Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

1970. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 AZ OLVASÓ IFJÚSÁGÉRT Áz utóbbi évtizedben sza­porodnak azok a vizsgálatok, amelyek az olvasás és a nem olvasás okait elemzik. Ezek­nek a kutatásoknak köszönhe­tő az is, hogy néhány éve megszületett az olvasó né­pért mozgalom. A felmérések kiderítették ugyanis, hogy nem is vagyunk annyira ol­vasó nemzet, mint azt előtte hittük. Mind a mennyiséget, mind a milyenséget tekintve A szülők körében az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mennyit olvasson a gyerek. Pontosabban: meny­nyit olvashat a diák annak veszélye nélkül, hogy rová­sára menne a tanulásnak. — Nos, erre eléggé egyértelmű választ adnak az eddigi vizsgálatok, hiszen egybe­hangzóan azt állapítják meg, hoéy a rendszeresen sokat olvasók között van a leg­több jótanuló. Érdemes meg­említeni például az egyik budapesti statisztikát, amely azt: mutatja, hogy a jelesek körülbelül kétszer annyit ol­vasnak, mint az elégtelenek. Igaz, vannak a kiválók kö­zött is keveset olvasók, s a gyengék, között is könyvet falók, de ezek oly kicsi szá­zalékot képviselnek, hogy ezek inkább csak az adat­gyűjtés hitelességét bizonyít­ják; Ä statisztikáli azt is kimu­tatják, hogy nem csupán a tanulás és az olvasás között van szoros kapcsolat, hanem az olvasás és a családi könyvtár között is. A magas­fokú irodalmi érdeklődők ugygmfsá elsősorban azok kö­zül kerülnek ki, akiknek a szülei viszonylag sok könyv­vel rendelkeznek, tehát ha a szülők maguk is szeretnek olvasni. Ez pedig a példa- mutatás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Érdekes, hogy azok, a dolgo­zók középiskolájába járó bu­dapesti diákok (többségük­ben 15—20 évesek) akiknek szülei több mint 500 könyv­vel rendelkeznek, 62 száza­lékban magas irodalmi ér­deklődésűek. De az 50—100 könyves szülők gyerekeinek is csaknem 60 százaléka ma­gas és közepes szintű irodal­mi érdeklődésű. Ugyanakkor Statisztikai adatokból kide­rült,: hogy a mai négyéves gyermekek naponta fejen­ként átlag 12 000 szót ejtenek ki, s ugyanakkor több mint 900 kérdést intéznek közvet­len környezetük felnőtt tag­A 26, millió könyVet és kézira­tot őrző moszkvai Lenin könyv­tár valamennyi munkafázisát már a közeljövőben automatizál­ZF.LLERKREM-LEVES TÖLTÖTT KACSA CSOKOLÁDÉ KREM Zellerkrém-leves: 30—40 dkg zellert megtisztítunk, apró koc­kákra vágunk. 5 dkg zsiradékon megfuttatjuk és kevés vízzel pu­hára pároljuk. Szitán áttörjük, IV, liter vízben 1 dl tejföllel fel­főzzük, sózzuk, tejfölös habarás­sal Sűrítjük, A levesestálban 2 tojássárgáját 2 evőkanál tejföllel elkeverünk és a forró levest rá­öntjük. Pirított kiflikarikákkal tá­laljuk. Töltött kacsa: A megtisztított fiatal kacsa mellcsontjait eltá­volítjuk. a nyílást összevarrjuk és a következő keverékkel tölt­jük meg: a kacsa májához 25 dkg borjú. vagy. sertésmájat ve­szünk és 2 tejben áztatott, ki­facsart zsemlével, 1 héjában főtt burgonyával megdaráljuk, 5 dkg rengeteg a pótolnivaló, még­pedig az újabb adatgyűjté­sek szerint nem csupán a felnőttek, hanem a fiatalabb nemzedék, az ifjúság köré­ben is. A fiatalok olvasási fogyatékosságai pedig né­hány vonatkozásban a szü­lői ház magatartásával, a családi neveléssel függenek össze, s ezért nem érdekte­len ezekről a dolgokról is bővebben szólni. j Okosan teszik tehát a szü­lők, ha a tanulásra hivat­kozva nem tiltják el gyere­keiket az olvasástól. Beavat­kozásra csak akkor van ok, ha a tanulást teljesen olva­sással cseréli fel a gyerek — bár akkor is széleskörben kell megvizsgálni a hanyat­lás okait, mert egyáltalán nem biztos, hogy csak az ol­vasás vonja el a gyerek fi­gyelmét az iskolai kötelessé­gektől. Sőt, az esetek többségében éppenséggel ösztönözni kell a szülőknek az olvasást, — mert a könyvek jelentősen hozzájárulnak a gyerekek ér­zelmi életének, szépérzéké­nek, értelmi képességeinek fejlesztéséhez. S miként kész­tethetik több olvasásra őket? Elsősorban úgy, hogy ke- zükü^yébe adják a könyveket. a csupán 10 könyvvel, vagy annál kevesebbel bíró szülők gyerekei teszik ki a gyenge irodalmi érdeklődésű, keve­set olvasó fiatalok 65 szá­zalékát. A gyerekek érdeke tehát, hogy a szülők áldozzanak könyvre, mert az olvasást csak könyvekkel lehet meg­szerettetni, s* ahol ez hiány­zik, ahol nincs a diák köze­lében olvasnivaló, ott álta­lában ki sem alakul az olva­sási igény. Anélkül a könyv­tárakat sem igen látogatják. Márpedig az iskolai- és a közkönyvtárak rendkívül fontos szerepet töltenek be a fiatalok olvasóvá érlelődé- sében. A sokat és rendszere­sen olvasók között például kétszer annyian vannak a könyvtári tagok, mint a csu­pán saját erőből könyveket vásárlók. S ez magyarázható azzal is, hogy aki egyszer jaihoz. Ki tudja kielégíteni ezt a határtalan kíváncsisá­got?! — Csak a szülők — hangsúlyozzák a tudósok — s ezért a szülőknek állandó tanulással kell bővíteniük is­mereteiket. ni fogják. Az igényléstől kezdve egészen a könyv kiadásáig ezután egyáltalán nem fogja már em­beri kéz érinteni a könyveket és kéziratokat. gombát zsírban megpárolunk, ap­róra vágjuk, a májhoz keverjük, beleadunk késhegynyi pástétom- fűszert, 2 nyers tojássárgáját és felvert habját, kevés borsot, sőt és az egészet jól összekeverjük. Miután a kacsát megtöltöttük, a nyílást bevarrjuk, sütőbe tesszük, forró zsírral leöntjük és időnként locsolgatva pirosra sütjük. Pá­rolt vöröskáposztával és kifli­burgonyával tálaljuk. Adhatunk mellé kompőtot is, vagy narancs­salátát. Csokoládé krém: 4 szelet cso­koládét 4 kávéskanál tejjel meg­puhítunk. 4 tojás fehérjét nagyon kemény habbá felverünk. A meg­puhult csokoládéba először bele­keverjük a 4 tojássárgáját, az­után a felvert habot. A krémmel pezsgőspoharakat tölthetünk meg, tetejére tejszínhabot teszünk, hi­degre állítjuk és fogyasztás előtt rumos meggyel díszítjük. megszerette a könyvet, nem elégszik meg csak a sajátjá­val, de magyarázható más­sal is. Azzal például, hogy a könyvtárak ki tudják elégí­teni a legepvénibb igényeket is, a sok könyv szinte kínál­ja magát, hogy kinyissák és beleolvassanak. S ez az első lépés az olvasóvá váláshoz. Mit olvasnak? Nem mindegy persze, hogy mit olvasnak a fiatalok: — olyan könyveket-e, amelyek egész személyiségüket fej­lesztik, avagy olyanokat, — amelyek csak idejüket kö­tik le, kalandvágyukat, izga­loméhségüket elégítik ki. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy a fiatalok többsége egy­oldalúan csak a szépirodal­mat szereti. Viszonylag ke­vés tudományos és műszaki ismeretterjesztő könyvet ol­vasnak. A szépirodalmon be­lül pedig mintegy egyhar- mad részben a könnyű mű­faj — a bestsellert a lektűrt — kedvelik. Ez pedig azt bi­zonyítja, hogy a szülői, vagy kellő szakismeret hiányában a tanári befolyásolás egyál­talán nem felesleges még a középiskolás korban sem. Érdekes képet kapunk ak­kor is, ha azt vizsgáljuk, hogy kiket olvasnak újabban a fiatalok. Jókai szilárdan őrzi előkelő helyét, mintegy jelezve az ifjúság romantika iránti igényének továbbélé­sét. Az első sorokban egy évtizede a kritikai realisták — Móricz, Mikszáth, Tolsztoj — álltak még, ám mostaná­ban beékelődött közéjük a könnyű műfaj (Berkesi) és a ponyva (Rejtő Jenő) is. S ebben kétségtelenül szerepe van könyvkiadásunknak, hi­szen az utóbbi években el­szaporodtak a csupán „szó­rakoztató” könyvek, sőt a ponyvák is. Ám az iskola és a szülői ház irodalmi ízlés­formáló gyakorlatának a gyengeségeit is látni kell eb­ben a jelenségben. Az isko­láknak és a szülőknek szo­rosabban együtt kellene mű­ködniük a fiatalok olvasásá­nak jobb irányításáért. He­lyes lenne, ha ezt a témát mind az általános-, mind pe­dig a középiskolákban a szü­lői értekezletek napirendjére tűznék. Mert az olvasó ifjú­ság — tehát a fiatalok ér­telmi és érzelmi gazdagodása — nem csupán az olvasott könyvek számától, hanem milyenségétől függ. Tóth László Mézzel kezeli csigolyák Űj sebészeti eljárást dol­goztak ki a beteg, vagy meg­sérült csigolyák gyógyításá­ra, egy tbiliszi intézet mun­katársai. A sebészek nemré­giben olyan csigolyákat hasz­náltak fel műtéti átültetéshez, amelyeket előzetesen mézben konzerváltak, a méhek által összegyűjtött nektároldatban a csont hónapokon keresz­tül megőrizte fiziológiai tu­lajdonságait, és az átültetett szövet gyorsan gyógyult. Az állatkísérletek alkalmával az orvosok egy majom ágyék­csigolyáját ültették át. Az ál­lat a sikeres műtét után ép­pen olyan vidáman ficánkolt és ugrándozott, mint beteg­sége előtt. A csigolya-műtéteket meg­nehezíti a gerincvelő, a na­gyobb véredények és több életfontosságú szerv közelsé­ge. Ezért eddig csak egyes csigolyarészek pótlásával pró­bálkoztak. . A tanulmányi előrehaladás és olvasás A szülői könyvtár szerepe Mai gyermekek Automatikus kölcsönző Mit főzzünk? Őszi divatképek 1. Erősen noppos tweed­ből készült midi hosszúságú (térdet takaró) ruha, műan­tilop díszítéssel. A hozzá­tartozó shetland szövet ka­bátka a ruha anyagával szé­lesen szegett. Idősebb nők­nek ajánlott elegáns, új di- vatú öltözék. 2. Kockás, sportos szövet­ből készült nadrágkosztüm. A kétsorosán gombolt kabát V-alakú kivágásában jól ér­vényesül a magas nyakú pu­lóver. Nagy zsebek díszítik. Derékon bőrrel kombinált, bojtban végződő fonott öv­vel. A bővülő szárú nadrág széles felhajtójú. (A Divat- tervező Vállalat modelljei. Nádor Ilona felvételei.) Bask sapka horgolással Középvastagságú fonalból 3 és feles tűvel szorosszemmel horgol­juk. 1. sor: 3 láncszemből gyűrűt zárunk és 6 szorosszemet öltünk bele. 2. sor: Minden szorosszemre két szorosszem. 12 szem. 3. sor: Minden másodikra két- szorosszem és a többire egy szo­rosszem. 24. 5—17. soroknál: Minden sornál 6 szemet szaporítunk, végül 102 szemünk lesz. 18. sor: Hatszor két szemet egy­behorgolunk. 19—23. soroknál: Hatszor 2—2 sze_ met egybehorgolunk, de mindig a 18-ik sor összehorgolása felett. 24—26. sorok: Simán minden szo­rosszembe egy szorosszemet öl­tünk, azonban a méretnek meg­felelően természetesen szaporít­hatunk kevesebbre vagy fo­gyaszthatunk többet. Végül a kis fület horgoljuk meg 3 láncszemes alappal és szoros­szemmel, tetszésszerinti hosszú­sággal; ha kész, a sapka kezdé­séhez varrjuk és ezzel a kezdő kis kört is összehúzzuk. Hangzavar nagyban és kicsiben Az utóbbi időben a tudo­mány egyre komolyab­ban foglalkozik a zaj problémájával. Egyes tudósok azt állítják, hogy a zaj végzetes le­het az emberi szervezet­re nézve. önök hizonyára hallgatják az átható rock-zenét. Talán jólesik a lelkűknek, de lé­nyegében zaj és lökhajtásos repülőgépekhez, földalatti vasutakhoz és szirénákhoz hasonlóan, károsan hat a fü­lünkre. Sőt, mi több, a zaj egész testünKnek árt. Ezt ál­lítja Samuel Rosen amerikai orvos. Dr. Rosen egyike a legna­gyobb fülsebészeknek. Egész pályafutása folyamán sebészi úton gyógyította a süketsé­get és nem hivatalosan egyi­ke a legnagyobb amerikai zaj-szakértőknek. Az orvostudomány manap­ság elmélyülten tanulmá­nyozza a so; és egészség egyre nyilvánvalóbb össze­függését. Az orvosok arra a megállapításra jutottak, hogy az ember még álmában sem menekülhet a zaj kovetsez- ményeitől. Amikor a zaj hir­telen éri a fület — hangsú­lyozta Rosen doktor — „a szív gyorsabban dobog, a vér­edények összehúzódnak, a pu­pillák kitágulnak, a gyomor, a nyelőcső és a belek elgör- csösödnek”. Ezért figyelmez­tet: „Az ember elfelejtheti a zajt, de szervezete nem képes erre”. A zaj káros voltának fel­ismerése még Marcialis, a régi római Költő érdeme, aki megírta, hogy a várost „el­árasztja a kocsikerekek dü­börgése”. Nemrégiben azon­ban megállapították, hogy a zaj nemcsak az emberi fület és az ember általános nyu­galmát veszélyezteti. Dr. Rosen 10 évvel ezelőtt tette legjelentőségteljesebb felfedezését a zaj ártalmai­ról. Két finnországi idegsza­natóriumban végzett kísérle­teket abból a célból, hogy kapcsolatot találjon a zaj és a véredények megbetegedései között. Áz egyik kórház be­tegeit zsiradékokban bő élel­miszerekkel táplálták. A má­sik kórház betegei gyakorla­tilag zsírmentes élelmet kap­tak. Néhány évi megfigyelés után kiderült, hogy az utób­bi kórház betegei között ke­vesebb volt a szívártálom és ezeknek a betegeknek hallá­sa javult is. Amikor azonban az élelmezést megváltoztat­tak, mind a koszorúerekben, mind a hallásban romlás kö­vetkezett be. E megfigyeléseket egybe­vetve bizonyos németországi megfigyelésekkel, dr. Rosen megállapította, hogy a zaj, a hallószervi és szív meg­betegedések köles'! nősen összefüggnek és még a szívbetegségek egyik oka is a zaj lehet. Nemrégiben Amerikában három napos szimpóziumon tárgyalták a zaj fiziológiai következményeit. Az elnök­ségben foglalt helyét dr. Ro­sen is. A résztvevők ismer­tették néhány jelentős kuta­tás eredményeit. A Georgia állambeli Willi­am Jaber elmondotta, hogy a patkány-magzat károsodik, ha az anyát gongütés okozta zajnak teszik ki. A wisconsini Kenneth Henry tájékoztatta a szim­pózium résztvevőit fiatal egerekkel végzett kísérletei­ről. Az állatokat 30 másod­percig 100 decibel erejű zaj­nak tették ki. Kezdetben az egerek egyáltalán nem rea­gáltak, de amikor a zajt né­hány nappal később megis­mételték. 80 százalékuK gör­csöt kapott és elpusztult lég­zési zavarokban. A kaliforniai Rasmussen és Jensen doktorok arról beszéltek, hogy a zaj bizo­nyos állatoknál növelheti a vírusok iránti fogékonyságot Dr. Lester Sonntag Ohio- ból, a terhesség végső stá­diumában lévő anyákon vég­zett kísérleteket és elmon­dotta, hogy mind az anya, mind a magzat szíve gyor­sabban dobog a zaj hatásá­ra; ennek káros következmé­nyei lehetnek a még meg nem született gyermekre is. A jelek szerint mindezek a megfigyelések megegyez­nek Knutson korábbi figyel­meztetéseivel: „Ha az elkö­vetkező 30 év alatt ugyan­olyan mértékben növekszik a zaj, mint az elmúlt 30 év alatt, akkor ez halálossá vál­hat”. Éhező gyerekek Amerikában Ebédidő Svédországban. Az apa fiát, aki kedvetlenül piszgálgatja az ételt, így buzdítja; „Egyél Erik, tudod, hogy az Egyesült Államok­ban vannak gyermekek, akik semmit sem kapnak enni”. Ilyen megjegyzést sok ame­rikai gyermek hallott már — de a „szegény gyermekek, akiknek éhezniük kell”, min­dig Kínában. Inaiéban és va­lahol másutt messze voltak. Hogy Amerikában is meg­történhet ilvesmi, azt senki sem hitte el. Nem tudják megfizetni És mégis megtörténik! Vannak Amerikában gyerme­kek, akik minden reggel éhes gyomorral mennek iskolába és néhány órával később üres gyomorral hagviák el az iskolát. A múlt évben 9 millió gyermek volt, aki en­ni szeretett volna, de nem tudta megfizetni. (Az ameri­kai iskolákban egész nap fo­lyik a tanítás — s mivel a gyermekek legnagyobb része messze lakik az iskolától, az ebédet rendszerint egy kan- tinfélesésben fogvasztják el.) A nélkülözők közül csak 4 millió kapott ingyen vagv mérsékelt áron ebédet, a többi 5 millió nem. A hatóságoknak természe­tesen tudomásuk van erről. Van egy törvény, amely sze rint a szövetségi államoknak gondoskodniuk kell az éhező gyermekek étkezéséről és ezért szövetségi segélyt is kapnak. Ez a törvény 1946 óta van érvényben. Nixon el­nök pedig ez év májusában új törvényt írt alá. amely az országban minden éhező gyer­meknek naponta eev ingye­nes étkezést ígér. Ámde a törvény és végrehajtása két különböző dolog. Sok a visszaélés A magánegyesületek, akii azt a célt tűzték maguk elé hogy a szükséget szenved«1' gyermekeket védelmükbe ve­szik, a látogatások során megállapíthatták, hogy a szö­vetség törvényeit sok helyütt csak hiányosan hájtiák vég­re. Nagyon sok a visszaélés Egyes iskolákban a gyerme­keknek. akik étkezési támo­gatást kapnak, külön névtáb­lácskát kell hordaniuk amelv természetesen nemcsak az alkalmazottak előtt külön­bözteti meg őket. Oklahoma egvik iskoláiéban az indián gvermekeknek — ők azok. akik elsősorban éheznek — hosszú sorban kell az ételre várakozniuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom