Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

1970. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Hím fi s év után Szandaszollűs felzárkózott a korszerű nagyüzemek sorába Santa János, Szalőki Józsefné, Szalóki József, Kardos Sándor alapító tagok, Tóth La­jos parttitkár, Nagy Lajos elnök. A felszabadulást követően 1345 elején á szolnoki szőlőn — Szandaszöllősön — is mun­kához látott a földosztó bi­zottság. Az akkori Gei ger­léié uradalom ötezer kát. hold földjét 160 család között osz­totta szét Az újgazdák iga és felszerelés nélkül nehezen boldogultak. Egyetlen kiveze­tő út volt számukra a szövet­kezet megalakítása. Am ettől a gondolattól — a különféle reakciós híresztelések hatásá­ra — sokan idegenkedtek A kommunisták szava azonban hatásosabbnak bizonyult Végül 1950. augusztus 20-án tizenhét ember összefogásával 272 holdon megalakult a Vö­rösmező Termelőszövetkezet Tagjai a felszabadulást meg­előzően napszámosok, kubi­kusok és cselédek voltak, Ke­A Vörösmező Tsz hatására 1951 februárjában Nagy Sán­dor néven Oszandán a volt Geiger-féle uradalom közpon­ti majorjában egyes típusú tszcs alakult Tagjai eleinte egyenként, később mind na­gyobb számban kérték felvé­telüket a Vörösmezőbe. Vé­gül 1954. október 20-án a termelőcsoport egészen beoL- vadt a Vörösmező Tsz-be. Nehéz körülmények között dolgoztak akkor. Sok föld ju­tott egy emberre. Gyakran kora hajnaltól késő éjszakáig az egész tagság kinn volt a búzatáblán aratni. Néha az éjszakát is kinn töltötték, mert reggel korán kellett kez­deni a munkát és a pár órá­ért nem volt érdemes haza- íáradni. A szövetkezet tagjai ki tar­korszerű gépeket, gépsorokat vásárolt A pénzügyi nehéz­ségek ellenire nagy gondot fordított a talajerő visszapót­lására. Tavaly holdanként át­lagosan 3,5 mázsa vegyes mű­trágyát használtak fel. Meg­szervezték a növérgrvédelmet és tovább fejlesztettek a vegy­szeres gyomirtást. Mindezek eredményeként 1969-ben a szövetkezet életé­ben a legmagasabb termés­eredményt érték el. Így ke­nyérgabonából 24,37, takar­mánygabonából 16, kukoricá­ból 30,3, lucernából 30, tava­szi árpából 16, cukorrépából 244,6, napraforgóból 7,9, olaj­lenből 9,5 mázsás holdanként! • átlagtermést értek eL Jelentősen fejlődött az ál­lattenyésztés is. A gazdaság az előző évihez képest 100 kát. hold mezőgazdasági te­rületre jelentősen növelte áruértékesí tését: 1968 1969 búzából 194 q 692 q húsból 77.6 q 90.4 q tejből 58,3 hl 65,3 hl A költségszint 70,6 százalék A Vörösmező Tsz termelési értéké az alábbiak szerint ala­kult: Halmozott termelési érték 1968 1969 22 834 000 Ft 32 685 000 Ft Két hatszáz férőhelyes sertéshizlalda épült a múlt évben. serves munkával keresték meg a maguk és családjuk számára a szűkös kenyeret Az alapítók közül négyen Jelenleg is tagjai a szövetke­zetnek és idős korukhoz, ere­jükhöz képest most is részt- vesznek a közös munkában, így például Samu János, Kardos Sándor, Szalóki Jó­zsef és Szalóki, Józsefné. A termelőszövetkezet büszke alapítótagjaira, mert elsők voltak, akik felismerték Szan­daszöllősön az összefogásban levő erőt. Emléküket megőr­zik. A közös gazdaság ez év augusztus 20-án ünnepelte megalakulásának huszadik évfordulóját A szövetkezet tagjai közül öten Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója, ketten a miniszter elismerő okleve­lét kapták jutalmul. A négy alapítótag ezer—ezer forint jutalmat kapott Negyvenki­lenc személynek adományoz­tak törzsgárda jelvényt a két heti jövedelemnek megfelelő pénzjutalommal együtt tottak a közös mellett. Az 1956-os ellenforradalom ide­je alatt is kiálltak A kom­munisták kezdeményezésére éjszaka is karóval, vasvillá­val őrködtek a szövetkezet vagyonára. A szövetkezet tag­létszáma, földterülete fokoza­tosan növekedett 1958 végén már száznegyven tagja volt, s 870 holdon gazdálkodott Szandaszöllős 1959 március 1- re termelőszövetkezeti község lett Tenyőszigeten Aranyka­lász néven új szövetkezet alakult A két szövetkezet nem so­káig gazdálkodott külön-kü- lön. 1962. február 17-én egyesültek. A megnövekedett Vörösmező Tsz-nek három­százhatvanegy tagja, s 4195 kát hold földje lett Az új tagok szemlélete azonban ne­hezen változott A két szövet­kezet tagjai sem értették meg egymást. S nem mentek egy­más területére dolgozni. Ráfordítás összesen 20 799 000 Ft 23 072 000 Ft Munkadíj 5 341 000 Ft 5 718 000 Ft Költségszint százalék 91,1 70,6 Szövetkezeti eredmény 3 289 000 Ft 10 809 000 Ft Szövetkezeti bruttó jöve­Az utóbbi években a fejlesz­tés összege 8,7 millió forint volt. Többek között kétszer harminc férőhelyes központi fűtéses. infralámpás fiaztatót, kétszer hatszáz férőhelyes hiz­laldát, hatvan vagónos mag­tárat, a húsz erőgép részére megfelelő garázst építettek. Ezenkívül hat hideglevegős szénaszárítót vásároltak. A tsz-ben betonozott bekötőút, benzin és gázolajkút létesült. A szövetkezet korszerű erő- és munkagépeket, felszerelé­seket vásárolt, illetve korsze­rűsítette azokat. Speciális ta­lajművelő, vető, és növény­ápoló gépsorokat és rakodó emelő berendezéseket vásá­rolt, hogy tagjai munkáját könnyebbé tegye. A központi majorba felszerelték a tele­font és az idén villamosítot­ták a juhászati telepet E be­ruházások révén a tsz felzár­kózott a modern nagyüzemi gazdaságok sorába. A beruhá­zások, gépek, felszerelések és berendezések jelentősen ki­szaktanácsadási szerződést kötött a Növényvédelmi Ku­tatóintézettel. Ennek eredmé­nyeként a kukoricából, nap­raforgóból nyolcszor egyhek- taros kísérletet vezettek be a különböző vegyszerek kon- bínáeiójával. A kísérletek igen jó eredményeket hoz­tak. A tapasztalatátadás cél­jából a tsz területi szövetség és a szövetkezet meghívta a tájterület tsz-eit, állami gaz­daságait a nyár folyamán ta­pasztalatcsere. Ugyancsak a Növényvédel­mi Kutatóintézet közreműkö­désével 100 kát hold kukori­ca vegyszeres gyomirtásával kísérleteztek. E nagyüzemi kísérlet kiváló eredményeket hozott. A tábla a sok eső el­lenére sem gyomosodott ki. A szövetkezet szaktanács- adási szerződést kötött a Phylaxia Intézet kutatási cso­portjával az állategészség­ügyre és a takarmányozási receptórák összeállítására. Ennek eredményeként az idén 3.5—3.6 kilogramm abrakta­karmányból állítanak elő 1 kiló sertéshúst Ez kiváló eredménynek számit, hisz a megye közös gazdaságaiban átlagosan 4.8 kilogramm ab­rakból állítanak elő egy ki­ló sertéshúst A jó eredmény elérését a jő tenyésztői munka is elő­segítette. Az angol fehér hús­sertés anyákat svéd lapáj ka­nokkal keresztezik a szövet­kezetben. Ennek eredménye­ként igen jó a íialási átlag és a hízékonyság. Élénk a szocialista verseny A szövetkezet kimagasló eredményeinek eléréséhez je­lentős segítséget adtak a szak­emberek. Számuk az utóbbi években emelkedett. Jelen­leg három agrármérnök, — négy felsőfokú- és hat kö­zépfokú technikus dolgozik a szövetkezetben. A közös gaz­daságnak saját jogásza is van, aki egyúttal belső ellen­őr is, segíti az ellenőrző bi­zottság munkáját A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a szocia­lista munkaversenyre. Tava­lyi eredményei alapján há­rom brigád nyerte el a meg­tisztelő szocialista címet Az idén hét brigád nevezett be ennek elnyerésére. A szocia­lista brigádokon kívül egyé­Bárom éven át mérleghiány A tsz közös vagyona 1962- ben 15 millió forint, tiszta va­gyona 5 millió forint, a hal­mozott termelési értéke mind­össze 11 millió forint volt. A tagjövedelem is alacsony szinten mozgott Elakadt a termelőszövetkezet szekere. Három éven át mérleghiányos volt. A kommunisták kezdemé­nyezésére segítséget kértek a felsőbb szervektől. 1964-ben így választották meg Lajkó Lászlót, a szolnoki járási ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lyának főagronómusát elnök­ké. Vele együtt több szak­ember került a szövetkezetbe, akik szívügyüknek tekintet­ték a közös gazdaság megerő­sítését A gazdaság fokozato­san megszilárdult. Az elért eredmények elismerését fá­radságos, lelkiismeretes mun­kájáért Lajkó eivtársat a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntették ki. Az elnök sokáig betegeske­dett. Ezért javaslatára a szö­vetkezet közgyűlése úgy hatá­rozott, hogy elnökhelyettessé hívja meg Nagy Lajost a Zagyvarékasi Béke Tsz főagro­nómusát Lajkó elvtárs el­hunyta után Nagy Lajos elv­társat választotta meg a ter­melőszövetkezet elnökévé. delem és felosztható ered­mény 8 630 000 Ft 16 527 000 Ft Ezek az eredmények önma­gukért beszélnek. A sikeres zárszámadáskor a szövetkezet vezetői és tagjai a holnapra is gondoltak 1968-ban csak 64 ezer forintjuk volt a biz­tonsági alapra. Tavaly már 4 millió 560 ezer forintot tarta­lékoltak A szövetkezet közös vagyona az előző évhez vi­szonyítva 5,4 millió, tiszta va­gyona pedig 7,4 millió forint­tal emelkedett. A tiszta va­gyon összege 1969 végén 28 millió 578 ezer forint volt. A költségszint alakulásában a Vörösmező Tsz a megye leg­jobb gazdaságai közé került A szövetkezetben nagy gon­dot fordítottak a fejlesztésre. ■ni és csoportos versenyeket is szerveztek, melyekbe száz- harminchatan neveztek be. Szocialista verseny alakulá­sát negyedévenként értékeli a tsz versenybizottsága és az eredményekről a híradóján ég a falitáblákon tájékoztatja a közös gazdaság tagjait. Hagyománnyá vált a tsz- ek közötti országos verseny­be való benevezés is. A ta­valyi eredmények alapján a 4500 kát. hold alatti terüle­tű gazdaságok között a Vö­rösmező Tsz második helye­zést ért eL Ezzel elnyerte a megyei szervek elismerő ok­levelét A tsz eredményeihez jelen­tős segítséget adott a párt- szervezet Az ötventagú párt- szervezetet Tóth Lajos titkár irányítja. A kommunisták nagy figyelmet fordítanak a közös tulajdon gyarapítására, a szövetkezeti tagság egysé­gének megszilárdítására, szo­cialista tudatának fejleszté­sére és az elosztási viszonyok helyes kialakítására. A pártszervezet vezetősé­ge fontos feladatának tartja a párt- és a gazdasági veze­tés közötti jó kapcsolat ki­alakítását A gazdaságveze­tők is nagy gondot fordíta­nak erre Minden fontos kérdésben kikérik a pártszer­vezet véleményét és segítsé­get kérnek egy-egy feladat megoldásához. A gazdaság­vezetők készséggel tesznek eleget a pártszervezet kérésé­nek: segítenek a szövetkezeti tagok tájékoztatásában. Fejlesztési koncepciók A megerősödés útján A tudomány és a gyakorlat kapcsolata A termelőszövetkezetben korábban 50:50 százalékos volt a tagok, illetve az alkal­mazottak aránya. Az utóbbiak mindig megkapták tervezett bérüket, függetlenül a gazdál­kodás eredményességétől. Ez ellentéteket váltott ki a ta­gok között. Ezért a pártveze­tőség és a gazdaságvezetőség kezdeményezésére javaslatot hoztak; az alkalmazottak is tépjenek be a szövetkezetbe. Méhanyán, akik nem fogadták el. meg kellett válniuk a szö­vetkezettől. Jelenleg csak há­rom alkalmazottja van a tsz- nek A Vőrösmező Tsz évről év­re erősödött. A munkafegye­lem megszilárdult. Közvetlen kapcsolat alakult ki a szövet­kezet vezetői és tagjai között A vezetőség soha nem ígért olyat, arait ne tudna teljesí­teni. Ezért tekintélyt vívott ki magának A közös gazdaság tavaly rendkívül jó eredményt ért el a növénytermesztésben. A tájkörzetnek megfelelő neme­sített vetűraagvakat szerzett be. A talaj előkészítési vetési és növényápolásí munkákhoz A Vőrösmező Tsz-ben nagy gondot fordítanak a gépesí­tésre. A különböző erő- és munkagépek, berendezések főjavítását a szövetkezet sa­ját, korszerűen felszerelt mű­helyében végzi. A gazdaság­ban 100 százalékig gépesítet­ték a gabonafélék, a lucerna, , az olajlen ess a napraforgó művelését, betakarítását Megkezdték, jövőre teljes egészében gépesítik a kukori­catermelés művelését, és beta­karítását Egyidejűleg hozzá­fognak a cukorrépa termelés gépesítéséhez. A növénytermelés gépesí­téséhez szükséges a vegysze­res gyomirtás is. Erre a tsz A magtár a szinekkeL Az idei ár- és belvíz rend­kívül sok kárt tett a Vörös­mező Tsz-ben. A közös gaz­daság szántóterületének 24 százalékát emiatt nem tud­ta hasznosítani. Ennek elle­nére év végén eléri a terve­zett gazdasági eredményt Mi vél magyarázható ez? Az állattenyésztés korábban hát­térbe szorult Szandaszöllő­sön. Hiányoztak hozzá a megfelelő épületek és ke­vés volt a takarmány. Azelőtt 400—500 mázsa sertéshúst értékesítettek évente. Az idén 1300—1400 mázsát adnak, el. A jövő évi terv 2400—2500 mázsa hízott­sertés előállítása. A korábbi 150—200 hízó­marha helyett az idén 500— 520 marhát értékesítenek a szövetkezetben, összesen — mintegy 3000 mázsa súlyban. A szarvasmarhák 90 száza­lékát exportálják a szövet­kezetből. A közös gazdaság jól fel­szerelt takarmánykeverő üzemmel rendelkezik. A szűk. séges tápokat maga állítja elő a kiegészítő koncentrá- tumok hozzáadásával. Hozzáfogtak a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztéséhez. Jö­vőre megkezdik és 1972-ben befejezik egy újabb 100 fé­rőhelyes tehénlstálló építé­sét Egyidejűleg kialakítják a negatív állományt Is, 1972- ig megvalósul a tehenészet teljes gépesítése. A tejet em­beri kéz érintése nélkül fe­jik és szállítják el a gazda­ságból. A szövetkezet célul tűzte, hogy a Növényvédelmi Kuta­tóintézet segítségével az ösz- szes szántóföldi kultúrákat vegyszeres gyomirtással, gé­pesítéssel termelik. Az így felszabaduló munkaerőt a városellátás érdekében a zöldség- gyümölcstermelés­ben hasznosítja. A szövetkezet vezetői di­csérettel emlékeznek meg a tagok szorgalmáról Tavaly tízórás munkanapokra átszá­mítva átlagosan 320—330 na­pot dolgoztak a szövetkezet tagjai. Szorgalmuk és lelki­ismeretes munkájuk eredmé­nyeként a fegyelem, a rend megszilárdult S ez jelentő­sen hozzájárult a szövetkezet jó eredményeinek eléréséhez. A szabad szombat szokássá vált az ipari üzemekben. A mezőgazdaságban ismeretlen. A Vörösmező Tsz-ben na­gyon ritka a szabad vasár­nap is. A gépesítési csoport­ban dolgozók megértették a rendkívül nehéz gazdasági év nehézségeit és zokszó nél­kül vállalják a kettős mű­szakot, éjjel — nappal fel­váltva dolgoznak. Jó munká­juk eredményeként a tsz csaknem egész területét fel­szántották és jó ütemben ha­ladnak az őszi vetési, beta­karítási munkálatok is. A tsz vezetősége a szociális juttatásokat is fejleszteni akarja. Jövőre a tagok részé­re hideg-melegvizes fürdő­ket, zuhanyozókat és étkező helyiségeket épít. Ezzel is közelebb akarnak kerülni az ipari munkások ellátási szín­vonalához. <XS hatottak a jövedelmezőségre is. Ezt az alábbi adatok is szemléltetik: Egy kh termőterületre jutó szövetkezeti bruttó jövedelem 1968 1969 2 196 Ft 4 275 FI Ezer forint átlagos állóeszköz értékre jutó halmozott terme­lési érték 487 Ft 758 Ft A tagok részesedéséből mun­kadíj 5 131 000 Ft 5 520 000 Ft Kiegészítő részesedés 2 084 000 Ft 3 031 000 Ft A tagok jövedelmének ala­kulását legjobban az egy tíz­órás munkanapra eső jövede­lem mutatja, mely a követ­kezőképpen fejlődött: 1962- ben 34 forint, 1968-ban 104 forint, 1969-ben pedig 108 fo­rint volt. A két sertésflaztató látképe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom