Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
1970. október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tanácsi tevékenység tovább fejlesztésére Hivatali pártbizottság alakult a megyei tanácsnál öszevont párttaggyűlésen választotta meg a Szolnok megyei tanács apparátusa, a megyei és a járási földhivatal, valamint az állategészségügyi felügyelőség, több mint kétszáz kommunistája a megye első hivatali pártbizottságát. A taggyűlésen — amelyen a hat alapszervezet kommunistái szinte kivétel nélkül ott voltak — részt vett Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A esúesvesetnség számadása Tóth Tiboy elvtárs, az éveken át működő csúcsvezetőség titkára üdvözölte a taggyűlés résztvevőit, majd ezt mondta; pártéletünk jelentős napja a mai. A csúcsvezetőség ez alkalommal befejezi működését és a továbbiakban hivatali pártbizottság irányítja majd nálunk a pártéletet. Ez egyik alapvető biztosítéka lesz a pártmunka magasabb színvonalra emelésének. A taggyűlés elnökének és elnökségének, a különböző bizottságoknak a megválasztása után Tóth elvtárs a csúcsvezetőségnek az alapszervezet tagjaihoz írásban eljuttatott beszámolóját szóban is kiegészítette. Képzett vezetők és beosztottak A beszámoló a hivatali alapszervezetek, a tanácsi apparátus kommunistáinak munkáját a mindennapi tennivalók, gazdasági sikereink és feladataink tükrében elemezve megállapította: Az utóbbi években az állami élet demokratizmusának továbbfejlesztése a különböző átállások, a külön feladatok megoldása általában nem okzott sem kapkodást, sem rendszertelenséget az apparátus munkájában. Egyik magyarázata ennek az, hogy az állami vezetés és a pártszervek jó együttműködéssel segítettek mindenhol és mindenkinek túljutni a nehézségeken. Biztosította az eredmények elérését az a tény is, hogy a tanács apparátusában túlnyomóan politikailag és szakmailag jól képzett, vezetőkészséggel rendelkező párttagok és pár- tonkívüliek dolgoznak. Náluk a munka nem hivatali kötelesség csupán, hanem politikai tisztánlátásból és a szocializmus eszméjével való belső azonosulásból fakadó kötelesség. Ezt követően a beszámoló a kádermunkát és az eredményes tömegpolitikai munkát elemezte. Az utóbbi témához a csúcsvezetőség a taggyűlés alkalmával szóbeli kiegészítést fűzött. — Meg kell említeni, — hangzott a kiegészítésben —, hogy az összességében helyes és igaz kép, amit apparátusunk munkájáról adhatunk, takar néhány egyedi problémát. — Joggal lehet például felemlíteni, hogy az ügyfelekkel való foglalkozás, a panaszügyek, vagy bejelentések intézése sokszor bürokratikus, nem értjemi és előfordul, hogy nem igazságos, Egyes előadók esetenként nem az érdemi ügyintézést tartják szem előtt, hanem az akták elintézésének „szabályosságát”, némely esetben még azt sem. — Az önzés megtalálható néhány dolgozónk magatartásában is. Néhányan a munkaelosztás közben csak önmagukkal törődnek. A munkacsúcsok idején sem osztják el egyenletesen a feladatokat. Az ügyrendi feladatok elhatároltságára hivatkozva olykor a hivatal- vezetők, vagy csoportvezetők sem teszik meg á megfelelő intézkedéseket. Van olyan megállapításunk is, hogy egyes dolgozóink a közösség vagyonát sem becsülik kellőképpen. — Szóltunk a beszámolóban a munkahelyek és a pártélet légköréről — tolmácsolta tovább Tóth elvtárs a csúcsvezetőség véleményét. — A pártéletben elsősorban a tagok aktivitásában van javítani való. Az a meglátásunk, hogy a tagok nem élnek mindenkor kellően észrevételezési jogaikkal, nem mondják el véleményüket, inkább magukba folytják. Több párttagunknál tapasztalható a közömbösség, akkor is, ha pártmunkáról van szó. A munka átfogó elemzése Után az alapszervezetek szeptemberi tevékenységét értékelte a beszámoló és számot adott arról is, hogy most aktívan vettek részt az alapszervezetek kommunistái a kongresszusi irányelvek, valamint a szervezeti szabályzat módosításának megvitatásában, kiegészítésében. A vita és a választás A szóbeli beszámoló elhangzása után sokan felszólaltak. Legtöbben a közösségi szellem további javítása, a társadalmi politikai közéletben való bekapcsolódás, a tanácsi munka fejlesztésének, szükségességével foglalkoztak. A hivatali vezetők és a pártszervek jó, elvtársi együttműködésének lehetőségeit is elemezték. Ehhez adott útmutatásokat felszólalásában Váczi Sándor elvtárs is. Sokan a beszámolóval egyetértésben méltatták a tanácsi szervek két évtizedes tevékenységét is. A vita összefoglalása, az irányelvekre vonatkozó állásfoglalás után, a jelölő- bizottság beterjesztette javaslatát a harmincegy tagú hivatali pártbizottság megválasztására. A pártbizottság pedig megválasztotta függetlenített titkáraként Kocsis Gyulát, valamint a kilenc tagú párt-végrehajtóbizottságot. B. E. Sok a károsult — kevés a kölcsönigénylés Az ár- és belvízkárok helyreállításához felajánlott kamatmentes építési kölcsönök folyósításának jelenlegi állásáról tájékoztatta lapunk munkatársát Havasi János, az OTP Szolnok megyei igazgatóságának helyettes vezetője. — Az Országos Takarék- pénztár Főigazgatósága október 31-i véghatáridőt adott a kölcsönigények rendezésére. Számos olyan intézkedést is hoztak, amely elősegíti a kamatmentes építési- vagy helyreállítási kölcsönök gyors kifizetését. Az OTP kedvezményes akciójára azonban mindeddig csak a károsultak egy része jelentkezett Szolnok megyében. Nem tudjuk, milyen okból, de az érdekeltek közül szeptember közepéig csak igen kevesen, — mindössze hatszáznyolcvan- öten kérték a kóradatok felvételét — holott számuk jóval nagyobb. A takarékpénztár statisztikája szerint eddig 304 újjáépítési és 86 helyreállítási kérelmet nyújtottak be a fiókokhoz. A gyors ügyintézésre jellemző, hogy a szükséges okmányok beadását követően 295 újjáépítési hitelt azonnal engedélyeztek, összesen 36 millió forint értékben, A helyreállítási kölcsönigényeket is — egy kivételével — elfogadták, s a 85 károsultnak 3.1 millió forintot folyósítanak. Határidő: október 31 Októberben — folytatta az OTP megyei igazgatóhelyettese — minden károsultnak be kellene szerezni a kölcsönigényléshez szükséges iratokat. A vidéki tanácsok építési osztályai az OTP kár- adatfelvételi lapjai alapján adják ki az építési engedélyeket. Egyes helyeken problémát okozhat az, hogy a károsultak a kérelmek benyújtásakor nem tudnak még megfelelő költségvetést az iratokhoz csatolni. Itt is lehetőség van a könnyítésre. Költségvetés-tervezet nélkül Is hozzá lehet kezdeni az építéshez, s csak utólag kell benyújtani azt. Hatvan napos határidőt enged az idevonatkozó rendelkezés. Különösen kevés hiteligényt jelentettek be Karcagon. A harminckilenc érdekeltből mindössze kilenc (!) jelentkezett eddig kedvezményes kölcsönért. A Jósz- apáti-i harminckettőből tizenhatan, Túrkevén —- harmincból tizenhármán, Kisújszálláson ötvenkilencből — harmincnégyen jelentkeztek csupán. Tiszafüreden még ötvenketten, Törökszentmik- lóson harmincegyen, Kisújszálláson huszonötén. Kun- szentmúrtonból negyvenötén, Jászberényből nyolcán nem jelezték eddig igényüket. A szolnoki járás területén is ■csak a károsultak fele kérte az építési- helyreállítási hitelt. A fennálló rendelkezések értelmében, aki csak egy napot is késik a kérelem benyújtásával — már csak a hagyományos kamatos kölcsönt kaphatja. Ennek feltételei sokkal nagyobb terheket rónak az igénylőre, mint a rendkívüli helyreállítási, újjáépítési hitel. A határidő letelte után csak az építési költségek 50 százalékát hitelezhetjük, azt is már kamattal. Vidéken legfeljebb 60 ezer forintot fizethetünk ki, s ez esetben 20 ezer forintig 2 százalék, azon felül pedig 6 százalék kamatot számít fel a takarék- pénztár. Mindazok tehát, — akik nem akarnak kimaradni a kedvezményes akcióból, sürgősen szerezzék be az esetleg még hiányzó okmányokat, s juttassák el azokat a területileg illetékes OTP fiókhoz. Intézkedtünk már arról is, hogy az ezután befutó igényeket fiókjaink so- ronkívül intézzék el — fejezte be tájékoztatóját az OTP megyei igazgatóságának helyettes vezetője. F. G. A parlamentből jelentjük (Folytatás a 1. oldalról) zőgazdasági gépalkatrészek ésszerű forgalmazása érdekében is. A búza-adó kedvezmény fenntartására irányuló javaslattal azonban nem ért egyet, jelenleg az állat- tenyésztés és a hústermelés különös elősegítése van napirenden, s ennek érdekében meg kell változtatni a jövedelmezőségi, az érdekeltségi viszonyokat. Ezért szüntették meg az adókedvezményt, ami, ha a gabonatermelés helyzetét nem kizárólag az idei átmeneti nehézségek szemszögéből vizsgáljuk, mindenképpen indokolt volt. Párdi Imre válaszbeszédét nagy figyelemmel hallgatta az országgyűlés, majd Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság nevében ismertette a módosító javaslatokat. Ezután az 1971—- 75. évre szóló ötéves nép- gazdasági tervet az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. a megyei tanács tagjait a budapesti kerületi, illetőleg a helyi tanácsok tagjai titkosan választják, túlnyomórészt saját tagjaik közül. Az általános választások ezután is négy évenként lesznek, az ország- gyűlési és a helyi tanácsi választásokat azonban célszerű lenne időben egymástól elkülöníteni. A módosításokat taglalva a miniszter annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezek tovább erősítik majd hazánkban a szocialista demokráciát, mint Fock Jenő, Gáspár Sándor és Bugár Jánosné az országgyűlés szünetében. Törvényjavaslat a tanácstagok választásáról Szünet után dr. Korom Mihály, igazságügyminiszter beterjesztette az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslatot. Az államélet és a szocialista demokratizmus szempontjából vizsgálva választási rendszerünket -r- mondotta az igazságügyi miniszter — azt tapasztaljuk, hogy az jól szolgálja társadalmi céljainkat. Néhány vonatkozásban azonban lehetőségünk van e rendszer meg-' javítására, anélkül, hogy a bevált alapelveken változtatnánk. Ami a változásokat illeti, a fővárosi tanács és a megyei tanácsi választásoknál bevezetik a közvetett választások rendszerét, a képviselő- jelöltek és a tanácstagok kiválasztásában fontos szerephez jutnak a választópolgárok jelölőgyűlései; a választásokon két, vagy több jelölt is egyenlő esélyekkel indulhat. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok természetesen továbbra is a Hazafias Népfront programját képviselik, jelölésük feltétele tehát, hogy ezt a programot elfogadják. Elmondotta még a miniszter, hogy több jelölt esetén a választás alkalmával személy szerint meg kell majd jelölni, hogy a választó kire adja szavazatát, egyébként a szavazat érvénytelen. A megválasztáshoz, a szavazatok több mint 50 százalékára van Szükség, s ha ezt egyik jelölt sem nyeri el, pótválasztást írnak ki, amelyen új jelölteket is lehet állítani. A választások módosított rendszerével összefüggésben a Járási tanácsok választott képviseleti funkciója megszűnik, közigazgatási egységként azonban továbbra is szükség van a járásokra. Az említett változtatásokkal párhuzamosan lényegesen növekszik a helyi tanácsok jelentősége. A működési- és hatásköri módosításokat a készülő új tanács-törvény tartalmazza majd, a jelenlegi módosítás értelmében az a lényeges, hogy a fővárosi és fontos feltételét a szocializmus teljes feléptésének. Befejezésül Geiszbühl Mihály interpellált az építésügyi miniszterhez, a nagypaneles épületek konyháinak energia- ellátási problémáiról. A képviselő előadta, h,ogy bizonyos fajta házgyári lakásokban levő, úgynevezett belső konyhákban, a műszaki előírások szerint, nem lehet gáztűzhelyet állítani, csak villanytűzhelyet, ami a lakóknak is, a népgazdaságnak is anyagi szempontból előnytelen. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában elismerte, hogy a házgyári technológiák bevezetésekor még nem számolhattak teljes mértékben a gáz ilyen nagymértékű hazai elterjedésével. Jelenleg azonban már előkészületben van a megfelelő égésbiztosító berendezéssel ellátott gáztűzhelyek gyártása, egyszersmind intézkedés történt a házgyári tervek átdolgozására, minek folytán 1972 után már nem épülnek belsőkonyhás házgyári lakások. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a választ tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszaka ezzel végétért. (KS) Országos gyümölcsfatermesztési tanácskozás Rákóczifalván Jelentős esemény színhelye volt a rákóczifalvi Rákóczi Tsz. Ott találkoztak az ország gyümölcsfatermesztéssel foglalkozó szakemberei, tudósok kertészek. Ott voltak a gyümölcsfa értékesítéssel foglalkozó országos hatáskörű kereskedelmi szervek is. Az egésznapos tanácskozás célja — amit bemutatóval kötöttek össze — a gyümölcsfaszaporító anyag előállítás helyzete és a további feladatok megbeszélése volt. A tanácskozás színvonalát emelte, hogy azon neves külföldi szakemberek is részt- vettek. Különös jelentőséget adott a tanácskozásnak, hogy ott volt Mazarov elvtárs, a Szovjetunió Földművelésügyi Minisztériur ának kertészeti főosztályvezetője és megbeszélést folytatott a Szovjetunióba irányuló exportról. A Szovjetunió ugyanis növelni akarja gyümölcsfa exportját és hosszú lejáratú szerződés aláírására is kész. A tanácskozáson többek között résztvett Bereczki Lajos a Középtiszavidéki és Jászsági Mzőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Meg- ielorttek az orszá° termelő- szövetkezeteinek, állami gaz- da'úTi n: k. áUa ni vállalatainak képviselői, akik jelentősszerepet játszanak hazánkban a gyümölcsfa szaporítóanyag előállításában. Szőke József főkertész megnyitója után dr. Berecz- >•' T ászló. a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a termelőszövetkezeti faiskola helyzetéről, azt követően dr. Probocskai Endre, a Kertészeti Egyetem faiskola tanszékének vezető professzora tartott előadást a hazai szaporító-anyag előállítás helyzetéről. Ezt követően sokoldalú vita bontakozott ki. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy országos szinten nincs megfelelően koordinálva a gyümölcsfatermesztés és értékesítés, sok Fr7 ícm^retl^n é« bizonvtn1an- sági tényező. Nincs eléggé összhangban a termesztés és az értékesítés, nem használjuk ki megfelelően az exportban rejlő lehetőségeket, s nem ismerjük a piac igényeit. Éppen ezért a tanácskozás úgy határozott, hogy három tagú bizottságot választ — melynek ta- jai: dr. Probocskai Endre, a Kertészeti Egyetem faiskola te Tekének vezető professzora. Bene György, a Kecskeméti Állami Gazdaság főkertésze, dr. Bereczki László, a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. E bizottság feladataként határozta meg a tanácskozás, hogy a gyümölcsfa előállítás feladatairól, a nehézségekről, gondokról őszintén és tárgyilagosan tájékoztatják az illetékes országos szerveket. Félő ugyanis, hogy a faiskola szaporítóanyag előállításban meglevő hibák a jövőben hatványozottabban jelentkeznek, melyek kihatnak az ország gyümölcsfával váló ellátására. A gyümölcsfa alapanyag előállítása ugyanis több esztendőt vesz igénybe és a hiányok pótlása hosz- szű időt vesz igénybe.
