Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

1970. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tovább egy lépéssel Gondolatok a „Munkásműveltség 1970" című cikk olvasása közben A Szolnok megyei Néplap 1970. szeptember 2-i és 3-i számában Benedek Sándor közzétette „Munkásművelt­ség 1970” címen jászberényi felmérése tapasztalatait. A téma időszerűsége és közérdekűsége késztetett ar­ra, hogy a cikk olvasása köz­ben felmerült gondolataimat papírra vessem. A munkásság műveltségi helyzete Szocialista kulturális for­radalmunkban alapvető kér­désnek tekintjük a munkás- osztály művelődésének tanul­mányozását, kulturális előre­haladásának segítését, felté­telének mindjobb megterem­tését. Kultúrpolitikánk meg­valósítása sem lehet igazán tömegközpontú, ha az egy­ben nem munkás szemléletű. A munkásság műveltségi szempontokból is rétegekre bomlik. A munkásság tény­leges műveltségi hely­zetét tehát csak a valóságos tényekből kiin­dulva, az egyes rétegek kö­rében végzett felmérő, elem­ző munkával lehet felderíte­ni, s egyben a továbbfej­lesztés és segítés útjait meg­határozni. Igaz, hogy a fizikai mun­kások tekintélyes részének általános, szakmai művelt­sége, ízlése elmarad a társa­dalomban biztosított lehető­ségektől, s a társadalom nö­vekvő szükségleteitől egy­aránt. Ezért a fizikai mun­kások műveltségi helyzete, műveltségi színvonaluk eme­lése igen fontos politikai, társadalmi kérdés. Mégis szükségesnek tar­tom annak hangsúlyozását, hogy sem a gyakorlatban, sem a felmérő munkák kö­vetkeztetései alapján nem szabad egyenlőségjelet tenni a munkásosztálynak, mint a társadalom vezető osztályá­nak, kultúrája és műveltsé­ge, valamint a munkásosz­tály zömét kitevő fizikai munkások műveltségbeli ál­lapota, helyzete, kultúrája közé. A munkásosztály, mint a szocialista társadalom ve­zető osztálya, kultúrájába beolvasztja és így magáévá teszi az emberiség egész eddigi történelme folyamán felhalmozott, összegyűjtött kulturális kincsét és örökséget. Ám ugyanakkor, amikor magáévá teszi és pozitívan viszonyul a kultu­rális örökséghez, kritikával is fordul felé. E kritika alapja a munkásosztály vi­lágnézete, a marxizmus—le- ninizmus. A munkásosztály kultúrája, műveltsége harc­ban áll a burzsoá kultúrá­val, különösen annak impe­rialista antihumanista irány­zataival. Korszerű műveltség — korszerű műnk ásmű veltség ható közgazdasági tényező. Ezeknek függvényében a kulturális fejlesztés tervezé­sében is rá lehet térni az eddigi módszerekről a tudo­mányos igényű távlati ter­vezésre. A kulturális ellátottság fejlesztésére szolgáló anya­gi eszközeink még hosszú ideig korlátozottak lesznek. Éppen ezért fontos, lenne, hogy az anyagi eszközök forrásait és a felhasználást is, a közművelődésben leg­nagyobb szerepet játszó szervek, szervezetek — min­denekelőtt az állami és a szakszervezeti szervek — koordinálják, egyeztessék. A szakszervezeti szervek feladatairól A szakszervezetek rész­vétele a szocializmus épí­tésében, a kulturális forra­dalom megvalósításában nem esetleges és nem ideiglenes. Nem is elsősorban a mozga­lom hagyományai, hanem jelenlegi társadalmi igé­nyeink igazolják szükséges­ségét. A szakszervezeti tiszt­ségviselők tömege, a szak- szervezeti művelődési in­tézmények léte és funkciója nagy erőt képvisel a mun­kásműveltség fokozásában, mely növekedni fog egy ma­gasabb színvonalú egyezte­tés alapján. SÁNDOR JÓZSEF, az SZMT Kulturális, Agitációs és Propaganda Bizottságának vezetője A tudományos technikai forradalom kibontakozásának időszakában sok vita folyik a korszerű műveltség értel­mezéséről, annak tartalmá­ról. Ezenbelül pedig hogy melyek a speciális jellemzői a korszerű munkásművelt­ségnek. A korszerű műveltséget nem lehet az iskolai művelt­ség, a szakműveltség és a művészeti ismeretek halma­zának tekinteni. A korszerű műveltségtől el kell várni, hogy olyan készségeket, ké­pességeket és magatartási normákat is magában fog­laljon, amelyek cselekvőén visszahatnak a társadalmi élet fejlődésére. így korszerű műveltségen azt a műveltsé­get kell érteni, amely meg­felel az adott társadalom ideológiai, szakmai, erkölcsi, ízlésbeli elvárásainak, amely képessé teszi az embert ar­ra, hogy eligazodjék a világ, a társadalom, a tudomány és a • művészetek kérdéseiben, szelektáljon, és ami lehetővé teszi és inspirálja az embe­reket tudásuk állandó gyara­pítására is. A művelődés tervezhetősége i Tudományos módszerekkel felrajzolható például a kö­vetkező tizenöt év demográ­fiai vonala, a szakképzett­séggel szembeni igény, az ipar és mezőgazdaság közöt­ti arány változása, a falu és a város közötti népmozgás és a többi, a művelődésre Sziléziában népszerű a postagalambtenyésztés. Ez a hobby sok követőre talált a lengyel fővárosban is. A sta­tisztikai adatok szerint a varsóiak közel 2.5 ezer szár­nyas postást tartanak. Ezek Ü s Alberto Lattuada egy ró­mai szőrmeáruház felkérésé­re gazdag eszkimók ízlésének megfelelő kollekciót terve­zett: „«audio” típusú nadrág Cikkünk nyomán Megnyitják és szebb neve lesz Néhány héttel ezelőtt fény­képet közöltünk a kisújszál­lási Kiserdőben szomorkodó Disznócsárdáról. Akkor meg­írtuk, hogy a törökszentmik­lósi Alkotmány Termelőszö­vetkezet építtette, csak a megnyitása késik. Szomszéd­ságában négyszobás vadász­lak is áll. Most jó hírt kaptunk Kis­újszállásról. Az ÁFÉSZ bér­bevette a Disznócsárdát, s körülbelül egy hét múlva tervezik megnyitását. Kis konyhájában egytál ételeket — rablóhúst, hurka-kolbászt sütnek és bogrács-gulyást — főznek majd. A vadászlak máris fogad vendégeket. Kisújszálláson tehát van már remény, hogy szép kemping lesz a város­széli Kiserdőben. S ami még idetartozik: a Disznócsárdából Vadászcsár­da lesz a megnyitásra. Re­méljük a kisújszállásiak, s az átutazó vendégek jól érzik majd magukat a kellemes környezetben. Azért egy kicsit elégedet­lenek vagyunk. Kár, hogy nyár végén írtuk meg a Disznócsárda kihasználatlan­ságát. Mert egy olyan idő­szakot veszítettek el Kisúj­szálláson, amely biztosan nö­velte volna akár az ÁFÉSZ, akár más működtető éves nyereségét. — sj — közül 600 a város központ­jában él. A galambok szá­mos rendezvényben szere­pelnek, legutóbb a varsói stadionban lezajlott nemzet­közi kerékpárversenyen is „részt vettek”. let perzsa kabátkával nők szá­mára: szürke-barna spriccelt perzsa, vállra vethető kabát­féleség férfiaknak. Megszigorít j ák az építkezések minőségi ellenőrzését 38 építőipari vállalat és egyéb építési szervezet 532 munkahelyén ellenőrizték a munka minőségét, szaksze­rűségét az építőipari minő­ségvizsgáló intézet dolgozói. 8205 mérési adatot dolgoztak fel, — s tapasztalataik sze­rint a gondatlanság, a felü­letesség okozza a legtöbb hi­bát. A kőműves munkákat 58 munkahelyen vizsgálták meg, összesen 108 alkalom­mal, de mindössze 12 helyen találtak mindent rendben. Gyakori hiba, hogy a válasz­falakat” nem rögzítik a fö­démhez. s vakolás előtt nem gondoskodnak a nyers tég­lafelület letakarításáról, ez okozza aztán, hogy a vako­lat később hamar leválik a falról. Betonozásnál a válla­latok gyakran elmulasztják a beton szemszerkezetének, szilárdságának ellenőrzését. Ez a mulasztás nem úikele- tű, a tervezők is tudnak ró­la, s így az előírástól való eltérés csak azért nem okoz nagy gondot, mert eleve túl­méretezik az épületszerkeze­teket. Az ellenőrzött 119 be­tonozó munkahely közül csak 14 helyen végeztek megfelelő minőségű munkát. Különösen kedvezőtlen ta­pasztalatokat szereztek a mozaiklap burkolásnál és a csempézésnél. A burkolók, néhány kivételtől eltekintve, úgyszólván valamennyi meg­vizsgált munkahelyen csor­bult. deformált és eltérő színárnyalatú mozaiklapokat, csempéket helyeztek el, s azt is meglehetősen girbe- görbe sorokban. A gondatlan, vagy elkap­kodott munkán túlmenően a hibák egy része abból ered, hogy a beérkező anyagot el­lenőrzés nélkül veszik át. Ezt a hibát tetézik a táro­lás rendellenességei, mert rakodás közben gyakran összetörik, összekeveredik a különféle anyag. Tárolási gondatlanságra vezethető vissza sok esetben az abla­kok, ajtók deformálódása is. Az intézet munkatársai az ellenőrzéseken azonnal figyelmeztetik a munkahelyi vezetőket a hiányosságokra, s észrevételeikről tájékoztat­ják a vállalatok központját is. Az ellenőrzések hatékony­ságának javítása érdekében most úev tervezik, hogy a súlvosabb hibák esetén érte­sítik a tanácsokat, s arra kérik őket, hogy szabálysér­tés címén vonják felelősség­re, büntessék meg a vétke­seket. Az intézet a gyakran tapasztalt hibákról rendsze­resen beszámol az építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumnak is. Ennek alapján rövidesen megjelenik az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter rendelete az építőipari minőségellenőr­zésről, s az új intézkedés to­vább szigorítja az építőipari munkák, termékek minősé­gének vizsgálatát. Á tanuló túlszárnyalta mesterét Rekordokat döntögetnek manapság Törökszentmikló- son, a BOV gyárában. Irtunk már erről néhány héttel eze­lőtt. Gaál Lajos, a zagyvaré- kasi Béke Termelőszövetke­zet főállattenyésztője májli­bákat tenyésztett ki, olya­nokat, amlyeknek mája 40 dekán felüli. Gaál Lajos ta­nítványaként Major János, a mezőtúri Üj Reménység Tsz főállattenyésztője is kedvet kapott a májliba tenyésztés­hez. Az idei első hízottlibák igazolták a reményt Szeptember első napjaiban Zagyvarékasró 1721 hízott li­bát szállítottak Törökszent- miklósra. A libamájak átlag­súlya 42 dekagramm volt. — Ugyancsak e hó első hetében Mezőtúrról 1319 liba érke­zett. Átlag májsúlyuk: 43.5 dekagramm. A tanítvány te­hát túlszárnyalta valóban a mestert. Szabó László — Sólyom József t Kémek io- a búvárhajón Arrébb szálltak partra Az ügynökök gyorsan fel­kapták a táskákat, aztán el­indultak. Már jó messzire el­távolodtak, amikor Dasch észrevette, hogy Burger nem követi őket. Hátrafordult és visszakiáltott: — Gyerünk már! — Megyek! — hangzott Burger válasza. A partraszállás helyén ren­geteg áruló jel, nyom maradt. Ott volt valamennyiüknek a lábnyoma, sőt még a tenge­részeké is, de ezenkívül ott hevert a homokban egy Os- tertolz Zigaretten feliratú doboz, egy Wienbrand címkés palack és néhány méterrel arrébb több, német tenger­alattjárón használatos mat­rózzubbony. Dasch megállt, s Burgerhez fordult: — Ezekkel a nehéz bőrön­dökkel nem sokra megyünk. Az lesz a legjobb, ha itt el­ássuk és később visszajövünk értük. így is lett. Gyorsan gödrö­ket ástak a homokban, és el­rejtették a bőröndöket. Eb­ben a pillanatban motorzú­gást hallottak. Most vették észre, hogy egy út közveten közelében vannak, ahol egy őrökkel megrakott autó szá­guld feléjük. A gépkocsi ugyan nem állt meg, de min­denfelé lámpák gyulladtak. Daschék ijedten tapasztalhat­ták, hogy körülöttük kis épü­letek, a parti őrség barakkjai állnak, vagyis jó néhány kilo­méterrel arrébb szálltak part­ra, mint ahogy eredetileg ter­vezték. Hajnalodott. A náci kémek egy fehér épületet pillantot­tak meg, tetején az amerikai lobogóval. Nem messze tőlük egy falu feküdt. Az ügynökök félve, fáradtan, álmosan in­dultak a falu felé, az úttest szélén. Amikor egy keresztút- hoz értek, a parancsnok úgy döntött, hogy a vasutállámos felé mennek. nekik ezer-ezer dollárt, ő pe­dig Burger társaságában be­ment egy kis vendéglőbe reggelizni. Miután túles­tek az első amerikai ét­kezésen és a forgalom első szokatlan percein, kerestek egy borbélyt, hogy le- borotváltassák a tengeri úton kinőtt szakállukat. Pénzük volt bőven, egész ruhatárat vásároltak maguknak, főleg könnyű nyári öltönyöket, ci­pőket, ingeket, bőröndöket. Dasch, mivel a tengeralatt­járón felejtette borotvaké­szülékét, bement egy drogé­riába, hogy vásároljon. Ami­kor belépett az üzletbe, ösz- szecsapta a sarkát, magasra lendítette a jobb karját, s „Heil Hitler”-rel köszöntötte a megrökönyödött tulajdo­nost. A drogista jól megnézte a különös vevőt, majd — ab­ban a hiszemben, hogy vá­sárlója meghibbant — így szólt hozzá: — Parancsol, Mister Hitler! Dasch elnevette magát, az­tán szó nélkül megvette a borotvakészüléket és sietve kiment a boltból. Burger oda­kint várta. Mindketten fel­szálltak a New York felé in­duló vonatra. Kezükben him­bálózott a 78 ezer dollárt tar­talmazó táska... Amikor New York központi pályaudvarára értek, úgy döntöttek, hogy a nagy ösz- szegből valamennyit kivesz­nek, a többit pedig táskástól beteszik a poggyászmegőrző­be. Hívtak egy taxit, majd a Covernen Clinton szállodába hajtattak. A két legjobb szo­bát bérelték ki. — Én most pihenni aka­rok — közölte Dasch Bur- gerral, aztán leheveredett az ágyra... Másnap, a megállapodás szerint, kimentek a pálya­udvarra s találkoztak a töb­biekkel. Itt megegyeztek, hogy amíg meg nem érkezik a második csoport, minden délben ugyanitt találkoznak. A titkos dossziéból A különös vevő Hajnali öt óra volt, amikor megérkeztek a Long Island-i vasútállomásra. Elhelyezked­tek a padokon és bóbiskolva várták a hajnali vonat indu­lását. Később megváltották a jegyeket, valamennyien Ja­maica felé — így szólt Berlin­ben az utasítás. Nemsokára befutott a vonat, s külön-kü­lön kocsikba szálltak, csak Dasch és Burger tartott együtt. Jamaicában leszálltak és megállapodtak, hogy más­nap, pontosan délben, a New York-i pályaudvaron talál­koznak. Dasch még eligazí­totta társait, hogy hol vegye­nek ki szobát — a Central park közelében — aztán adott Dasch délután azt javasolta Burgernek, hogy menjenek el a legelőkelőbb szállodába, a Waldorf Astoriába, s ott va­csorázzanak. Burger minden­ben bennevolt. Már javában iszogattak, amikor Dasch egy­szer csak kikelt Hitler zsidó- ellenes politikája ellen. Bur­ger először nagy szemeket meresztett rá, de aztán ő is sejtetni engedte, hogy már neki is volt néhány kellemet­lenségben része a Gestapónál. Ekkor Dasch hirtelen a kö­vetkezőket mondta: — Rendben van! Kijelen­tem, tekintet nélkül a múl­tadra, hogy nem tartalak iga­zi nemzetiszocialistának! De tudod mit? Játsszunk nyílt kártyákkal. Tulajdonképpen miért csatlakoztál a csoport­hoz? Mert azt már tudom, nem azért, hogy a birodalom­nak szolgálj. Burger zavarodott lett, s nem tudta, mit válaszoljon parancsnokának. — Hallgass ide! — folytat­ta Dasch. — Én mindent tu­dok rólad. Itt van a fejemben a rólad összeállított ' titkos dosszié minden adata. 1923- ban meggyőződéses hitleris­ta voltál. Később azonban fel­hagytál a dolgokkal, s meg­lógtál. Először Milwaukeebe mentél, aztán Detroitba, s ott állást vállaltál. Azt is tudom, hogy szolgáltál az amerikai hadseregben, akárcsak én. Később visszamentéi Német­országba, SS-katona lettél, de egyre jobban meggyűlt a bajod a Gestapóval, mert bí­rálni kezdted a nácikat. Még valamit tudok: azt, hogy eszed ágában sincs visszatérni Né­metországba; amerikai roko­naid vannak, s itt akarsz ma­radni. Ja, igen, észrevettem azt is, hogy egy cigarettásdo­bozt meg egy konyakospalac­kot hagytál a parton. Koránt­sem lepődnék meg azon. ha nem akarnád, hogv sikerüljön az akciónk. Ebből arra is kö­vetkeztetek, hogy távol áll tőled a szándék, miszerint az USA-ban bomlasztó tevé­kenységet végezz. Hát ide hallgass: tőlem is távol áll minden ilyen szándék. Következik: Befűteni a náciknak.' Szárnyas postások

Next

/
Oldalképek
Tartalom