Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 1. A holnap városai A fasizmus harc napja S zeptember elseje közismerten a második világhá­ború kirobbantásának napja. Okkal tette tehát éppen e napot a fasizmus elleni harc és az áldo­zataira való megemlékezés ünnepévé a náci bűnösök üldö­zésével foglalkozó tavalyi moszkvai nemzetközi értekezlet. A második világháború, a maga 50 millió halottjával és a lelki sérülések máig sem gyógyuló sebeinek százmillióival, kétségtelenül a fasizmus legszörnyűbb bűntette. A moszk­vai tanácskozás nem véletlenül „aktualizálta” ezt a gyászos évfordulót: a háború mementója eladdig megmaradt az ál­talánosságok szintjén. Mostantól a világ dolgozói nem egy­szerűen a vérzivatarra emlékeznek, hanem annak kirobban­tóira és az őket hatalomra juttató társadalmi körülmé­nyekre is. A fasizmus sem tűnt le második világháborús vereségé­vel. „Termékeny az öl, amelyből kikelt” — intette óva az emberiséget Brecht, a fasizmus máig legsikeresebb szatírá­jában. az Arturo Ui-ban. Mintahogy nem véletlen ennek a darabnak a magyarénál találóbb német címe: „Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése”. A felemelkedni mindig kész fasizmus feltartóztathatóságára utal ez a mai megemlékezés. A fasizmus a burzsoázia legvéresebb, legkegyetlenebb diktatúrája — állapította meg már 1935-ben a Komintern nevezetes VII. kongresszusán Dimitrov, a nácik lipcsei pe­rének vádlóvá vált fővádlottja. De korunkban is számos példája akad annak, mint dobja sutba a burzsoázia a de­mokratizmus álarcát, ha valóban veszély fenyegeti osztály­uralmát. „Ha a többség balra ment, kinek kell a parlament” — faragtak rigmust múlt századi német értelmiségiek a burzsoá mentalitásról. Naponta olvashatunk a kapitalista or­szágokban élő dolgozók és elnyomóik összecsapásairól és kí­sért a fasizmus módszere, ha a kenti egyetemen sortűz dör­ren a háború ellen tüntető diákokra és ha e háború során az Auschwitzokkal vetekedő lágereket hoznak létre, az uk­rajnai falvak és Lidice, meg Oradour példáját ismétlik Dél- Vietnamban. Nem múlt a fasizmus veszélye, vátozatlanul érvényes Julius Fucsik intelme: „Emberek, legyetek éberek!” (KS) V Uj típusú transzformátor A pozsonyi Elektrotechni­kai Vállalat kutatócsoportja újfajta transzformátort dol­gozott ki, amely léghűtéssel működik és 22 kilovoltos fe­szültségig használható. A ha­gyományos olajtöltést egy speciális bitumen keverék he­lyettesíti benne —- teljes si­kerrel. A KGST-tagállamok máris érdeklődnek e gyárt­Világszerte megfigyelhető volt az utóbbi húsz évben az energiaszerkezet gyors átala­kulása, amelynek során a kőolaj és földgáz háttérbe szorította az addig „ipar ke­nyereként” számontartott szenet. A változás, melynek során a szénhidrogének fel- használása megsokszorozó­dott az 1950. évi 34 száza­lékról 1966-ig 54 százalékra emelte részarányukat a többi energiahordozó rovásá­ra. A szénnej szemben ol­csóbban termelhetők ki és szállíthatók, felhasználásuk egyszerűbb és gazdaságosabb, a nagyobb hatásfokuk ugyancsak előnyt biztosít. Ipartelepítéskor pedig ese­tenként 20—25 százalékkal is csökkentheti a beruházási költségeket a széntüzeléssel kapcsolatos járulékos beru­házások feleslegessé válása. Az energiafogyasztás az elmúlt negyedszázadban az iparfejlesztés következtében hazánkban is nagy mérték­ben megnövekedett. Az igé­nyeket hazai erőforrásokból gazdaságosan nem tudjúk kielégíteni, ezért szükségessé vált az energiaimport foko­zása. Ennek legcélravezetőbb módja a kőolaj és földgáz vezetéken keresztül történő behozatala. A KGST együtt­működés keretében létesült Barátság I. és az 1972-re fel­épülő Barátság II. kőolajve­zetéken keresztül érkező szovjet kőolaj hosszabb idő­szakra biztosítja a kőolajel­látást. A korábban jelentős részarányt képviselő romá­niai (kissármási) földgáz az alföldi földgázkincs felfede­zése óta vesztett jelentőségé­ből. Az egyre növekvő igé­nyeket a távlati tervek sze­rint évi 1 milliárd köbméter szibériai gáz behozatalával elégítik majd ki. A felhasználásra kerülő mány iránt. Előnyei közé tar­tozik, hogy közvetlenül az áramfogyasztó helyeken, pél­dául üzemegységekben, nagy lakótelepeken stb. üzembe helyezhető. Az új típusú transzformátor igen gazdasá­gosan biztosítja az áramelosz­tást és csökkenti az energia- veszteséget. szénhidrogén mennyiség gyors szállítása és elosztása céljából épül ki az országos vezetékhálózat, amely lehető­séget nyújt ahhoz, hogy az ország szinte bármelyik pontján energiaigényes ipar­ágak telepedhessenek meg. Ugyanakkor számos iparág: petrokémia, műanyag-előál­lítás, műtrágyagyártás stb. fellendülését is elősegíti. Az importvezetékek körül Száz­halombatta és Leninváros körzetében új vegyipari köz­pont is kialakulóban van. Bizonyára sok embert ér­dekel, milyen lesz, hogyan fejlődik tovább Budapest és a többi nagyvárosunk. Milyen lesz a közlekedés, milyen látvány fogadja majd az érkezőket, milyen változások következnek be a városi ember életében? Erre. és még sok más kér­désre ad választ az a ter­vezet, amely majd novem­berben kerül a kormány elé jóváhagyásra. Évente 20 000 lakást épí­tenek fel csak Budapesten — ez a szám önmagában is elgondolkoztató. A gyakor­latban mindez persze nem ilyen egyszerű, — bármeny­nyire is furcsán hangzik — minden felépülő 100 új la­kásra 20—30 lebontandó la­kás jut. Vannak olyan ke­rületek, amelyeket majdnem teljes mértékben szanálásra ítéltek. Elavult, korszerűtlen városrészeket fognak egészé­ben újjá varázsolni. A fő­városban megszűnnek a kül­város jéllegű lakótelepek és megszűnik a belváros köz­ponti egyeduralma is. A fej­lesztési koncepció szerint a megépülő új metro-vonal végállomásainál úgynevezett city-részek alakulnak ki, egybefüggő, és mégis önálló központonként. Minden vég­állomásra irodaépületeket építenek, ahol az elképzelé­sek szerint 20—20 ezer em­ber talál munkalehetőséget. A metro rendszerének végle­ges kiépítésével eltűnnek a távolságok okozta nehézsé­gek; a város egyik végéből a másikba alig 20 perc alatt lehet majd eljutni. Érdekes az új forgalmi elképzelés, miszerint megszűnnek a fő­város szívéből sugár alakban kivezető útvonalak: az ös­szes Pestre érkező főútvonal a Hungária-körúton találko­zik. Hatalmas költséggel modern autósztrádák épül - nek, és felújítják a kisebb A kormány szénhidrogén­programja gondoskodik a lakosság fűtőanyag ellátásá­ról is: 1975—80 között az összes lakásállomány 70—75 százaléka részesül részleges vagy teljes szénhidrogén el­látásban. A korszerű ener­giaszerkezet kialakításával (körülbelül 1975-ben érjük el) kisebbek lesznek a fel­használt energia költségei és az egységnyi nemzeti jöve­delemre jutó energiafogyasz­tás pedig mintegy 10 szá­zalékkal csökken. utakat is. Nagy mértékben mentesíti a felszíni forgal­mat a sorosksári HÉV-nek burkolat alatti bevezetése a Kálvin térig, ahol a metró­hoz lesz csatlakozása. Átala­kítják a belváros képét is, igyekeznek megszüntetni az V. kerület túlterheltségét. Tíz-tizenöt év múlva már komoly probléma lesz a sza­bad idő felhasználása. Erre külön tervezetet dolgoztak ki; a fő cél, hogy a Duna­kanyar, a Velencei tó és a Balaton minél közelebb ke­rüljön Budapesthez. A Déli­pályaudvarról 20 percenként indulnak majd a magyar tengerhez a vonatok és az új sztrádán Esztergom vagy Vác is 20—25 perc alatt el­érhető lesz. Megfelelően gondoskodnak az idegenfor­galom egyre nagyobb mérvű növekedéséről is; ennek fon­tos részét képezi a kiéoülő Hilton-hotel hálózat. Egy- egy hotel egyszerre 500—600 turista fogadására lesz al­kalmas. Nincs messze az az idő, amikor megszűnik Budapest egyeduralma. Nagy súlyt he­lyeznek a vidéki városok fejlesztésére; — különböző ipari létesítmények kitelepí­tésével sikerül majd kikü­szöbölni a ma még óriási aránytalanságokat, mind lé- lekszámban, mind területi terjeszkedésben. így közvet­lenül Budapest után Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged, Veszprém, Győr is valóban „nagyvárosi” rangra emelke­dik. Mindez természetesen csak egy nagyon kicsi töredéke azoknak a terveknek, ame­lyek, ha valóra válnak, ala­posan megváltoztatják az ország arcát, annyira, ahogy azt ma, 1970-ben még csak utópisztikus regényekben ol­vashatjuk. Pedig ez egyálta­lán nem utópia...! Űj, magas tápértékű sárgarépa-fajta Az olomouci kertészeti ku­tató intézetben új sárgarépa­fajtát nemesítettek ki, ame­lyet „karotiná”-nak neveztek el. Előnyei: lényegesen több A-vitamint tartalmaz és na­gyobb hozamot ad, mint az eddig termesztett fajták. Idén már több mint 100 métermá­zsa vetőmagot kapnak, úgy, hogy 1971-ben 1400 hektáron, a termőterület 40 százalékán termeszthetik az új fajtát. A „karotina” említett tulajdon­ságainál fogva a legjobb sár­garépa-fajta lesz a szocialista országokban. Ezért azt terve­zik, hogy ezt a fajtát elter­jesztik a többi szocialista or­szágban is, mert ilyen magas A-vitamin tartalmat világvi­szonylatban is csak egy-két sárgarépa-fajtánál sikerült el­érni. A felhő matematikai modellje Obnyinszben, a Meteo­rológiai Kísérleti Inté­zetben elkészült a fel­hőképződés kezdeti stá­diumának modellje. A riport beszámol arról, hogy mit is jelent az ilyen modell az időjá­rás-kutatás további fej­lődése számára. Az a helyiség, ahol most vagyunk, hatalmas 3200 köb­méteres henger, fala fekete, mint az antracit. Az egész he­lyiséget tejszínű felhő tölti be. De a kutatókat az atmoszféra nem minden „darabja’ érdek­li, hanem csak a legkisebb, a megfoghatatlan — a kon­denzáció magja. Ezek körül alakul ki mindaz, ami azután létrehozza a felhőt, a zápor­esőt és a viharos szélrohamot. A kondenzációs magok Egy köbméter levegőben az ilyen kondenzációs magok ez­rei vannak. — Abban az irányban fo­lyik a kutatás, hogy: ezek közül melyek, hogyan és miért lesznek esőcseppek? — E folyamat minőségi ol­dala — meséli O. Volkovickij, a laboratórium vezetője — régóta ismert. — Minél gyor­sabb a levegő lehűlése, an­nál több esőcsepp keletkezik. Minket a mennyiségi össze­függés érdekel, vagyis hogy hány mag és milyen feltéte­lek között válik esőcseppé. A kísérlet összetett Az intézet egyik laborató­riumában J. Szedunov, a fizi­kai-matematikai tudományok doktora vezetésével egy kuta­tó csoport a kérdés elméleti megoldásán fáradozik. A ma­tematikailag levezetett tör­vényszerűségeket kísérletek­kel ellenőrzik. A munka kivá­ló segítő eszköze a fotoelekt- romos számlálógép, amely a legkisebb részek viselkedését rögzíti. Egy másik műszer, az „Aelita”, az esőcseppek szá­máról és méretéről ad felvi­lágosítást. A laboratóriumban nyert adatok lehetővé tették, hogy figyelemmel kísérjék a felhő­esőcseppek változásait külön­böző körülmények között, s ennek alapján kidolgozzák a felhő matematikai modelljét. Haszna a gyakorlatban Kezdődik a kísérlet. A le­vegő lehűl, mi a műszereket figyeljük. A kamarában az megy végbe, amit a grafiko­non a számok nyelvén adtak meg... A következő pillanat­ban a levegő lehűlési sebes­sége meggyorsul. A felhő sű­rűsödik, áthatolhatatlanná vá­lik, létrejönnek és nőnek az esőcseppek... Az időjárással kapcsolatos ismereteket kiegészítették egy újabbal, a levegő-óceán tér­képéről még egy fehér pontot tüntettek el. A felhő-képződéS matema­tikai modellje a gyakorlati meteorológiában is igen hasz­nos. Lehetővé teszi a felhőn belüli helyzet értékelését, így annak további fejlődésére, alakulására is következtetni lehet. Betegség-e az izomláz? Az előzetes edzés nélkül megmérkőző labdarúgó csapa­tok játékosai a megmondha­tói, miként reagálnak másnap a túlzottan igénybevett iz­mok, milyen tüneteket okoz az izomláz. Kiadósabb gya­logtúra, huzamosabb ideig tartó úszás, vagy futás, de még egy alapos nagytakarítás is kiválthatja az izmoknak ezt a fájdalmas „lázát”. A megerőltetett izmok ilyenkor kitapinthatóan megkeményed­nek, feszülnek, ami jelentős fájdalommal jár. (Az izomlá­zat olykor enyhe hőemelkedés kíséri, a fájó izmokat megta­pintva „tüzeseknek” érezzük, nyilván e két tünet nyomán alakult ki az izomláz kifeje­zés.) Mi megy végbe ilyenkor a szervezetben? Ehhez tudnunk kell, hogy az izmokhoz a vér juttatja el azokat a tápanya­gokat, melyeknek elégéséből, lebontásából származik az izommunka révén kifejtett energia. Az izomműködés közben anyagcseretermékek keletkeznek (pl. széndioxid és víz). Ha nincs elegendő oxi­gén a tápanyagok lebontásá­hoz, akkor még tejsav is ke­letkezik; ez a helyzet áll elő intenzív izommunka esetén. A széndioxidot és a vizet to­vábbviszi a vér, így akadály­talanul eltávozhatnak a szer­vezetből a lélegzéssel, az iz­zadsággal és a vizelettel. A tej sav pedig visszamarad, fel­halmozódik az izmokban. A tejsavfelhalmozódástól az iz­mok megduzzadnak, enyhe gyulladásos állapot áll be, s az egymáshoz súrlódó izomrostok váltják ki a fájdalomérzetet. De ezzel még nincs vége a folyamatnak. Az orvoskutatók azt is megállapították, hogy a savanyú anyagcseretermékek felhalmozódása folytán felbo­rul az izomrostok sejtjeinek egyensúlyi állapota (fokozódik az ozmotikus nyomás). A koncentrációkülönbség termé­szetes kiegyenlítődése során víz gyülemlik fel a szövetek­ben, nyomja az idegvégződé­seket, s ez ugyancsak fájdal­mat kelt. Érdekes, hogy az enyhe izomláz olyan módon hat az izomra, hogy az teljesítőké- pesebb lesz, és néhány nappal később a korábbi teljesítmény már nem igényel különösebb erőfeszítést. Jól tudják ezt a sportorvosok és az edzők is, ezért az edzések alkalmával ennek megfelelően „adagol­ják” az izomigénybevételt. Kemény, megerőltető edzés után masszázzsal, víz alatti dörzsöléssel ajánlatos meg­előzni, vagy enyhébb lefolyá­súvá tenni az izomlázat. Mindkettő a jobb vérellátást segíti elő. A „kutyaharapást szőrével” elv alapján, a fájó izom további dolgoztatásával, tornával vagy úszással is csökkenthető az izomláz. Ha az egyik kar vagy láb olyan' súlyos izomlázban szenved, hogy mozgatása nagy fájdal­mat okoz, a másik karral vagy lábbal végzett gyakorlatokkal is biztosítható az egészséges vérellátás. De változatlanul jó hatású az a régebbi kezelési mód is, amikor a falusi ember „uni­verzális” gyógyszerével, sós- borszesszel dörzsölik be a fá­radt és túlerőltetett végtago­kat, izmokat. Gazdaságos szigetelőanyag A pozsonyi építőipari kutat intézetben új fajta szigetelő anyagot kísérleteztek ki mű­anyaggal kombinált szénkát­rányból. Előállítási költségei 40 százalékkal alacsonyabbak, mint az eddig használt anya­goké. A téglából és az előre­gyártott elemekből épülő há­zaknál egyaránt használható, jól védi az épületeket a talaj- nedvességtől és a vízbetöré­sektől. Ezt az új fajta szige­telőt használják majd a prá­gai metró építésénél is. Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy raktár rendezés miatt a gyapjú átvételek szeptember végéig szünetelnek Gyapjút,irgalmi Vállalat Szolnok Á szénhidrogének szerepe hazánk energiagazdálkodásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom