Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-04 / 207. szám
1970. szeptember 4. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 9 HÚSZ ÉV A főispáno egykori földjén Épül a 3x300 férőhelyes sertéshizlalda A felszabadulás előtt a tiszaderzsi határ nagy részét az úri birtokosok uralták. A csaknem ötezer holdnyi terület nagyobbik része öt úri birtokos tulajdona volt. Szi- lassvé, a Hajdú megyei főispáné, Borbélyé, a Szolnok megyei főispáné, Losonczyé Horthy közellátási miniszteréé. továbbá dr. Polgáré és gróf Csákyé. A kisparasztok kezén mindössze 992 hold föld volt. A lakosság 90 százaléka cseléd, napszámos és részesaratóként kereste kenyerét. A törpebirtokosok is napszámba jártak. A felszabadulás után há- romszaznyolcvanöt család között 2540 hold földet osztottak szét. Ugyanakkor százhetven család kapott házhelyet. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1950 nyarán kezdődött. Tizennyolc volt nincstelen a Borbély féle kastélyban jött össze. Szabadság néven alakították meg az első termelőszövetkezeti csoportot. Közülük hatan most is a szövetkezetben dolgoznak. Így például Lud- rik József, Pigler József, Bo- hács Etel, Pékó Kálmán, Vá- radi Lajos és Tompa Lajos. Elek Imre volt a csoport szervezője, öt választották meg elnöküknek is. A Szabadság tágjai 65 hold állami tartaléktőidét kaptak. Az első évben saját juttatott földjeiket még egyénileg művelték. Az alakulást követően egy év múlva a volt Szilassy- féle kastélyba költöztek be. Most is itt működik a Szabadság jogutóda, a Kossuth Tsz központja. 1951 őszén újabb fejlesztés volt a községben. A hármas típusú Szabadság Tszcs földje 330 holdra gyarapodott Taglétszáma százldlenc volt. Ekkor alakult a négy egyes típusú tszcs is. Az Űjbaráz- da. elnöke Fotos Sándor — (most is ő az elnöke a Kossuth Tsz-nek), Hajnalcsillag, elnöke Dobi Lajos, Aranykalász, elnöke Fótos Imre és Béke, elnöke T. Kollár Jó- tsef volt A szövetkezeti mozgalom 1955 őszén nagyobb arányban fejlődött. Sokan léptek be a Szabadság Tsz-be, az Üjbarázda pedig hármas típusú szövetkezet lett. Ez a szövetkezet jobban gazdálkodott a régi Szabadságnál te. Az első évben — 1956 fezen — 86 forintot osztott munkaegységenként. De az ellenforradalom hatására — minden közös gazdaság feloszlott. 1957 elején csak a Szabadság Tsz alakult újjá. Nagyobb sikereket azonban nem tudott elérni a gazdálkodásban. i Egy község, egy szövetkezet A szövetkezetek fejlesztése 1959 márciusában fejeződött be. Ekkor lett Tiszaderzs szövetkezeti község. A Szabadság Tsz-nek kétszázhét tagja és 1345 hold földje lett Az Üjbarázda 1958 őszén alakult. Háromszázé úszón három taggal és 1875 hold területen. A Szabadság Tsz elnöke Mátis Sándor, az Üj- barázdáé Fótos Sándor lett. A kot szövetkezet 1961 decemberében Kossuth néven egyesült. Azóta is így mükö- * dik. Taglétszáma ötszázharmincöt, földterülete pedig mintegy 4 ezer hold. Ám a tagok közűi százötvenkilenc nyugdíjas, illetve járadékos volt. A szövetkezet jelenlegi taglétszáma hatszázhuszon- egy. ebből kétszázhuszonnyolc a nyugdíjas és a járadékos. Tavaly hetvenen mentek nyugdíjba a szövetkezetből. Helyüket uj tagok foglalják el. Az idén például hetven új tagot — főként nőket — vettek fel a szövetkezetbe. 3obb a száraz esztendő A szövetkezet a Tisza partján terül eh Földjei jó közepesek, átlagosan 10.3 aranykoronásak. A száraz év mindig kedvezőbb a gazdaságban, mert ezer holdat öntözni tud. Viszont az árvíz, és a sok csapadék kedvezőtlenül hat a gazdálkodásra. Az idén több mint 300 holdon pusztított a fakadóvíz. A gyakori esőzések miatt a belvíz is felduzzadt, és nagyon sok kárt okozott. Együttesen 800 holdon. A felmérések szerint hozamértékben számolva — mintegy 6 millió forint ltár érte a közős gazdaságot. Szerencséjükre tavaly a jól sikerült év után több mint 2 millió forintot, biztonsági tartalékot képeztek. A növénytermesztés fő profilnak számít a szövetkezetben. Az árbevétel 65 százalékát ez adja. A növény- termesztésen belül elsődleges a gabona és az aprómag termelés. A szántóterület 38 százalékán búzát, 18 százalékán aprómagot és 4—4 százalékán ipari növényt, illetve pillangós takarmányokat termelnek. Nagyon jelentős — 300 hold — a fajtaborsó termelés. Ezt vetőmagnak, külföldi cégeknek termelik. Évente 1.5—2 millió forint árbevételt hoz a szövetkezetnek. Fejlesztik az állat* tenyésztést Az állattenyésztés két fő- ágazata a sertés- és a szarvas- marhatenyészct. A szarvas- marhatelep most kezd kialakulni. Az idén fejeződött be a TBC mentesítés. A tehén- állomány — száztíz —i tovább fejlődött.. A íejési átlag tavaly megközelítette a te- herienkénti 3 ezer litert. Igen jelentős a tsz-ben a mariia- hizlalás. Évente 150 hízómarhát szállítanak el, főként exportra. Tavaly 96 férőhelyes tehénistálló épült a gazdaságban. 1967-ben pedig 120 férőhelyes hízómarha istállót létesítettek. A sertéstenyészetben elsődleges a hízott sertések értékesítésé. A korábbi években 1200, az idén 1500 hízót adnak el. A közeli években ez a szám 2 ezerre növekszik. Ugyanis korszerűsítik a sertéstelepet. Befejezéshez közeledik a három, egyenként 300 férőhelyes sertéshizlalda. A régiek huzatos, szerfás epületek voltak. — Ezekben nagyon alacsony volt a takarmány értekesü- lése, a hizlalás! költ-sógek viszont magasak. A korszerűtlen ólakban egy gondozó csak 120 jószággal foglalkozhatott. Igen nehéz fizikai munkával. Vödrökben kellett behordani a takarmányt. Az uj korszerű épületekben — önetetővel, önitatóval és vizöblitéses trágyamosóval — egy gondozóra háromszáz jószágot lehet rábízni. Az emberek munkája sokkal könnyebbé és termelékenyebbé válik. Ezzel egyidejűleg a közösség árbevétele is jelentősen növekszik. Az- utóbbi években jelentős építkezés kezdődött a szövetkezetben. A kivitelezést saját brigád végzi. Az építóbrigad létszáma nyolc- tízről harmincra növekedett. Főként a korábban máshova eljáró dolgozókból. Az építőbrigád idei termelési értéke 4 miliő 291 ezer forint. A szövetkezet 45 holdas kertészete elsősorban a község ellátására termel. A tsz- nek saját zöldség-gyümölcs boltja van a községben. A kertészet tervezett árbevétele ebben az évben 833 ezer forint. Sok a tag, kevés a föld A Kossuth Tsz-re jellemző: nagy a taglétszám és kevés a föld. Ezt a következő számadatok is jellemzik. Az egy dolgozóra jutó szántóegység a tsz-ben 5 kh, járási tiszta vagyon — — — 1 hitelállomány — — — beruházás — — — — bruttó jövedelem — — egy dolgozó tagra jutó jövedelem — — — — Az utóbbi négy év alatt tehát a tiszta vagyon 9.2 millió forinttal, a beruházási érték 7.7 millió, a bruttó jövedelem 5.2 miihó forinttal, az egy tagra eső jövedelem pedig 6200 forinttal emelkedett. Ugyanakkor a tsz hitelállománya több mint másfél átlagban 9.3 kh, tsz szövetség átlagában 10 kh. Az embereknek azonban munkát kell adni. Ezt a következő adatok is szemléltetik. Az egy szántoegységre jutó munkanap a tsz-ben 37, járási átlagban 25, a tsz szövetség területén 23. Az egy szántóegységre jutó részesedés a tsz-ben 3196 forint, járási átlagban 2059 forint, a tsz szövetség területen 2104 forint. Az egy munkanapra jutó részesedés azonban a tsz-ben 86, járási átlagban 80. a tsz szövetség átlagában 96 forint. A gazdálkodás főbb mutatószámai az utóbbi négy év során az alábbiak szerint alakultak: tál sta •önnfci, n ■r 1966 1969 3.3 millió Ft 22.5 millió Ft 4 millió Ft 1.5 millió Ft 1.2 millió Ft 2.6 millió Ft 9.7 millió Ft 14.9 millió Ft 1 17 442.— Ft 23 600.— Ft zetbe. A tsz főagronómusa Túrái Imre, a hét éves gyakorlattal rendelkező agrár, mérnök. Végh Sándor főkönyvelő már húszéves gyakorlattal rendelkezik. Mérlegképes könyvelő. Az idén az állattenyésztés élére dr. Lőrincz József személyében Tiszaderzsen 2 millió forintos költséggel már megkezdték az új kultúrház építését. Ehhez a községi tanács 900 ezer forinttal járul hozzá, a többit a Kossuth Tsz fedezi. Az új kultúrház- ban kap helyet a párt és KISZ szervezet. Az épületben klubhelyiségek lesznek, továbbá egy nagy színházterem, mely közgyűlések megtartására is alkalmas. Az 1967. évi hármas törvény alapján készült el a szövetkezet új alapszabálya. Ez szélesebb teret biztosít a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének. Meghatározza a termelőszövetkezeti tagok jogait, kötelességeit és szabályozza a különböző bizottságok működését. és elősegíti a sertés-, a szarvasmarha értékesítését. A szociális, a kulturális es versenybizottság résztvesz a szociális, illetve kulturális alap szétosztásában, illetve értékeli a szövetkezeti verseny eredményeit. A Kossuth Tsz-ben harminckilenc tagú pártszervezet működik. Az öttagú vezetőség élére hat évvel ezelőtt választották meg először Fazekas Gyulát párttitkárnak. A pártvezetőség és a gazdaságvezetőség között jó a kapcsolat. A közös gazdaságban négy szocialista brigád dolgozik. 1969. évi eredményeik alapján nyerték el a megtisztelő címet. A szerelőműhely, az építők, a traktorosok és az állattenyésztés szocialista brigádjának a pártszervezet rendszeres segítséget ad. A pártszervezet gondoskodik a tsz tagság rendszeres tájékoztatásáról. A nemzetközi, belpolitikai eseményekről és a tsz belső problémáiról rendszeresen kapnak az emberek tájékoztatást. Méghozzá brigádértekezleteken, aktivaüléseken és . a párttaggyűléseken. A gazdasági döntéseket, a beruházásokat, a párt és gazdaságvezetőség javaslatait bri- gadértekezletek előzik meg. Ludrik József, Pigler József, Pékó Kálmán, Tompa Lajos, Boháes, Elei, Varadj Lajos alapító tagok, Fazekas Gyula párttitkar, Fótos Sándor elnök ■millió forinttal csökkent. Á Kossuth Tsz működése során sohasem volt mérleghiányos. többszörös kitüntetés A Kossuth Tsz fennállása óta sok kitüntetést kapott A tsz-ek országos versenyében — kategóriájában — az 1962. évi eredmények alapján országos ötödik lett és elnyerte a Minisztertanács Vándorzászlaját a hozzájáró 30 ezer forint jutalommal együtt. A második ötéveS"terv időszakában egymásután, háromszor nyerte el s végképp megszerezte a megyei pártbizottság. a megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsának vándorzászlajat. Az elnöki szoba vitrinjében számos serleg, plakett tanúskodik az eredményes gazdálkodásról. 1959-ben az országos — hatvanharmadik — mezőgazdasági kiállításon a borsótermesztesi eredményekért első díjat nyertek. 1962-ben az országos vetélkedőn szintén a borsótermesztésért második díjat nyertek. 1964-ben az országos mezőgazdasági kiállításon harmadik díjat szereztek meg a borsótermeléssel. A szövetkezet tagjai közül egyénileg tizenhatan kaptak kitüntetést és miniszteri oklevelet. Molnár István, Mester István, Boháes Etelka, Fótos László, id. Fazekas Pál. id. Nagy György, Németh Mihály, Zelizi Gyula, Erdélyi János, Oláh János és id. Malek Pál Kiváló Tsz Tag kitüntetést kapott. Id. Perge Sándor, id. Csillag András, Varga László, Dobi János és id. Daragó Imre elnyerte a miniszter oklevelét. Szakemberek a szövetkezetben A tsz eredményeinek elérésében jelentős szerepet játszottak a szakemberek. Az utóbbi évek során jónéhány szakember került a szövetkeüzemi állatorvos került. Korábban a község állatorvosa volt. Az említetteken kívül két felsőfokú és három középfokú technikus dolgozik a szövetkezetben. A brigád vezetők szakiskolát végeztek. Jónéhány szak. munkás dolgozik a termelés különböző agazataiban. Jelenleg kilenc fiatal tanul az óntözógépész és kovács szakmákban. A tsz tagjainak szociális és kuiturális igényeinek maximális kielégítésére törekszik. 1967-ben együttesen 208 ezer forintot; költöttek a szociális és kulturális kiadásokra. Az idén 430 ezer forintra emelkedett a szociális alap összege. Ebből házassági, szülési és bevonulási segélyt fizetnek és támogatják az örege- Ket. Az idős tagok díjmentesen kapnak szalmát, és ingyen művelik a háztáji földjüket. A tsz-ben 1967-ben fizettek először betegsegélyt. Ebben az évben a betegsegélyre szánt összeg százezer forint. Ennyivel emelkedett a szövetkezet szociális alapja. A tsz-ben különválasztották a szociális és kulturális alapot. Idén 87 ezer forintot költenek kulturális célokra. Külön autóbusszal mintegy száz személyt visznen az idén a mezőgazdasági kialliA tsz-ben a következő bizottságok működnek: ellenőrző, vezetőség bizottsága, háztáji, szociális, továbbá kulturális és versenybizottság. Az ellenőrző bizottság fő feladata, hogy vigyázzon a szövetkezet közös vagyonára, évenként többször tart tételes vizsgalatot. Munkájába szakembereket is bevon. Ez a bizottság őrködik a közgyűlési határozatok megvalósításán, továbbá a tsz- tagok jogainak érvényesítésén. A gazdaságvezetés ülésein rendszeresen résztvesz az ellenőrző bizottság elnöke. Itt megfelelően tájékozódhat a gazdasági munkák menetéről, észrevételeit mindig figyelembe veszik a döntések előtt. A vezetőség bizottsága megvizsgálja az ellenőrző bizottság által jelzett problémákat. Ha szükséges, fegyelmi vizsgálatokat folytat le és a vétkeseket kártérítésre kötelezi. A háztáji bizottság kijelöli a háztáji földeket, birtokbaadja azokat. Közreműködik az apaállatok beszerzésében, cseréjében. Elősegíti a háztáji állomány részére a takarmányjuttatást és javaslatot tesz a legeltetésre. Megszervezi a háztáji gazdaság növényvédelmét, vegyszereket szerez be Középtávú tervek A Kossuth Tsz-nek elkészült az 1970—75. évre szóló ötéves terve. Ebben elsődleges célként az állattenyésztés fejlesztését irányozták elő. Az említett időszakban felépül egy hatvan férőhelyes sertésfiazta- tó, a 120 férőhelyes kocaszállás, továbbá a kanszál- iás és a törpevízmű. Tovább fejlesztik a szarvasmarha tenyészetet is. A telepen 120 férőhelyes borjúnevelő, ellető istálló és 108 férőhelyes tehenistálló létesül. Az állattenyésztő telepeken a dolgozok részére szolgálati lakást építenek. Az egyeb építkezések közül kiemelkedik a szolgáltatóház építése. Tovább fejlesztik a növénytermelés gépesítését. A Szövetkezet tagsága és vezetése között szoros a kapcsolat. Ebben az évben további négy évre újították meg a gazdasági vezetőség és az ellenőrző bizottság mandátumát. A titkos szavazás eredménye a tsz tagság bizalmáról tanúskodott. (X) A tsz székház»
