a munka- nélküliség, az irtóztató szegénység települése volt Tisza- roff. Valamikor a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc birtoka, 1711-ig. Akkor elkobozták tőle. Attól kezdve császárhű urak a legnagyobb hazaárulók adták-vették határát, népével együtt, akár a juh-nyájat. A felszabadulásig 23 uradalomnak izzadt ez a falu. Hét kastély vette körül, szorította, nyomorította a természeti szépségekben különben megáldott, nagyon kedves Tisza-parti községet. A 25 év alatt sok öröm érte Tiszaroffot. Két évtizede az Aranykalász Tsz-ben alakítja új sorsát a falu népe. Azok, akik pár holdon kínlódtak valamikor, s akik 1945-ben kikarózták a határt. De a gond nem tűnt el a Tisza- partról. A dohánybeváltó üzem elsorvadt, a szövetkezet új, meg új technikát alkalmazott, a gépek kiszorították az embert. Messze vidékre eljártak az otthon kenyerét nem találó tiszaroffiak és fogyott a falu. Hajdan 7000 lelkes község volt, most háromezren lakják. Ahogy Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese üzemavató beszédében mondta; még néhány esztendeje is sok üresen álló ház mutatta Tiszaroffon, úgy kell ide az ipar, a kereset, mint a falat kenyér. Nem volt olyan rendezvény, olyan taggyűlés, olyan tanácsülés, ahol szóba ne hozták volna a település jövőjéért aggódók: segítsenek, akik tudnak, mert elfogy Ti- szaroff. És segítettek. A községi, járási, megyei párt- és állami vezetők sokat mentek üzemet szerezni Roffnak. Az itteni Aranykalász Termelőszövetkezetet másfél évtizede patronálta a COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat. Velük egyezkedtek. Nekik Budapesten a munkáskéz hiányzott, itt Tiszaroffon a munka. így indult kis létszámmal, primitív körülmények között az átalakított volt istállóban a festékcsomagolás három éve. S innbn jött a gondolat: továbbfejleszteni az üzemet. Négymillió forintért megvásárolták a volt dohánybeváltó üzemet és megindult a munka. A törökszentmiklósi járási tanács költségvetési üzeme építői ezen a tavaszon megjelentek a kis faluban. Bontották a régi dohánypajtákat, s húzták fel előregyártott elemekből a leendő üzem falait Kongresszusi munkavállalást tettek. Állták szavukat. Szinte a kongresszus előestéjén, csütörtök délután szép ünnepségre gyülekezhetett a falu népe, érkezhettek a vendégek. Köztük Csáki István, a párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, Soós István elnökhelyettes, Sári Mihály, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Oláh János, a népfront megyei titkára, Miklós Jánosné, a CQMPACK vezérigazgatója, Fehér Miklós, a párt törökszentmiklósi járási bizottságának első titkára nyitotta meg a gyáregység avató ünnepségét. Kis úttörő izgatott hangján olyan szépen és igazán csengett most Juhász Gyula verssora: „Hirdessük: Itt nem boldogul más Csak aki épít, aki munkás” Ezt kívánta Csáki István is, a felszólaló Miklós Jánosné vezérigazgatónő is. S erre tett ígéretet Fazekas János, az új gyártelep vezetője, amikor a község népe nevében azt mondhatta: Az új üzemet átveszem, ígérem vigyázunk rá, mint a szemünk fényére. A csomagoló üzem a falu jövője. Most még csak egy épület áll. De az ünnepség alatt is befutott egy teherautó, építőanyag rakománynyal. Kezdik a másik épület alapozását, ebben az évben 7 millió forintos beruházás a terv. A végösszeg 12 millió lesz. S ahogy Soós István mondta: most még százötven asszonynak, lánynak ad munkát, de később négyszáz nő egészítheti ki férje keresetét. S az üzem nemcsak Tisza- roffé. A másik két tiszamenti kis falu is, Tiszagyenda és Tiszabő is a jövőjét látja benne. — borzák — I — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HlREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Felmentések és kinevezések A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány Németi József belügyminiszter-helyettest — érdemei elismerése mellett — mivel más fontos beosztásba kerül, Horn Dezsőt, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesét, valamint Rácz Pál külügyminiszterhelyettest — érdemei elismerése mellett — e tisztségük alól felmentette, továbbá Rácz Sándor vezérőrnagy, belügyminiszterhelyettest a belügyminiszter első helyettesévé, Kónyi Gyulát belügyminiszter-helyettessé, Rácz Pált belügyminiszter-helyettessé, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter-helyettest közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettessé, Horn Dezsőt közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettessé, Hollai Imrét külügyminiszter-helyettessé kinevezte. A kormány tudomásul vette, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter Rödönyi Károlyt a MÁV vezérigaz- gaóti tisztsége alól felmentette és dr. Mészáros Károly közlekedés- és posta-. ügyi miniszterhelyettest — e rangjának érintetlenül hagyása mellett — a MÁV vezérigazgatójává kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kónyi Gyula belügyminiszter-helyettest és Rácz Pál belügyminiszterhelyettest, valamint Baranyai György rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá kinevezte. A török külügyminiszter látogatása Baranyában Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter magyarországi tartózkodásának harmadik napján, csütörtökön, Baranyába látogatott. A magasrangú vendéget elkísérte Hollai Imre, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Zágor György hazánk ankarai nagykövete, Ismail Soysal Törökország budapesti nagykövete. A vendégek megtekintették a közelmúlt években helyreállított szigetvári várat, II. Szulej- mán szultán tiszteletére épített dzsámit. A Zrínyi Miklós Múzeum vártörténeti kiállításának bemutatása után Molnár Imre, a 700 tagot számláló szigetvári várbaráti kör nevében 16. századból származó magyar és török pénzérmékkel ajándékozta meg a török külügyminisztert. Ezt követően a török külügyminiszter és kísérete Pécset kereste fel. Pécsett Papp Imre, a városi tanács vb elnökhelyettese kalauzolta a vendégeket. Városnéző séta során megtekintették a Zsolnay Múzeumot, továbbá Pécs török kori emlékeit. A megyeszékhelyről Baranya európai hírű fürdőhelyére, Harkányba és a történelmi emlékekbe- gazdag Siklósra utazott a delegáció. A siklósi várban a „Bóbita” bábegyüttes kedveskedett műsorával a török vendégeknek. Két és félmillió háztartási gép Bemutatót tartott csütörtökön Debrecenben a technika házában a Hajdúsági Iparművek. Lévai Imre igazgató ez alkalommal rámutatott, hogy az üzem egész tevékenysége szervesen kapcsolódik a párt szociálpolitikai irányelveihez: a háztartások gépesítésével járul hozzá a nők élet- és munkakörülményeinek megkönnyítéséhez. Ugyanilyen célból a negyedik ötéves terv időszakában tovább növelik gyártmányaik választékát. Csedreki László műszaki igazgató elmondotta, hogy a Hajdúsági Iparművek az indulása óta eltelt 13 év alatt 2,5 millió háztartási gépet gyártott. Ennek köszönhető, hogy hazánk a mosógép használatban sok iparilag fejlett országot is megelőz. Magyarországon jelenleg már száz háztartásonként 65 mosógépet. 22 centrifugát és 32 porszívót használnak. A negyedik ötéves terv időszakában a gyár kifejleszti a beépíthető háztartási géptípusokat: ruhaszárító szekrényeket, konyhai hulladékőrlőket, konyhai páraelszívókat és különböző zománcozott szerelvényeket ad majd piacra. Tervezik a zománccsempe gyártásának megkezdését is. A hagyományos s háztartási gépek választékát a jelenlegi 13-ról 20-ra növelik, s a jelenlegihez képest 56 százalékkal több háztartási gépet adnak majd piacra. Forgalomba hoznak többek között kisebb mosásokhoz alkalmas törpe mosógépeket is.’
