Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. október 19. A VÖRÖS MEKONG mmmmmwmMmmmmmmmmmmmmmmmwBmmmmm Nincs házifeladat IV. A her.eg Azon az estén, amikor Szu- fanuvong herceg abban a megtiszteltetésben részesített, hogy fogadott, a következő történetet mesélte el. „A he­gyek csak úgy remegtek az erős bombatámadástól. Egy hadianyagot és iratokat szál­lító teherautót támadtak. Egy repeszdarab átütötte annak a ládikónak a fedelét, ame­lyet a Központi Bizottság ré­szére szállítottak. A dolog nem látszott ko­molynak. A ládikót szobám sarkában helyeztük el. Egy­szer szükségem volt a ládí- kóban található iratokra. Le­szakítottam a már sérült deszkát és a kezemet a nyí­lásba dugtam. A barlangban sötét volt A papírok között ujjaim hirtelen valami hideg­be és nedvesbe ütköztek. Azt hittem, hogy egér. Kiderült, hogy fel nem robbant golyós­bomba”. Óvatosan, egyetlen felesle­ges mozdulatot sem téve, Szu- fanuvong az ajtóhoz ment, tenyerében tartva a halálos játékszert. Szárnysegédje el­mondta; soha nem felejti el azt a pillanatot, amikor meg­látta a laoszi forradalom ve­zetőjét, amint bombával a kezében elhalad mellette. A herceg szívből nevetett, ami­Augusztus közepétől ok­tóber végéig megszámlálha­tatlanul sóik költőzőmadár húz el fejünk fölött észak— déli irányban. Magyarország központi fekvésénél fogva nemcsak a repülőjáratok egyik csomópontja, vén kontinensünkön, hanem át­szeli számos madárfaj ős­időktől megszokott vonulási útja is. Ma már minden is­kolásgyerek tudja, hogy a tói hidegétől fenyegetett A tudományos felfogásban döntő fordulatot — s ez nem gólyamese — egy Mecklem- burgban 1822-ben fogságba ejtett gólya hozta: az állat nyakát ugyanis egy Afriká­ban használatos nyil fúrta át, s a szívós madár, az or­nitológusok szerencséjére, testében a nyílvesszővel vissza tudott repülni Né­metországba. Azóta a Mar- tensen dán tanító által a múlt század nyolcvanas éveiben bevezetett gyűrűzés pontosan felderítette a ma­dárvonulások útvonalait. A kor hétköznapjainak ezt az epizódját elmesélte nekem. Az a „különleges háború”, melyet az amerikaiak Laosz- ban folytatnak, végső stádiu­mába érkezett. A barbár módszerek ellenére is vere­séget szenved az agresszió. A kérdés politikai megoldása, amelyet a Hazafias Front ajánlott, lehetőséget teremt az amerikaiaknak, hogy ki­kecmeregjenek a „Lao-csap- dájából”, amelyekben — egyik szenátoruk kifejezé­sével élve — „nyakig benne vannak”. Ugyanakkor a bombázásokat kétszeres ke­gyetlenséggel folytatják. Ami az amerikai hadsereg katonáit illeti, egy dolog ar­ra enged következtetni, hogy számuk és veszteségeik is meghaladják a hivatalos ada­tokat; a laoszi Hazafias Front és a Vietnami Demokratikus Köztársaság információs iro­dái tucatjával kapják a leve­leket amerikai anyáktól és feleségektől. Ezekben a leve­lekben közlik a katonák sor­számát, elküldik fényképei­ket, s kérik a Frontot, hogy a Laosz földjén vívott csa­tákban eltűnt amerikai kato­nák sorsáról hírt adjanak... A barlangban tartott kis ünnepség után hajnalban át­léptem a Laoszt és a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságot elválasztó határt. A madárraja(k elköltöznek tő­lünk. Volt azonban idő, amikor a felnőttek is azt hitték, hogy a télre sze­münk elől eltűnő madarak az iszapba ássák magukat, tavak mélyére merülnek, a fák odvábán telelnek át Sőt egy régi, „nagytudomá- nyú” püspöfc arról érteke­zett hogy a madarak a tél fagya elől egyenesen a Holdba röppennek! magyar ornitológusok út­törő szerepet vállaltak a századforduló előtt ebben a tudományos munkában és a nemzetközi megfigyelőháló­zat megszervezésében. Az értékes kutatótevékenység vezetője pedig Herman Ot­tó, a Madártani Intézet ala­pítója és első vezetője volt. Hermanék külföldi tudós­társaikkal választ adtak ar­ra a kérdésre, hogy merre vezet a költözködők útja. Az intézet mai vezetőjét, dr. Pátkai Imrét arra kér­tük, válaszoljon a hogyan, Hanoi felé vezető úton fé­nyes nappal csodáltam meg azokat a vidékeket, amelye­ket egykor éjszaka bomba­robbanások és rakéta fény­csóvák közepette láttam. A rizs-ültetvényeken, amelyek tömör zöld szőnyegként egé­szen a látóhatár széléig nyúl­tak, érett a termés. A nagy­szerű Hamrong-híd „jó egész­ségnek örvend”, bár sok-sok seb tarkítja. Üjra a magasba emelked­tek a gyárak falai, amelyek teljes erővel dolgoznak. Nap­pal most nyüzsög a sok em­ber a piacokon, a gyerekek iskolába mennek. „Ha legyőzzük a jenkiket, tízszer szebbre építjük orszá­gunkat”. Ho Si Minh-nek ezek a szavai minden viet­nami szívében gyökeret ver­tek. Meggyőződésemmé vált: harcolni fognak egészen ad­dig, amíg az utolsó agresszor is el nem hagyja a szülőföl­det. Amikor rizspálinkával telt poharunkat a győzelemre emeltük, egy laoszi paraszt azt mondta nekem: „Harc nélkül nincs győzelem. Mi tudjuk, hogy ott a világ má­sik végén önök együtt har­colnak velünk.” És hozzátet­te; „Együtt harcolunk, együtt is fogunk győzni”. MADELAINE RIFFAUX VÉGE azaz az útirány kiválasztá­sának, tartásának fogas kér­désére. Madórorszógutak — A madárseregek úgy választják meg útvonalu­kat, hogy ne kelljen túl hosszú ideig a nyílt tenger felett repülniük — mondot­ta Pátkai dr. Ezért útjukat a Boszporusz, vagy Olaszor­szág déli csücske, illetve Gibraltár felé veszik. A tá­jékozódásban nagy segítsé­gükre van az öregek tapasz­talata. A hőmérsékleti fron­tok vonulása nyilván szin­tén segíti az útkeresést A tapasztalat egyedül azért sem magyarázhatja teljesen a madarak navigációs ké­pességét mert például az idegen fészekben kikelő, s így őszre teljesen magára- maradó kakukk idősebb társak nélkül, „egyéni tu­ristaként” repül Afrikába. Üjabban kutatják azt is, hogy a tájékozódást nem segíti-e a Föld mágneses ereje, vagy a csillagok és a Nap állásának, mozgásirá­Engels-évforduló 1970. november 28-án a Szovjetunióban országszerte megünneplik Friedrich En­gels, a tudományos kommu­nizmus egyik megalapítója, Kari Marx harcostársa és ba­rátja születésének 150. év­fordulóját. Már megkezdődtek az ünnepi előkészületek. A nagy példányszámban ki­adott szovjet bibliográfiai folyóirat, „A könyvek vi­lága” legutóbbi számában cikkben méltatja Engels 125 évvel ezelőtt megjelent „A munkásosztály helyzete Angliában” című művének jelentőségét. Igen nagyfa értékelte ezt a könyvet Vla­gyimir Iljics Lenin is. En­gels könyvének első — kivo­natos — fordítása 1884-ben illegálisan jelent meg Orosz­országban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után ezt a könyvet 8 ízben adták ki a Szovjetunióban. A vi­lág 20 nyelvére fordították le és jelentőségét mindmáig megőrizte. I Szenzációs régészeti fe fedezések Iránban Jean Perrot, az Iránban tevékenykedő francia régé­szeti expedíció vezetője és csoportja három éve dolgo­zik az iráni műemlékvédel­mi bizottsággal együtt az ősi Suse, a hajdani méd bi­rodalom fővárosa környé­kén. Most rendkívül nagy- jelentőségű felfedezések ko­ronázták erőfeszítéseiket. Dárius palotájának romjai között két szürke márvány- lapra bukkantak. A már­ványlapokon az ékíráshoz hasonló jelekkel rótt fel­irat volt. Ezeket a 33,6x33,6 centiméter nagyságú és 8,7 centiméter vastag táblákat mindegyik oldalukon, még a széleiken is teleírták, — az egyiket elamita nyelven (ez volt a Suse környéki la­kosok hajdani nyelve), a má­sikat pedig babiloni nyel­ven. Ezek a szövegek — Dárius susei palotájának alapító okmánya — ismer­tetik a. 10 méter magas gyö­nyörű nagy terasz konst­rukcióját, építését, felsorol­ják az építkezésnél hasz­nált anyagok eredetét, to­vábbá, hogy milyen nemze­tiségű emberek dolgoztak a palota építésénél. Az ar­cheológusok remélik, hogy egy harmadik márványla­pot is találnak óperzsa nyelven, a birodalom hiva­talos nyelvén írt szöveggel. Ez a felfedezés szimboli­kus jelentőségű Irán szá­mára. Nagy ünnepségekre készülnek az országban, amelyen a jövő évben fog­nak megemlékezni a perzsa birodalom megalapításának 2500. évfordulójáról. Csaknem ezzel egyidöben, egy másik, hasonlóan nagy- jelentőségű lelet is napvilág­ra került. Egy bulldózer, amely néhány száz méterre dolgozott a dombtól, ahol egykor Dárius palotája állt, méd oszlopok talapzatainak^ darabjait hozta felszínre. A további ásatások során egy hatalmas palota részlete ke­rült napvilágra. A palota egyik termében 100 oszlop ált. Az óperzsa és elamita nyelvű feliratok arra utal­nak, hogy ez volt II. Arta- xerxes időszámításunk előtt á IX. században Perzsia uralkodója palotája. A most felfedezett palota kétségkívül egyike volt azoknak a „pa­radicsomoknak”, amelyekről régi szövegek írnak: a kirá­lyok hipenőhelye, „üdülője" hivatalos palotájuk közelé­ben. ÉRETTSÉGIZETT fiatalt fotolaboránsi mun­kakörbe felveszünk. Írá­sos ajánlatokat a Szol­nok megyei Néplap Szer­kesztőségébe kérjük. Szolnok, Kossuth tér, Irodaház. Ez év őszén lép életbe Svédországban az oktatási reform. Mostantól kezdve a svéd diákoknak nem kell há­zifeladatot készíteniük, a ta­nítás utáni időt kizárólag pi­henésre fordíthatják Újdonságot jelent az, hogy már az általános iskola har­Robin Hood története rajz­filmen elevenedik meg: a Wa't Disney stúdiókban meg­kezdődött már a munka. Ro­bin Hood legendájának egy Válóok Üzbegisztánban Sándor Ib­rahim válókeresetet nyújtott be azon a címen, hogy a fe­lesége veri. Ibrahim 121, fe­„Édesen szunnyadnak a legmakacsabb éjszakázok is a japán „álomelőállító altató zümmögése mellett”, ígéri egy csábító újsághirdetés. Az em­A japán rendőrség újabban nemcsak ujjlenyomatok alap­ján azonosítja a bűnözőket, hanem hangjuk után is, mert a szakemberek megállapítot­ták, hogy minden ember hangjának megvannak a szi­gorúan meghatározott, egyé­ni sajátosságai. A japán kriminalisztikai intézetben dolgozó dr. Ma­cumi Szudzuki 1963 óta fog­lalkozik ezzel a kérdéssel. Azt állítja, hogy a hang alap­ján történő azonosítás előnyei a gyakorlatban már bebizo­nyosodtak, de e módszer tökéletesítéséhez még a hang­mérnökök, fonetikusok, nyel­vészek, pszichológusok továb­bi segítségére lesz szükség. Dr. Marao Onidzi, a japán fonetikusok társulatának el­A Föld déli sarkvidéke kö­rülbelül 450 millió évvel ez­előtt a Szahara közelében volt: erre a megállapodásra jutottak a Columbia Egyetem tudósai, akik részt vettek a nagy afrikai sivatagot tanul­mányozó tudományos expedí­Egy napon egy indiszkrét újságíró a következő kérdés­sel fordult Coco Chanelhez, a híres francia divatszalon tu­lajdonosához: „Senki sem tudja nekem megmondani, azért most egye­Egy neves szőrmeszalon tu­lajdonosa két megbízottat küld az Északi Sarkra, az esz­kimók közé. „Ahogy megérkeznek, azon­nal küldjenek nekem távira­tot, tájékoztassanak a hely­zetről” — mondja. New Yorknak több szállít­mányra és kevesebb kultúrá­ra van szüksége. Ez az állás­pontja kétszáz sztrájkoló ki­kötőmunkásnak, akik abba­hagyták annak a városi terv­nek munkálatait, amelynek célja, hogy a New York-i ki­kötő mólóin előadásokat és kulturális rendezvényeket tartsanak. New York polgármestere, John Lindsay bejelentette: a város átalakít néhány haszná­laton kívül helyezett dokkot, hogy szabadtéri színházi elő­adásokat, filmvetítéseket, képzőművészeti kiállításokat és kulturális fesztiválokat madik osztályától kezdve ta­nítják az angol nyelvet Ter­mészetvédelmi tanfolyamokat indítanak, zenei, művészeti és népművészeti előadásokat tartanak a középiskola felső osztályaiban. Heti két órában a diákok autóvezetéssel, fil­mekkel, sakkozással, divattal foglalkoznak. feldolgozását készítik el, amelyben szerepet kap a sherwoodi erdő valamennyi állatfajtája. lesége pedig 118 éves. 90 év­vel ezelőtt kötöttek házassá­got lített kicsiny készülék koppa- nó esőcseppek halk egyhangú mormolását sugározza és egy óra múlva automatikusan ki­kapcsolódik. nöke azt javasolja, hogy az ország minden lakosának hangjáról magnetofonfelvételt kell készíteni, mert ez rend­kívül megkönnyítené a rend­őrség munkáját. A japán nyelvészeti tudományos ku­tató intézet elkészíti az or­szág úgynevezett nyelvi tér­képét, amelyen pontosan fel­tüntetik a különböző dialek­tusokat. A technika fejlettségének mai fokán a „hangazonosítá­si” módszer sokkal elyőnyö- sebb, mint az eddig alkalma­zott daktiloszkópiai eljárás- A szalagra rögzített hangot a komputer memóriaegységé­ben „konzerválni” lehet és az illetékesek szükség esetén könnyűszerrel hozzájuthat­nak. cióban. Az expedíció olyan korall-üledék réteget talált, amelyek a geológusok szerint csak vastag jégtakaró alatt keletkezhettek, olyan jégbu­rok alatt, mint amilyen most a Déli Sarkvidéket fedi. nesen öntől kérdezem asz- szonyom, hány éves?” „Én sem tudom megmon­dani — feleli mosolyogva Coco Chanel. Képzelje, korom az idő múlásával együtt ál­landóan változik.” Nemsokára két táviratot kap. „Holnap érkezem — mond­ja az első. Üzlet lehetetlen. Itt már mindenkinek van bundája”. „Fióküzletet alapítok — mondja a második. Üzleti le­hetőségek óriásiak. Mindenki bundát visel”. rendezzenek a mólókon. A legfontosabb cél — mondta a polgármester —, hogy fel­hívjuk a közvélemény figyel­mét a kikötő problémáira, ugyanis a New York-i kikötő az utóbbi években nagyon megérzi a közeli New Yer- sey-i kikötők konkurenciáját. „A polgármester ostobasá­gokat beszél — mondta a ki­kötőmunkások 22 000 taglét­számú szakszervezetének al- elnöke- — A városnak inkább le kellene szállítania a mó­lók bérleti díját és. "át kelle­ne alakítania az elavult szer­kezeteket.]! Varsóban megrendezték a régi személyautók parádés versengését, az Országút Ve­teránjainak Második Nemzetközi versenyét. A versenyre a lengyeleken kívül több csehszlovák és NDK-beli autós nevezett be. 80 gépkocsi állt rajthoz, amelyek közül nem egy már ötven éve koptatja az országutakat. A Varsó utcáin zajló verseny tempója nem volt valami szédítő, a versenyzők azon­ban pontosan annyira izgu’t k, mintha ,,'gazi”, nagy versenyen vettek volna részt. A gyorsulási és a fékezési próbák, az ügyességi verseny, s mindenekelőtt a ..pontos haj­tás” versenye megmutatta, milyen felkészültséggel rendelkeznek a gépkocsi vezetők, s milyen állapotban vannak kocsijaik. Meg kell hagynunk, hogy az országúti veteránok zömének „egészségi állapota” kivívta a nézők és a szakértők őszinte csodá’atát. A tün­döklő krómozás és lakkozás, az elsőrendű fékek, az egyenletesen működő motorok nem egy új kocsi tulajdonosában keltettek enyhe irigykedést. Afrika felé Nyíl a gólya nyakában Állatok szereplése Azonosítás hang alapján Ellentétes nézőpontok Kultúra a mólókon Tanácstalanság A jelenleg filmrendezéssel foglalkozó Paul Newman olyan filmet forgat amelyben Henry Fonda is elvállalt egy szerepet „Rendkívül zavaró dolog — mondotta a rendező. — Hogy mondjam meg egy ilyen nagy színésznek, hogy mit kell tennie?’’ Álom permetezés Délisark a Szaharában? Nehéz megállapítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom