Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-31 / 256. szám

I 1970. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A magyar — NDK együttműködési bizottság ülése „A lenini pá ezennel átadom" Tovább indult megyénkből a legendás jcrnrü Pénteken a Parlament épületében megkezdődött a magyar—német gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság IX. ülés­szaka. A magyar, illetve az NDK delegációt Tímár Má­tyás és Wplfgang Rauchfuss miniszterelnökhelyettesek, a bizottság két tagozatának el­nökei vezetik. Megnyitó beszédet Tímár Mátyás mondott, amelyre Wolfgang Rauchfuss vála­szolt. Kölcsönösen ismertet­ték a két ország népgazdasá­gának helyzetét, s méltatták az együttműködés fokozásá­nak jelentőségét. A beszédek elhangzása után megkezdődtek a tanács­Pénteken a tudományos akadémia dísztermében dr. Horn Artur akadémikus megnyitotta a negyedik ál­lattenyésztési tudományos napokat. A kétnapos tanács­kozáson több mint 400 tudo­mányos kutató és gyakorlati szakember vitatja meg a kis­állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. A tanácskozáson dr. Ger­gely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes elmondotta, hogy az elmúlt tíz évben több mint 50 százalékkal nőtt a baromfihús-termelés, a nagyüzemi és a háztáji gaz­daságok 43 százalékkal több tojást adtak. A baromfi ma már mindennapos élelmezési kozások. Áttekintik a leg­utóbbi ülésszak óta végzett munkát, megjavítják a ma­gyar és NDK párt- és kor­mánydelegációk 1970. janu­ári megállapodásai nyomán elért eredményeket és a to­vábbi feladatokat. Megtár­gyalják az elektrotechnikai, az elektronikai iparban, a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban és az építés­ügy területén kibontakozó együttműködést. Tárgyalnak az 1970. évi külkereskedel­mi megállapodás teljesíté­sének helyzetéről, és az 1971 —75. évi hosszúlejáratú ke­reskedelmi megállapodás elő­készületeiről. cikknek számít, amit az is bizonyít, hogy az egy főre jutó fogyasztás eléri az évi 14 kilót, a tojásfogyasztás pedig a 220 darabot. A ne­gyedik ötéves tervben a vá­góbaromfi-termelés, 25 a to­jástermelés több mint 20 szá­zalékkal nő. A következő években a broyler-csirke termelést már nem akarják fokozni, újabb telepeik építésére nincs szükség. A gazdaságoknak inkább azon kell igyekezni­ük, hogy a meglévő férőhe­lyeket jobban kihasználják. A következő években nagy szerepet szánnak a pulyka­tenyésztésnek; ezt 50—60 százalékkal akarják növelni. Súlyos üzemi balesetek a vegyiparban A vegyipari dolgozó szak- szervezetének központi veze­tősége pénteken ülést tartott. Egyebek között megtárgyalta a baleseti helyzet idei ala­kulását. A jelentés szerint a vegyiparban az idén olyan mértékben nőtt a halálos és a csonkulással járó üzemi balesetek száma, hogy nél­külözhetetlen a szakszervezet közbelépése a dolgozók éle­tének, testi épségének ered­ményesebb védelme érdeké­ben. Az idén október 1-ig, te­hát 9 hónap alatt 20 vegy­ipari dolgozó lett halálos, 29 pedig csonkulásos baleset ál­dozata. A halálos eseteknek több mint felét égés, rob­banás és mérgezés okozta, szoros összefüggésben a technológiai fegyelem meg- lazulásával, a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyásával és különböző műszaki hibákkal. Tegnap reggel Szolnok me­gyében utoljára sorakozott fel díszelgésre a lenini páncél­autó legénysége. Megyei kőr­útjuk utolsó állomásán az öcsödi általános iskola udva­rán búcsúztatták őket. Tur- jányi József, a kocsi parancs­noka, a személyzet feszes vi­gyázzállásban hallgatta dr. Karádi Béla búcsúszavait: „A kunszentmártoni járás kisdobosai, úttörői, s nagyon sok felnőtt is nagy izgalom­mal várta, hogy a történelmi nevezetességű autó ide is el­jöjjön. Akik várták érkezé­sét, tudták, hogy a forrada­lom vezére, Lenin ilyen autó­ról mondta el híres áprilisi téziseit. A lenini páncélautó olyan jelkép, amely összeköti a történelmi múltat a megva­lósult jelennel. Jelenléte olyan cselekedetekre ösztön­zi az ifjúságot, amelyek mél­tóak Lenin forradalmi örök­ségéhez. A páncélautó most tovább A tégla-ipar negyedik ötéves terve: 35 millióval öbb a tégla 1975-ben A ’ Tégla- és Cserépipari Egyesülés a negyedik ötéves tervben új gyárak építésével és a régiek korszerűsítésével bővíti a termelést. A terv­időszakban három új cse­rép-gyárat és nyolc-tíz új téglagyárat adnak át. így 1975-ben mintegy 350 millió téglával és 110 millió cse­réppel gyártanak többet, mint a harmadik ötéves terv utolsó évében. Emellett a jelenlegi 600 ezerről, 1,9 millió négyzetméterre növe­lik a burkolólap termelést. Az iparág termékeink vá­lasztékát is lényegesen bő­vítik. Törökbálinton, Békés­csabán, Bakonyszentlászlón és Bátaszéken például meg­kezdik az alagútzsalus épí- tésmódott kiegészítő homlok­panelek téglaidomainak gyártását. Mátramindszent mellett pedig évi egymillió négyzet- méter kőanyag burkolólapot gyártó üzem épül, amely egyúttal szélesíti a padlóla­pok forma és színválaszté­kát is. Állattenyésztési tudományos tanácskozás Őszi munka a jászberényi határban — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — [ Megkoszorúzták Fáy András emléktábláját A Világtakarékossági Nap alkalmából tegnap délután emlékezett meg Fáy András­ról — az első magyar taka­rékpénztár megalapítójáról — a nevét viselő többszörös szocialista brigád, mely az OTP megyei Igazgatóságánál működik. A brigád tagjait a takarékpénztár több dolgozó­ja és vezetői is elkísérték a Szántó utcai Fáy András la­kásszövetkezethez, s a B épü­let falán egy évvel ezelőtt el­helyezett Fáv emléktáblát megkoszorúzták. A MÁV vezérigazgatóság közli, hogy november 1-én, vasár­nap éjféltől a Karcag—Deb­recen közötti vonalszakaszra is kiterjesztik a személyszál­lító vonatok villamosítását. Ezzel egyidőben megválto­zik Karcag—Debrecen között a távolsági személyvonatok menetrendje. Részletes felvilágosítást az állomások adnak. 18 ezer hétvégi telek A ráckevei Duna-ág part­ján épül ki Budapest újabb üdülőhelye. A következő években 18 000 hét végi tel­ket parcelláznak a folyam két partján és szigetein, s ezzel 70—80 ezer dolgozónak nyújtanak pihenési lehetősé­get. Gondoskodnak a hét végi víkendezőkről is, számukra hét kempinget és 12 standot építenek. Az üdülők és a hor­gászok nyugalma érdekében elhatározták, hogy korlátoz­zák a Duna-ág személyhajó­forgalmát. Üj szálló Különösen erős és mély alapokra építették fel az új Helikon szállót a Balaton keszthelyi partján. A Zala folyó hordaléka és az öböl fokozottabb iszaposodása miatt Keszthelynél néhány évtized alatt csaknem száz méterrel beljebb került a part. Az új szálló is ilyen feltöltőíjiött parti szakaszra épült A szállóban 242 két­ágyas szobát, éttermet, hat­száz adagos konyhát és drink bárt rendeznek be. A tervek szerint a jövő évben fogad­ják az első vendégeket. Újjáépült Győrtelek község Az eredeti tervben megje­lölt határidő előtt tíz nappal teljesen felépült az árvízsúj­totta Szatmárban Győrtelek község. A Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat pénteken adta át a falu utol­sóként újjáépült 74 családi házát a károsultaknak. A községi művelődési ház­ban ez alkalomból rendezett ünnepségen a lakosság köszö­netét fejezte ki az építőknek a jó minőségű, gyors mun­káért. Nyomdák versenye Tizenhat éve minden esz­tendőben versenyben állnak a tankönyvkészítő nyomdák s az 1970—1971-es oktatási évre készített tankönyvek és jegyzetek előállításáért pénte­ken adta át a művelődésügyi miniszter nevében a díjakat és jutalmakat dr. Marnzali László, a Kiadói Főigazgató­ság vezetője. A Művelődés- ügyi Minisztériumban tartott eredményhirdetésen elmond­ták, hogy a mostani tanévre 16 nyomda összesen 850 féle tankönyvet készített. Összesen 4400 tonna papír felhasználá­sával. A nagy nyomdák kategó­riájában (a Tankönyvkiadónak végzett munkájáért) az Athe­naeum Nyomdát részesítették első helyezésben: 3 700 000 tankönyv készült itt. Ebben a csoportban az Egyetemi, il­letve a Zrínyi Nyomda lett a második helyezett, a harma­dik pedig a Szikra Lapnyom­da. A szakkiadók részére dol­gozó nagy nyomdák közül az első az Egyetemi, a második a Franklin és az Alföldi Nyomda lett; a közép és kis nyomdák közül pedig a Sze­gedi Nyomda lett az első, a második a Bács-Kiskun me­gyei Nyomda Vállalat, a he­lyezéseken és díjakon kívül jó munkájáért elismerő okle­velet kapott az Alföldi, a Szegedi, a Szombathelyi Nyomda. indul tőlünk, magával viszi úttörőcsapataink, KlSZ-szer- vezcteink emlékszalagjait, a lenini ügy folytatásának zá­logaként. Köszönjük, hogy az emlékezést hitelesebbé és gazdagabbá tették, maradan­dó élményt hagynak hátra.’* Az autó kigördült az isko­la udvaráról, s elindult a me­gyehatár felé a 40-es számú útra. Ott már várták a bé­kési szomszédok. Sebők Pé­ter alezredes, a Szolnok me­gyei operatív bizottság nevé­ben a következő szavakkal adta át az autót a másik me­gye képviselőinek: ..A lenini páncélautó Szol­nok megyében és a járási, vá­rosi operatív bizottságok ter­ve szerint a kitűzött felada­tot fegyelmezetten, eredmé­nyesen hajtotta végre. Jól eszme, gondolat, amely törté­hirdette, hogy nem volt még nelmileg ilyen rövid idő alatt az egész világot bejárta és meghódította volna. Engedjék meg, hogy a Szol nők megyei Operatív Bízott ság és az MHSZ megyei ve zetősége nevében átadjam a autót Békés megye kép vise lőinek, s egyben sok siker kívánjak további kőrútjához Köszönetünket fejezem ki i páncélautó parancsnokának é; személyzetének a kiváló fel­adat végrehajtásáért. A leni­ni páncélautót ezennel át­adom” Dobra János, az MHSZ Békés megyei titkára üdvö­zölte az érkezőket. Tovább indulás előtt újabb bejegyzés került a kocsi naplójába: „Elbúcsúzunk Szolnok me­gyétől. Mindenütt nagy öröm­mel, szeretettel fogadtak bennünket. Láttuk, éreztük, tapasztaltuk, hogy ahol jár­tunk a megyében, mindenütt átérezték utunk jelentőségét. Bár sokan most hallották itt először Lenin hangját, azt tapasztaltuk, tanainak, szelle­mének jó ismerői, s követői az itt élők.” Törvényerejű rendelet az egyesületekről, a szőlő és gyümölcs termesztésről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a V. V. Girinek, az Indiai Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról szóló beszámolót, valamint G. A. Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársa­ság elhunyt államfőjének temetésén részt vett küldött­ség tájékoztatóját. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott az egyesületekről, továbbá a szőlő- és gyümölcstermesz­tésről, a borgazdálkodásról, végül egyéb ügyeket tár­gyalt. A szocialista demokrácia kiszélesítésével megnőtt az állampolgárok érdeklődése az egyesületek iránt. Az erre vonatkozó korábbi jogszabá­lyok a korszerű követelmé­nyeknek már nem minden­ben feleltek meg. Nehézsége­ket okozott, hogy a törvény- erejű rendelet olyan kérdé­seket is szabályozott, ame­lyeket az időközben hatály­ba lépett polgári törvény- könyv megfelelően rendez. Az új törvényerejű rende­let az alkotmány rendelkező­nek megfelelően a dolgo­zók társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenysé­gének fejlesztése érdeké­ben biztosítja az egyesü­lési jogot. Rendelkezik az egyesület meg­alakulásáról, az egyesületi tagság és az egyesület veze­tésének feltételeiről, vala­mint az egyesületek állami felügyeletéről. Egyesület létrehozását ál­lami. társadalmi és szövet­kezeti szervek, valamint az állampolgárok kezdeményez­hetik. A törvényerejű ren­delet minden nagykorú ma­gyar állampolgár részére le­hetővé teszi, hogy az egye­sület tagja legyen. Bizonyos feltételekkel módot nyújt az egyesületi tagságra a kisko­rúaknak és a nem magyar állampolgároknak is. Egyesületi vezető csak büntetlen előéletű, feddhe­tetlen magyar állampolgár lehet. Az egyesület működésének feltétele hogy a felügyeleti szerv nyilvántartásba vegye. A törvényerejű rendelet or­szágos és helyi egyesület lét­rehozását teszi lehetővé. Az országos egyesületek és he­lyi csoportjaik felügyelő szer­ve az egyesület célja szerint illetékes miniszter, vagy or­szágos hatáskörű szerv veze­tője; a helyi egyesületek fel­ügyeletét pedig a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága gyakorolja. A felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület műkö­dését és vagyonkezelését. A törvényerejű rendelet a Belügyminisztérium felada­tává teszi annak ellenőrzé­sét, hogy egyesületi tevékenységet csak olyan szerv folytas­son, amelyet az illetékes felügyelő szerv nyilvántar­tásba vesz. A törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a tár­sadalmi szervezetekre (KISZ, szakszervezetek, stb.). A szőlő- és gyümölcster­mesztésről, valamint a bor- gazdálkodásról szóló tör­vényerejű rendelet meg­könnyíti a szőlő és gyümöl­csös telepítésének engedélye­zési eljárását. Sok vitának veszi elejét az a rendelke­zés, amely meghatározza, hogy a terület határától milyen távolságra lehet szőlőt és gyümölcsöst telepíteni. A jövőben csak a törzssző­lők és törzsgyümölcsösök, valamint a szőlő alanytele­pek kivágásához szükséges előzetes engedély. A közvet­len (direkt) termőszőlők fel­számolása céljából a rende­let megtiltja az ilyen fajták telepítését és az ezekből elő­állított borok forgalomba hozatalát. A fogyasztás cél­jára csak a szabványoknak, il­letve az előírt minőségi követelményeknek megfe­lelő mustot, bort és bor­párlatot szabad forgalom­ba hozni. Ennek értelmében a bort —• forgalomba hozatal előtt — meg kell vizsgáltatni, illet­ve minősíttetni kell. A különleges minőségi borok kategóriáiénak széle­sítése a minőség javítását szolgálja Ezekben a kategó­riákban csak olyan borokat lehet forgalomba hozni, —• amelyeket arra megfelelőnek minősítettek.;

Next

/
Oldalképek
Tartalom