Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
1970. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A nemzetközi együttműködés jó példája a FAO A FAO, az ENSZ mező- gazdasági és élelmezési szervezete. Konzultatív vegyes bizottsága — melynek hat magyar és hat külföldi tagja van — egy év óta tanulmányozza az ország hét modell üzeménél a mezőgazdaság és vízgazdálkodás kérdéseit. A szerzett tapasztalatokat egyrészt a kiskörei öntöző- rendszer hatóterületén kívánják felhasználni, más részt a FAO „csatornáin” keresztül a szervezet tagországaiba is eljutnak az ismeretek. Közös munka — kölcsönös előny A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatói szobájában gyakran megfordulnak a konzultatív vegyes bizottság külföldi tagjai. Hegedűs Lajos igazgató társaságában találkoztunk dr. A. De Vajda olasz, Wolfram Achnich német és Vand der Meer holland szakemberekkel. Dr. A. De Vajda, — aki jól beszél magyarul — a vegyesbizottság munkájáról adott felvilágosítást: — A kölcsönös együttműködés mindkettőnk számára hasznos. Elhozzuk Magyar- országra a tapasztalatainkat, ugyanakkor mi is tanulunk a magyar szakemberektől. A jövőben az ismeretek kicserélését kívánjuk továbbfejleszteni : egy szeminárium szervezésén munkálkodunk, melyet Szarvason szeretnénk megtartani, hiszen a FAO feladata a tapasztalatszerzésen kívül az oktatás is. — ön szerint hazánk viszonyai, a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei milyen feltételeket biztosítanak a mezőgazdasági további fejlődésének? — A nagyüzemek előnyös voltát Európa-szerte felismerték. •' A nagy összefüggő területeken való gazdálkodás gazdaságosabb és könnyebb mint a kistermelők parcelláin. Ügy tapasztaljuk, hogy a szövetkezetek vezetésében egyre több a jól képzett mezőgazdasági szakember. Az iskolázott emberek közreműködése a jövőben még kedvezőbben fogja éreztetni hatását. — A kiskörei építkezés nagyságrendjével milyen helyet foglal el nemzetközi viszonylatban? — Egy háromszázezer hektárnyi területet öntöző vízmű építése a világ bármely országában nagy programnak számítana. Nemzetközi szempontból is monumentális vállalkozás a Tisza II. Az adottságok szerencsések, viszonylag kis műtárgy beépítésével tudnak nagy területet öntözni. Így az építkezés nem drága, a befektetés rövid idő alatt kifizetődik majd. Franciaországban épül a „testvér-vízmű' Hegedűs Lajos, nemrég tért haza a FAO által szervezett egy hónapos 'külföldi tanulmányúiról. — Melyek voltak a legmaradandóbb benyomások az út során? — Franciaországban a Rhone alsó szakaszán épülő öntözőrendszert látogattuk meg. Ha elkészül, kétszázötvenezer hektárt öntöz majd, így nagysága a kiskörei vízműhöz hasnolítha- tó. A franciák már száz évvel ezelőtt foglalkoztak az építkezésének gondolatával, a megvalósításhoz azonban csak 1955-ben kezdtek hozzá. Az öntözőmű, az öntözésen túl ipari- és kommunális vízellátást is biztosít — miként az a Tisza II. programjában is megtalálható. — A magántulajdonban lévő gazdaságok tulajdonosai milyen részt vállalnak a vízmű építéséből? — Amikor az öntözőtelepet kiépítik, még nem lép be minden termelő a társulásba. Általában a gazdák 50—60 százaléka vállalja kezdetben az anyagi hozzájárulást. Ennek ellenére kiépítik a teljes öntözőrendszert. Ezt az állam előlegezi, mivel a későbbiek folyamán egyre többen veszik majd igénybe a vizet. — Minden évben új szerződést köt a társulat az öntözővíz ellátására. Aki hosz- szabb időre aláír, olcsóbban kapja az öntözővizet. Minden birtdkhatárnál mérni tudják a vízfelhasználást. Nálunk ezelőtt általában katasztrális hold után kellett fizetni a vízdíjat, a jövőben mi is a felhasznált köbméter után számolunk. Állami támogatás, állami irányítás — Mit tudnak a közeljövőben hasznosítani a látottakból? — Két dologban nekünk is rövid időn belül előbbre kell lépnünk. Az egyik és legfontosabb feladat: az öntözést a növény biológiai oldaláról kell vizsgálnunk. Olyan rendszert kell kiépíteni, amely minden időben kellő mennyiségű vizet tud biztosítani a növény fejlődéséhez. Csak így lehet hatéIntézkedések a vasút korszerűsítésére 300 millió forint szociális létesítményekre A negyedik ötéves tervben csaknem 30 milliárd forintot fordítanak a vasút fejlesztésére, s ezen belül az állomások korszerűsítésére, a járműpark bővítésére, diese- lesítésére, villamosítására és szociális létesítményekre. A IV. ötéves tervidőszakban befejeződik Veszprém- külső vasúti csomópont rekonstrukciója. A munka jó ütemben halad. Eddig 180 ezer köbméter földet mozgattak meg, s ennek során csaknem végig elkészült az a vasúti töltés, amely Veszp- rém-külsőtől Székesfehérvár irányába 2400 méter hosszúságban épül. A hidászok felépítettek egy vasbeton vasúti hidat, amely alatt a közút halad át. Az állomáson jelenleg négy új vágány épül, s ha elkészülnek, megkezdik a régi vágányok felújítását. A tervek szerint a jövő évben megindul a forgalom az új yágányokon, s következhet a csomópont többi létesítményének építése. Folytatódik a székesfehérvári MÁV Járműjavító korszerűsítése is. A tervek szerint a következő 5 év alatt a rekonstrukciós munkák értéke eléri a 65 millió forintot. Tavaly kezdték meg a kocsigyártó csarnok építését, amelyben két párhuzamos kocsigyártó ciklust alakítanak ki s fölöttük szintén párhuzamos pályán négy húsz tonnás daru mentesíti a dolgozókat a nehéz fizikai munkától. Közel 300 millió forintot fordít a MÁV 1975-ig új szociális létesítményekre. Ennek keretében 1971-ben 8 szintes épület alapozását kezdik meg, melyben helyet kap egy 500 fős öltözőmosdó, orvosi rendelő, 100 fős munkásszállás, 19 egy és kétágyas vendégszoba, oktatótermek és egy 160 személyt befogadó kultúrterem. kony és gazdaságos az öntözés. — A másik megszívlelendő tapasztalat: amilyen mértékben adja a francia állam a támogatást, az öntözőrendszer kiépítéséhez, olyan mértékben bele is szól a termesztésbe a jól kiépített szaktanácsadó hálózatán keresztül. Rendszeresen havi folyóiratokat bocsátanak a termelők rendelkezésére, körlevélben intelmekkel, jótanácsokkal segítik az öntözővíz hatékony felhasználását — Melyek voltak az olasz- országi tapasztalatok? — Bolzano környékén néhány kisebb öntözőművet néztünk meg. Ami újszerű volt az, hogy az öntözés elsőrendű feladata nem a vízpótlás. Az öntözővíz segít a fagyvédelemben, de a vízzel együtt adagolják a tápanyagot a talajba. Áz iskola az életben is segít Más irányú tapasztalatokról is hallhatnánk? — Jártunk egy szakmunkásképző iskolában, ahol 16—20 éves fiatalemberek ismerkednek két éves kurzuson, önköltséges alapon a mezőgazdasági ismeretekkel. A végzett hallgatók visszatérnek szüleik gazdaságába, ám a kapcsolatuk az intézettel nem szakad meg, számos hasznos tanácsot kapnak a későbbiek során is. — Végezetül elmondhatom, hogy szégyenkezni nincs okunk, a közös gazdálkodás előnyéből eredően nagyobb léptékekben gondolkodunk, mint a franciák, vagy olaszok. Az együttműködés itthon a tudományágak között jobb. Ezen a téren a kapitalista országokban a sok kistermelő sok-sok problémát jelent. — PALÁGYI — Bemutatjuk az új megyei művelődési házat Az új művelődési ház távlati képének rajza Több évi előkészítő és szervező munka eredményeként — mint az országban sok helyütt — Szolnokon is megkezdődött az új város- központ kialakítása. Ennek egyik reprezentatív része, a kulturális központ lesz. A negyedik ötéves terv időszakában felépül a kulturális centrum első létesítménye, az új megyei művelődési ház. Szükségessé teszi ezt a város rendkívül intenzív fejlődése, Szolnok tájcentrum jellegének mind fokozottabb érvényesülése, a lakosság kulturális igényeinek növekedése. A közelmúltban elkészült az új megyei művelődési ház vázlatterve. Aszerint az új intézményben lesz egy 840 személyt befogadó nagyterem (színházterem), egy 200 személyes előadóterem, 3 klub- helyiség, 1 játékterem, 22 szakköri helyiség, 2 műhely, 1 kiállítási csarnok. És rendelkezni fog az épület tetőterasszal, sportszertárral, vetítőfülkével, irodahelyiségekkel. A nagyterem például irodalmi estek, hangversenyek, nagygyűlések és sportrendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas lesz. A már felsorolt helyiségek lehetővé teszik képző- és iparművészeti, népművészeti településfejlesztési, egészség- ügyi, valamint a különböző üzemek, vállalatok termelési eredményeit bemutató kiállítások, árubemutatók megrendezését. Lehetőség lesz a különböző szakkörök — például műszaki, technikai, modellező, barkácsoló, kémiai, biológiai, művészeti, irodalmi stb. — korszerű körülmények közötti működtetésére. Helyet kaphatnak a leendő új intézményben a bélyeggyűjtők, a sakkozók, a zenekedvelők, a színház- és múzeumbarátok, az amatőrfilmesek. Az eddiginél tágabb lehetőség nyílik majd — s reméljük azzal élnek is az új művelődési ház vezetői — a különböző idegennyelvi, rádió és tv-szerelő, balett, társastánc, stilisztikai és beszédtechnikai tanfolyamok, vagy éppen a felnőtt oktatásban résztvevők segítését szolgáló foglalkozások megszervezésére. És kibontakozhat a klubmozgalom is: lesz hely arra, ahol találkozhatnak a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági szakemberek, a szocialista brigádok és így tovább. Mindezt összegezve felnőtt- tek és fiatalok egyaránt hasznosan, jól tölthetik el szabadidejüket majd a megyeszékhely új kulturális létesítményében. Az épület terveit a LAKÓTERV készíti. A program és a kiviteli terv előreláthatólag 1971 végére készül el. Az építkezés pedig 1972-ben kezdődik és 1975-ben fejeződik be, ha a szükséges pénzügyi fedezet meglesz. Az előzetes tervek szerin! ugyanis az új művelődési ház teljes építési költsége mintegy 65 millió forint. Ebből az összegből eddig 40 millió áll rendelkezésre. A közös összefogás szép példáját bizonyítják a következők: a Szolnok megyei tanács 29 millió forintot biztosított a művelődési ház építéséhez. A két olajipari vállalat a negyedik ötéves terv első éveiben 6 millió forintot ad. A KPM — tekintettel arra, hogy Szolnokon nagyon sok a vasúti dolgozó, a város a vasúti átmenő forgalom egyik centruma — 5 millió forintot biztosít az építkezéshez. Jelenleg a KISZ KB-val folynak tárgyalások, s előreláthatólag az ifjúsági szövetség is mintegy 4—5 millió forinttal segíti az építkezést. Reméljük, a hiányzó 20 millió forintot, amely az építkezéshez még szükséges, a megyeszékhely többi vállalata magára vállalja. A kulturcentrum építésének első ütemében létesül a megyei művelődési ház, mely az SZTK rendelőintézet állomás felőli oldalán, a Hősök tere, a Beloiannisz, az Ady Endre, a Fürst Sándor utcák által határolt területen épül fel. Szomszédságában létesül majd az ötödik ötéves tervben az új megyei könyvtár és egy korszerű filmszínház. V. V. Szabó László — Sólyom József: A kikötő elpusztul: 7.55-kor 16. Az akció befejeződött Felszínre kerültek olyan korábbi vélemények is, — amelyek szerint Japánban lehetetlen megfelelő ügynök- hálózat kiépítése, a kapcsolatok tartása és az irányítás. Megállapították, hogy a szétforgácsolt, minden koordinációt nélkülöző amerikai titkosszolgálat nem volt alkalmas a japán hírszerzés elleni harcra. A Pearl Harbor-i támadás után újjászervezett amerikai hírszerzés elsőrendű feladatának tartotta, hogy a korábbi mulasztásokat, hibákat gyorsan megszüntesse, és hathatós intézkedéseket tegyen a japánok ellen. Eredményeket mindenekelőtt a technikai eszközök szélesebb körű felhasználásával igyekeztek elérni. Ennek tulajdonítható, hogy tevékenységük 1943-ra már sikerrel járt. 1943 áprilisában az USA tengerészeti hírszerző központja lehallgatott egy szigorúan bizalmas japán rádióadást, amelyet a japán tengerészeti főparancsnokság küldött a Csendes-óceán déli térségében állomásozó katonai erőkhöz. A lehallgatott anyag megfejtése után megállapították, hogy Yamamoto admirális, a Pearl Harbor-i orvtámadás szervezője repülőgéppel ellenőrző körútra indult. A rádióadás utasította a japán flotta különböző egységeit, hogy készüljenek fel Yamamoto fogadtatására. A rádióadás Yamamoto tervezett útvonalának pontos menetrendjét is tartalmazta. A likvidálás terve A megfejtett anyagot, valamint az arra épülő akciótervet az USA haditengerészeti államtitkára kapta meg, aki az USA elnökével hagyatta jóvá Yamamoto admirális likvidálását. A végrehajtást a Csendesóceán déli térségében állomásozó amerikai haditengerészeti egységekre bízták. A szigorúan titkos parancs utasította az illetékeseket, hogy Yamamoto gépét — veszteségre való tekintet nélkül — szét kell rombolni, az akció befejezése után a harcot be kell fejezni és minden más konfliktust elkerülve vissza kell térni a kiindulási bázisra. A parancs a legteljesebb titoktartást követelte az akció előtt és az akció után is. 1943. április 17-én az egyik csendes-óceáni amerikai repülő- és haditengerészeti bázison megkezdődött az akció végrehajtásának pontos kidolgozása. A titkosszolgálat először is megfelelő katonai vezetőket választott ki az akció lebonyolítására. A kiválasztott két tiszt, John W. Mitchéll és Thomas J. Laphier őrnagyok részletesen megbeszélték az akció menetét a titkosszolgálat tisztjeivel. Két tervet készítettek. Az első terv szerint a kahilli kikötőben hajtják végre a támadást, mivel feltételezték, hogy Yamamoto admirális tengeralattjáró-va- dászhajón fog utazni. A két repülőtiszt javaslatára ezt a tervet elvetették, mivel a levegőből nehéz kiválasztani a kívánt hajót a kikötőben horgonyzó sok hajó közül. A második tervet fogadták el, amely szerint Yamamotot repülőútja alatt teszik ártalmatlanná. A megfejtett utasítás alapján másodpercnyi pontossággal ismerték indulási és érkezési helyeit, útvonalát. Tudták azt is, hogy Kahillibe két Mitsubisi bombázóval és hat kísérő vadászgéppel érkezik. Törzse ugyancsak vele repül. A támadás helyéül a Kahillitől 35 mérföldnyere eső területet választották, amely 11 perc repülésnyi időre esett attól a repülőtértől, ahol — a terv szerint — Yamamoto gépe leszállni kíván. A csalétek és a visszavágás A feladat végrehajtására két vadászrepülő-századot jelöltek ki. Az egyik század csalétekként szolgált azzal a céllal, hogy magára vonja a Yamamotót kísérő vadászokat, a másik század célja pedig az admirálist szállító gép megsemmisítése volt. Ezt követően kiválasztották az akcióban részt vevő legénységet és gépeket, majd április 18-án elindultak a harci feladat végrehajtására, A két vadászszázad egész idő alatt megtartotta a szigorú rádiózási tilalmat, annak érdekében, hogy a japánok fel ne fedhessék köteléküket, és nagy kerülővel repültek a megadott cél felé. Az előre meghatározott időpontok szerint találkoztak a Yamamotót és kíséretét szállító repülőgépekkel. Az amerikaiak első vadászszázada magasan renül- ve magára vonta a japán vadászok figyelmét. A japán vadászok védelem nélkül hagyták a bombázókat és az amerikai vadászgépek megtámadására indultak. — Ezt kihasználva a második amerikai vadászszázad megtámadta a Yamamotót és törzskarát szállító két bombázót, és mind a kettőt megsemmisítette; ezzel megszületett az első visszavágás a Pearl Harbor-i orvtámadásért. A japán titkosszolgálat alapos vizsgálatot tartott a történtek után, azonban a szigorú amerikai hírzárlat miatt nem talált megfelelő magyarázatot. Nem tudtak arról, hogy rejtjelző gépeik titkát és rejtjelkulcsaikat az amerikai titkosszolgálat már régen megfejtette, A vizsgálatot azzal a végkövetkeztetéssel zárták, hogy Yamamoto admirális halála véletlen volt; az amerikaiak kis vadra vadásztak — és nagyot találtak. E magyarázat volt az oka annak is, hogy később sem vezettek be előzetes ellenőrző intézkedéseket. Yamamoto admirális likvidálásának tényét a második világháború befejezése után hivatalosan is bejelentették. Első ízben Chester W. Ni- mitz, az USA csendes-óceáni flottájának volt főparancsnoka, és Hanson W. Baldwin, a New York Times volt katonai szakértője nyilatkozott erről egy sajtókonferen-j cián. (V é g e)
