Szolnok Megyei Néplap, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
Egy szívvel, egy akarattal haladunk a szocializmus felépítésének útján Befejeződött a megyei pártértekezlet A megyei pártértekezlet második napjának tanácskozását az eddig folyt vita nyomán fokozódó várakozás előzte meg. A küldöttek jóval a kezdési idő előtt gyülekeztek, s élénk „folyosói” vita alakult ki közöttük. A Szolnok városi küldöttek főként Szabó László szobrászművésznek és a városuk problémáit nagyon megalapozottan, de szenvedélyesen tolmácsoló Sípos Károlynak gratuláltak. A gazdasági területen dolgozó küldöttek között Vörös Ferenc szolnoki szocialista brigádvezető, Gorjanc Ignác és dr. Bereczky László felszólalása volt leginkább a beszélgetések témája. Az első nap vitájából már megállapítható volt, hogy a pártértekezlet küldöttei sokoldalúan, sokszínűén és nagy hozzáértéssel egészítik ki, vagy éppen vitatják egy-egy ponton a beszámolókat. Ugyanakkor minden felszólaló az őt küldő pártszerv neve- ben elfogadta és elfogadásra javasolta a Központi Bizottság irányelveiről és a szervezeti szabályzat módosítási tervezetéről előterjesztett anyagot, valamint a megyei pártbizottság beszámolóját. A második napi tanácskozás kezdete előtt legtöbben mégis a még felszólalni szándékozóknak adtak további tanácsokat. Egyesek megjegyezte hogy többen szóltak már a fiatalok életéről, gondjairól, de ez a probléma még teljes egészében nem bontakozott ki a vitában. Bizonyára a második napi tanácskozás pótolja ezt. Még a tanácskozás kezdete előtt a jelölő- bizottság, amely időközben elvégezte munkáját, kiosztotta a küldöttek között az írásban elkészített, részletesen indokolt javaslatát. Ez a vnódszer erősíti a választás demokratizmusát, hisz így a választás sorra- kerüléséig a küldöttek alaposan tanulmányozhatják a javaslatokat. Fodor Mihály, a pártértekezlet elnöke bevezető szavaival üdvözölte a már korábban az elnökség tagjai közé megválasztott dr. Tímár Mátyást, a Központi Bizottság tagját, a minisztertanács elnökhelyettesét, aki a pártértekezlet második napi munkájában részt vett. Majd ezután folytatódott az első két napirend feletti vita. A vitában a két napon összesen harminchárom .küldött vett részt. Felszólalásukat az elhangzás sorrendjében ismertetjük: Elismeri Szolnok megye kommunistáinak, népének következetes, céltudatos munkája Czinege Lajos vezérezredes, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalása Az alföldi olajos gázmezők jelentőségéről MEZŐSI JÓZSEF, a NagyaUöldi Kutató és Feltáró üzem igazgatója A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa határozatot hozott az energia- hordozók kedvezőbb arányának kialakítására. A határozat szerint 1970-re el kell érni. hogy a szénhidrogének aránya az összes energiahordozók felhasználásában 37— 39 százalék legyen. Jelenthetjük a megyei pártértekezletnek hogy a határozatot a szénhidrogén ipar ez év végére várhatóan 42 százalékra fogja teljesíteni. A kedvező változáshoz jelentősen hozzájárultak az alföldi kutatási és termelési eredmények. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny kiváló eredményeket hozott az olajbányászatban. A fúrási üzemnek például teljes egészében sikerült behozni azt a lemaradást, melyet az első félévben az ismert természeti csapások — árvíz — okoztak. Félő volt, hogy az előirányzott kőolaj és földgáz termelésünket nem tudjuk teljesíteni. Most örömmel jelenthetem a pártértekezletnek. hogy a vállalat időarányos tervét november 1- re kőolajból és földgázból egyaránt teljesíti. A versenyt kezdeményező kommunis'ákon kívül a pár- tonkívüli munkások és műszakiak ezrei kapcsolódtak be a kongresszusi vállalásokba. Ezek az eredmények azt is bizonyítják, hogy az alföldi olajiparban a párt és a tömegek kapcsolata erős, a párt és a dolgozók egysége szilárd. A kutatási eredmények jelentősen hozzájárultak ahhoz. hogy a harmadik ötéves terv időszakában a már korábban felkutatott olajmezőket termelésbe állították, ezek területét bővítették és új mezőket kutattak fel. Ezek révén jelentősen nőtt a ( Nagyalföldi Kőolaj és t JfoJdfiáztermeló Vállalat tér: melése. 1970-ben az ország kőolajtermelésének várhatóan 70—75 százalékát, föld • gáztermelésének pedig csaknem 100 százalékát az alföldi olaj- és gázmezők szolgáltatják. Karcag termelő- szövetkezetei hétmillió forintot fordítanak szociális és kulturális célokra FABIAN MARTON, a karcagi Május 1 Tsz elnöke A felszólaló részletesen elemezte a karcagi ipartelepítés eredményeit. A négy ével ezelőtt megtartott városi pártértekezleten ez a kérdés központi problémaként szerepelt Akkor súlyosak voltak a foglakoztatási gondok. Az ipari fejlődésre jellemző, hogy amíg 1965-ben 3135 ipari dolgozóval 450 millió forint termelési és|éket állítottak elő, addig 1970-ben 3886 dolgozóval 752 millió forintot. A termelés növekedése 67 százalék. Kedvező viszont, hogy a termelés növekedésének kétharmadát a munka termelékenységének növekedésével, egyharmadát a létszám növelésével érték el. A városban 751 új ipari rriunkahely létesült. A mezőgazdasági üzemekből felszabaduló munkaerőt az ipar foglalkoztatja. Az utóbbi négy évben a mező- gazdasági üzemek létszáma hatszázzal csökkent, viszont a termelés az előző öt év átlagához viszonyítva 15 szá- lékkal emelkedett. A mező- gazdasági munka termelékenysége sem emelkedhetett volna ilyen arányban, ha a felesleges munkaerőt máshol nem tudják foglalkoztatni. Az előadó részletesen szólt a termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásának eredményeiről. Am a további előrehaladást akadályozza. hogy még most sem mindig ismerik el a tsz-eket egyenlő partnernek. A másik nagy gond, hogy túlzottan emelkednek a nem me- zöga/.dasugi eredetű termékek árai. Ezek összességében zavarólag hatnak a gazdálkodásra Fábián elvtárs örömmel beszélt a karcagi tsz-ek egyre javuló szociális és kulturális ellátásáról. Ilyen célokra 1966-ban 1.3 millió, tavaly már 7 miliő forintot költöttek. Még többet kell törődnünk a fizikai dolgozók gyermekeivel BÁRDI IMRE, a megyei tanács vb elnökhelyettese A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek következő mondataihoz kapcsolódik felszólalásom: „Minden iskolatípusban törődjenek többet az egyéni képességek differenciált fejlesz(Folytatás a 2. oldalon) Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Elvtársi tisztelettel üdvözlöm és köszöntőm a Szolnok 'megyei kommunisták tanácskozását, harmincezer kommunista küldöttjeit, pártunk Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága nevében. Elvtársak! A X. kongresszus előkészületeinek folyamatában magunk mögött tudhatjuk az alapszervezetek taggyűléseit, az üzemi, a járási, a városi, a kerületi pártérte- kezlete’ket, s e napokban tanácskoznak a megyei párt- értékezlétek. Mindez jelzi, hogy közel vagyunk a X. kongresszushoz. Miben lehetne összefoglalni az eddigi legfontosabb tapasztalatainkat? Mindenelőtt abban, hogy valamennyi kommunista kifejezésre juttatta a párt politikájával való egyetértését. A párttagok egységesen megerősítették, hogy az elmúlt négy évben pártunk, a IX. kongresszus által meghatározott úton haladt. Jelentős megállapításként hangzott el, hogy céljainknak, terveinknek megfelelő eredményeket értünk el a szocializmus építésében. Figyelemre méltóak sikereink a gazdasági, a tudományos, a kulturális életben, a köz- művelődésben. A kommunisták egyöntetűen helyeslik Központi Bizottságunk erőfeszítéseit, a nemzetközi munkás-, és kommunista mozgalom egységének megszilárdításával, a nemzetközi kapcsolatokkal, államunk külpolitikai tevékenységével összefüggésben. Helyeslik külpolitikánkat, beleértve államunk, szocializmust építő munkánk, békés biztonságunk honvédelmi erősítése érdekében kifejtett erőfeszítéseinket is. Kifejezésre juttatták a kommunisták egyetértésüket és helyeslésüket pártunké uak az ország, a társadalom belső fejlődését, nagy nemzeti célunk, a szocializmus felépítését szolgáló politikájával kapcsolatban. Nyí t és élénk véleménynyilvánítás Elmondhatták véleményüket a pártonkívüliek különböző szervekben dolgozó képviselői is. Erre éppen Központi Bizottságunk ösztönzött azáltal, hogy a kongresszusi irányelveket megküldte számos társadalmi és tömegszervezet vezető testületének, kérve azzal kapcsolatban nyílt, őszinte állás- foglalásukat. A véleményeket, észrevételeket, megjegyzéseket mindenütt, minden szinten a felelősség, megfontoltság, nyíltság és őszinteség jellemezte. Rendkívül sok, hasznos elgondolás és javaslat hangzott el. Ugyanakkor bírálat is volt, nem a párt politikájával kapcsolatban, hanem a helyes politika megvalósításának bizonyos fokú torzulásai, a különböző mulasztások, hanyagságok, a meg nem értések miatt. Vajon ez utóbbi azért van, mert most több a baj, a probléma, mint a IX. kongresszus előtt? Egyáltalán nem. Dolgozó népünkben azonban él, s egyre erőteljesebb a tettrekészség, hogy mindazt, amit eddig elértünk, tovább gyarapítsuk. Erre a 25 év során elért ^eredmények alapján meg is van minden lehetőség. A nyílt és nagyon élénk véleménynyilvánítás összefügg a X. kongresszus előkészítésének módjával, formájával. Örvendetes, hogy a kongresszus előkészítésének újszerű módszere erőteljesen felszínre hozta a párttagság, a pártszervezetek kollektíváinak véleményét, amelyeket Központi Bizottságunk messzemenően hasznosít, a X. kongresszus előkészítése során. Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk nagy eredménye a szocialista államszervezet, az állam- hatalmi és államigazgatási szervezetek megerősödése. Ez azonban magában rejti az előrehaladásunk során kialakult ellentmondásokat is. Még nem tudjuk teljesen hasznosítani azt a hatalmas energiát, tapasztalatot, amely a szocialista építés során népünkben felgyülemlett, így például az állampolgárok iogai törvényileg biztosítottak. de államisazeatá- si szervezetünk további fejlesztésre szorul. Az állampolgárok ügyeinek intézése még lassú, bürokratikus. Adva van a cél: a szocializmus teljes felépítése. Ennek egyik feltétele, hogy világosan állást foglaljunk, konkrétan és határozottan intézkedjünk mindazon kérdésekben. amelvek azt szolgálják. Ugyanakkor hathatósan fel kell lépnünk azon jelenségekkel szemben, amelyek idegenek a szocializmustól. s amelvek az irányelvek vitája során rendkívül sok bírálatot váltottak ki a párttagság körében. Teljes joggal bírálták a termelés magasabb szintre emelését akadályozó visszásságokat; a szűklátókörűséget, a kispolgári önzést, az anyagiasságot. vagy a vezetésben megnyilvánuló ellentmondásokat, önállótlanságot, a helyi erőforrások kihasználásának elhanyagolását. A párttagok és a pártonkívüliek valamennyien elismerik, hogy nagyok gazdasági eredményeink. Ma már mindenki meggyőződéssel vallja a gaz(Főlytatás a 2. oldalon) Siz olajipari párttagok küldöttei, háttérben a füredi járásé
