Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

XXI. évf. 232. sz„ 1970. okt. 3., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80 fiilét A parlamentből jelenfjük Vita az életszínv a bér- és árp Az új ötéves terv parlamenti vitájának harmadik napján minden bizonnyal az életszínvonalról, a bér- és árpolitika alakulásáról elhangzottak keltették a legnagyobb ügyeimet. Gáspár Sándor beszéde a béraránytalanságokról Ez állt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára felszólalásá­nak középpontjában is. A szó­nok hangsúlyozta, hogy az üzemekben és az intézmé­nyekben nyugodt, bizakodó a légkör, javult a dolgozók kezdeményezőkészsége is, ami rendkívül fontos nagy ter­veink megvalósítása szem­pontjából. Mindamellett van­nak olyan tényezők és — tet­te hozzá — mint a lelkiisme­retesség, a becsületesség, a felelősségérzet, az emberek­ben, amelyeket ugyan nem le­het számszerűen papírra vet­ni, mégis nélkülözhetetlenek. Gáspár Sándor a továbbiak­ban kijelentette, hogy noha a terv megvalósítása még nem teszi lehetővé az összes igé­nyek kielégítését, milliók ak­tivitásával jelentősen gyara- píthatjuk eredményeinket. Ami a növekvő reálbéreket illeti, arra törekszünk, hogy a teljesítményeket a munka társadalmi hasznossága alap­ján mérjük, ez pedig a kere­setek nagyobb differenciálását vonja maga után. Ezzel pár­huzamosan a szociális ellá­tottságot is társadalmi mére­tekben igyekszünk javítani. A jövedelempolitika, mon- dottta, csak akkor lehet ered­ményes, ha a munkásosztály­nak, a parasztságnak, a la­Voltaképpen Szudi István belkereskedelmi miniszter péntek délután elhangzott felszólalása is Gáspár Sán­dor nagy érdeklődéssel foga­dott gondolataihoz kapcso­lódott. Véleménye szerint figyelmet érdemel a tervezett áruforgalmi növekedés, amely szerint 1975-ben 40 százalék­kal vásárolhat majd a lakos­ság többet, ami kereken 50 milliárd forinttal több, az ez- évi forgalomnál. De még en­nél is fontosabb, hogy szinte minden rétegnél előtérbe ke­rülnek a magasabb életszín­kosság valamennyi rétegének és csoportjának rendszeresen emelkedik az életszínvonala. Helyes, tette hozzá, ha a vál­lalatok közötti hatékonysági különbségek kifejeződnek a prémiumok és a nyereségré­szesedés különbözőségében, arra azonban vigyázni kell, hogy nagyfokú bérarányta­lanságok ne keletkezzenek. A keresetek és jövedelmek kü­lönbözősége természetesen megköveteli az árukínálat fo­kozott differenciálását is. Mi­közben fokozottan törekszünk az átlag-jövedelmű rétegek igényeinek kielégítésére, kü­lönös gondot kell fordítanunk a kisebb jövedelmű családok jogos szükségleteire, hogy ne­kik is lehetőségük legyen sok­féle jóminőségű árucikk meg­vásárlására. Kitért Gáspár Sándor az árpolitikára is, s hangsúlyozta, hogy bár köz­gazdaságilag indokolt, hogy hosszabb távlatban általában az értéke szerint fizesse meg a fogyasztó, amit megvásá­rolt, az ár mégsem csupán közgazdasági kategória, ha­nem társadalmi, politikai té­nyező is. Ezért fenn kell tar­tanunk mindazokat az ár- kedvezményeket, amelyek ál­lamunk szociális, kulturális és egészségügyi feladataihoz kapcsolódnak. vonalat képviselő cikkek és ugyanakkor hozzájuthat a la­kosság olcsó cikkekhez is. Körvonalazta a miniszter a fogyasztás összetételében várható változásokat, ame­lyek mind az élelmiszer-for­galomban, mind az iparcik­kek vásárlásában nagy mér­tékben kifejeződnek majd. Csupán egyetlen példát em­lítünk az általa felsoroltak közül; 1975-ben 100 közül 70 család rendelkezik majd hű­tőszekrénnyel, azaz a jelen­leginek több mint kétszere­se. A fogyasztás változását jelzi, hogy miután a mező- gazdasági dolgozók jövedel­me átlagosan elérte a mun­kásokét, a fogyasztásuk is egyre inkább azokéhoz válik hasonlóvá. A nagyszabású la­kásépítési-program erőtelje­sen növeli a bútorok és más lakásfelszerelési cikkek iránti igényt. Az elkövetkezendő években sokan fogják kor­szerűsíteni otthonukat. Mind­ez nagy feladatot ró a keres­kedelemre. Ráadásul nagyobb lesz az egészen fiatal, de már keresettel rendelkező vevők aránya is, akik jobban köve­tik a divatot, s általában igé­nyesebbek. Nem kevésbé fon­tos, hogy a 3 millió munka­képes korú nők számára, akiknek 70 százaléka ugyan­csak kereső lesz, kellő meny- nyiségű félkész-ételt, könnyen kezelhető ruházati cikket, korszerű háztartási gépet kí­náljon a kereskedelem, az úgynevezett második mű­szak megkönnyítésére. Felszólalások az élet- színvonalról és az ellátásról Több felszólaló érintette még az életszínvonal és az el­látás szóbanforgó kérdéseit, összefüggéseit. Kovács Antal, Vas megyei képviselő, a me­gyei pártbizottsági első titkár a textilruházati ipar szem­pontjából; Gál Andrásné, debreceni képviselő, vállalati’ igazgató a háztartási munkát megkönnyítő gépek gyártói­nak, közelebbről a mosógép­gyártó Hajdúsági iparművek­nek a szempontjából elemez­te a feladatokat és a lehető­ségeket. Gálné a vidéki, fő­leg falusi dolgozó asszonyok gondjait enyhítendő javasla­tot is tett, hogy a gépjavító állomások szabad kapacitásu­kat ne a gyáraktól vállalt ter­melőmunkával, hanem lakos­sági javító-szolgáltatással töltsék ki, hasonlóképpen a ktsz-ek is többet foglalkozza­nak e szükségletek kielégíté­sével, ehhez viszont kapjanak, ha kell, adókedvezményt. A pénteki tanácskozás má­(Folytatás a 3. oldalon) Nagy feladatok várnak a belkereskedelemre Hazaérkezett Kairóból a magyar párt és állami delegáció Csütörtökön a késő esti órákban Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének ve­zetésével hazaérkezett Ga­mal Abdel Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt elnökének temetésén résztvett magyar párt- és állami' küldöttség. A küldött­ség tagja volt Czinege Lajos honvédelmi miniszter. A magyar delegációval együtt érkezett Budapestre dr. Lubomir Strougalnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya elnökének ve­zetésével . a csehszlovák párt­ós kormányküldöttség, vala­mint Szomin Luvszan, a Mon goi Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének első helyettese, kik résztvet- tek az EAK elnökének teme­tésén. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség és a mongol kormányküldöttség vezetője rövid budapesti tartózkodás után továbbutaztak. Ma: Új' olajmező születik az Alföldön ☆ Áz alkatrész hiánycikk — az ital nem A munkavédelem legalább olyan fontos, mint a termelés Ankét a szakszervezetek megyei tanácsánál Pénteken a szakszerveze­tek megyei tanácsának szék­házában ankétot tartott az SZMT munkavédelmi bizott­sága. Az ankétra mintegy százan kaptak meghívót, — szakszervezeti munkavédelmi felügyelők, vállalati bizton­sági megbízottak és járási, városi, valamint a megyei Ügyészség vezetői. A megjelenteket Túróczy Ferencné, az SZMT titkára köszöntötte. Elmondotta, hogy az ankét néhány fontos té­ma megvitatására hivatott. Fő napirendként a megyei főügyészség tájékoztatóját jelentette be a munkavédel­mi helyzet törvényességi vizsgálatainak tapasztalatai­ról, a gazdasági vezetők munkavédelmi tevékenysé­gének helyzetéről. A napirend előadója dr. Csernai István ügyész, el­mondotta, hogy az utóbbi években megyénkben — ipar- vállalatoknál és a szövetke­zetekben is — viszonylag el­maradott a munkavédelem, megnőtt a balesetek száma. Ugyanígy emelkedő tenden­ciát mutat a munkahelyi ha­lálos balesetek száma is. A tájékoztató ezután a munkavédelemről lefolyta­tott ügyészségi vizsgálatról adott számot. Az elemző, gondos vizsgálódás során sok törvénysértést, mulasztást fedeztek fel a törvényesség őrei, s ezek okaiból tanulsá­gos következtetéseket levon­tak. Dr. Csernai István pél­dákkal bizonyította, hogy sok helyen még ma is formális a munkavédelmi oktatás, a baleseteket megelőző intéz­kedések pedig azért nem ha­tékonyak. mert a gazdasági vezetők és a dolgozók szem­léletében egyaránt sok a hi­ba a munkavédelmet illetően. Az elemző beszámoló után az ankét tizenkét résztvevője szólalt fel. Dr. Törőcsik Béla a jászberényi-, dr. Vadas Lászlóné a szolnoki-, és Ba- zsonyi Lőrincz a törökszent­miklósi járási- városi ügyész­ség vezetői felszólalásukban a környezetükben vizsgált káros jelenségekről, gyakor­latról szóltak. Dr. Iglói Jó­zsef megyei főügyész a mun­kahelyi balesetek megelőzé­sének fontosságát hangsú­lyozta, a munkás- s a terme­lés közös érdekéből kiindul­va. Heiszig Béla, a SZOT munkavédelmi osztályának küldötte figyelmeztetően mondta el, hogy Szolnok me­gyében romlik' a munkásvé­delem helyzete, megnőtt a balesetek száma. A tartalmas és őszinte vita után az ankéton Hoppál Zsigmond, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya munkavédelmi felügyelője ismertette a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek munkavédelmi hely­zetét. Végül Egyed Zoltán az SZMT munkavédelmi főfel­ügyelője tájékoztatta a hall­gatóságot az idei balesetvé­delmi helyzetről és a felada­tokról. Bernadette elárultatása - Mindenfelől (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK. - TUDÓSÍTÁSOK ) Országgyűlési tudósítások A Magyar Televízió és Rádió szombaton az előző napokhoz hasonlóan beszá­molót sugároz az országgyű­lés eseményeiről. A televízió 19 óra 25 perctől 19 óra 55 percig ad tudósítást a par­lamenti munkáról, amely előreláthatóan a negyedik ötéves tervről szóló vitát fe­jezi be, illetve a választási törvény módosításával fog­lalkozik. A rádió szombaton is a Déli és az Esti Króniká­ban foglalkozik az ország­gyűlés munkájával. Fogadás a mongol nagykövetségen Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete a magyar—mon­gol barátsági és együttműkö­dési szerződés megkötésének i, évfordulója alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, Dégen Imre államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke. Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, Já­vor Ervin. az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, De­meter Sándor a kulturális kapcsolatok intézetének el­nökhelyettese, Mátyás Lász­ló, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, valamint a politikai, gazda­sági és társadalmi élet szá­mos más képviselője. Pályázat A Magyar Hidrológiai Társaság és a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium közli. hogy meg­hosszabbította a mezőgazda­sági üzemek mezei vízgaz­dálkodási létesítményeinek megtervezéseire kiírt országos pályázat határidejét. így a szeptemberi határidő helyett, legkésőbb december 15-ig kell elküldeni a kész pá­lyaműveket. Pezsgőszőlők szürete A Budafoki Állami Pin­cegazdaság etyeki célgazda­ságában, megkezdték a „pezsgőszőlők” szüretelését. A terméseredmények elég biztatóak, a minőség azon­ban viszonylag gyenge. A pezsgöszőlőkböl előrelátható­an 28 000 mázsát takarítanak be Etyeken. Műtrágyázás’! tanácsadó Műtrágyázás! tanácsadó szolgálat szervezését kezd­ték meg Keszthelyen az Ag­rártudományi Egyetem Me­zőgazdasági Tervező és Ter­melésfejlesztési Intézetében. Az új osztály munkatársai útmutatást adnak majd ar­ra, hogy a különböző táp­anyagokból az egyes talaj fé­leségek mennyit igényelnek. Új vízmű Naponta hatvanezer köb­méter ivóvizet fogyaszt Mis­kolc — ezt a mennyiséget a Miskolc-Tapolcán telepített vízműből, valamint a bükki kar sztf orr ásókból kapja. A víznyerő helyek hozama azon­ban tovább nem fokozható. F.zért a várostól 12 km-re, a Hernád kavicsteraszaira új csúcsvízművet építenek. A 25 millió forintos beruházás két ütemben valósul meg. Az első ütem kivitelezésé­hez már hozzákezdtek. Az első ütem befejezésével, 1573-ban már vizet ad. az új csúcsvízmü Miskolcnak. A második ütem kiépítésével napi harmincezer köbméter vizet kap a város. Az új vezetéket összekapcsolják a város meglévő hálózatával, de közvetlen kapcsolatba kerül a csúcsvízmű a bor­sodi iparvidéket ellátó regio­nális vízrendszerrel is. A körvezetéken át a száraz nyári hónapokban arra is lehetőség lesz. hogy szükség esetén a lázbérci víztárolóból Miskolc, a Hernád menti csúcsvízműtől pedig Ózd kapjon egészséges ivóvizet. Tersónszky emlékkiállítás Tersánszky Józsi Jenő életművét, hagyatékát mu­tatja be az a kiállítás, ame­lyet pénteken nyitottak meg a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban. A megnyitón jelen volt az író özvegye, valamint számos barátja, tisztelője, a művészvilág több neves kép­viselője. Féja Géza, Tersányszky pályatársa és barátja nyi­totta meg a kiállítást, köl­tői megfogalmazású méltatá­sával, amelyben felelevení­tette barátjához fűződő em­lékeit. A megnyitó érdekessége volt, hogy lepergettek egy magnószalagot, amely eredeti felvételen őrizte a bohém- ságot kedvelő költő énekét, füttyszavát. Sörényes juhok A budapesti Állatkertbe négy sörényes juh érkezett a lengyelországi Poznanból. Az észak-afrikai sziklás he­gyekben honos állatokat stilszerű környezetben, a nagy szikla oldalában helye­zik majd el. A selymes sö­rényt viselő juhok azonban egyelőre még egészségügyi zárlat alatt vannak és a ken­guruház egyik kifutójában lehet látni őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom