Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

1970. okt. 25. SZÓI.NOK MEGYEI NÉPLAP 7 Palicz József rajza Szeder Katalin : FUGA Futottam a sugárút veszett forgatagában, táskák, cipőik, kabátok közt egy arcot se láttam végignézni se mertem habos selyemruhámon, féltem, eszembejutna, hogy hánynom kéne, hánynom Ki páncélját vagy három napig le sem vetette, az érzi, mintha minden tagjából vér csepegne, s fohászkodtam, mint rongyos, kit Isten fagya megvesz, lötyögő pantallómhoz, elnyűtt pulóveremhez Kelényi István: SÁR Bőröd esőzése mögött: befalazott, furcsa szobákban, alvó madárként úsztam a szerelemben, most sárra gondolj. Sárra. Utolsó, jeltelen csigaházát is elhagyjuk e nyárnak, szomorúságod végső térképjeleit rajzolják meg az árnyak, hajaddal mázolnak sárfeketére: amint lebegő kertjükből ideszállnak. Újra vendégünk: David Ojsztrah 1908. október 30-án született Odesszában, abban a Fekeíe tengerparti városban, amely sok világhírű hegedűművészt adott a nemzetközi k'ncertpódiv sok­nak. A gye mok Oj-ztrah zenei tehetsége hamarosan e n kő­zett, s ötéves korában az : me t hegedűp dagő u?>, Peter Sztol- jarszki gondjaira bízták. 1926-ban kivá’ó eredménnyel végezte el az Odesszai Konzer­vatóriumot. 1930-ban megnyerte az ukrajnai hegedűművészek versenyét; 1933-ban bemutatko­zott Leningrádban és Moszkvá­ban, egy évvel később docense — 1939-től pedig professzora lett a Moszkvai Konzervatóriumnak. 1935-ben megnyerte a Szovjet össz-szövetségi hegedűversenyt és második díjat kapott a var­sói nemzetközi Wieniawski-ver- senyen. Ugyanebben az évben Lengyelországban, Törökország­ban és Svédországban szerepe t. A magyar közönség '949-ben is­merte meg Ojsztrah művészetét; 1953-ban Párizs és London zene­értőit hozta lázba, 1955-ben pe­dig az Egyesült Államokba lá­togatott. Ojsztrah játékában a virtuozi­tás nem cél, hanem szinte észre sem vehető eszköze a zenei ki­fejezésnek. Szépnek és harmó- nikusnak látja a világot, s mu­zsikálásából mélységes humaniz­mus árad. A nagy remekmű­vekben nemcsak a konfliktuso­kat ismeri fel és ábrázolja, ha­nem a konfliktusok feloldását, megoldását is. Bach drámaisá- ga, Mozart életöröme, Beethoven zenéjének küzdelmes egyensú­lya, a romantikusok szikrázó feszültsége természetes egysze­rűséggel és póztalansággal fejező­dik ki művészeteoen. Repertoár­ján tartja Hindemith, Britten alkotásait és a szovjet művészek sorában az elsők között játszot­ta Bartókot. Hazája zenéjének Is apostola, szovjet kortársainak számos je­les alkotását vitte elsőnek siker­re, többek között Hacsaturján Kabalevszkij és Sosztakovics hegedűversenyét, Prokofjev D- dúr szonátáját. A Magyar Rádió már több Ojsztrah vezényelte hangver­senyt közvetített. Akik vezény­lését már személyesen is élvez­hették, egybehangzóan állítják, hogy nem tartozik a karmester- diktátorok közé. Célja: az egyé­niségéből áradó zeneiséget úgy átadni együttesének, hogy köz­ben felszabadítsa, ne pedig megkösse muzsikusainak fantá­ziáját. A szovjet kultúra nap­jainak kiemelkedő eseménye az október 26-i koncert a Zene- akadémián, amelynek karmes­tere David Ojsztrah lesz. No­vember 1-én ugyanott lesz a hegedű nagy mesterének szóló­estje. VILÁGHÍRŰ VENDÉGEK: Kedden Szc'nekon lép fel a Szvesnyikov koius NDK: „... Szinte hihe­tetlen, milyen mély stí­lusismerettel, pontos emocionális kifejezéssel sikerül Szvesnyi'kov pro­fesszornak behatolni más népek kultúrszelle- méb"' (Berliner Zeitung)” Svédország; „...Az em­beri hangok e hatalmas szimfonikus zenekara szinte elnyom minden kritikai ítéletet. Nem találni szavakat arra, hogy az emberi • hang ilyen tökéletes felhasz­nálását dicsérni tud­nánk. A meghatározás egy dologban összpon­tosul: Csodálatos” (Gö­teborg Posten) Japán; „...Magasan szárnyaló, mély harmó­nia; csodálatos fortisz- szimók, lenyűgöző pia- nisszimók — lehet-e ennél szebb valami.” (Tj-g okú) Olaszország; „...Lehe­tetlen utánozni az orosz énekeseket kórusművé- szetükben. Nem marad más, mint lelkesedni és mégegyeszer lelkesedni.” (Messagierro) műsorukban jelentős helyet foglalnak el Glinka, Rimsz- kij-Korszakov, Muszorgszkij. Csajkovszkij és Rachmani­nov művei. Az orosz korusművészet Kvökerei a messzi évszáza- döi-ho nyúlnak vissza. Ezek a gyökerek elvezetnek a ré­gi orosz zeneszerzőkig. Bort- vnans^t-mn, Bererovszkijig. Tyitovig, akik az első orosz kórushangversenyek zene­szerzői. A néni jelleg, amely az orosz klasszikusok műveiben is kifejezésre jut, még ma­gasabb csúcsra jutott a je­lenkori szovjet zenészerzők műve;nek bemutatásakor. Sosztakovics is állandó szer­zője az egvüttesnek. Bár a kórus elsősorban orosz zenét internretál. mű­soraikban a nyugati klasszi­kusok művei is sűnán szere­pelnek, főleg Bach alkotásai. Ezekben a nagy klasszikus művekben fellelhető orgona- búgást, monumentalitást úgy érték el, hogy tanulmányoz­ták a Bach-i stílust, amely egyben jellemzője is a kó­Lotti, Jomelli szerzeményei - nek bemutatói. Sűrűn szerepel a kónr műsorán Stravinsky „Psal- musok symphoniája”, Rave ,.Daphnis és Cholé”, Ko­dály „Psalmus Hungaricus”. Honegger „Jeanne d’Arc a máglyán” című műve, Vival­di „Gloria”-ja, Tartini „Mi- serere”-je, Fouré „Messa”-ja, stb. Óriási a repertoárjuk; több mint kilencszáz mű. Az együttes Szovjetunió-beli és határokon túli népszerűsége — ebből is következően — igen nagy. 1945 óta 12 ország másfélszáz városában ven­dégszerepeitek, mindenhol igen nagy sikerrel. A kórus művészeti vezetője Alexander Szvesnyikov, a Szovjetunió népművésze, Állami-díjas, a moszkvai ze­nekonzervatórium tanára. Alapvető zenepedagógiai el­ve: a mindennapos vokális tréning, a művek pszicho­lógiai feltárása, a pontos A Szvesnyikov kórus a Nagy Honvédő Háború ne­héz éveiben alakult, első fellépésére 1943 júniusában került sor. A bemutatkozó hangverseny programja ki­zárólag népdalokból állt, de repertoárjukat nemcsak nép­dalok képezik. Oroszország vokális kultúrájának gaz­dag tárházát mutatják be, rus szigorú, klasszikusan csiszolt előadásmódjának. Beethoven, Händel, Mo­zart, Verdi, Schumann, Brahms és más nagy klasz- szikusok művei tovább szí­nesítették, gazdagították az együttes műsorát, csakúgy mint az olasz reneszánszkori mestereik: Palestrina, Lasso, intonáció, a zengés szépsé­ge, a szoborszerűen csiszolt, domborított szó. Szvesnyikov szenvedélyes gyűjtője a különböző népek dalainak, gyűjteménye pár­ját ritkítja a világon. A keddi szolnoki hang­verseny felejthetetlen él­ménynek ígérkezik. A szovjet kultúra iélévszázada Tények és adatok A szovjet állam több mint félévszázados fejlődésének egyik leglényegesebb vívmánya az egységes, soknemzetiségű szocialista kultúra megteremtése. Történelmileg rövid idő alatt teljesen felszámolta az írástudatlanságot, a kulturális egyenlőtlenséget, magasra emelte a munkásosztály és a pa­rasztság kulturális-technikai szintjét, soknemzetiségű értel- minéget nevelt fel és nagy szellemi, művészi értékeket alkotott. Film• és színház- művészet A Szovjetunió 15 szövetsé­gi köztársaságában ma 39 filmstúdió működik, amelyek 1968-ban 163 játék — és több mint ezer rövidfilmet készí­tették. 1940-ben 28 ezer vetítőbe­rendezés volt a Szovjetunió­ban, az idén pedig 157 ezer. A szovjet filmszínházakban évente közel öt milliárd néző fordul meg. A Szovjetunió az egy lakosra jutó mozilátoga­tás tekintetében a világon az első helyet foglalja el, meg­előzve az USA-t. Angliát, Franciaországot és az NSZK-t. A Szovjetunióban jelenleg ötszáznál több. hivatásos ope­ra és balett, zenés és ope­rett, prózai és ifjúsági szín­házi együttest tartanak szá­mon. A színházi előadásokat évente több mint százmillió ember nézi meg. A hivatáso­sok mellett közel ezer ama­tőr, úgynevezett „népi szín­ház” is működik, amelyek a legjobb öntevékeny együtte­sekből alakultak. Az ország­ban 46 nyelven tartanak szín­házi előadásokat. Zenei élet A Szovjetunióban 129 kon­certiroda szervezésében éven­te több mint 350 ezer Jjang- versenyt tartanak. A koncert­látogatók száma évente meg­haladja a’ 130 milliót- 202 hi­vatásos nagy zenei együttes tevékenykedik a köztársasá­gi, a területi és a városi ze­nei rendezőszervek égisze alatt, köztük számos szimfo­nikus zenekar, énekkar ének- és táncegyüttes. A klasszikus és mai zene népszerűsítésében csakúgy, mint a legkiválóbb előadómű­vészek megismertetésében, kitűnő irodalmi és színházi alkotások terjesztésében igen nagy szerepet vállalnak a hanglemezek. Az országos „Melódia” hanglemezgyár, például évente közel kétszáz millió hanglemezt készít; ka­talógusában több mint 20 ezer mikrobarázdás lemez cí­me szerepel, s ez évente ezer új címmel bővül. Művészképzés A művészeti szövetségek mintegy 125 ezer írót, képző­művészt, zeneszerzőt, filmest, építészt, újságírót és hivatá­sos színházi szakembert fog­nak össze. 1968 végén a közművelődé­si és kulturális intézmények­ben 3 és félmillió főiskolát, vagy szakközépiskolát vég­zett ember dolgozott. A Szovjetunió minden nagy és kis népe azzal büszkélked­het, hogy nemcsak mérnökei, orvosai, pedagógusai, agronó- musai vannak, hanem azzal is, hogy tudósok, írók, kép­zőművészek, zeneszerzők, színművészek kerültek ki so­raikból. Üzbegisztánban pél­dául, ahol a forradalom előtt nem volt egyetlen színház múzeum, könyvtár, ma 25 hi­vatásos színházi együttes. 23 múzeum, közel hatezer köz­könyvtár és több mint há­romezer klub és művelődési ház van. A Szovjet Írószövetség az ország 83 nemzetiségének, a Képzőművész Szövetség 68, a Zeneszerzők Szövetsége pedig 44 nemzetiség képviselőit tö­möríti. Az Írószövetség 6942 tagja közül 2443 orosz, vagyis 35 százalék, miközben az or­szág .lakosságának több mint a fele orosz. A gyermekek hat—hét éves kortól a zenei és a képzőmű­vészeti iskolákban kapnak alapképzést. Jelenleg közel ötezer ilyen iskola működik, s tanulóik száma több mint 700 ezer. Különösen népsze­rűek a gyermek-zeneiskolák, amelyekkel nemcsak váro­sokban, hanem a legtávolibb falvakban is találkozhatunk. Ezután következnek a kon­zervatóriumok és a képzőmű­vészeti főiskolák mellett mű­ködő művészeti középiskolák, amelyek felkészítik a főisko­lákra a tehetséges gyermeke­ket. A bentlakásos iskola- internátusokban most 15 ezer fiatal tanul. Ezeken kívül 432 középfokú művészeti szakis­kola működik, közülük 228 zenei, 52 képző- és iparmű­vészeti, 124 kulturális és 19 balettiskola; az utóbbiakban mintegy ötezer leendő táncos tanul. (APN) Bokros László rajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom