Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 24. Vendégségben voltam a szirénnél I. Lengyelországi jegyzetek Krakkói panoráma Abban a szerencsében volt részem, hogy két héten . át szczecini testvérlapunk a „Szczecinski Kurier” vendége lehettem, s ez idő alatt bepillantást nyerhettem a lengyel váyosok, a lengyel emberek életébe. Az utazáshoz még fokozta kedvem, hogy ugyanabban az időben Szolnok megyéből harmincnégy közalkalmazott utazott a lengyel tengerpartra szakszervezeti csereüdülésre, s tudtam, ott is találkozom majd velük. Együtt utaztunk, s így tanúja lehettem, amikor a hosszú, fárasztó, út után hajnali 3 órakor a Szczecin-Da- bié-i állomáson a vendéglátók frissen, elegánsan virágcsokorral a kezükben fogadták a magyar csoportot. Engem egy kedves, szőke hajú fiatal lány, Wanda Dziemi- ankó várt, aki azután ótt tartózkodásom alatt nemcsak kalauzom, de barátnőm is lett. Azután ha egy látogató — mint én is — sokfelé eljut Lengyelországban, tapasztalhatja, hogy az ország minden részében hatalmas új létesítmények — hidak, üzemek, lakóházak, iskolák, szállodák, sportpályák — vannak. Építkezik az egész ország. Mindjárt elöljáróban hadd mondjam el, én is megcsodáltam azokat a modern szállodákat, amelyekben laktam Szczecinben, Varsóban, Krakkóban. A szczecini Hotel Arkonát ez év tavaszán nyitották meg. Négyszintes, modern épület, s ami valóban nagyszerű: valamennyi szobához kis előtér, fürdőszoba is járul. Varsóban, Krakkóban úgyszintén. Azt is hozzá kell tennem- a szállodák épületében nemcsak tévét nézhet az ember, ha éppen kedve tartja a külön e célra berendezett szobákban. Mindegyikben van reggeliző szoba. kávéház. étterem, bár. S ha már az étkezésnél tartunk, el kell mondanom; végre Lengyelországban kedvemre ehettem friss, ropogós péksüteményt normális és nem liliputi emberek részére méretezve. Be kell vallanom. egyáltalán nem fáit a szívem a hazai íó szívós, rágós kiflik, zsömlék után. És akármilyen „hihetetlen”. ott kaptam ropogós sóskiflit is. A pincérek ez étkezésnél különféle pék- -’"keményeket tesznek kosárkákban az asztalokra. Sokszor eszembe jutott: nem ártana. ha a mi oékieink kitu- '’•ikolnák ennek titkát, hómban produkálhatnak állandóan friss süteményt lengyel 'barátaink éttermekben, keirháitokban egyaránt. És arra talán már kár is szót vesztegetni, hogy ott az éttermekben nem pecsétesek a térítők: hogy a papírszalvéták mellett ott van a fehér damaszt szalvéta is; hogy fél óra alatt megehette az ember a háromfogásos ebédet ffrissensülttell lévén gyors, nnntos és udvarias a kiszolgálás. Ám térjünk vissza az építkezésekhez. Két téma ragadta meg e vonatkozásban elsősorban a figyelmem. Lengyelország 1960-tól 1966-ig ünnepelte ezeréves fennállását. A Lengyel Egyesült Munkáspárt azt megelőzően még 1959-ben kiadta a jelszót: „Ezer iskolát a Milleneumra”. A mozgalomhoz az egész ország lakossága csatlakozott. A közadakozásból származó összeg, amely a Társadalmi Iskolaépítési Alaphoz folyt be, lehetővé tette 1300 mille- neumi iskola felépítését. Épült ilyen iskola Szczecinben is, tizenkét tantermes, hatalmas csupaüveg falakkal. Ez is példázza, hogy a lengyel emberek mennyire szeretik hazájukat; a várost, a falut, ahol élnek és nem kevés anyagi áldozatokkal építik szépítik azt. Mert a Lengyelországba utazó észreveheti, hogy elég nagy a drágaság ott. De nem csodálkozhat ezen, mert ismeri a történelmet, s a maga szemével láthatja, hogy a lengyeleknek a második világháború után szinte egy teljesen új országot kellett építeniük a szó szoros értelmében is. Az egész ország még most 25 év után is — egyetlen nagy építkezési terület. Nemcsak iskolákat, üzemeket, modern, szép, kényelmes és célszerű lakásokat is létesítenek. A lengyel építőipar jelenleg csaknem egymillió munkást, mérnököt foglalkoztat. A háború óta több mint 8,5 millió lakószobát építettek. Most már évente 700—800 000 emMottó: Mind a mai napig tisztázatlan, mi értelme a nevetésnek. Erre a szomorú ügyre némi fényt derít S. Papernij (Szovjetunió) következő elméleti Cikkével. A NEVETÉS EREDETE A nevetés keletkezését az őstársadalomig vezethetjük vissza. Ez nem jelenti azt, hogy az embereknek akkoriban lett volna nevethetnék- jük. Érdekes, hogy az őskori barlangviccek és tréfák mind a mai napig fennmaradtak. Ezért nem szaÖad mosolyognunk a hosszú szakállú anekdótákon, mert éppen ezekben jut kifejezésre az idő és a kultúra kontinuitása. A NEVETÉS TECHNOLÓGIÁJA A legtekintélyesebb larin- gológusok (gépész-szakemberek) együttesen arra a megállapításra jutottak, hogy a nevetés kiváltképpen a fül, a gége és az orr között játszódik le és hogy a gégében, pontosabban a hangszalagokon keletkezik. Ez utóbbiak között van egy rés, amely bér költözik új otthonba. Az igazság viszont az, hogy még mindig kevés a lakás Lengyelországban. Ezért érdemes röviden megemlíteni azokat a módszereket, amelyekkel a lakásépítkezést segítik. Az országban néhány év *óta rendkívül elterjedtek a gépkocsikkal, motorkerékpárokkal, külföldi kirándulásokkal premizált takarékbetétkönyvek. Nagy sikerük van az úgynevezett lakásbetétkönyveknek, amelyekben lakásszövetkezeti díjakat lehet gyűjteni. Azt, akinek ilyen betétkönyve van, felvehetik a lakásszövetkezetbe. Ezenkívül az állam külön alapot biztosított a rendszeresen gyűjtött lakásbetétek premizálására. A prémium ötven százaléka a betétkönyvben meglévő összegnek. Egyébként napjainkban Lengyelországban nagy lakásépítő programot valósítanak meg ezek a lakásépítő szövetkezetek. Az építési költségek tizennégy százalékát a tagdíjakból fedezik, a többit pedig hosszúlejáratú állami hitelből. Elfogadták Lengyelországban azt az alapelvet, hogy állami lakásokat csak a legnehezebb anyagi körülmények között élők kaphatnak. A többiek számára nyitva az út a lakásszövetkezetekhez. VARGA VIKTÓRIA (Folytatjuk) ütemesen engedi ki a levegőt, miközben előáll az, amit a köznyelvben nevetésnek neveznék. Éppen ezért, mielőtt nevetnénk, alaposan meg kell fontolnunk: érdemes-e valamilyen okból ütemesen levegőt kibocsáta- nunk? A NEVETÉS ÉS AZ IRODALOM Egyesek azt hiszik, hogy az írókat két kategóriába kell osztani: a humoristák és a nem humoristák kategóriájába. Tévedés: vajamennyi író humorista, csak egy részük tudatosan idéz elő kacagást, míg a többieknek erről fogalmuk sincs. Első pillantásra a paródia két résztvevőt tételez fel: a paródistát és a parodizáltak Ám gyakran vagyunk tanúi olyan eseteknek, amikor az irodalmi mű és a paródia közötti határok elmosódnak. Ilyenkor megjelenik például egy könyv, amely senkit sem parodizál, mivel egyszerűen mindenki úgy véli, hogy a könyv maga a paródia. A Pentagon chrhipnózisa A Pennsylvania Egyetemen a Pentagon utasítására vizsgálatok indultak, amelyeknek az a céljuk, hogy tisztázzák: hogyan hat a hipnózis az ember pszichikumára. A kutatás program hét évre szól. A Pentagon máris 30 P00 dollárt folyósított erre a. célra. Az amerikai tábornokok azt remélik, hogy hipnózis segítségével magasabb fokra emelhetik a katonaság erkölcsi szellemét és harci tulajdonságait. Amint az Associated Press hírügynökség közli, elsősorban azért akarják hipnotizálni az amerikai katonákat, hogy megszabadítsák őket a rettegés, a magányosság érzésétől, s hogy ne féljenek a fájdalomtól, a betegségektől és az elviselhetetlen hőségtől. Ez a felsorolás azonban nem említi meg, hogy ki kellene iktatni az amerikai katonák tudatából az ellenérzést is az imperializmus véres kalandjaival szemben, amelyben nem kívánnak részt venni. Ezt ugyanis semmiféle hipnózissal nem lehet elérni. Postás madár Az afrikai Botswana két faluja, Ciaciwe és Kuciwe között nincs telefonösszeköttetés, de még autóbusz sem közlekedik. A távolság 20 kilométer, amit a postásnak gyalog kellene minden nap megtenni. A levélkézbesítést eredeti módon oldották meg: idomított struccot állítottak be. Lelkiismeretesen szállítja oda-vissza a nyakába akasztott levelestáskát. Futólépésben teszi meg az utat — alig 20 perc alatt. Hamis bizonyítvány A portugál rendőrség egy csaló bűnszövetkezet nyomára bukkant, amely háromezer escudóért iskolai bizonyítványokat hamisított. Így iskolai végzettséget mutathattak fel az analfabéták is. A banda feje egy olyan férfi, aki maga sem tud írni- olvasni. Házi fegyverkészlet Az FBI adatai szerint 63 millió amerikai családnak 66 millió puskája és 24 millió pisztolya van. Az Egyesült Államok jegy veres erői 4,8 millió lőfegyverrel rendelkeznek. AZ ÉLET ÉS A TRÉFA Természetesen az élet nem tréfa. Egy tréfa azonban az életet jelentheti. HUMOR, MINT MŰFAJ Az írókat műfajok szerint osztályozzák. Aki ért hozzá, hogy költeményeket szüljön, az lírikus. Aki ehhez nem ért, az prózaíró. Aki egyikhez sem ért, az kritikus. Ha az embert a lírikus, a prózaíró, vagy a kritikus olvasásakor nevetés fogja el, akkor az illető humorista. IRODALMI UTALÁS Ismerjük Bergson és Freud műveit. Ezekhez azonban felette bírálóan kell közeledni. Meggondolandó, hogy Bergson gyakran bergsonizmus- ba, Freud pedig sajnálatos módon freudizmusba esett. VÉGSŐ KÖVETKEZTETÉSEK A nevetés nemcsak élni és dolgozni segít, hanem abban is. 'hogy leküzd jük azt. ami nem segít élni és dolgozni. Ilyen formán a nevetésnek életigenlő alapja van. A NEVETES ELMELETE Munkanormák Kubában Ez év végéig az 500 jelentősebb kubai üzemben munkanormákat dolgoznak Hi a termelékenység erőteljes növelésének érdekében. A Granma című lap beszámol az ipari tárcák és más főhatóságok vezető képviselőinek értekezletéről, ahol a munkanormák elvének kérdésében született megállapodás. Az üzemekben megalakítják azokat a bizottságokat, amelyek a dolgozókkal folytatott megbeszélés után konkrét javaslatokat tesznek a munkanormákra és a munkaszervezés megjavítására. A munkaügyi minisztérium képviselője a tanácskozás végén hangsúlyozta, hogy a munkanormákkal kapcsolatos akció sikere csak a dolgozók felelősségteljes és tudatos részvételével biztosítható. A hiányzások elleni harc mellett ez az akció áll majd a középpontjában annak a széleskörű kampánynak, amely a kubai üzemekben a munkafegyelmet és aktív munkavégzést fogja megszilárdítani. Amerikai beruházások az arab országokban Az amerikai szenátus külpolitikai bizottságának jelentése értelmében az arab világban eszközölt közvetlen amerikai beruházások tavaly körülbelül 2200 millió dollárt tettek ki. Az olajipar ezekben a beruházásokban körülbelül 90 százalékkal vesz részt. Az amerikai üzletemberek a nyilvánosság előtt használva fel ezeket az adatokat, nem mulasztják el hangsúlyozni, miszerint az arab világ egyre növekvő amerika- ellenes hangulata nemcsak közvetlenül veszélyezteti a szóbanforgó amerikai beruházásokat, hanem „politikailag ihleti” az európai, illetve a kelet-európai országok és Japán konkurrenciáját a világ e részén- Igyekeznek rámutatni, hogy az arabokkal szemben folytatott amerikai politikának figyelembe kell vennie az amerikai nemzeti érdekek minden dimenzióját — a stratégiait, gazdaságit és politikait Amerika gazdasági érdekei az arab világban elsősorban a közvetlen beruházásokhoz fűződnek. Ezek hozzák az amerikaiak összes külföldi beruházásából származó profitjának 28 százalékát, /agyis évente kb 1400 millió dollárt Az Egyesült Államoknak aktív a mérlege az arab országok relációjában. Az aktívum évente kb 500 millió dollárt tesz ki. Ez 28 százaléka az Egyesült Államok globális kereskedelmi mérleg- többletének. Ehhez kell még hozzátenni, hogy számos arab ország fekteti be tőkéjét az Egyesült Államokban. Ezeket a befektetéseket évente kb 200 millió dollárra becsülik, ami viszont azt jelenti, hogy a saját beruházásaikból származó profitok, a kereskedelmi jövedelmek és az arab országokból származó tőkebehozatal évente kb 2000 millió dollárt hoz az Egyesült Államoknak. Gazdasági reformok Peruban Szeptember 1-én államosították a Perui Nemzetközi Bankot, amely amerikai cégeknek és a „Bundge and Born of Buenos Aires” bank perui fiókjának ellenőrzésé alatt' állt. Néhány nappal korábban a kormány ellenőrzése alá vonta a „Banco Conti- nental”-t, amelynek tőkéje legnagyobb részt a Rockefel- ler-család kezében volt. Mindezek az intézkedések széleskörű kampány részét képezik, amelynek az a célja, hogy korlátozza a külföldi — s elsősorban az észak-amerikai — monopóliumok befolyását. A változások egyben a belföldi burzsoázia ama része ellen irányulnak, amely az USA tőkéjével áll kapcsolatban. Az említett visszaszorítási tendencia rendkívül világosan megnyilvánul az új ipartörvényben, amely fontos mérföldkövet jelent a Valesco Alvarado kormány haladó reformjainak sorában. Az Unidad című népszerű fővárosi napilap úgy jellemezte ezt a kormányintézkedést, mint ami „döntő lépés a függetlenségért folytatott harcban”. Megkíséreljük röviden leírni a törvény lényegét. Már a törvény első cikkelye kimondja: „A legfontosabb iparágak az állami szektor tulajdonába mennek át.” A törvény ennek megfelelően intézkedik a vaskohászat és a színesfémkohászat, a vegyipar, a kőolajfeldolgozás, a műtrágyagyártás, a cement- és a papírgyártás, a szerszám- gépgyártás, a gépkocsigyártás, a bányaipar, a villamosenergiaipar, a kőolajbányászat, a szállítás és közlekedés valamint a halászat és az építőipar államosításáról. Az említetteken kívül az állam vezető szerepet vállal magára az ország iparosításában. Az iparfejlesztés területén bevezetik az anyagi ösztönzés elvét (az adók csökkentése, hitelek folyósítása és műszaki segítségnyújtás útján)- Még az adók kifizetése előtt valamennyi vállalat tiszta jövedelmének 10 százalékát felosztják a dolgozók között. Ezt az intézkedést hamarosan életbeléptetik. A törvény a továbbiakban intézkedik az „Ipari társaság” elnevezésű intézmény létrehozásáról, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók „közös képviseleti szerve” lesz. A társaság feladata, hogy gazdálkodjék azzal a vagyonnal, amelyet tagjainak megváltozott státusza következtében a jövőben ő fog kezelni. Minden vállalatnak, még az adók kifizetése előtt évi jövedelmének 15 százalékát részvényekbe kell fektetnie és ezeket át kell adnia az „Ipari társasáénak”. Ily módon a társaság a vállalatok ellenőrző részvényeinek tulajdonosává válik és módjában lesz alárendelni a vállalatok tevékenységét a közös képviseleti szerv érdekeinek. Az úgynevezett „népi kapitalizmus” elveitől eltérően az új törvény szerint nem a munkásoknak kell részvénveket vásárolniuk csekély megtakarított pénzükből, hanem a vállalatok fektetik be jövedelmük egy részét a társaság össztőkéjébe. A vállalatok vezetőségében helyet kell foglalnia az „Ipari társaság” legalább egy küldöttjének. Ez a képviselet idővel növekedni fog annak arányában, ahogy a társaság részvényei gyarapodnak. Ily módon a dolgozók számára egyre tágabb lehetőség nyílik arra, hogy részt vegyenek a termelés irányításában. Végül a törvény irányelveket állapít meg a külföldi ipari társaságok államosításának fokozatos ütemű, de lankadatlan végrehajtására, a perui gazdaságba eszközölt külföldi tőkebefektetések korlátozására. Valesco Alvarado perui államelnök hangsúlyozta: „Az ipartörvény forradalmi lépés, amely lehetővé teszi a valóban nemzeti ipar dinamikus fejlődését. Arra irányul, hogy biztosítsa Peru gazdasági függetlenségét.’’
