Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
1970. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az a kicsi motor Midi-maxi Párizsban „Kedves Doktornő! Nagyon jól érzem magam, már hat kilót híztam. Horgászok a Balatonban, halat még nem fogtam. Lassan birkózni is fogok, hetenként háromszor tornáznom is kell. Kezét csókolom: Béla”. Dr. Mészáros Márta a gyermek szívbeteggondozó főorvosa négy éve őrzi a lapot, melyen Béla műtétje utáni első sorait írta. A fiú szívét kétszer operálták, s egy ilyen műtét — idézem az egyik híres szívsebész szavait — „nehezebb mint új szívet adni”. A fiú most már ipari tanuló, órás lesz. ff Ok hetvennégyen Bélát, meg a többieket a ;,műtötték albumából” ismerem. A gyermek szívbeteg- gondozóban őrzik fényképeiket, leveleiket, melyeket a doktor néninek, meg Ilike néninek, az asszisztensnőnek küldtek. Ott van Marika, a csupamösoly, életvidám kislány képe, Évié, akinek a szívén „csak négy hibát javított ki” a sebész. Szolnok megyében, amióta a gondozó működik, hetvennégy gyermeket operáltak meg, közülük mindössze három nem élte túl azt. Óriási eredmény ez, még akkor is, ha három szülőnek örök életére mély bánatot jelent. De életben maradt hetvenegy — akikre egyébként serdülőkorban, vagy később a halál leselkedett volna. Jelenleg is sok gyereket jegyeztek elő műtétre, hogy őket is megmentsék az életnek. — A világ halál-oki statisztikájában az első helyet a szívmegbetegedések foglalják el. Köztudomású, hogy a felnőttkori szervi szívhibák 40 százaléka gyermekkorban lezajlott reumás láz következménye. Ugyanakkor viszont az orvostudomány, a sebészi technika óriási fejlődése révén operálhatóvá és ezzel az életnek megmenthe- tővé vált a szívbetegek tekintélyes része, köztük a veleszületett szívhibák 80 százaléka — mondta beszélgetésünkkor a főorvosasz- szony. Gyermekkori népbetegség — Megdöbbentő számok ezek. — Sajnos igen. És ehhez még hozzá kell tennem: a reumás láz az egyetlen népbetegség a gyermekkarban. Három megjelenési formája van: a reumás szívgyulladás, a reumás izületi gyulladás és vitustánc. Mindegyik végleges torzulásokat idézhet elő a szívbillentyűkön; — És a gyógyulás után vissza is térhet? — Sajnos igen és minden reumás láz után betegebb szívbillentyű marad vissza. Lasegue francia orvos mondta? a reuma betegség az Ízületeket csak nyaldossa, de a szívbe belemar. A reumás láznak mind szociális, mind nemzetgazdasági jelentősége óriási. Hazánkban a kórházak gyermekosztályain a betegek húsz százalékát reumás láz miatt kezelik, s a fiatalkorúak mintegy 5 százaléka e betegségből visszamaradt szívelégtelenségek miatt •csökkent munkaképességű. S mivel a szocialista egészségügy legfőbb alapelve a megelőzés, mindezek figyelembe vételével hívta életre az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Kardiológiai Intézetet, s rendelkezett a reumás lázban megbetegedettek gondozásbavételéről, a gyermek szívbeteggondozók feladatairól. Szolnok megyében — az ország négy egyetemi városa után — 1963-ban az elsők között szervezték meg a gyermek szívbeteggondozó szakrendelést a megyei rendelőintézetben. Napi két óra volt akkor a rendelési idő. Napjainkban korszerűen felszerelt orvosi szobában — ahol nemcsak modem gépek, de még játékok is sorakoznak — napi hét órás rendelésen vizsgálja, gyógyítja a kis betegeket dr. Mészáros Márta. A megyében Jászberényben, Karcagon és Mezőtúron szintén van gyermek szívbeteggondozó, de működik ilyen szakrendelés a MÁV rendelőintézetében is. Aktív gondozás A megyei gyermek szívbeteggondozó nemcsak a klasz- szikus értelemben vett kon- ziliáris tevékenységet végzi. Figyelemmel kíséri, rendszeresen ellenőrzi a betegeket. Feladata nemcsak a szoros Kapcsolattartás a kör- ceti-, a sport-, az iskolaorvosokkal, a kórházakkal. Az aktív gondozáshoz hozzátartozik a szűrés is. És, hogy ez mennyire fontos, arra csupán két adat: Törökszent- miklóson 1968-ban megvizsgáltak 3028 6—14 év közötti gyermeket, s közülük ötvenöt volt beteg. És a beteg közül is negyvenhétnél sem a szüJenőke, a Az a kislegény, most szeptemberben ment első elemibe. Szőke, kékszemű, bájos gyerek. Hét éves koráig a szüleivel tanyán élt. Most ősszel hirtelen megváltozott egész élete Jöttek a szokatlannál szokatlanabb dolgok: először is beköltözött a nagymamához a faluba. Édesanya helyett most a nagymama takarja be esténként, a jóéjt puszi után. És az iskola: az a sok gye/ek. hogy ülni kell, rajzolni. Most a doktor néni vizsgálta azokkal a nagy gépekkel. Csoda-e, ha bármilyen bátor is egy kislegény, ilyenkor már csak eltörik a mécses. Különösen, ha a doktornéni azt is mondta, hogy Pestre viszik majd. s ott is kell maradnia kivizsgálásra... — Anyuka, mióta tudták, hogy a kis Jenőké szívbeteg? A fiatalasszony csupa remegés: Nem tudtuk mi kérem... A nagymama kérése: lök, sem a tanárok nem tudtak erről. Mert jóllehet, hogy egy gyermek, ha szervi szívbeteg is, tünetek kisgyermekkorban még nem jelentkezneK, csak később, de akkor nagyon veszélyesen. És még a súlyos szervi szívbeteg gyermek is kikezelhető, ha idejében észreveszik a bajt. Tavaly a szolnoki járás községeinek szűréséhez kezdtek. Eddig megvizsgálták TörökszentmiKlós, Bartapuszta, Szakállaspuszta, Tamáspuszta, Óballa, Üj- balla, Tószeg. Szajol. Beseny- szög, Vezseny, Tiszajenő, Nagykörű, Kőtelek gyerekeit. kis elsős — Doktornő vizsgálja meg a másik gyereket is az isten áldja meg, nehogy valami baj legyen, nem élnén: túl... A doktornő gyógyszert írt. papírt, hogy a fiú nem tornászhat... és megsímogatta a kis szőke buksi fejét: „Ne búsulj, leszel te még vitéz katona...” Jenőke ugyanis gyógyítható. Judit a másik kis páciens, vékonyka nagyon. Most tüdőgyulladása van, anyukája injekcióra hozta. A kis hároméves csöppség meglepő bátorsággal tűrte a tűszúrást. Megszokta az orvosokat. A doktor néni — aki minden kezelés után olyan színű cukrot ad a nyuszis tartóból, amilyet Judit választ — egy hónapos kora óta kezeli a kislányt. Judit műtét előtt áll. Az ő kórlapján ez áll: pitvari sövényhiány. Békében harangot, háborúban ágyút öntöttek Munkát adni a kezükbe Sokan úgy tartják, sőt még a hivatalos pályaválasztási útmutató is, hogy azok a gyerekek, akik szív- és keringési zavarokkal küzdöttek. vagy küzdenek, akiknek beteg a szíve, úgyszólván semmilyen szakmunkát nem végezhetnek. A pályaválasztási útmutató szerint még zsinórkészítők sem lehetnek. Talán két szakmát javasolnak számukra mindössze, ezek egyike a virágkötés. Pedig ez nem helyes így, mert szakma hiányában legtöbbször a legnehezebb fizikai munkát kénytelenek elvállalni. — mert élni kell valamiből, A megyei gyermek szívbeteggondozó szoros, jó munkakapcsolatot tart a megyei pályaválasztási tanácsadóval, amely eddig több mint száz gyermeknek tudott megfelelő pályát biztosítani. A pályaválasztási tanácsadó vezető dr. Verők István legalább kétszáz olyan szakmát tart nyilván, amelyben a szívbeteg fiatalok is dolgozhatnak. Példa erre a cikk elején már említett Béla, aki rövidesen órás szakmunkás lesz. És akik betegnek hiszik magukat Előfordul olyan is, hogy indokolatlan esetekben a szülők vagy maguk a gyermekek is szívbetegnek hiszik magukat. „Fáj a szívem, szúr a szívem” — mondják, s a szülők éppen erre tekintettel alaposan „kikímélik” csemetéjüket. Még port sem szabad törülgetniük, pedig talán éppen egy kis testmozgás tenne jót neki. A gyerek érdekében is jobb, ha megvizsgáltatják, és életkoruknak megfelelően, ha egészségesek, dolgoztatják is őket. Kis váró, egyetlen orvosi szoba Szolnokon a tanács rendelőintézetének első emeletén. A kezdet évében mindössze 91, 1969-ben már több mint ötezer gyereket vizsgáltak meg. Jelenleg hétszázat gondoznak, hogy egészséges, teljesértékű felnőttek legyenek. Harcolnak! K" Jenek korunk gyermekkori népbetegsége ellen. Varga Viktória Budán, a Bem József utcában, ott, ahol 1845-ben Ganz Abrahám, a Svájcból elszármazott öntőlegény hat munkással öntödét alapított, a műemlékké nyilvánított épületben Öntödei Múzeumot rendeztek be. Európában egyedülálló a az gazdag anyag, amelyet itt legtermészetesebb környezetében mutatnak be, a százados favázas daruk, salak padló, a világhírre szert tett termékek, vasúti kocsikerekek között. A férn, a vas és az acélöntés történetével ismertetnek a tablók, a képek, a tárgyi dokumentumok. Öntőformák, bronz öntvények olyan nagy számban kerültek elő, hogy egész korszak vette nevét e fémmel kapcsolatos munkaeszközöktől. Görög vázrajz hitelesíti, milyen is lehetett egy. attikai bronzöntöde. Római bronzöntvények, munkaeszközök, dísztárgyak, ékszerek a megmunkálás magas művészetét illusztrálják. A vasöntés jóval későbbi mesterség. Az első öntöttvas üstök i. e. 512-ből kerültek elő. Magyarországon a honfoglalás korára vezet vissza az a páratlan érdekességű lelet, amelyre néhány éve bukkantak Imolán. A földbe- vájt bucakemencében egy- egy alkalommal 3—4 kilonyi kovácsolásra alkalmas vasat olvasztottak. Az öntőlegény is földbevájt mélyedésben ült, s az olvasztáshoz faszenet használt. Az Imolán feltárt „szabadtéri” öntödéből érc fúvókák, faszén-darabkák kerültek elő. Ugyanakkor a Bükkben, Tri- zsen, Selmecbányán, Kőszegfalván és Vasváron is működtek hasonló ve söntő műhelyek. A középkor öntőműhelyeiről részletes, hiteles adataink vannak. A 16. század tudós polihisztora. G. Agricola aprólékos részletezéssel írja le a korabeli öntödét, — az űzőkemencét, amelyben a fémet olvasztották, a vándorlegények kosár alakú kemencéjét. Besztercebányáról szép mívű kályhaajtót, kengyelt, bányászfokost, ivópoharat állítottak ki. Már a török időben szinte minden magyarországi várnak, erődnek volt saját öntödéje, ahol 1 ékében harangot, háborúban bronzágyúkat, fegyvereket öntöttek, kovácsoltak. A XX. század fémje az alumínium. Az első hazai alumíniumöntvény 1935-ből származik az akkori Weiss Manfred gyárból. Azóta elektromos vezérlésű, automata-gépekkel formáz-ák az alumínium csöveket, rudakat. Az Öntödei Múzeum stílusos környezetben vezeti végig a látogatót a kultúrtörténeti érdekességű anyagon, ahol együtt őrzik az időszámítás előtti leleteket a mai legfejlettebb technológiával készült öntvényekkel. K. M. Á sorkatonák iskolázottságának növekedése A parancsnokok és a politikai munkások az alakulatuknál évről évre figyelemmel kís'érik a bevonuló fiatalok iskolázottságának átlagszintjét, s ezzel kapcsolatban felméréseket is végeznek. A statisztikai adatok bizonysága szerint az összkép évről évre kedvezőbb. Míg 1959-ben a megyénkből bevonultaknak mindössze 63 százaléka végezte el a nyolc általánost, a legutóbbi felmérés során kiderült, hogy ritka kivételtől eltekintve ma már valamennyi bevonuló fiatalnak megvan a nyolc általános iskolai végzettsége. A középiskolát végzett sorkatonák aránya pedig az 1959-es 10 százalékról 30—40 százalékra emelkedett. A katonai szakemberek egy része egyebek között ezzel magyarázza a kiváló címet elnyerő katonák és alegységek számának gyarapodását. Kétségtelen, hogy az iskolázottsági színvonalnak része van ebben. De legalább ilyen fontos szerep jut a kiképzési eredmények átlagszintjének emelkedésében és a kiemelkedő sikerekben annak, hogy gyarapodott a parancsnokok tudása, tapasz- taltsága, gadagodott módszertani felkészültsége és javultak a kiképzés tárgyi feltételei. • Kurljandszkii — Hajt: A térdkalács Bekopogtatott, majd benyitott egy ember a fogorvoshoz, i* — Tessék, foglaljon helyet — múlt tatott a kínzószékre az orvos. A paciens leült. — Szíveskedjék kinyitni a száját., így... nagyszerű... Itt fáj? — Nem, nem ott. — Akkor talán itt? — Ott sem. — És itt? — Nem. — Hát akkor hol fáj? — Lejjebb. — Lejjebb? Hol van az a lejjebL — Hát itt ni, a térdem kalácsánál — Nem értem... Melyik fáj? — A baloldali. Ez ni! — De hát maga eltévesztette at ajtót! Ezzel a betegséggel a sebészhez kellett volna fordulnia. — Azt én is tudom, de ott sokan vannak! — No és? Vár egy kicsit, amíg sorra kerül! — Én ám nem tudok várni. Nagyon fáj! — Elhiszem, dehát én mit tehetek? — Mit tehet, mit tehet!? Hát nem ön az orvos? — Persze. De én fogakat gyógyítok és nem térdeket! — No és? Van valami különbség? — Már hogyne lenne! A térdkalácsnak semmi köze sincs a fogakhoz! — Dehogy nincs! Hiszen néha úgy hasogat a térdem, hogy'még a fogam is összecsikordul! Az lehet. A fogainak azonban jelenleg nincs baja. — Jelenleg. De ha nem gyógyítta- tom meg a térdkalácsomat, a fogaim mind tönkremehetnek. — Ez igaz. Tehát gyógyíttassa meg a térdét. De nem velem, hanem egy sebészorvossal. — Dehát már mondtam, hogy ott rengetegen vannak! — Ha nincs türelme várni, jöjjön holnap. — És ha holnap már nem fáj a térdkalácsom? — Az jó lenne. — Hogy-hogy jó lenne? Ha magától is elmúlik a fájdalom, miért vannak akkor az orvosok? — Hogy gyógyítsanak. A fogorvosok a fogakat, a fülészek a füleket, a szemészek a szemeket, a sebészek pedig térdet. Érthető? — Persze. — Mondja, miért tűri fel a nadrágja szárát? — Hát hogy megvizsgálhassa a térdemet. — Már miért vizsgálnám meg? Ha <! a foga fájna, azt megvizsgálnám. De* a térdénél, ugyebár, egyetlen egy* foga sincs magának? — Nincs. — Tehát akkor ott nincs mit meg-,] vizsgálnom. — Nincs a csodát! Hát ez itt? — Mi ez? — Egy kék folt. — Kék folt a csodát! Tintafolt csak. — Valóban? — Ügy, ahogy mondom. Dörzsölje meg csak egy kicsit!... No látja, már el is tűnt! — Tényleg! És még ön mondja, hogy nem tud gyógyítani!... Még ilyet!... De most már megyek a szemészetre. — Hát oda meg minek? — Csak... pgv érzem, csikarni kezd a hasam... és ott talán már nem áll senki az ajtó előtt a sorban. Fordította: Baraté Rozália Az egyik francia divatcég a Diadalív előtt bemutatót tartott a téli midi-maxi modellekből a párizsi utcán. (Telefoto — AP—MTI—KS)
