Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
1970; november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s „EQYÜTT" Budapest hullámhosszá Út a hideg vacsoráig A várospolitikai év eddigi sikere Ötmillió forint társadalmi munkaérték Sxolnokon Van ebben a hangjátékban egy gondolat, melyet érdemes megjegyezni, önmagáért a gondolatért is, meg, mert erre épül a darab. Szó szerint nem tudom idézni már, de arról' van szó, hogy az embert, míg fiatal, fűti a sejtjeiben duzzadó erő, — hogy megvalósítsa önmagát. De úgy harminc körül elkezdi a külső „objektív"’ gátló körülményeket hangoztatni, okolni. Pedig ezek az objektív gátak bennünk vannak. Belül. Csurka István kétszemélyes játéka végül is nemcsak erről szól, hanem egy emberpár kapcsolatáról, szerelmükről, megalkuvásaikról — ironikusan, sok humorral, szeretettel. A Férfi és a Nő már évek óta élnek egymás mellett. Szeretik egymást, épp ezért Az állat, ha életét veszik az ember egészségéért folytatott kísérleti kutatás során — hasznos áldozat. De az ember nem állat. Machado rádiódrámájában kivételes helyzetet teremt. Hőse, akinek életét csodával határos módon, szenzációsan új orvosi eljárással mentették meg — kivégzésére vár. Az igazságszolgáltatás gépezete csak addig könyörületes, míg életével bizonyította az új módszer használhatóságát. Aztán eldobható. Meg kell halnia. Ez a dráma a társadalmi igazságtalanság, áz előítélet és a közömbösség ellen emeli szavát. Rendkívül tömör, civódnak, már régen nem nélkülözhetik, éppen azért marják egymást. Belső gátjaik, kényelemért vállalt apró megalkuvásaik felismerése azonban elvezeti őket az egyetlen — jobb híján egyetlen — megoldásig: a házasságig. Hogy ez a házasság is hétköznapok egymásra rakodása, arra épp a hideg vacsorák utalnak, ami elől lehet ugyan vendéglőkbe menekülni, de a hétvégi ünnepet ismét hétfő követi. Kellemes, könnyed játék Csurka műve. A két szereplő (Vass Éva és Gábor Miklós) összetett, szélsőséges alkatokat formál, egyszerű eszközökkel, természetesen. Varga Géza rendezése ötletes, ritmusos, jól hozza ki a darab hangulati változásait, epizódszerű egységekből az egészet. lényegre szorítkozó, szinte szikár közlésmóddal. Ezt a kemény hangvételt Bozó László rendezői munkája is támogatja, akinek ez első sztereó-rendezése. Noha, csak mono — azaz egycsatornás — változatban hallhattuk, az alkalmazott hangeffektusok, technikai megoldások így is érzékeltetik a tér-hangjáték lehetőségeit. A több irányból szólaló hang — dramaturgiai funkciója van — hatásos, szinte mással nem is helyettesíthető kifejező eszköz lehet majd, ha a szte- reoadások (és a sztereó-vevők) elterjednek nálunk. — trömböczky — AZ IDEI várospolitikai és városfejlesztési év háromnegyed évi eredményéről gyorsmérleget készítettünk a szolnoki városi tanácsnál. Mint kiderült, a pártkongresszus tiszteletére indított társadalmi mozgalom már eddig is a várakozásnak megfelelő sikert hozott. A lakosság figyelmét aktív cselekvési szándékát sikerült a nemes cél, a város szépítésének, építésének szolgálatába állítani. Néhány meggyőző számadat. Kilenc hónap alatt több mint negyven üzem, vállalat, intézmény, iskola vállalt társadalmi munkát. Eddig tizenegyezer ember — a felnőtt lakosság csaknem 30 százaléka — ötmillió forint értékű társadalmi munkát végzett. Ha ez értéket elosztjuk a lakosok számával, 80 forint 80 fillér jut egy emberre, több mint kétszerese az elmúlt évinek. A feljegyzések szerint legtöbben a parkosításban vettek részt. Több mint háromezerkétszáz ember csinált szép, virágos parkokat a lakóházak, munkahelyek környékén. Csupán e munkák értéke eléri a kétmillió forintot. Sok sportbarát nyugtázza megelégedéssel a Tisza-ligeti sportkombinát építését. Az egyik legintenzívebb munkát a létesítmény építésében végezték és végzik jelenleg is. Több mint másfél millió forintot érő társadalmi segítséggel elkészült a modern öltöző, a salakos labdarúgó, két kézlabda és egy röplabda pálya. Magasodik a pályát körülvevő lelátó homoktöltése is. A szükséges 30 ezer köbméter földből 18 ezer már a helyén van, amely a Volán Tröszt 7-es számú vállalata munkásgárdájá- nak önzetlen segítségét dicséri, mivel ők szállították a helyszínre a földet, Közügynek tekintették a város lakói az árvízvédelem nyomainak eltüntetését is. Az idén már 67 magánfuvaros is részt vett fogatával a munkában, sőt első fehér hollóként az aktív sportolók is szerszámot ragadtak. Sorolhatnánk tovább a fásítás, a kemping fejlesztés, a szanált házak eltakarítása, a Tisza-ligeti létesítmények karbantartása, a játszóterek építése érdekében vállalat és elvégzett. feladatokat. SOK ÜZEMET, vállalatot, intézményt, lelkes lokálpatriótát lehetne példaképül állítani. A köz érdekében, annak javára cselekvők közül mégis meg kell említeni a Volán 7-es számú vállalatát, a MŰM 605-ös számú Szakmunkásképző Intézet, a gépipari technikumot, a szolnoki járműjavítót, a Pálya- fenntartási Főnökséget, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat dolgozót. Megjelent a Szolnok megyei könyvtárközi bizottság tájékoztatójának első száma. A hatvan oldalas, tartalmas szép kiállítású tájékoztató — szerkesztője Szurmay Ernő — a megyében működő könyvtárhálózat és a könyvterjesztés együttműködése jegyében indult útjára. A be- ajánlásban a szerkesztő azt a gondolatot hangsúlyozza, hogy fenntartóra, hatókörre való tekintet nélkül valamennyi könyvtár és könyv- terjesztő a maga sajátos eszközével ugyan, de egy célért dolgozik, az olvasó magyarságért, a könyvek és folyóiratok hasábjain realizálódó szocialista szellemiségű kultúra. tudomány és művelődés terjesztéséért. Az első szám elsősorban tájékoztató jellegű, a közölt elvi cikkek is főleg a kölcsönös információt szolgálják. Jelentős helyet biztosít a Vasárnop önnepelték megalakulásuk 25. évfordulóját a Tiszaroff és Vidéke ÁFÉSZ tagjai. Az ünnepi közgyűlésen Molnár Zsigmond', az igazgatóság elnöke köszöntötte a szövetkezet tagjait, a meghívott vendégeket, s megemlékezett a negyedszázados fejlődésükről. A szövetkezet 1945. november 17-én jött létre, negyven tag alapította. Közülük még hét élő alapító vehetett részt az ünnepi közgyűlésén. Jól halad a szállítás és répafeldolgozás a szolnoki cukorgyárban. A répaosztályon még mindig arról számolhatnak be, hogy az idei kampány megkezdése óta késedelmes kirakodásért a. gyár nem fizet kocsiálláspénzt. November 16-án reggelig 22.580 súlyvagon répát rakszerkesztő azoknak az írásoknak, amelyek az Olvasó népért mozgalom terjedésének elvi és módszertani kérdéseit tárgyalják. A tájékoztatóban több mint harminc kisebb, nagyobb cikket olvashatunk a megye könyvtárügyének helyzetéről, az olvasómozgalom alakulásáról, a könyvtárosokat foglalkoztató örömekről, gondokról. Nagy érdeme a kiadványnak, hogy az eredmények közreadása mellett kendőzetlenül feltárja a témakörrel összefüggő hiányosságokat, akadályozó tényezőket. S még egy tény, ami szintén dicséretes — azzal a bizonyos „centrikus” gondolkodásmóddal szemben, — hogy valóban a megye kéziratos könyvtárügyi folyóirata, szerzőinek többsége a különböző járási, városi könyvtárak munkatársa. A közgyűlés után a szövetkezet hat szocialista brigádja részére szellemi vetélkedőt rendeztek. Ezen a Radnóti nevét viselő könyvelési brigád bizonyult legjobbnak. A vasárnapi ünnepség han. gulatos magyarnóta esttel zárult. Tegnap szövetkezeti hét kezdődött, melynek keretében Tiszaroffon és Tisza- gyendán élelmiszer- és iparcikk bemutatót rendeznek. tak ki és a tervezett 31 ezer vagonból 21 500 vagonnyit már feldolgoztak. A tavalyi napi 300 vagonnal szemben az idén 350-et dolgoznak fel, ezzel már eddig sikerült behozni a kedvezőtlen időjárás miatti késést.' A cukorgyárban túljutottak a munka nehezén. Néger tragédia fehér hangokra A nehezén már túl vannak Negyedszázados jubileum Aztán Kovács elmondta Csontos megbízatását. Farkas ezért sem lelkesedett: — Hívassa be azt a szerencsétlent. Kovács pechjére Csontos bejött jelenteni, mielőtt átöltözött volna. — Jelentem, hogy járőr- szolgálatom alatt, semmi rendkívüli nem történt. — Nem is akartak kikezdeni magával? — kérdezte Farkas. — Jelentem, egy egyetemista fütyürészett utánam, meg követett is, de nagyon mafla volt szegényke. Jelentem a szatirt nem észleltem. — Leléphet — mondta Kovács hadnagy. Csinált egy katonás hátraárcot, tűsarka azonban megakadt a szőnyegben, hasraesett és miniszoknyája alól kivillant fekete klott-gatyája. Farkas őrnagy átnézte az összes jegyzőkönyvet, a helyszínrajzot, újra elmesél- tette Kováccsal, amit eddig tudott. És ez nem volt sok. A hadnagy felettébb kellemetlenül érezte magát és kérte, hogy mentsék fel az ügyben való részvétel alól. — Idefigyeljen, Kovács. Amikor a pályát kezdtem, engem egy gyárból vittek be e rendőrségre. Első ügyem egy gyilkosság volt. Képzelje el, hogy én a gyilkossal meséltettem el magamnak az eseményeket, fizettem neki három fél rumot, és meghívtam anyámhoz vacsorára. A mi munkánk egy kissé hasonlít a kártyáséhoz. Maga most rossz passzban van. — Igen, de az őrnag elvtárs azt mondta, hogy menjek el villamosellenőrnek. — Engem annakidején cukrásznak küldött a főnököm. .. Este Farkas javaslatára lementek a Levendulához címzett zenés presszóba. — Szét akarok nézni — mondta Farkas. Amint beléptek megállt a zene és mindenki kíváncsian nézte Kovácsot. — Nyomozgatunk, Lacika — csivitelt Lillácska a presz- szógép mögül és Kovács szeretett volna elsüllyedni. Farkas csendesen megjegyezte: — Csinos... Zöldi egy pillanat alatt az asztaluknál termett. — A sógorom, egyben a megyei lap helyi tudósítója — mutatta be Kovács. — Apropos! Irt már erről az ügyről valamit az újság? — Sikerült megakadályoznom —• büszkélkedett a hadnagy. — Elég rosszul tette. Hallom, a városban tízesével számolják az áldozatokat. Írni kell róla, jobb ha az igazat tudják. — De megzavarjuk a nyomozást. .. — Gondolja, hogy a szatir az újságból tudja meg, hogy keressük? — Köszönöm, őrnagy elvtárs. Hiába, megyei szinten jobban látják a helyzetet,- — bókolt Zöldi és kajánul nézett sógorára. — Nem jó feltűnni. Most mindenki ránk figyel. Hamarosan kiderítik azt is, hogy nem jó a politikai munka... — ezt Kerekes Gergely, nyugdíjas gyógyszerész, a helyi Népfront titkára mondta Farkasnak. — Senki sem fogja a sza- tirért a Népfrontot felelőssé tenni... — Akkor is kínos. Mi büszkék vagyunk N.-re. Nálunk ilyen dolgok netn fordultak elő. Másodikok vagyunk a megyében a tisztasági versenyben. A klubok pedig itt működnek a legjobban. A múlt évben is hatvan előadást tartottam... — Gratulálok — hajolt meg Farkas. — Ez a ti bajotok — sértődött meg az öreg. — Ti mindig lenézitek a vidéket. Tudod, hogy milyen nehéz húsz embert beszervezni egy ateista előadásra? — Ezek szerint a lelki életnél jobban érdeklik az embereket a materialista dolgok. Lehet, hogy a szatirt is ti világosítottátok fel? Szerencsére Kerekes bácsi megsértődött. Különben elmesélte volna a kétezer méter betonjárdát, a tíz hintát, mely a Népfront patro- nálásával épült. Kivágódott a Levendula ajtaja. Valaki bekiabált: — Laci, gyerek ki! Megvan a szatir! Mindenki az ajtónak ugrott. Kovács és Farkas utoljára jutott ki. Kerekes Gergely bácsi intézkedett: — Helyet a rendőrségnek! A presszó előtti téren egy nagy csoport közepén hosszú hajú suhancot tartottak fogva. Beatles frizurája csap- zottan lógott, szeme ijedten forgott. A tér másik oldalán futva közeledett Sípos és Csontos. Végre sikerült megtudni, hogy mi történt. A fiatalember mellett álló lány az erdőn jött haza. A fickó mellészegődött. Csontos Kovács fülébe súgta: — Ez a huligán tett nekem is ajánlatot. A lányt és a fiút bekísérték a kapitányságra. — Az úgy volt — kezdte a lány —, hogy az erdőn át jöttem haza. Akkor a szatir neki nincs kedve moziba menni..Aztán meg azt mondta, hogy az apja bent van a gyárban és üres a lakás... Ez csak nem bűn — szólt közbe a fiú. — Maga most hallgat — tanácsolta Farkas. — Bántotta magát? — kérdezte Kovács. — Nem... De követett és mindenfélét mondott. Aztán én szaladni kezdtem és mire kiértem az erdőből, sok ember jött, akik elfogták... — Sóder az egész. Amikor vakerálni kezdtem neki. még vihogott is. Erre én azt hittem, hogy jó vagyok nála. Hát ráhajtottam. Ki a fene gondolta volna, hogy ez lesz belőle. — Egyáltalán ki maga? — Bartos Zoltán. A faterom a gyár igazgatója. Csak mellém szegődött. Először csak azt mondta, hogy szép este van és ilyenkor csak két dolgot lehet csinálni, de két napra látogattam meg az öreget... Kovács felhívta Bartost. A fiú igazat mondott. — Jegyzőkönyv nem lesz? — kérdezte a lány. — Ha akarod, én felveszem — ajánlotta a fiú. Együtt mentek ki az épületből, egyenesen a Levendulába. — Ezeket sikeresen összeboronáltuk — nevetett Farkas. — Az emberek lassan száz esetről beszélnek, holott összesen három volt... — Négy — szólt közbe Sipos, aki már előbb belépett, de nem merte a tiszteket a dialógusban megzavarni. — Micsoda? — Jelentem, egy fiatal pár van itt. Ä lányt ma este megtámadták. — Engedje be őket. Az újabb áldozat Kiss Anna volt. A fiú, aki bekísérte egyetemi évfolyam- társa és vőlegénye: Zsoldos Géza, az egyetem KISZ-tit- kára. A lány csak annyit tudott, hogy egy fiatal, kisportolt termetű férfi volt a támadó. A sötétben semmit sem látott. A fiú sírt dühében és tehetetlenséggel vádolta a rendőrséget. — Ne féljen fiatalember. Egy hetet nem adok és kezünkben lesz a tettes. Másnap reggel megjelent Farkasnál Bálint János, a gyár párttitkára, ország- gyűlési képviselő. — Ha nem kapják el azt a bűnözőt, én interpellálok a nemsokára kezdődő ország- gyűlési ülésszakon. — Pont ey hiányzott — morgot* Farkas. — Kovács elvtárs! Hívja fel a munkásőr parancsnokot. A segítségüket fogjuk kérni... (Folytatjuk) USZ FERENC:
