Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

1970. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vásárkóstoló — Belépőjegyek a vásárra! Tessék vásár jegyet! — csupa hangos invitálás a város, a villamos megállók, a körutak. S nyitáskor már százak to­pognak a főbejárat előtt, vi­dékiek, városlakók, újdonság­ra és jófalatokra éhes kíván­csiak és szakemberek. A főpavilonban, az élelmi­szeripar negyedszázados fej­lődését reprezentáló bemuta­tón sokan elidőznek. Látvá­nyos a rendezés, gusztusosak, A „korszerű falu” bemuta­tó — nagy siker. _ Nézd, hisz a mi házunk k is hiján ilyen! — jó hango­san mondja az asszony, ki­húzza magát, körülnéz, hal­lották-e mások is. Tele van leg-gel a vásár. Itt a legnagyobb, a legszebb, a legkorszerűbb, a leghatéko­nyabb... Legmagasabbra a Fémmunkás Vállalat óriási hidroglobusza emelkedik. A De van igazi tehén-óriás is, a jászboldogházi Aranykalász Tsz állata. „Táblás” már má­sodszor szerepel a mezőgaz­dasági kiállításon három éve mint kiváló üszőt mutatták be, most pedig rekord tejho­zamával (300 napos laktáció- ban 6017 kg tej, 3,68 zsírszá­zalékkal) érdemelte ki a rész­vételt. A kiállítás patika-tisztaságú tehénistállóiban a közönség szeme láttára fejik a tehenet, s viszik az ÉLGÉP és a Tej­ipari Tröszt 3000 literes, gépe­sített tejházába. Végignézem a fejést, fogyasztói tejjé ala­kítást, a pasztörizálást — s néhány óra múlva megve­szem, megkóstolom. Működő, termelő gépek, gépsorok. A Gabonatröszt nagyüzemi gabonaátvevő és takarmánykeverő vonala, ga­bonaszárító üzeme az automa­ta központból irányítva dol­gozik. „Ez a kocsi nem eladó” — hirdeti a pirosbetűs felirat az 1925-ös évjáratú AERO tí­pusú sportkocsi mellett. A nagykerekű, fekete-piros ka- rosszériájú 10 lóerős jármű csak kuriózum a másik, a vá­sári sorsjegy egyik főnyere­ményként szereplő modern kocsi mellett. Művelődési pavilon — min­den nap más megye, más táj­egység tartja „nemzeti nap­ját”. Ének, tánc, folklór — hang, mozgás, szín. Milyen kívánatosak az áruk. S a té­nyek meggyőző erejével szól­nak a számok arról, hogy az utóbbi negyedszázadban az ország élelmiszertermelése megkétszereződött. Az egy fő­re jutó húsfogyasztás a hábo­rú előtti 33 kilóról 58 kilóra, a tojásfogyasztás 5 kilóról 12 kilóra nőtt, a cukorfogyasztás megháromszorozódott, 50 szá­zalékkal több zöldséget, 72 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztunk. legsúlyosabb sertés a borotai Egyesülés Tsz 550 kilós hízó­ja. A legszebb virágok a dísz­növény pavilonban nyílnak. És itt a vásáron bőg a hang­szóró torkával a világ legna­gyobb tehene, a svájci Rals­ton Purina cég műanyag te­hén modellje, amelynek bel­sejében a keresztülsétáló lá­togató előtt lejátszódik az emésztés, a tejtermelés folya­mata. gazdag a mi népművészetünk. Traktorok, gépek, esőztető berendezés, öntöző rendsze­rek. Nagyüzemeinkben 70 ezer traktor dolgozik — 600 ezer ember és egymillió igás- állat munkáját végzi el. Nemzeti bemutatók Nemzeti bemutatók — a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­Pénteken délelőtt a nehéz­ipari minisztérium kultúr­termében a bányászat képvi­selőinek jelenlétében párat­lan jubileumot ünnepeltek: a magyar bányászok által ki­termelt szén mennyisége a szénbányászat eddigi 217 éves története során elérte az eg'-milliárd tonnát. A ju­bileum jelentőségét fokozza, bopv az idén először adható ki a 25 éves földalatti mun­ka elismerésére alapított bá­nyász szolgálati érdemérem legmagasabb, arany fokoza­ta. A két esemény és a közel­szlovákia, Jugoszávia, Len­gyelország, az NDK és Romá­nia kiállításán. Külön mező- gazdasági gépkiállítás egészí­ti ki a szocialista országok újdonságait. A gépesítés tör­ténete a lőcsösszekértől a K—26-os szovjet mezőgazda- sági helikopterig ível. Lovasbemutatók, nemzet­közi lóverseny, fogatbemuta­tók, tenyész- és haszonállat aukciók a színes programok. És a csárdák, a borkóstolók, falatozók. Fogyókúrázó barát­nőmmel már harmadszor ál­lunk sorba pirocskiért, a hús­sal töltött fánkért, — vala­hogy mindig belebotlunk egy új borkóstolóba is — s a ceg­lédi hárslevelű után a do- moszlói muskotályt is „ellen­őrizni” kell. Vásárfia Nádtetejű, csavart oszlopos csárdák: birka, matyó, halász- csárda, debreceni, hortobá­gyi, gyöngyösi, balatonvidéki ételspecialitásokkal. Kávébár, mirelit bisztró, fagylalt sarok tele Ínyencségekkel. Színesen vibráló szökőku­tak, kékben-zöldben játszó, nagy vízesés. Orosz fagyi. Öriásszemű szőlő. Mézeska­lács vásárfia, ajándék palac­kok, szaktanácsadás, szakok­tatási bemutató. Izgalmas ez a vásár — lát­ványos, színes, újdonságokban bővelkedő. K. M. gő XX. bányásznap jelentő­ségét méltató beszéde után dr. Lévárdi Ferenc nehéz­ipari miniszter adta át az el­ső arany érdemérmeket a legkiválóbb teljesítményt el­ért 30 bányásznak. Az érdemérem ezüst foko­zatát 52, bron^fokozatát pe­dig 5 bányásznak adta át a nehézipari miniszter. Tizen­hatan kaptak miniszteri ki­tüntetést. Egyébbként orszá­gosan az idén 3352 bányász kapja meg az arany, 5 700 az ezüst, és 7 396 a bronzfoko­zatot, 189-en pedig miniszte­ri kitüntetésben részesülnek. A korszerű falu A tehénóriás Egymilliárd tonna szén 217 év alatt — Kiosztották az első arany bányász-szolgálati érdemérmeket Ötvenegy esztendő a vártán — Jegyzetek egy tanulmánykötetről (*) — Sándor Pál Szolnokon született 1901. április 1-én. Tizen­hét esztendős kora óta vesz részt a munkásmozgalomban, tizennyolc éves, amikor — 1919-ben — tagja lett a forradal­mi munkáspártnak. A húszas évek végén a 100 % c. legális pártfolyóirat mun­katársa, 1931-től 33-ig a Társadalmi Szemle szerkesztője. Ha müveinek címeit áttekintjük, máris kibontakozik előttünk a két háború között s a felszabadulást követően vállalt küz­delemnek egy-egy harci területe. Megírja és 1938-ban adja közre A történelmi materaializmus történetét. 1942-ben A áialektika történetét. A felszabadulást követő hónapokban jelenik meg az Engels, mint filozófus és A természettudo­mányok fejlődése a Szovjetunióban című munkája, egy év- rel később pedig filozófiai hátramaradottságunk okairól írott értekezése. Arisztotelész logikájáról írt könyvét több nyelv­re lefordították. Több mint egy évtizeden át, tanszékvezető egyetemi ta­nárkért, a filozófia szakoktatók seregnyi gárdáját tanította és nevelte. A szerző most közre­adott kötetének tanulmányai harminc-negyven esztendővel ezelőtti idő emlékeit idézik. Az egyik ilyen írás példáu] arról szól, hogyan szerkesz­tették annak idején Madzsar Józseffel együtt a Társadalmi Szemlét, hogyan állították elő, terjesztették a folyóiratot. (A legális és illegális mód­szerek összekapcsolásának valóságos művészete volt ez olykor.) . Sokfelé ánazó változatos formájú tevé­kenységgel kellett megté­veszteni a hatóságokat, hogy ha el is nyomnak egy sajtó- orgánumot, a többi zavarta- talanul folytathassa munká­ját. Ezért több „tiszta” elv­társ váltott iparengedélyt könyvkiadásra, és kisebb könyvsorozatok, brossúrák kiadásával pótoltuk a meg­szüntetett folyóiratokat. Ek­kor kezdett intenzívebb te­vékenységbe az eddig is fennállott Faust Könyvkiadó és az Európa Könyvkiadó, ekkoriban létesült a Phö­nix és a Kronosz Könyv­tár, a Világkép Könyvtár, a Mentor Könyvkiadó, a Szürke Könyvek sorozat." Ma már az irodalomtörté­net is számon tartja, a Szovjetunió tudományos eredményeiről és a szovjet irodalomról ezek a kiadók biztosítottak itthon a körül­ményekhez képest rend­szeres információt. A Társa­dalmi Szemle példányszámát is 3500-ról csakhamar 5000- re emelik és a Szovjetunió kultúráját ismertető külön- számból még utánnyomás is szükségessé vált. A hajdani Társadalmi Szemle munkatársai közül Schönstein Sándor, Jahn Ferenc, Wolf Sándor, For­gács Antal, Antal János, Vándor Ervin mártír ha­lált haltak, Ujváry László Ceylon szigetén hunyt el, messze űzve hazájától. „A marxista tudomány fejlesz­tésében még sokat alkothat­tak volnaI” — emlékezik róluk a szerző. A kötetben közreadott ta­nulmányok javarésze állan­dó küzdelemben, a napi po­litika áramteli légkörében született. Érződik ez az írá­sok hangnemén, agitatív ere­jén. A papírra vetett meg­állapítások így váltak tudó­Á November 7 brigád magánélete A brigád neve — November 7 — egyúttal az éves tervük teljesítésének is dátuma immár esztendők óta. A tagok száma húsz körüli, de most csak tizenheten vannak, mert kettő nemrég megvált a gyártól. Érdekes nevű ember három is van közöttük: a brigádvezetőt Hallgat Józsefnek hívják, az egyik brigádtagot Horti Miklósnak, de ezenkívül az égvilágon semmi köze sincs a vitéz nagybányaihoz. A harmadik brigádtag — egyút­tal csoportvezető — pedig Udvarias János, ö mondja: Az idén is tartják a határidőt — Előregyártó részleg a miénk, a daraboló üzem­rész az Aprítógépgyárban. Két-három hónapos előretar- tással kell dolgoznunk, mert jórészt ettől függ más üze­mek, üzemrészek termelése is. Most is már a X—XI. havi munkákon dolgozunk, s november 7-re, vagy még 10—15 nappal előbb teljesí­teni szoktuk a tárgyévi munkaprogramot. Évek óta így van ez már, nem lesz másként az idén sem. A brigádvezető aznap nem volt bent, családi házát épí­tette. Ez évben hárman vet­tek ilyen gondot rnagukrá, de szerencsére, nemcsak a családjukkal, hozzátartozóik­kal oszthatják azt meg, ha­nem az egész brigáddal is, hiszen meg sem tudnának lenni egymás segítése nélkül. Bajor Sándor is — aki egyébként a gárda „legko­molytalanabb” tagjaként mu­tatkozott be — most épít­kezett. Egy hónapja van te­tő alatt az új háza, s a ki­lenc éve vásárolt régi már -lebontásra vár. Horti Mikló- sék tavaly építettek új, két- szoba-konyhás, fürdőszobás családi házat. Az utóbbi két esztendőben tehát négy bri­gádtag emelt új hajlékot magának, családjának. Szaniszló Mátyás 1962-ben tette ezt, s mint mondja, azóta is sokat áldoztak az új otthonra. Most a fürdő­szobát szeretnék mielőbb berendezni. Még ma is örül annak, hogy a gyár hozzá­járulásával két éve másod­állású kisipari engedélyt válthatott, mert ezáltal bi­zony jobban boldogulnak. Igaz, több a munka is, az igénybevétel a gyári 8 óra után, ami 48 évesen már fárasztó. Beosztással kell élni Gregor Sándort, mint szak- szervezeti bizalmit arról is faggattam: az utóbbi 2—3 évben hányán voltak üdül­ni a brigádtagok közül. A feleletből az tűnt ki, hogy a nagy építkezési „láz” miatt senki sem kért beutalót, hogy szabadsága, szabad ideje jó részét a társai segítésére és a maga dolgainak rendezésére is fordítsa. Korábban persze voltak üdülni, nyaralni töb­ben is a kollektívából. A szervezettség 100 százalékos, a tagdíjfizetéssel nincs sem­milyen hiba. Gregorék házrenoválása egyébként nem számít bele az új építkezések sorába. Pedig az sem volt kis dolog. Teljesen új alapozást kapott a négy éve vásárolt kis ház, amelynek a falát is maga­sították, s a korábbi egy helyett kétszobássá bővítet­ték, alakították. Mindezt sa­ját erőből, OTP-kölcsön nél­kül. Jó két hónapja vettek gáztűzhelyet. hosszabb ideje van tv-jük és mosógépük is, legközelebbi rtagyohb beru­házásuk pedig hűtőszekrény vásárlása lesz, merthogy az is nagyon szükséges már a háztartásban. Az új családi otthon az, amivel a kérdezett brigád­tagok az utóbbi években, mint legbecsesebbel gyara­podtak, illetve gyarapsza- nak. Amelyiküknek a fele­sége is dolgozik, annak rend­szerint többre is futotta en­nél. Mindegyiknek van egy­két gyermeke, mindegyik törzsgárdatag az Aprítógép- gyárban, többen alapítói a brigádnak is. A keresetük 2100—2300 forint körüli, te­hát beosztással kell élni ah­hoz, hogy házépítésre is vál­lalkozhassanak. Egyetértésük példás Példaszerű közösségük a megtisztelő cím nyolcszoros tulajdonosa. Ha valaki újít. azzal teljes egészében a brigádkasszát gyarapítja, ha jutalmat kap, annak egy ré­szével is. Nemrég úgy hatá­roztak, hogy a közös pénz­ből — indokolt esetben — kölcsönképpen egymást is kisegíthetik. Ebből finanszí­roznak egyébként egy-egy közös összejövetelt, nagyobb kirándulást, melyre rendsze­rint a családtagok is hiva­talosak. Sok jót írhatnék még ró­luk — rosszat keveset. Évek óta például csak egyetlen egyszer történt egv kis bal­eset Szaniszló Mátyással, akit — mások mellett — szintén kérdeztem arról, miért szereti a brigádot. így válaszolt: — Mert nincs olyan ember tán egy se közöttük, akivel össze tudnék veszni valamin. Magyar István Az utolsó tanácskozás A károk helyreállítása asért tovább folyik Tegnap megtartotta utolsó ülését és ezzel befejezte te­vékenységét az ár- és belvíz­károk helyreállítására alakult kárfelmérési és helyreállítási albizottság. Gábor György, a megyei ta­nács építési osztályának ve­zető főmérnöke az ülés ele­jén ismertette a vesztesége­ket. Elmondta, hogy me­gyénkben a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket ért károsodás értéke 347 millió forint volt. Az utakban 20 millió, a vízügyi létesítmé­nyekben 45 millió, a személyi tulajdonban levő ingatlanok­ban 40 millió forint kár ke­letkezett. Az ár- és belvíz megrongált • 685 lakóházat, ezek közül 475-öt kell újjáépí­teni. Elég gyorsan megtörtént az építkezések megkezdésé­hez szükséges feltételek biz­tosítása. Az OTP azonnali in­tézkedések sorát rendelte el. Tetemes összes mányos igényű dokumentu­mokká. A Kolozsvárott 1933-ban, a Korunk hasábjain közre­adott egyik írás a fasiszta munkakódexeknek és szo­ciálpolitikának lényegét elemzi. Rámutat a szerző, hogy a fasizmus a kapita­lizmus erőszakos, fegyveres mentőkísérlete uralmának fenntartására. Ugyanakkor a létében fe­nyegetett burzsoá osztály- uralmat az egész társadal­mat átfogó, az osztályok szembenállását és harcát struktúrálisan „megszüntet­ni akaró” rendszerrel kí­sérli menteni és biztosítani. Ezért különböző szociálpoli­tikai intézkedéseket helyez kilátásba, munkakódexeket szövegez, és — miként Bis­marck — kalácsot ígér, hogy korbácsot foghasson. A bur­zsoázia nemcsak újabb kar­hatalmi alakulatokat szer­vez, hanem szociáldemagó- giába kezd. Tömegbázist kí­sérel teremteni veszélyezte­tett osztályuralmának vé­delmében. „A tömegbázis megteremtésének eszköze az uralkodó osztállyal szem­ben való látszólagos fellépés, az elnyomott osztályok hely­zetének jobbrafordulását he­lyezi kilátásba, ilyen rend­szabályok látszólagos igény- bevételéhez folyamodik... S a szociálpolitika olajcsepp- jeit a vér és vas acélfürdője váltja fel.” Sándor Pál rámutat arra, hogy a fasizmus bizonyos kispolgári vagy osztálytu­datában fejletlen munkáskö­rök, csoportok antikapitalis­ta indulataiból, ösztönös til­takozásából épít védőbástyát a burzsoázia számára. A ro­mantikus, anarchista anti­kapitalista áramlatok mindig közelében járnak annak a lehetőségnek, hogy a bur­zsoázia rohamalakulatokat formáljon belőlük — a kapi­talizmus védelmére. így mutatta ki annak ide­jén a szerző Gömbös 95 pontjáról, hogy ezek az átfogó „reformok”, melyek „mindent” ígérnek a dolgo­zóknak, valójában azt a he­veset is elveszik, sírni a munkásosztálynak liberális viszonyok között lehetőség­ként adatik. Újra és újra végigpásztázza Sándor Pál mindazokat a területeket, ahol a fasiszta szociáldema- gógia, vagy a reformizmus illúziói szivárognak esetleg éppen beömlenek a dolgozó rétegek elméleti és köznapi tudatába. Elemző tanulmá­nyokkal, valamint napi, agi­tatív erejű cikkekben jelöli ki a valóságos — az áradás ellen védendő — partokat. Évtizedeken át küzd „az ár ellen”, a fasizmus, az „eti­kai szocializmus” és a kü­lönféle kispolgári illúziók hazugság és tévedés áram­lataival egyaránt. A tanulmányok közül még feltétlenül megemlítendő a „korszerűség” problémájáról írott munkája, mely 1935- ben jelent meg a Korunk­ban. CSÁSZTVAI ISTVÁN '•&) Sándor Pál: Az ár ellen. Elvek és utak. Magvető, Bp, 1970. A takarékpénztárhoz ez- ideig több mint háromszáz kölcsönigénylés érkezett be és az ezekre folyósított ösz- szeg már meghaladja a 30 millió forintot A főmérnök a továbbiakban arról szólt, hogy a kivitelező kapacitás biztosítása már kö­zel sem volt ilyen zökkenő- mentes. Mezőtúron és Kisúj­szálláson különösen nehezen lehetett találni építőt, a tisza­füredi vegyesipari ktsz pedig a költségvetés során alapo­san „megnyomta a ceruzát”. Egyszoba összkomfortos csa­ládi házat 180 ezerért, két­szobásat pedig 100 ezerrel többért vállalnak. Határidő elcsássás és építőanyag litány A kivitelező kapacitás le­kötöttsége miatt sajnos sok helyütt jelentkeznek határ­idő elcsúszások az építkezések befejezésénél. Emiatt kerül többek között egy évvel ké­sőbb átadásra a jászapáti szakmunkás kollégium. A jelenlevők hozzászólásuk­ban elmondták, hogy különö­sen aggasztónak látszik az építőanyag-ellátás. Soós István, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese fel­szólította a károk helyreállí­tásában résztvevőket, hogy törekedjenek az építkezések ütemének fokozására. Véle­ménye szerint a heyreállítás lehetőségeit fel lehet hasz­nálni többek között a cigány­lakások problémájának eny­hítésére. Végezetül bejelen­tette a kárfelmérési' és hely­reállítási albizottság feloszla­tását. — pb -«

Next

/
Oldalképek
Tartalom