Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXL évi 240. sz. 1970. okt. 13, MEGYEI TANAIÉ LA P I A kedd Munkásérdek — népérdek S okszor hangsúlyozzuk, hogy pártunk munkáspoliti­kát folytat. Döntéseiben, elhatározásaiban elsősor­ban a munkásosztály érdekeiből indul 'ki. Nem mond-e ez ellent annak a másik állításnak, hogy minden ami ebben az országban történik nemcsak a munkásosztály, ha­nem az egész nép javát szolgálja. Hiszen a munkásosztály szükebb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle ellentmondás nincs. A magyar mun­kásosztály a hatalom kivívása és megszilárdítása után is teljesíti nagyszerű történelmi hivatását, szövetségeseivel összefogva, a szocializmus felépítését. Amint a X. pártkongresszus irány­elvei is hangsúlyozzák: „A szocializmus építésében a mun­kásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi eszméi válnak valóra’’ Tehát a párt és az állam minden tevékenységében a legfontosabb munkásérdek a szocializmus felépítése. A szocializmus vi­szont — amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társadalmi élet, mind az életszínvonal magas fokát — nem­csak a munkásosztálynak, hanem az egész népnek épül. Így válik a munkásérdek valójában az egész nép érdekévé. Ugyanúgy nincs és nem is lehet szűkén vett „pártérdek” sem. Emlékezetesék még sokak előtt azok a szavak, amelye­ket Kádár János elvtárs ezzel kapcsolatban még a VII. párt- kongresszuson mondott, amikor kifejtette, hogy pártunk a „munkásosztály akaratából, a munkásosztály harci céljainak megfelelően 'kormányozza az országot. De nem uralkodik, hanem szolgálja a népet!” Majd megfogalmazva a kommunis­ták jellemző tulajdonságait kifejtette, hogy a kommunistának nem kell másnak lennie, mint a többi ember, nem különös, hanem közösségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgosó emberrel együtt lesz boldog.” A párt gyakran hivatkozik a kommunistákat, a mun­kásosztályt jellemző tulajdonságokra. Sőt, a kong­resszusi irányelvek is hangsúlyozzák: „A munkás- osztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden réte­gét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társa­dalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke.” A párt tudatos munkáspolitikája viszont — amely egybevág az egész társadalom legalapvetőbb érdekeivel — felerősíti, tuda­tossá teszi azt a hatást, amit a munkásosztály létével, szem­léletével, helytállásával, a szocializmus építésében betöltött vezető szerepével társadalmunkban elfoglal. Persze sokszor beszélünk a szocializmusról, de ritkán meditálunk el afelett, hogy ez valójában mit is jelent a nép számára. Igaz, hogy az ideológiai és a politikai terminológia pontosan körülhatárolta ennek a szónak valódi értelmét, tar­talmát. Az emberek többsége azonban — különösen az egy­szerű emberek, akik a, többséget alkotják — valójában így teszik fel a kérdést: mit ad nekem ez a társadalom? Az egy­szerű ember számára a számvitel roppant egyszerű, össze­veti jobb-e a maga és a családja mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Most, kongresszusra készülve dicsekvés nélkül megállapíthatjuk, hogy nemcsak az egyes családok, de egész népünk ma jobban él, mint 10, vagy 5 évvel ezelőtt is. Ez vonatkozik az életszínvonalra éppen úgy, mint az ember­ségre és a megbecsülésre. A szocializmus szó ma már a mi hétköznapi nyelvünk­ben is állandóan ott szerepel. Mert a szocializmus nálunk nem egyszerűen a termelőeszközök tulajdonán nyugvó tár­sadalmi forma, hanem ma már életforma. A szocializmus a központi helyre az embert állítja, mert a szocializmus maga a humánum — az ember, a felszabadult ember társadalma. . A dolgozók tudják, hogy következetesen teljesítjük a szocializmus egyik alapelvét, hogy a termelés emelkedésével arányban szüntelenül javulnia kell a dolgozók életszínvona­lának. Persze egyik évről a másik évre ebben a vonatkozás­ban nem lehet látványos fordulatokat elérni. De már egy öt­éves terv vonatkozásában — például a most befejeződő har­madik ötéves terv folyamán is — határozottan látszik hol voltunk az életszínvonallal a tervidőszak kezdetén és hova jutottunk el ennek az évnek a végéig. H ová akarunk haladni az elkövetkezendő öt esztendő­ben? Erre az országgyűlés nemrég befejeződött ülésszakán elfogadott negyedik ötéves tervtörvény világos választ ad. Egyik területen lassabban, máshol gyor­sabban, előre megyünk. Ez a stabilitás és folyamatosság szintén a szocializmussal járó tulajdonság. A dolgozó milliók és az egyes családok maguk is bátran tervezhetnek előre. A magyar népgazdaság fejlődése és a hazai életszínvonal — éppen a kapitalista társadalom hagyatéka miatt — még ma is elmarad a gazdag államok fejlettségi szintjétől. De biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus építésével, ha nem is hamar — de történelmileg belátható időn belül — a még meglévő elmaradásunkat is sikerül leküzdenünk. És még valamit. A szocializmus nem egyszerűen a népnek épül, de egyszerűen nem is valósulhat meg a nép minden­napos alkotó tevékenysége nélkül. Ez is a szocializmus termé­szetéhez tartozik. R. !>.' A szovjet kultúra napjai A magyar színházi élet ki­emelkedő orosz, illetve szov­jet drámák szinrevi telével járul hozzá ahhoz a gazdag eseménysorozathoz, amely a szovjet kultúra napjainak őszi művészeti programját jellemzi. A Szolnoki Szigligeti Szín­ház jelentős produkcióval ké­szül a szovjet kultúra napjai­ra: Magyarországon először mutatja be Zrukovickij fia­tal szovjet író „A delfin há­tán” című mai történetét. A Pécsi Nemzeti Színház két szovjet darabot mutat be ok­tóber végén, illetve novem­ber elején. Az egyik „A ku­tyás férfi” című Csehovi no- vellafűzér, a másik Zámu- el Marsak „Tizenkét hónap” című mesejátéka a gyermek­színház műsorán szerepel majd. Október 23-án mutatja be a Miskolci Nemzeti Szín­ház „A nagy karrier” cím­mel Leonid Zorin darabját. Győrött Szmull: „Az ezredes özvegye” című darabját mu­tatják be az ünnepi alka­lomból. Csepp a tengerben A Thälmann brigád és a gyár Van ügyen egy kis túlzás abban, hogy egy ötszázas létszámú gyárat tengerhez hasonlít az ember — még sem jogosulatlan ez ha egy kilenc tagú kollektívában fe­dezhetjük fel a félezres kö­zösség jegyeit, vonásait. Mi­ről is van szó? Bársony Ferenc, a Ganz Villamossági Művek Hegesz­tett Gépszerkezetek szolnoki Gyárának szakszervezeti tit­kára a szakmai képzés, kép­zettség dolgaival kezdte a beszélgetést. Mint mondta, ők erre az átlagosnál lénye­gesen nagyobb gondot fordí­tanak. A gyáron belül, fel­nőttek részére is jóformán egymást követik a tanfolya­mok, amelyeken szakmun­kás-képzettséget is nyerhet az érdeklődő, vagy speciális hozzáértésre tehet szert. Elöljáróban erről tájékoz­tatott Bársony Ferenc, akitől egyébként a kongresszusi versenyről érdeklődtem rész­letesebben. Ez utóbbira a vá­laszt azzal kezdte, hogy az elmúlt három-négy év alatt izmosodott meg náluk a ver­senymozgalom, amely aho­gyan erősödött, aként nyerte el nagyvállalati szinten is méltó jutalmát, illetve az ér­dem szerinti elismerését. Az elsőségért A Ganz Villamossági Mű­vek gyárai közt folyó ver­senyben 1967-ben a harma­dik helyen végeztek, a rá­következő évben már a másodikon, tavaly pedig el­sők lettek. Az idén — az el­ső félévi eredményükkel — megerősítették elsőségüket, amit ezután is megakarnak tartani. Szó, ami szó, ennek isme­retében elmarasztalót nem igen mondhat a szolnoki gyárnak még a rosszakarója sem a munkaversenyükről. Annál kevésbé, mert jósze­rivel ma már alig van dolgo­zójuk, aki — akár fizikai, műszaki, vagy adminisztra­tív állományú — nem vesz részt valamely kisebb kol­lektíva tagjaként a nemes vetélkedésben. A 22 fizikai brigád mellett ma 15 mű­szaki és egyébb alkalmazotti közösség is igyekszik kiten­ni magáért. Major Sándor brigádja — mint hírt adtunk róla — e hónap 8-án vette fel Emst Thälmann nevét. A kongresszus tiszteletére Nem első helyezett a bri­gád a gyári munkaverseny­ben, mégis a 67-es megala­kulása óta számítható rövid története folytán a kollektí­va — csepp a tengerben. — Ahogyan a gyárban általános a szakmai fejlődés, előbbre jutás, akként történt ez ná­luk is. Került már ki a so­raikból művezető, csoportve­zető, ugyanakkor olyan ta­got is számon tartanak, aki A mostoha időjárás, az ér­és belvíz miatt a növényter­mesztésben mintegy 10 millió forint értékű hozamkiesés nehezíti a tiszafüredi Szabad Föld Termelőszövetkezet tag­jainak életét. A hatezer hold földdel rendelkező gazdaság­ban ezért csak 80 százalékos bért tudnak biztosítani a szövetkezet gazdáinak. Ennek ellenére a szövetke­zetben most minden lehető­séget megragadnak azért, hogy megalapozzák a jövő évi eredményeket, idejében elvégezzék az őszi munkákat. A kevés és eléggé elhasz­segédmunkásként kezdte, — ma pedig lakatos szakmun­kás. Az ő haladásában ép- úgy része van a brigád se­gítésének, mint annak a szakközépiskolás diáknak a képzésében, akit a politech­nikai oktatás keretében ta­nítanak meg a szakma fogá­saira. Mindezen túl még az is a brigád javára írható, ami a fizikaiaknál szinte általános. Nevezetesen, hogy a negyed- százados jubileum, majd a pártkongresszus tiszteletére ők is csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy 6 százalékos normaszigoritással dolgoznak. Ami a jövőt illeti, azon vannak, hogy az első félévi hetedik helyről előbbre jus­sanak a versenyben, ám az életük ezután is legyen, ami eddig — csepp a tengerben. M. L nálódott — olykor alkat­részhiány miatt álló — erő­gépeket próbára teszi az , idő. A szövetkezet vezetői meg­vizsgálták a helyzetet, s úgy döntöttek, hogy pótlékokat, prémiumot fizetnek az erő­gépeken dolgozóknak. Ha ok­tóber 31-ig elvetik a jövő évi kenyérnek valót, a takar­mánygabonát és egyéb ter­ményeket — külön-jutalma- kat, prémiumot kapnak a szövetkezet szorgos tagjai. Megszervezték a javítóműhe­lyek állandó ügyeletét is. Cjjel-nappal, vasárnap is Lassan visszatér az ősz Hétfőre virradóan lényeges változás következett be a kontinens időjárását alakító tényezők között, megkezdő­dött észak, északkelet felől a hűvös levegő beszivárgása a Kárpát-medencébe. Egyelő­re még csak ködöket okozott és így közvetve akadályozta a felmelegedést. A ragyogóan szép, szinte nyárias időnek végéhez értünk. Elmúlása azonban lassú, fokozatos lesz, éppen ezért meteorológusaink szerint péntekig a legalacso­nyabb hajnali hőmérséklet 5—11, a legmagasabb nappali hőmérsékletek pedig eleinte 18—22, utóbb 14—18 fok kö­zött lesznek. készen állnak a hozzáértő szakemberek egy-egry el­romlott gép javítására, vagy alkatrész-cserére. A megfontolt szervezésnek, s az anyagi ösztönzésnek máris eredménye van. Októ­ber nyolcadikéig 550 hold földön vetették el a magot a szövetkezetben. A nagyközség pártértekez­letének már bejelentették a szövetkezetiek; november elsejéig befejezik a kenyérgabona vetését, s meggyorsítják az őszi beta­karítási munkák ütemét is. November 1-ig elvetik a kenyérgabonát Prémium a traktorosoknak a tiszafüredi Szabad Fpld Termelőszövetkezetben — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Népfrontülés Tiszaderzsen A Hazafias Népfront tisza­füredi járási bizottságának elnöksége Tiszaderzsen tartja ma ülését. Megvitatják a köz­ségi népfrontbizottság testü­leti tevékenységét, tömegpoli­tikai munkáját és a tanáccsal való együttműködésnek ta­pasztalatait. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy számos, eddig még megoldatlan problémája van a helyi népfrontbizott­ságnak. Ezek közé tartozik például az, hogy a bizottság­nak sok idős tagja van, s ke­vés fiatalt vontak be eddig munkájukba. Nincs a nép- frontbizott ságnak állandó helyisége sem, üléseiket a ta­nács épületében kénytelenek tartani. A Szovjetunióban tanult diplomások országos találkozója A Magyar—Szovjet Baráti Társaság kezdeményezésére többszáz a Szovjetunióban végzett ösztöndíjas és aspi­ráns gyűlt össze hétfőn a bu­dapesti műszaki egyetem dísztermében rendezett orszá­gos találkozón. A tanácskozást Perényi Im­re, a műszaki egyetem rek­tora nyitotta meg. Nagy Má­ria, az MSZBT főtitkára fel­szólalásában hangsúlyozta hogy a társaság nagy jelen­tőséget tulajdonít munkájá­ban a volt ösztöndíjasok rész­vételének, s különösen az orosz nyelvoktatásban vár tő­lük hatékony segítséget. Az MSZBT a maga eszközeivel is elő kívánja segíteni a volt ösztöndíjasok és tanáraik, kol­legáik kapcsolatait, kölcsönös látogatásait a tudományos együttműködés elmélyítése, az újabb eredmények megvi­tatása és átvétele érdekében. Konzervipari kongresszus A konzervgyártők állandó nemzetközi bizottsága — a CIPC — ülésével vasárnap este megkezdődött Kecskemé­ten a 2. nemzetközi konzerv­ipari kongresszus. Hétfőn dél­előtt a városi tanács díszter­mében dr. Soós Gábor, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese kö­szöntötte a kongresszust, amelyen a vártnál többen, huszonhárom országból 153- an vesznek részt. Dr. Kovács László, a konzervipari tröszt vezérigazgatója a többi között elmondotta, hogy az ország konzervgyárainak gépesített­sége jelenleg 80 százalékos, s lényegéhen megszűnt az ed­digi szezonjellegű termelés. Továbbfejlesztik a technoló­giát, növelik a termelékeny­séget. A következő öt évben a gyümölcsökonzervek terme­lése 40, a főzelékkonzervcké pedig 65 százalékkal emelke­dik. A vízgazdálkodás távlati fejlesztése A MTPSZ 17 egyesülete a népgazdasági ágazatok távla­ti fejlesztéséről vitasorozatot rendez. Hétfőn a Technika Házában került sor az első konferenciára, amelyen a víz- gazdálkodás távlati fejleszté­sének koncepcióit vitatták meg. Az előadók hangsúlyozták, hogy a népgazdaság vala­mennyi ágazatának fejlődésé­ben és a lakosság ellátásának javításában egyaránt alapve­tő feltétel a vízgazdálkodás fejlesztése. Távlatban is az ipar lesz az ország legnagyobb vízhasználója, de ugyanakkor a folyóvizek legnagyobb szennyezője is. Ezért a víz- gazdálkodós terveiben a ko­rábbinál nagyobb gondot kell fordítani az ipari szennyvizek kezelésére, tisztítására. Az ország vízkészleteit az eddiginél jóval takarékosab­ban és tervszerűbben kell ki­használni. A Tisza völgyében máris nagy a vízhiány. A ren­delkezésre álló vízkészlet a távlati, 1985-ig várható igé­nyeknek csak 19 százalékát fedezi. Ezért épül jelenleg a kiskörei vízlépcső, de újab­bakra lesz szükség. A Tisza völgyében 1985-ig 1,2—1,5 milliárd köbméter víz tárolá­sáról kell gondoskodni és fel­tehetően a Duna—Tisza csa­torna első szakaszát is meg kell építeni. Univerzális talajművelő gép A világ mezőgazdaságában páratlan az a gép, amelyet a görgős-eke ismert feltalálója Szabó István jelentett be a Találmányi Hivatalban. Mit „tud” az új gép?--- A talajelőkészítést, a ta­lajművelést a mezőgazdaság­ban több „menetben” végzik; a szántás után még többször végig kell menni a felszántott területen a hagyományos fel­szerelésekkel és ez aránytala­nul megnöveli a költségeket és túlságosan sok időt vesz igénybe, valamint káros ta- lajtiprást okoz. Az új talál­mány lényegében egy univer­zális talajművelő gép, amely képes arra, hogy öt hagyomá­nyos felszerelés munkáját egyszerre végzi el. A tovább­fejlesztett és más munkaele­mekkel felszerelhető görgős­eke egymaga helyettesíti a tárcsát, a boronát, a rögtörő hengert és a talaj-felszínt egyenletű felszerelést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom