Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-23 / 249. szám
1670. október 23» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Húsz év után Tomajmonostorán is jól lehet élni a közösben Torrjajmo4iostora határa a felszabadulás előtt a gróf Nemes és báró Schilling család birtoka volt. Az ezerkétszáz lakosú kis község most a tiszafüredi járáshoz tartozik. Lakosai annakidején szinte teljes egészében cselédek, aratók, napszámosok voltak. Az úri birtokokat a felszabadulást követően a nincstelenek között kiosztották. Viszonylag korán, 1S43 októberében alakult meg a Petőfi hármas típusú tszcs. A hadifogságból hazatért emberek hozták létre a szovjet kolhozok tapasztalatai nyomán. A tizennyolc hadifogoly részére tartalékolt 58 hold földet nem parcellázták szét, azon egytagban kezdték az új életet. Körülményeik rendkívül rosszak. A kilúgozott rossz minőségű, hét-nyolc aranykoronás földeken a nagybirtokosok azelőtt rizst termeltek. Az fmsz patronálta akkor a tszcs-t. Akaraterejükön kívül semmijük sem volt. Kölcsönből vettek kocsit és egy pár lovat. Az első évben a fennmaradt emlékek szerint 7 mázsás búzatermésük lett. Az egy pár ló kevésnek bizonyult. A tagok szülei, akik egyéniek voltak, segítettek a művelésben. Ök adtak igaerót. A kis szövetkezet az ötvenes évek elején létszámban és területben is megnövekedett. 1953-ban ötven tagja és 480 hold földje lett a szövetkezetnek. Rá két évre már 600 hold földön gazdálkodhattak. A tapasztalatlanság, szakszerűtlen vezetés és az alacsony hozamok miatt naffvon nehezen éltek az emberek. — Lassan az alapítók is ott hagyták a közöst. Már egy sem dolgozik közülük a községben. Mészáros József párttitkár Az ellenforradalom nagyon megingatta a szövetkezetei. Mindössze huszonhárom tagja és 270 hold földje maradt meg. A földterület és a taglétszám a nagy felfejlesztésig — 1959-ig — azonos volt. Továbbra is nehezen éltek itt az emberein A munkaegység értéke 20— 25 forint között mozgott. A fejlesztés során a község területe 98 százalékig szövetkezeti kezelésbe került. A taglétszám többmint kétszázra nőtt A földterület 2340 holdra gyarapodott, mely azonos a mostanival is. 14 forintos munkaegység A szövetkezet gazdálkodása, a tagok jövedelme tovább süllyedt. A vezetés 1966-ig megoldatlan volt, tizenkét elnök váltogatta egymást. A nagyüzemi gazdálkodásban nem volt jártasságuk. A termelés alacsony szinten mozgott A búza termésátlaga 1966-ban is csak 8.2 mázsa volt holdanként. A közös nem fejlődött Beruházni szinte semmit sem tudott. Az akkori vezetők a felvett hiteleket se célszerűen hasznosítottak. A mérleghiány krónikussá vált A betervezett jövedelmet soha sem tudták elérni. Az egy munkaegység értéke 14 forintra csökkent. A szövetkezet elszegényedett. Állatállománya kevés és rossz minőségű volt. De ezeket sem tudták takarmánnyal ellátni, mindig központi ellátásra szorultak. A szövetkezet 1965 végén is mérleghiánnyal zárt. Ekkor került ide elnöknek Veres János, a Középtiszai Állami Gazdaság tiszaszentimrei kerületéből. Addig a László mojorban volt üzemegységvezető. A szakgárda is kicserélődött. Üj főmezőgazdász és főkönyvelő került Tomaj monostorra. Nehéz örökség Az üj vezetők nehéz örökséget vettek át. 1966 tavaszán csak 2.70 forintot tudtak volna munkaegységenként előlegezni. A jövedelmei. üzemviteli hitelből 7 forintra egészítették ki. Az is nagyon kevés volt. Talán jogos volt a tagok bizalmatlansága a közös iránt, nem láttak kivezető utat. Csak a rádióból hallották és az újságból olvasták, hogy vannak jó szövetkezetek is, ahol jól élnek az emberek. A fegyelem lassan szilárdult meg. Az új vezetőknek sokat kellett az emberek között tartózkodni. Beszélgettek velük, igyekeztek hitüket visszaadni. Első ténykedésük a .normarendezés volt. A régi bérezés ugyanis nem fejezte ki a szocialista elosztás elvét: ki-ki munkája szerint részesüljön a megtermelt javakból. Tudatossá tették az emberek között, hogy a végzett munkát megfizetik. A fegyelem és a munkakedv fokozatosan helyreállt. Az új vezetőknek bizalmat előlegezett a tagság. Ez az eredményeken meg is látszott. A tehenészetben például 1300 liter tej volt a havi termelés, 48 tehen után. A jobb takarmányozás és a lelkiismeretesebb gondozás révén a havi hozam azonos állatoktól év végére 4 ezer literre emelkedett — A növénytermelést — „botanikus kerthez” hasonlítják a szövetkezet vezetői. Csak annak rendjét és f, növények ápoltságát nem le. hetett a szövetkezet növényeihez hasonlítani. Az 1600 kát holdnyi közös szántón sokféle növényt termeltek. Ezek számát az adottságoknak megfelelően csökkentették. Hatékonyabban igyekeztek, termelni. Fő profil lett a kenyér- és takarmánygabona, a cukorrépa, a dohány és a pillangós takarmány. Az új vezetőség irányításával, a tagok szorgalmával 1966 végén — a tsz fennállása óta először — ki tudták fizetni a betervezett munkaegységértéket. igaz, hogy alacsony volt — munkaegységenként 20.70 forint — de mégis örömet okozott a tagoknak. A fejlődést látták benne. A tsz fokozatosan fejlődött Tervszerűen nőtt a közös vagyona. beruházásokhoz kezdhettek, gépeket szereztek be. 1967-ig ugyanis a kunhegye- si gépállomás gépei dolgoztak a szövetkezetben. Az állóalapok fejlesztése A tsz-nek a biztonságos termeléshez hiányzott a szükséges állóeszköze, felszerelése. Fejleszteni, korszerűsíteni kellett az állati férőhelyeket. A szövetkezetben 54 férőhelyes, a lehetőségekhez képest korszerű tehénistálló épült. Százhetvennégy férőhelyes növendékmarha istálló, 300 férőhelyes sertéshizlalda létesült. Ezenkívül 2x5 kát. holdas dohánypajtát, továbbá gépszint, műhelyt és egyéb létesítményt emeltek- E beruházások összköltsége meghaladta az 5 millió forintot. Mindezt 1966—1970 között építették. A Petőfi Tsz-nek korábban egyáltalán nem volt gépe. Jelenleg négy SZK—4-es kombájnnal, két lánctalpas DT—54-es traktorral, nyolc MTZ-vel, két zetorral és egy tehergépkocsival rendelkezik. Ezekhez beszerezték a szükséges talajművelő- és betakarító gépeket is. Dicséretre méltó, hogy a Emelkedő hozamok A növénytermelés hozamai fokozatosan emelkedtek. Azelőtt csak 120 mázsa volt a holdankénti cukorrépa termésátlag. Az utóbbi években ez 200 mázsa fölé emelkedett1968-ban 258, tavaly 236 mázsa átlagtermést takarítottak be cukorrépából. Sajnos az idén elvetett 70 hold répából 40 holdnyit kiölt a belvíz, a májusi esőzések folytán. Pedig már ki is egyelték és megkapálták. A búza termésátlaga megduplázódott Tomajmonostorán. Tavaly 15,9, az idén 14,1 mázsa búzájuk termett átlagosan, pedig az idei év nagyon kedvezőtlen volt a kenyérgabona betakarítására. A kukoricát már nem kapálják a tsz-ben, vegyszerrel irtják a gyomot. Tavaly 21,9 mázsa kukoricájuk termett májusi Fejlődő állattenyésztés Az állattenyésztés színvonala korábban igen alacsony volt. Évente csak 200—300 hízottsertést tudtak értékesíteni- Az idén már 710-et adnak el, s a jövő évre ezer hízó átadására szerződtek. A szövetkezet hizlaldája viszonylag korszerű, ünetetős, és önitatós. A sertéstenyésztés, illetve hizlalás a legjöve-r delmezőbb üzemágnak számít. A takarmányt a szövetkezet most önmaga termeli meg, pedig az állomány többszöröse a réginek. A köA 300 férőhelyes sertéshizlalda A 103 férőhelyes tehénistálló zös gazdaságban fehér hússertés fajtát nevelnek. A ko- cánkéntl szaporulat 16—18 között mozog évente. A gazdaságban 4—4,30 kilogramm gazdasági abrakból állítanak elő egy kiló sertéshúst. Bár nagyon hihetetlenül hangzik, azelőtt 10 kilón felül volt az a brakfelhasználás. A szövetkezetnek jelenleg 86 tehene van. Az állomány létszáma kétszeresére nőtt. A termelés még nagyobb arányban. Korábban 20 ezer liter tejet adtak el évente, most 180 ezer litert értékesítenek. Hízott marhából 10—12-őt tudtak értékesíteni, az idén már hetvenet. A népgazdaság asztalára tehát több tej, hús, kerül a tomajmonostori kis szöyetkezetbőL A tsz-ben 1968-ig részes művelést alkalmaztak. A megerősödés lehetővé tette a biztonsági alap képzését 1968-ban bevezették a készpénz szerinti munkadíjazást Ennek 88 százalékát garantálják és havonta, a végzett munka arányában kifizetik. A tavalyi zárszámadáskor a szövetkezet 1,7 millió forint biztonsági alapot képzett Ez több mint félévi mupkadij összegesége lehetővé tette 3 tagok jövedelmének állandó emelését 1965-ben egy dolgozó tagra átlagosan 8 ezer 420 forint jutott. 1966-ban 13 ezer 592 forint, 1967-ben 14 ezer 484 forint, 1968-ban 19 ezer forint, tavaly 25 ezer 170 forintra emelkedett az egy dolgozó tagra jutó átlagos jövedelem. A szövetkezet gazdasági A gazdálkodás eredményesmutatnak: 1965 1969 szövetkezet tiszta vagyona 4 355 000 11 469 000 a halmozatlan termelési érték 4 476 000 10 298 000 a halmozott termelési érték 7100 000 13 734 000 Petőfi Tsz az amortizációs alap felhasználásával és a fejlesztési alapból építkezett és vásárolt gépeket. Hitelt nem vett igénybe. Sőt kifizette régi tartozásait is. 1971- ben adóssága egyáltalán nem lesz. Pozitív vonás az is, hogy a gazdaság 1968-tól üzemviteli hitel nélkül gazdálkodik. A szövetkezetben korábban alig használtak műtrágyát, s az istállótrágya is felgyülemlett. A műtrágya felhasználás a réginek háromszorosa lett. Ugyanakkor szakszerűbben adagolják. Most más gazdaságok visszamondják a műtrágyát, a Petőfi Tsz terven felül 300 mázsa nitrogént vásárolt a forgalmazó vállalattól. Az istállótrágyázott terület aránya is növekedett. A tsz alomszalma cseréjével a háztájiból és az állami gazdaság dolgozóitól is szerez be istállótrágyát. Az ütem szerint földjeit ötévenként tudja szervestrágyázni. Á fagok szorgalmával A háztáji állatállomány részére 1966 előtt a tagok a szomszédos községekből szerezték be a szükséges takarmány egy részét. A közösnek se termett elegendő. A szövetkezet az utóbbi évek óta elegendő lucernát és réti szénát ad tagjainak. Abraktakarmányt a tsz tagjai elszámoló áron a szükséglet szerinti mennyiségben vásárol- hatnak a közösben. A jobb takarmányellátáshoz hozzájárult, hogy a háztáji állatállomány jelentősen nőtt a községben. Több a szarvasmarha, és a sertés. A tavaszi, nyári esőzések sok kárt tettek a szövetkezetben. A gazdaság földterületémorzsoltban. Az. idén — a betakarítás eddigi eredményei szerint — 28—30 mázsa lesz a kukorica átlagtermése. Ez ismeretlen volt eddig a községben. A tsz-ben 18 holdon termelnek dohányt. Hagyományos növény ez náluk. Kertészkedni adottságaik miatt nem tudnak, csupán a község lakosságának ellátására termelnek. A tagokat, főként az asszonyokat viszont télen is kell foglalkoztatniuk. Erre lehetőséget ad a szárazdohány simítása, csomózása. A szövetkezetben a szabolcsi és Burley fajtákat termelnek. A Burleyt az idén először. Az újfajta bevált, a tervezetten felüli mennyiséget, 13 mázsát várnak belőle holdanként. A dohány félmillió forintos árbevételt hoz a szövetkezetnek. Veres János tsz-elnök nek 26 százalékát nem tudta hasznosítani. Ezeken a földeken vetni sem lehetett. A belvíz az elvetett területen pusztított- A tervhez viszonyítva 1,5 millió forint hozamérték esett ki. Az idei rossz esztendő mégis arra figyelmezteti a szövetkezet vezetőit, tagjait, hogy az idei kár ne éreztesse hatását a következő évben. Ezért a jövő évre sertés és szarvasmarha hízó alapanyagot vásároltak. A hizlaláshoz elegendő takarmánykészletük van. Elkészült a szövetkezet háromnegyedéves mérlege. Eszerint a tsz eredményesen zárja az évet. A tervezett jövedelmet osztani tudja. Ehhez a biztonsági alap 30—40 . százalékát akariák felhasználni. Tehát nem az össz- tartalék egészét. Helyesen teszik, hogy a jövőre is gondolnak. Az egy napra eső kereset így sem lesz kevesebb a tavalyinál. Jóleső érzés ez. a szövetkezet kétszázhuszon- négy tagjának, akikből százhuszonhat a dolgozó tag. A szövetkezetben most több a szakember. Ez év tavaszán mérnöki képesítésű főmezőgazdász került a szövetkezetbe. Rajta kívül három technikusuk van. A szakemberek és a nagy gyakorlattal rendelkező brigádvezetők sokat segítenek a vezetőknek a munka szervezésében. A tomajmonostori Petőfi Tsz-ben huszonegy tagú kommunista kollektíva dolgozik. Sajnos a pártszervezet eddig nem tudott kellő segítséget adni a gazdaság függetlenített vezetőinek. A szövetkezet vezetői ezért párttitkárnak kérték fel Mészáros Józsefet, a községi tanács vb elnökét- Az újjává- lasztás során ezzel a párt- szervezet tagsága is egyetértett. Mészáros elvtársat titkárnak választották meg. A gazdasági vezetők az új titkártól több segítséget várnak. Az új pártvezetőség fontos feladatának tartja a belső egység megszilárdítását. A politikai munka eszközeivel hatványozottabb segítséget akarnak adni a termeléshez. Erre biztosíték az is, hogy jó az együttműködés a pártve- zetőség és a gazdaságvezetőség között A szövetkezet stabilizálásában rendkívül nagy erőfeszítés hárult a tsz elnökére és főkönyvelőjére. Hajnaltól gyakran késő éjszakáig dolgoztak a közösség érdekében. Tervezgettek-: miként lehetne előbbre jutni A szövetkezet vezetői nagy érdemeket szereztek a tagság előtt A tomajmonostori Petőfi korábban a tiszafüredi járás, sőt a megye egyik legrosszabb szövetkezete volt. A fejlődésben fő érdem a tagoké. Nagyon sokat és szorgalmasan dolgoztak. A tsz gyenge, átlagosan 10—11 aranykoronás földjei nem sokat változhattak, javulhattak. A tagok szorgalma annál inkább. Közös összefogással — viszonylag rövid idő alatt — ió eredmén veket értek el. A Petőfi Tsz felzárkózott a jó közeoes gazdaságok sorába. Most már mindannyian tudják: Tomaimot- nostorán is iól meg lehet élni 2 közösben. te) Két új dohánypajta épült
