Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

1970. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 S zeptember elejétől zajlónak a párt- kongresszus előkészítésének „máso­dik lépcsőjeként” a vezetőséget új­jáválasztó alapszervezeti taggyűlések. A tag­gyűléseknek két napirendjük van: 1. A kong­resszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat- tervezettnek megvitatása, azokban állásfog­lalás; 2. A titkár, a vezetőségi tagok, a fel­sőbb pártszerv értekezletére a küldöttek megválasztása. Munkatársaink részt vettek több tag­gyűlésen és a tapasztaltakról az alábbiak­ban számolnak be. JÁSZBERÉNYI HŰTŐGÉPGYÁR: A párt politikája, jó, ezen az úton kell továbbhaladni A jászberényi Hűtőgépgyár II. számú üzemében ün­nepélyessé varázsoltak egy kis irodát. Kicsit, mert a négyes számú alapszervezetnek nem kell nagy hely, mindössze hu- szonnyyolcan vannak. Az alapszervezet titkára — Mester István — mindjárt a beszámolóját is a tagsággal kezdte. Fizikai munkások, mű­szakiak alapszervezete ez, s csaknem teljes számban eljöttek vezetőséget és küldötteket választani, megvitatni a szervezeti szabályzat tervezetét és a kongresszusi irányelveket. A három pártcsoport alaposan felkészült a taggyűlésre. Hat pártcsoport értekezletet tartottak, s mindegyiken a két do­kumentumot tanulmányozták. A párttitkár beszámolója ezért rövid, de velős volt. A tagság úgy véli, jó a szervezeti sza­bályzat tervezete, s egyetért a kongresszusi irányelvekkel is. Volt néhány olyan vélemény is, amely kiegészítette, még tovább tökéletesítette a Központi Bizottság irányelveit. És természetesen volt bírálat, jószándékú kérdőjeles mondat is a pártcsoport értekezleteken. — Az irányelvekben sok szó esik a dolgozó nőkről. Igaz-e, hogy a párt megszünteti a gyárakban dolgozó nők éj­szakai műszakját? A felelet ismét egyszerű. A párt javítani akar a munkásnők helyzetén, azt kimondta az irányelvek­ben. De éjszakai műszakot eltörölni, megtiltani, megszün­tetni — ez nem a párt dolga. A beszámoló sok kételyt, félreértést eloszlatott. Vita azért volt, maradt néhány olyan téma, amelyhez hat kom­munista a taggypűlésen is elmondta véleményét. Hódi János például a szervezeti szabályzat tervezetéről beszélt. Igen, a mostani tizennyolc éves fiatalok érettebbek, fejlettebbek po­litikailag, mint az 1945-ös tizennyolcévesek voltak. Ménkű János a kommunisták feladatairól szólt. Most is az a dolguk, hogy agitáljanak a párt helyes politikájának megvalósulásá­ért, felvilágosítsák társaikat. Amikor Hegedűs András a taggyűlés levezető elnöke fel­tette a kérdést: elfogadja-e a taggyűlés a szervezeti sza­bályzat módosításának tervezetét és a kongresszusi irányel­veket, egyhangú volt a válasz. El, mert jó. Helyes a párt po­litikája, ezen az úton kell tovább járni! S. J. SZOLNOKI JÁRMŰJAVÍTÓ: A tűzikovácsok véleménye A Központi Bizottság igényli a párttagság véleményét a kongresszusi irányelvekről, az új szervezeti szabályzatáról — mondotta Asztalos Ferenc, az V. számú alapszervezet titkára, amikor a taggyűlésen összefoglalta az irányelvek egyes feje­zeteinek fő gondolatait és a hozzá kapcsolódó véleményeket, amelyek az ötven tagú alapszervezet öt pártcsoportjában elhangzottak. Az igénynek az alapszerv kommunistái igyekez­tek megfelelni, állástfoglaltak az irányelvekben foglaltak mellett, de észrevételeket is tettek. Ha ezek mindegyike nem is általános érvényű, mégis figyelemre méltóak, mert vala­milyen ponton kötődnek a párt általános politikájához. A munkás—paraszt gyermekek iskoláztatásáról beszélt Ecseki István. Kifogásolta, hogy a szakközépiskolákban a matematika és fizika tárgyak oktatása alacsonyabb szintű, mint a gimnáziumokban. Ezen változtatni kellene, hogy egy­forma eséllyel indulhassanak a munkásszülők gyerekei a szakközépiskolákból a műszaki egyetemek feívételi vizsgá­ira, a gimnáziumot végzettekkel. Meglátása szerint a vidéki középiskolák hátrányban vannak a fővárosiakkal szemben, nem tudják megfelelően felkészíteni a fiatalokat a tovább­tanulásra. Török Ferenc a nehéz fizikai munkát végzők egy­forma elbírálását, megbecsülését kérte. A KGM hatáskö­rébe tartozó vállalatoknál a „melegkovácsok’’ nyugdíj kor­határa 55 év, legyen ugyanennyi az ebben a munkakörben dolgozók részére a javító üzemekben is megállapítva — javasolta. Vásár József szerint a gazdasági mechanizmus re­formja sem sokat változtatott a vasútnál honos bérezési kötöttségeken, ez is oka a nagyarányú fluktuációnak, ho­lott a vasútra és üzemeire egyre növekvő feladatok elvégzése vár. Pálszabó Károly vitatta Vásár elvtárs megállapítását. Meg kell vizsgálni — mondotta — mennyire használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek ma már a vasútnál is meg­vannak a jobb munka anyagi elismerésére. Ezentúl helyes- löleg szólt a külpolitika alapvető céljairól. A szervezti szabályzat módosításairól a vitában két pont szerepelt. Néhányan kifogásolták, hogy 18. életév betöltése után a fiatalok kérhetik felvételüket a pártba. A vita végén a taggyűlés a módosítással értett egyet. A másik pont a tag­díj volt, erre módosítást javasoltak a szervezeti szabályzat tervezetben foglaltakkal szemben. L. A. TÖRÖKSZENTMIKLÓS, EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZERVEZET: Vitában erősödik a pártegység Ez az alapszervezet nagyon fiatal. Mindössze három év­vel ezelőtt jött létre. Kik a tagjai? Ápolónők, asszisztensnők, orvos, gyógy­szerész. bölcsődei alkalmazottak — lévén a törökszentmiklósi városi egészségügyi alapszervezetről szó. Annak ellenére, Munkatársaink beszámolói A SZEPTEMBERI TAGGYŰLÉSEKRŐL hogy pártcsoport értekezleteken, egyéni beszélgetéseken a ta­gok elmondták véleményüket a kongresszusi irányelvekkel, a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatban, s azt a taggyűlésen ismertették, mégis alkotó vita bontakozott ki. Egyetlen párttag kivételével mindkét pártdokumentumot vál­toztatás nélkül elfogadták. Az az egy felszólaló is csupán aggá­lyának adott kifejezést; nem gyengítjük-e majd ezzel ifjú­sági szervezetünket, ha már 18 évtől párttag lehet egy fiatal? A vita egy más téma körül bonyolódott. Az egyik asz- szisztensnő kifejtette: „az egészségügyben 1966 óta sokat nem javultak a munkakörülmények, sót, Törökszentmiklóson rom­lott, mivel a rendelőintézetet egy régi épület alagsorában helyezték el egyelőre.” Nos, a reagálás erre nem váratott magára. Igaz, most átmenetileg rossz a helyzet, de már elké­szült a terv, s a következő ötéves tervidőszakban felépül a város új rendelőintézete. Mások kifejtették: vannak más eredményeik, méghozzá nem is kevés, csak azok nem fény­képezhetek. „Amikor a párt IX. kongresszusára készültünk, a városban még nem volt egészségügyi alapszervezet. Most tizennyolc taggal dolgozik s az egészségügyi élet motorjának számít ez a kis kollektíva.” Az egészségügyi dolgozók megbecsülését mutatja, hogy az utóbbi években növekedtek munkabéreik, átlagosan több mint 35 százalékkal. Van már gyermekgyógyászati szakren­delés három szakorvossal. A közeljövőben áll munkába a ne­gyedik, s ezzel megoldódik Törökszentmiklóson a gyermek­körzeti ellátás is. Társadalmi ösztöndíjjal egy fiatal orvos ke­rült. körzeti orvosként a városba, három nagyüzemnek van már közös üzemorvosa. A fogászok között is megtörtént a váltás — két fiatal szakorvos telepedett le Törökszentmik- lósra. Vitatkoztak a taggyűlésen. De mint ahogyan Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára is kifejtette ott: kell ez az alkotó vita. mert csak az által erősödhet a pártdemokrácia, a pártegység, V. V. TISZAFÖLDVAR, ÉPÍTŐIPARI KTSZ PARTSZERVEZETE: A parasztság életszínvonaláról A tiszaföldvári Építőipari Ktsz pártszervezetének vezető­ségválasztó taggyűlésén a vezetőség vitaindító beszámolója után többen véleményt mondtak a kongresszusi irányelvek­kel és a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban. Kőfaivi János az irányelveknek ahhoz a megállapításához szólt hozzá, amely a tsz-parasztság életszínvonalának növeke­déséről ad számot. Az elért eredmények elismerése mellett megjegyezte, hogy a társadalombiztosítás tekintetében ma még a tsz-tagok kisebb javadalmazásban részesednek — a családi pótlékuk is kevesebb — mint az ipari munkások és az alkalmazottak. Javasolta, hogy a következő években szün­tessék meg ezt a megkülönböztetést. Tágabb értelemben szólva e témakörről, Jászapáti István úgy vélekedett, hogy a kisebb települések hosszú ideig nem érhetik utói egyes kiemelt, kedvezményezett városok élet- színvonalát. A falunak ehhez a gyorsabb fejlődéshez — sze­rinte — számottevő központi támogatásra is szüksége van. A szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban egye­sek helyeselték a tagfelvételhez szükséges korhatárnak az eddigi 21-ről 18 évre való leszállítását, mások viszont — ke­vesebben — vitatták azt. Hegedűs Sándor helyeslőén szólt erről, miként arról is, hogy a jövőben az átlagkereset szol­gál a tagdíj megállapításának alapjául. Egyetértett azzal, hogy a pártban vezető tisztségre csak három évi párttagság után legyen bárki választható. Sőt, mint mondotta, a titkár esetében az ötéves tagsági időt még jobbnak tartaná. Jászapáti István helyeselte, hogy a jövőben négyéven­ként tartsanak vezetőségválasztást. Mint mondotta, így job­ban stabilizálódhat a vezetés, távlatibb tervezést, átgondol­tabb kádermunkát végezhet, mint a kétévenkénti választás esetében. A taggyűlés végülis egyöntetű egyetértését fejezte ki az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban. M. J. RÁKÓCZIÚJFALU, MEZŐHÉKI TÁNCSICS TSZ ALAPSZERVEZETE: Helyeseljük a pártdemokrácia továbbfejlesztését Élénk érdeklődés jellemezte a kongresszusi irányelvek, a szervezeti szabályzat tervezetének vitáját a mezőhéki Tán­csics Tsz rákócziújfalui üzemegységének alapszervezetében. A mintegy hatvan tagú kommunista kollektíva a taggyűlést megelőzően pártcsoport üléseken fejtette ki véleményét a két nagyfontosságú dokumentumról. A pártcsoport üléseken ti­zenöten, a taggyűlésen tizenheten szóltak hozzá. A tervezetek­kel mindenki egyetértett, sokan javaslataikkal egészítették ki azokat. Néhány, a taggyűlésen elhangzott javaslatokból: — Az irányelvek 29. pontja a közoktatási rendszerünk fejlődéséről szól. A falusi iskolák színvonala azonban nem éri el a városiakét. Az itteni iskolákban végzettek nem azo­nos felkészültségű társai a városiaknak. A különbségek meg­szüntetésére intézkedések szükségesek. — Kevés az óvodai férőhely. A községben húsz gyereket nem tudtak felvehni. Több óvodát kellene építeni, s a költ­ségeket 50:50 százalékos arányban megosztani az állam és a helyi üzemek, tsz-ek között. Több felszólaló is javasolta, hogy csökkentsék a tsz-tagok nyugdíjkorhatárát. Legyen azonos szintű az ipari munkások, értelmiségiek, alkalmazottak korhatárával. Az is elhangzott, ennek még hiányoznak az anyagi előfeltételei. A szocialista brigádok is hallatták szavukat. Bácsik Balázs beszámolt a taggyűlésnek, hogy a kongresszus tiszteletére tett vállalásaik 80 százalékát már teljesítették. A szervezeti szabályzat módosításait a tsz kommunistái szintén figyelemmel kísérték. Ilyen véleményeket hallhat­tunk a taggyűlésen: — Helyes lesz a pártvezetőségeket négy évenként újjá­választani. így hosszab távlatokban gondolkozva, felelősség­teljesebben dolgozhatnak. — Támogatjuk a párttagok jogainak, kötelezettségeinek bővítését, a pártdemokrácia szélesítését, örülünk annak, hogy indokolt esetben az illetékes pártszerv köteles eljárást indí­tani a bírálat elfojtói ellen. A taggyűlés egyhangú határozatban foglalt állást a kong­resszusi irányelvek és a szervezeti szabályzat módosításának elfogadásáról. M. L. A KARCAGI DIMITROV TSZ II. ALAPSZERVEZETE: Egyetértés és javaslat A karcagi Dimitrov Tsz II. számú pártalapszervezete pénteken délután tartott taggyűlést. A népes taglétszámból csupán ketten hiányoztak, pedig nagy távolságról, tizenöt ki­lométeres körzetből gyűltek össze a kommunisták. Jöttek, ahogy tudtak, kerékpáron, gyalog, alkalmi fogattal. Többek között ez is bizonyította, hogy megkülönbözte­tett figyelmet szentelnek a pártvezetőség újjáválasztásának, a kongresszusi irányelveknek és a szervezeti szabályzat mó­dosításának. Ezért volt első pillanatra megelepő, hogy a vitában mindössze hárman vettek részt. Meditálva ezen, kézenfekvő a magyarázat: a pártcsoport értekezletek a szokásosnál aktí­vabbak voltak. Azokon fejtették ki álláspontjukat a helybeli párttagok, s mivel a taggyűlés beszámolója híven tükrözte véleményüket, nem akartak ismétlésekbe bocsátkozni. Emellett bizonyára az is közrejátszott, hogy népesebb körben, a felsőbb pártszerv képviselője és más, közvetlenül nem ismert emberek előtt nehezebben nyilatkoznak azok, akiknek nem kenyere a beszéd. Ezért kell a jövőben is nagy gondot fordítani a pártcsoport értekezletekre, ha a kevés- beszédű emberek véleményét is meg akarják hallgatni. A taggyűlés — a pártcsoport értekezleteken elhangzotta­kat is figyelembe véve — egyértelmű helyesléssel fogadta a kongresszusi irányelvekben és a szervezeti szabályzatban ki­fejtett elveket. A vita inkább azon volt. ami szerintük hiány­zik az Irányelvekből. így például a nyugdíjkorhatár leszállí­tása a mezőgazdaságban. Amint erről a városi pártbizottság kiküldötte beszélt, va­lamennyi mezőgazdasági jellegű alapszervezetben felvetődött ez. Azt kérik a mezőgazdasági dolgozók, hogy akkor mehes­senek nygudíjba, mint az ipari munkások. Ez a kérés a Dimitrov Tsz II. alapszervezetében is vitát keltett, a pártvezetőség tagjai sem jutottak azonos álláspont­ra. Egyetértettek abban, jó lenne ez, de akkor ebből az egyetlen tsz-ből 145-en máris nyugdíjba mennének, s meny­nyien mennének a többiből?! A mezőgazdaság ugyanakkor igényli a munkáskezeket. A kérés megvalósítása csak a gé­pesítés fokozásával teljesíthető a jövőben. Szóba került még többek között az SZTK hozzájárulás. Szintén sérelmezték, hogy a munkásokkal nem azonos elbí­rálás alá esnek. A vb kiküldötte felhívta a figyelmüket arra. hogy nem is úgy fizetnek, mint az ipariak. Majdnem két évtizeden át csak a 37,50 forintot fizették, ellenszolgáltatás­ként sem várhatnak tehát pillanatnyilag annyit, mint a mun­kások. Ilyen vitatott témáktól eltekintve egyetértésüket fejezték ki az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosításával a párttagok. S. B. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI GÉPJAVÍTÓ: Aprópénzre váltott irányelvek Nehéz lenne pontosan megítélni, hogy sikerült a török­szentmiklósi gépjavító vállalat alapszervezetének taggyűlése. Sok jó volt benne, de hiányzott is belőle. Jó volt, hogy az irányelvek majdminden megállapítását aprópénzre váltották. Történetesen, az irányelvek rögzítik: a negyedik ötéves tervben sokat kell tenni az állattenyésztésért, a szállítás kor­szerűsítéséért. A vállalati ötéves terv már készen van. de a taggyűlésen olyan határozat született, az új pártvezetöség még tegye hozzá a magáét. S a taggyűlés is vizsgálta, mit tehet még a cég az irányelvek e pontjaiért. Például: már gyártják a négy és féltonnás gyümölcsszállító pótkocsikat, A taggyűlésen felvetődött, ezt tovább fejlesztik 6—8 tonnások­ra, hogy még igazábban segítsék a mezőgazdasági szállítást. A taggyűlésen az irányelvek legtöbb célját úgy elemez­ték: mi valósult meg ebből, s mi lesz még a valóság náluk A párttagok nagy tetszésével találkozott, hogy a jövőben emelik a családi pótlékokat, s egyéb módon segíti a társada­lom a nagycsaládosokat. Hét felszólaló volt a taggyűlésen. Csakhogy ami egy ideig erény, az később lehet hátrány is. Egy felszólaló azt mond­ta: a vállalat gazdasági eredményeivel szavazott a párt po­litikájára. Ez igaz is. Tavaly is jól dolgozott a cég, az idén is jól áll. Talán ez a legfontosabb. De a kongresszusi irány­elvek vitájában mégis túl kellett volna látni az üzem portá­ján. Magyarán a nagy társadalmi gondokról kevesebb szó esett, mint a vállalati kollektíva dolgairól. A Nagy Miklós — újjá is választott — párttitkár által beterjesztett pártvezetöségi beszámoló úgy fogalmazta meg; a pártcsoport értekezletek nem a várt eredményt adták. Ta­lán már ott nem sikerült megfelelő érdeklődést felkelteni. Így aztán a taggyűlésen „csak” hozzászólások hangzottak el, vita nem. S a felszólalók legkisebb sarzsis embere is csoport- vezető volt. A munkások hallgattak. Talán az ő hangjuk hiányzott a legjobban a taggyűlésen. A pártvezetőség tudja, érzi mi a teendője. A legelső: megér­tetni. a taggyűlés után is, hogy a kongresszus, s minden, ami ebben az országban történik, legfőképpen a munkások ügye. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom