Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

1970. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A párt iránti bizalom jeléül (Folytatás az 1. oldalról) érdekében a Tisza Cipőgyár 5—6, a cukorgyár 1—2, a Jászsági Állami Gazdaság 2,2. a kisújszállási Faipari Vállalat több mint 0,4. mil­lió forinttal növeli a vál­lalati eredményét, illetve az árbevételt. A Tiszamenti Vegyiművek 2,4 millió fo­rinttal csökkenti az álló­eszköz értékét és 5 százalék­kal növeli a munka termelé­kenységét. A Víz- és Csator­namű, valamint a török­szentmiklósi gépjavító válla­lat a fejlesztési alapot 5 százalékkal, 158, illetve 152 ezer forinttal, az ÉRDÉRT Vállalat egy köbméter fe­nyő-fűrészáru forgalmazásá­ra jutó munkaórát 2,16-ról 2.1-re csökkenti. A 7-es AKÖV az árvízvédelem mi­att kiesett több mint 4 millió forint bevételhiányt pótolja. A BOV törökszent­miklósi gyára versenyválla­lásának az értékét 2 millió forinttal növeli. A nemzeti jövedelem túlteljesítéséért kibontakozott munkaver­senyben vállalt kötelezett­ségek a ' megyében több mint 220 millió forint értéket képviselnek. — A szocialista brigá­dok bizonyára most is élenjártak. — Valóban így van. A kongresszusi versenyben szé­lesedett a versenymozgalom tömegbázisa, nagyobb kol­lektívák szocialista címért folyó versenye, növekedett a szocialista brigádmozgalom térhódítása. Az élelmiszer- ipari vállalatoknál 61, a kereskedelmi vállalatoknál 105, a mezőgazdasági válla- tdknál 45, a járműjavító üzemben 12, a Ganz Villa­mossági Művek szolnoki gyáránál 16, a papírgyár­ban 5 új brigád alakult. A mozgalomban résztvevők száma kétezerkétszázkilenc- veneggyel emelkedett. A me­gye gazdasági egységeiben — ktsz-ek, tsz-ek nélkül — az idén 15 százalékkal, 538 bri­gáddal, hatezerhétszáz sze­méllyel növekedett a szocia­lista címért küzdők száma, így összesen 4130 brigádban mintegy 45 600 ember vesz részt a szocialista brigád­mozgalomban. E nagyará­nyú növekedés következté­ben a bérből és fizetésből élő dolgozóknak 18—20 százalé­ka, ezen belül az ipari mun­kásoknak 35—38, továbbá a kereskedelmi vállalatoknál dolgozóknak már 50 száza­léka szocialista brigádokban van. A Hűtőgépgyár, a vízügyi igazgatóság, a Palotási Ál­lami Gazdaság, a Szocialis­ta Vállalat, a Tisza Cipő­gyár 15 műhelye, a Beton - és Vasbetonipari Müvek szolnoki gyárának 4 üzeme, a szolnoki gépjavító vállalat tószegi állomásának 5 üze­me, a Szolnoki Állami Gaz­daságnak két üzemrésze a Szocialista Üzem cím elnye­rését tűzte ki célul. E cí­mekért versenyző kollektí­vák száma hatszorosára nö­vekedett és az idén már több mint 240 egység, 12 ezer dolgozója versenyez a kitüntető cím elnyeréséért. Növekedett a szocialista szer­ződést kötő vállalatoknak, egységeknek a száma is. — Tapasztalatai szerint hogyan összegezhető a szocialista verseny poli­tikai és gazdasági jelen­tősége? — A tapasztalatok szerint a dolgozók becsülettel telje­sítik vállalásaik időarányos részét. A Tisza Cipőgyár az első negyedévben lemaradt, azóta 1,1 százalékkal túltel­jesítette a féléves gyártási programját, 0,2 százalékkal javította ' a termékek minő­ségét és az előző év hason­ló időszakához viszonyítva 5 százalékkal növelte a terme­lékenységet. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat 182 szocialista bri­gádja a kongresszusi válla­lását, — amely az algyői olaj mezők árvízokozta kiesés pótlására irányult — a bá­nyásznapig túlteljesítette. A Víz- és Csatornamű Válla­lat a dolgozók versenyválla­lásának teljesítésével 8,3 százalékkal növelte a mun­ka termelékenységét, 5,6 százalékkal csökkentette az önköltséget. Kedvező jelenség, hogy rendszeressé vált az erköl­csi-anyagi elismerés alkal­mazása. A vállalatok töre­kednek a jól végzett munka elismerésére. A vállalati propaganda munkában ja­vult a verseny nyilvánossá­ga. A megyei hírközlő szer­vek egyre rendszeresebben, színvonalasabban népszerűsí­tik az élenjáró személyeket, kollektívákat. Az elért eredmények mel­lett a kongresszusi verseny nem zökkenőmentes. Egyes vállalatoknál a megszokott kényelmességből, a hiányos előészítés miatt vontatottan tértek rá a kongresszusi verseny szervezésére. összegezve elmondhatom, hogy a X. kongresszus tisz­teletére kibontakozott me­gyei versenymozgalom a nagy eseményhez méltóan juttatja kifejezésre a dol­gozók bizalmát, tiszteletét és megbecsülését a párt iránt. Az üzemekben a Volán 7. sz. Vállalata kezdeményezésére követésre talált kongresszusi műszakokat szerveznek. A vállalatok, termelőegységek kisebb-nagyobb kollektívák a versenymozgalom sokrétű­ségével, gazdagságával vál­tozatos, a helyi adottságok­nak, lehetőségeknek legjob­ban megfelelő munkatelje­sítményekkel készülnek pár­tunk kongresszusának meg­ünneplésére. — M. L. — A TV fóruma elé A Szolnoki Rád ió- siud ó továbbítja a kérdéseket Kit ne érdekelne, hogy is fogunk élni az elkövetkező években? Mennyi pénz lesz a zsebünkben, abból mit és mennyiért tudunk vásárolni? Ez utóbbi viszont attól is függ, hogy mit teszünk le a népgazdaság asztalára? A IV. ötéves terv végrehajtása közös feladat. Mindannyiunk — vezetők és beosztottak — gondját, feladatát kívánja megbeszélni a TV holnap esti népgazdasági fóruma. A vendégek: Vályi Péter pénz­ügyminiszter Bondor József építésügyi és városiéjlesz'ési miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter. Rom­ilányi Pál. az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, és Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rektora. A szolnoki és a Szolnok környéki nézők is kérdez­hetnek a vendégektől a Szol­noki Rádióstúdió közvetíté­sével. Az eddigi fórumok azt bizonyítják, hogy van bőven kérdés és kérdező itt, Szolnokon is. Ha a TV Fó­rumában — idő hiányában — marad is megválaszolat­lan kérdés, a napilapok és a Szolnoki Stúdió igyekszik megadni a választ. Most milyen kérdéseket várunk? Izgalmas téma Szol­nak megyében is a foglal­koztatottság alakulása, a munkafegyelem helyzete, a jövedelmek további diffe­renciálása és a vidéki ipar- telepítéssel összefüggő to­vábbi feladatok, gondok fel­mérése. Különösen érdekel bennünket a nézők, hallga­tók véleménye, a munkás- és paraszti jövedelmek ala­kulásáról. Csütörtökön (okóber 29- én) egész nap, így természe­tesen az adás idején is ügye­letet tartunk a 11—903-as telefonnál, hogy továbbít­hassuk a kérdéseiket a TV Népgazdasági Fórumához. Szőlőtermelés 6000 mázsa szőlőt vásárol fel naponta Csopak, Somló, Badacsony, Sopron és Mór környékén a Badacsonyvidé- ki Állami Pincegazdaság. Az öt feldolgozó üzemben éjjel­nappal váltott műszakban dolgoznak, s csak megfeszí­tett munkával tudják elke­rülni a torlódást. A mező- gazdasági üzemek ugyanis az utolsó percig vártak a szürettel és most egyszerre jelentkeznek a nagymennyi­ségű terméssel. A várakozás eredménnyel járt, a váltako­zó termésbecslések október végére jóra fordultak. I Megkezdték Tiszaföldváron a Lenin Tsz szakosított szarvasmarha telepének építését. Képünkön az 1971 őszére elkészülő telep makettja látható. „A városnak Ígértük44 Szolnok pártértekezletén jelentette a Lenin Tszt segítik a megyeszékhely ellátását Azt mondják nagy taps fogadta a szolnoki városi pártértekezleten Tóth Árpád tsz elnök felszólalását. A Lenin szövetkezet küldötte arról is számot adott, a kö­zös gazdaság elhatározta, a jövőben nagyban segítik a megyeszékhely zöldáru ellátását. A város kommunistái­nak'tett ígéret a város lakoss ágának tett fogadalom. Felke­restük a hozzászólót, mire alapozták bejelnstésüket, hi­szen eddig e tsz nem nagyon erőltette magát a városért. — Tudom, hogy ez a véle­mény — mondta az elnök. De ezt mi „itthon” megbe­széltük, mielőtt a pódiumra álltam. Volt nekünk eddig is kertészetünk, sőt a megye legnagyobb kertészkedő gaz­daságai közé számítunk. — Mint éppen a Néplapból is köztudott, a mostani nagy mezőgazdasági kiállításról egyedül hoztunk nagydíjat a megyébe paradicsomtermesz­tésünkkel. De ez éppen azt is jelenti, nálunk korszerű nagyüzemi, gépesített kerté­szet van. Nyolcszáz holdas kertészetünkben mindössze harminc asszony dolgozik, a a többit gép végzi. Géppel szedjük a zöldbabot, gépek­kel fejtjük a zöldborsót, gé­pek készítik elő a konzerv­gyári feldolgozásra a paradi­csomot, a paprikát. Ezt azért mondom el. mert amit vállaltunk az tulajdon­képpen visszalépés lesz ag­rotechnikában. Azt tervez­zük, hirdetést adunk fel: — részes kertészt foglal­koztatunk. Föld van, ha em­ber lesz, aki csinálja, akár­mennyi zöldségfélét termel­hetünk. Sárgarépára, petre­zselyemre, uborkára, karalá­béra, karfiolra, ilyesmire gondolunk. A részes kertész­nek adunk fogatot, vagy ki­sebb gépjárművet, s azzal az árut szállíthatja az ÁFÉSZ-nak, a kiskereskedel­mi vállalatnak, vagy a pia­ci árusoknak. — önálló standra nem gondolnak? — Ideiglenesre igen. Ál­landóra azért nem, mert csak nagy költség, de Szol­noknak nem áruda kell, ha­nem áru. Áruda bőven van, de mit sem ér ha üres. S a megyeszékhelyen tulajdon­képpen a korai áru hiányzik. Ezért azt tervezzük, már most a fóliaágyakba retket, salátát rakunk, s azzal már februárban megjelenünk a szolnoki piacon. Továbbá olyan elgondolásunk is van, hogy korán kipalántálunk paradicsomot, paprikát, ami­vel szintén korán meg tudunk jelenni a piacon. Zöldborsót tudunk fejtve adni, a zöld­babot mi géppel szedjük, de abból tudunk válogatni, ami megfelel Szolnok vásárlóinak. Tehát mindenekelőtt korata­vasziakat ígérünk. Ezentúl még fólia alatt, üvegházban megkezdjük a laskagomba termesztést, s azt is a város ellátására szánjuk. — Gyümölcsöt várhat-e a megyeszékhely lakossága? I — Csak őszi árunk van, szilva és alma. A szilvát most is áruljuk a piacon, s az almát is adjuk. — Húsellátás? — Baromfit és tojást tu­dunk ígérni. Valójában a ba­romfi nem hiánycikk Szol­nokon. Hiszen most is négy­ezret neveltünk a város ellá­tására, egy hónapja árulgat- juk, s félezer még mindig van belőle. Szaporítótele­pünkön mi tenyésztojást „ál­lítunk elő”. Az érthető azt hiszem, hogy ezt nem adhat­juk közellátásra. Ami vi­szont nem alkalmas kelte­tésre, azt átadjuk a városnak. — Ha ez mind megvalósul sokat nyer Szolnok. — Mégegyszer szeretném mondani, nem üzletet kez­dünk. A nagytételes nagyüze­mi értékesítés mellett ez tu­lajdonképpen áldozat. De nem felejtjük, annakidején hány szolnoki munkás járt ki hozzánk társadalmi mun­kába. Most visszapótolunk valamit. Még azt is hadd mondjam meg, mi a piaci árnál mindig olcsóbban ad­juk az árut. Csak aztán a to­vábbító kereskedelem ne te­gyen rá nagy hasznot, mert akkor nem sokat érünk el. Nem akárhol tettünk ígéretet a megyeszékhely ellátásának segítésére. A város nagy nyilvánossága előtt, kommu­nista fórumon jelentettük be elhatározásunkat. Ahhpz tart­juk magunkat. B. L. Jó„termésre"van kilátás Folyik az őszi lehalászás a szolnoki Felszabadulás HTSz-ben A szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz területe most is három megyében fekszik és tagsága nyolcvanegy ember — huszonhárom községben lakik. Hatezernyolcszáz hold vízterülete van a tsz-nek, amiből az „intenzíven ter­mő” kétszázötven hold. Az éves terv 27 vagon hal, de ezt előreláthatóan három­négyszáz mázsával túltelje­sítik. — Szeptember közepén kezdtük a „betakarítást”, az őszi lehalászást és az eddigi eredmények biztatóak — tá­jékoztatott a szövetkezet el­nöke, Sipos Gyula. — Hol­danként1 körülbelül 15—20 kilogrammal több akad a hálóba mint tavaly. Tavaly 27 ezer forint volt az egy főre eső átlagkereset a nyug­díjasokat is beleszámítva, az idén ez az összeg 3—4 száza­lékkal magasabb lesz. Per­sze ez majd november 15 körül derül ki pontosan, — amikor a lehalászás befeje­ződik. A szövetkezet gondol a jövőre is. ezért kezdte meg egy termálvizes halkeltető állomás építését. — Körülbelül egymillió forintba kerül, de feltétlen szükség van rá — veszi át a szót Hegedűs Erzsébet ag- ronómus. — Öt éve foglal­kozunk növényevő halak, — pettyes és fehér busa, vala­mint amur telepítésével és ezek természetes körülmé­nyek között nem szaporod­nak. Az ivadékok vásárlása nagyon sokba kerül és ezért döntöttünk úgy, hogy saját, korszerű keltetőállomást ho­zunk létre. A ráfordított ösz- szeg egyébként elég hamar megtérül, mert nemcsak a saját vizeinket tudjuk innen ivadékkal ellátni, hanem a Tisza II. Vízlépcső elkészül­te után az ottani víztároló ivadékellátásába is bese­gítünk. » Fe gyve m eken, a Tisza holtágából kialakított halas­tavakon már megkezdődött a lehalászás. — Ma reggel kezdtük itt a munkát és az első húzás jó eredményt ígér — fogad bennünket Csorna Antal fő- agronómus. A partra húzott, hallal szí­nültig telt csónakokban ja­vában osztályoznak. Külön kosárba kerül a ponty, az amur, a süllő és csuka, meg a vegyes apróhal. Mérlege­lés után a tehergépkocsin és a vontatón levő tartályokba öntik, majd a teleltető ta­vakba szállítják a rengeteg halat. • Már sötétedni kezd, amire a háló tartalma a partra, il­letve a tartályokba kerül. A parton ezalatt a bográcsban megfőtt már az igazi ha­lászlé is. Az egész napi ne­héz munka után a halászok fáradtan, de mégis jóked­vűen kanalazzák a vacsorát. Közben a főagronómus ösz- szesíti a napi eredményt: a mai fogás 30 mázsa ponty és amur, egy mázsa süllő, csuka és 10 mázsa apróhal. Z. A. Dr. Kari Schiller, az NSZK gazdaságügyi minisztere ked­den a magyar—NSZK hosz- szúlejáratú árucsereforgalmi gazdasági és műszaki együtt­működési megállapodás alá­írása után az aláírás színhe­lyén, a külügyminisztérium dísztéri vendégházában saj­tókonferenciát tartott. A mi­niszter válaszolt a magyar és a külföldi laptudósítók, rádió és tv-riporterek számos kér­déseire. — Fock Jenővel, a magyar kormány elnökével és Vályi Péter pénzügyminiszterrel alkalmam volt megbeszélése­ket folytatni a most aláírt megállapodás végrehaitásával kapcsolatos kérdésekről. Egyetértettünk abban, hogy Hórom új „belvizes" ház terven felül A segítőkészség újabb pél­dájáról érkezett hír szer­kesztőségünkbe. Kisújszállá­son dolgozik az Építési- és Szerelőipari Vállalat tizenhá­rom fős szocialista brigádja. Vezetőjük H. Kiss József, az ő leveléből idézünk: Bri­gádunk a X. pártkongresszus tiszteletére vállalja, hogy a hátralévő időszakban mun­kaszüneti napokon is teljes létszámmal d^tvozunk és há­rom belvízkárt szenvedett kisújszállási lakosnax új há­zat éoítünk kifogástalan mi­nőségben. A kisújszállási tanács és az építő vállalat vezetői már meg is állapodtak abban, hogy Valtai Gyula. Tatár Já­nos és Borok Endre kisúj­szállási lakosok családiuk- kal együtt lesznek azok, akik november 23-án újon­nan éoült házuk kulcsát át­vehetik. H. Kiss József brigádveze­tő levelét a kővetkezőkkel zárja: Brigádunk ezzel a felajánlással kíván eredmé­nyes és sikeres munkát a pártkongresszus résztvevői­nek. a megállapodás nemcsak gaz­dasági kapcsolatainkat bőví­ti, hanem a két ország poli­tikai kapcsolatainak javítá­sához is hozzájárul. Több kérdés hangzott el a magyar és az NSZK-beli vál­lalatok műszaki együttműkö­déséről, kooperációról. Vála­szában a miniszter hangsú­lyozta: a bonni kormány a megállapodás szellemében tá­mogatja ezt a tevékenysé­get. Már eddig is jó ered­ményre vezettek a magyar és az NSZK-beli cégek koo­perációi, — amelyekbe az NSZK-ból 21 cég kapcsoló­dott be, eddig 26 együttmű­ködési megállapodást hoztak létre magyar vállalatokkal. Az NSZK gazdaságügyi miniszterének sajtókon ferenciája

Next

/
Oldalképek
Tartalom