Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

1970. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NflPLAP 8 A busatermelő IIÉK I r . . r ■ 11 I I ■■ ■■ Látogatás a többszörös aranyérmeseknél Az öntödei Vállalat minta­készítő üzemének ez évi ter­melési terve 26 millió forint értékű gyártmány készítését írja elő. Elsősorban a saját vállalatuk igényeit elégítik ki, de dolgoznak az ország min­den jelentősebb üzemének. Itt készítették a Gagarin Hő­Az elméleti és politikai fo­lyóirat új száma szerkesztő­ségi cikket közöl a IV. öt­éves terv irányelveiről. Ügy tervezzük, — állapítja meg a szerkesztőségi cikk —, hogy a következő 5—6 esztendőben elérjük az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1000 dol­láros szintjét, vagyis a fejlett Ipari országok jövedelmi kü­szöbét. (Jelenleg 700—750 dollárral közepes gazdasági fejlettségi országok sorába tartozunk.) Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora is előadó volt Berlinben, a június 16—18-án tartott nem­zetközi elméleti konferencián. A kommunista várt vezető szerepe a szocialista építés időszakában című referátu­ma, — mely hazai, de joggal mondhatjuk, egyben nemzet­közi tanulságokat és tapasz­talatokat is összegez a párt­vezetés egy-egy kérdésében, — most nyomtatásban is megjelent s a szemle új szá­mában olvasható. Grósz Károly, az MSZMP KR osztályvezetőhelyettese az agitációs ntunka időszerű kérdéseiről irt tanulmányt. A Szolnok megyei pártbizott­ság munkacsoportja színvo­nalas és műfajában egyedül­álló vizsgálatot végzett a tö­megpolitikai munka helyze­tének felmérésére. A többi között kérdőíves és interjús mószerrel folytatott vizsgá­lata majdnem másfél ezer, a megyében élő dolgozó véle­ményét összegezte” — írja cikkének bevezető részében Grósz Károly. A továbbiak­ban e Szolnok megyei felmé­rés, valamint a Békés megyei pártbizottságnak egy közel­erőműben felszerelésre kerülő hatalmas turbinakerekek ön­tőmintáit is. A minták anyaga a hagyo­mányos fa és fém mellett a műanyag. Műanyagból készí­tik az állandóan fejlődő kád­gyártásunknál alkalmazott mintákat is, melyek felveszik múltban lezajlott ülése, to­vábbá a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommuniká­ciós Kutató Központjának több tanulmánya alapján összegezi; közvéleményünk­ben mind intenzívebb a „hírfogyasztás”. De bárhogy is növekszik ennek mértéke és mélysége, — hangsúlyozta a szerző — ha nem társul hozzá a politikai gondolatok értelmezését határozottabban befolyásoló egyéb társadalmi tényező, (mint például a ma­gasabb iskolai végzettség, a társadalmi aktivitás, tevé­keny és tudatos közéleti ér­deklődés), akkor hatása nem játszik döntő szerepet a po­litikai tudat fejlesztésében. A személyes agitáció viszony­lagos kidolgozatlansága és lebecsülése következtében ma még sok helyen „hiány­cikk” az üzemi, vállalati tá­jékoztatás. A helyi informá­ció alacsony színvonala káro­san hat az üzemi és helyi demokrácia fejlődésére. — Ha a munkások nem rendel­keznek azokkal az ismere­tekkel, amelyek alapot ad­hatnak a véleményformálás­hoz. akkor nyilvánvaló, hogy tartózkodnak a vitáktól, a ja­vaslatoktól. Súlyosbítja ezt, hogy egyes helyi vezetők nem is érdeklődnek munka­társaik, beosztottjaik véle­ménye felől, nem veszik fi­gyelembe azt. Az agitáció- nak mindig és mindenütt úgy kell megmagyaráznia az eseményeket, a feladatakat és a célkitűzéseket, hogy ab­ból az emberek érezzék, sze­mélyes magatartásukra és cselekedetükre is szükség van, és ők személy szerint egyáltalában nem „melléke­sek” az ügy szempontjából. a versenyt a korábbi import­áruval. Gyártmányaik 60 szá­zalékát exportra kerülő be­rendezések alkatrészeinek ké­szítésénél alkalmazzák. (MTI foto — Érczi K. Gyu­la felv. — KS.) Tengeri kígyószereivény Amerikai vágányon halad a világ eddigi leghosszabb vasúti szerelvénye. Nyolc, összesen 22 500 lóerő-teljesít­ményű mozdony 299 vagont vontat maga után, amelynek rakománya 29 000 tonna vas­érc. A Magyar Tudományos Akadémián kedden, szep­tember 8-án kezdődött a VI. nemzetközi hűtés- és lég- technikai konferencia. Az előadásokon több szekcióban az általános légtechnikai kér­désekről és a klíma beren­dezésekről tartották. A kon­ferencia résztvevői; külföldi és magyar tudósok, szak­emberek, tegnap délelőtt Jászberénybe, a Hűtőgép­gyárba látogattak. A részt­vevők jászberényi látogatása szorosan kapcsolódik a té­mákhoz, hiszen a Hűtőgép­gyár a negyedik ötéves terv időszakában beinduló ma­gyar klimaprogramban je­lentős szerepet játszik majd. Akadémiai megnyitó be­szédében a perspektívákról szólt DR. SZABÖ JÁNOS építésügyi- és városfejleszté­si miniszterhelyettes is: — Az úgynevezett klimaprog- ram kidolgozása befejező­dött, végrehajtása a negye­dik ötéves {érv időszakában megindul és ez biztosítani fogja a légtechnikai ipar kí­vánt fejlődését a kapcsolódó hűtőgépgyártással együtt. A Hűtőgépgyárat a Kohó- és Gépipari Minisztérium 1968-ban bízta meg az or­szágos klimaprogram kidol­gozásával. Dr. Szabó János bejelentése is bizonyítja e program kidolgozását a Hű- tőgénevár tavasz óta műkö­dő budapesti klímatechnikai irodáia befeiezte. Felmérték a várható igényeket, vala­mint a jelenlegi gvártósi kapacitást, a szükséges koo­perációt és a nrogram tel­jesítéséhez elengedhetetlen feüesztési lehetőségeket. Az építészetben a könnvű szer­kezetű épületelemekből ké­szülő épületek iránt olyan paev az érdeklődés, hogv az igények teljesítése csak kül­A kiállítás növénytermelé­si pavilonjában a kitüntetet­tek között sorakozik a Héki Állami Gazdaság búzája. A tavalyi terméseredmények alapján — 24,30 q/kh — aranyérmet nyert. Szinte minden mezőgazdasági kiál­lításon magas elismerést sze­reznek a hékiek. A gazdaságban 1967-ben 27,17 mázsás átlagtermést ér­tek el. Az idén — a kedve­zőtlen időjárás ellenére — 20,12 mázsás termést takarí­tottak be, méghozzá igen nagy területen, 3113 kát. hold át­lagában. Nemcsak vetni kell A megyében több helyen így élcelődnek — még szak­emberek is — a héki és a ti- szaföldvári eredmények hal­latán: „ott nem szabad elfe­lejteni vetni-Rakonczai János, az állami gazdaság fő­mezőgazdásza csak mosolyog az ilyen epés megjegyzéseken. Vele beszélgettünk a búzater­melés, a magas hozamok .„tit­kairól”. Igaz, a hékiek jó földeken gazdálkodnak, átlagos arany­korona értékük 17,8. Ám a magas hozamok eléréséhez sok egyéb tényező szükséges. A főmezőgazdász szerint: — Az agrotechnikai köve­telmények szigorú betartása, s ezeket az újabb tapasztala­tok birtokában évenként csi- szolgatni kell. A követelmények között el­sőként említi a terület kivá­lasztását. A búza 21 százalé­kát évelő pillangósok és hü­velyesek után vetik. Ezek kedvező hatással vannak a hozamokra. A terület egyhar­földi klímaberendezések li- cenceinek vásárlásával és továbbfejlesztésével lehet­séges. A magyar klimaprogram megvalósítása érdekében nemrégen megkezdődött a Hűtőgépgyár jászárokszál­lási üzemegységének építé­se, amelyben a lakó- és me­zőgazdasági épületekhez szükséges klímaberendezé­seket fogják majd gyártani. A vendégeket a Hűtőgép­gyárban GORJANC IGNÁC vezérigazgató fogadta és üd­A vállalati szakszervezeti szervek — az ötvenegy tagú szakszervezeti tanács, a ti­zenhárom fős szb és a szám- vizsgáló bizottság — megvá­lasztásával tegnap fejeződött be a jászberényi Hűtőgép­gyárban a szakszervezeti vá­lasztások sorozata. Ezekre mintegy tíz hónappal előbb került sor, mint ahogy „sza­bályosan” esedékes lett vol­na. ez év végén és a jövő év elején. A választások korábbi le­bonyolítását a január 1-vel végrehajtott vállalati átszer­vezés indokolta. Még koráb­ban például csupán egy gyáregysége volt a Hűtőgép­gyárnak, ma négy van, s ezekben üzemi szakszerveze­ti bizottságokat kellett lét­rehozni. Ez a nagyszabású „tisztújí­tás” mér tavasszal — ápri­lisban — megkezdődött a szakszervezeti bizalmiak vá­lasztásával. Ezt követte a tizennégy műhely- és kilenc mada cukorrépa és kukorica után kerül a földbe. A kuko­ricát csak egy évig ható vegy­szerrel gyomtalanítják. — Nagy területen — 35— 40 százalék — kénytelenek vagyunk búzát búza után ter­melni. Ezt csökkenteni akar­juk. A talajt fertőtlenítjük a futrinka kártevése ellen. A korábbi években nem volt lé­nyeges különbség a hoza­mokban. Az idén a magas páratartalom miatt — a búza és borsó után — nagyobb gombafertőzés volt a táblák­ban. Főként a korábban ve­tetteknél. Talaijelö késsíi és tárcsával, disxtillerrel Héken tárcsával, disztiller- rel és simítóval készítik elő a talajt vetésre. Csak ritkán, a talajállapot szerint — kukori­ca után — szántják a talajt. Az egyenletes, morzsalékos vetőágyra törekszenek. — A talajmunka milyensé­ge egyébként az időjárástól és a gyomosodástól is függ. A következő követelménynek a műtrágyát említem. Mi 30 mázsás termés eléréséhez szükséges műtrágyát — N. P. K. — használunk fel. A ká­lium és foszfor egészét, a nit­rogén felét alap-, az utóbbi másik felét fejtrágyaként használjuk. A talaj tápanyag­készlete évek során feltöltő­dött, így biztonsággal termel­hetünk. — A vetési idő megválasz­tása is nagyon fontos. Mi fel­hagytunk az őszi árpa terme­lésével (helyette takarmány­vözölte. Ezután a központi előadóteremben a konferen­cia résztvevőinek levetítették a Heller—Forgó féle légkon­denzációs berendezésről ké­szült „Víz helyett a levegő” című és a „Magyar rapszó­dia” című rövidfilmeket. Rövid szakmai tájékoztató után a program az üzem megtekintésével folytatódott. A külföldi és magyar tudó­sok, szakemberek hűtőgép- gyári látogatása a kora dél­utáni órákban ért véeet. B. J. osztálybizottság, valamint egy nyugdíjas bizottság vá­lasztása. Ezekbe a szervekbe, illetve tisztségekre a kétszáz­tizenhárom bizalmival együtt összesen négyszáztizenkét tisztségviselőt választottak meg; a végleges számuk — a tegnapi küldöttértekezlet eredményeként — négyszáz­harminc körül van. Érdekesek a választások révén kialakult arányok is. A szakszervezeti tisztségvi­selők között a nők — a vál­lalati létszámarányuknak megfelelően — 47 százalékot, a 35 éven aluli fiatalok 46 százalékot, a fizikai dolgo­zók pedig 54 százalékot al­kotnak. Az idézett adatok is arra vallanak, hogy a Hű- tőgénsvárban lezajlott vá­lasztások eredményeként létrejött szakszervezeti szer­vek a fokozott követelmé- nveknek megfelelően, jól tölthetik be hivatásukat az elkövetkező években. M. J, búzát vetnek). Tapasztala­taink szerint a túl korai vetés éppoly káros, mint a késői. Ezért szeptember utolsó har­madától október végéig el kell vetni a búzát. Az idén október első nap­jaiban kezdjük meg a vetést. A terület 50 százalékát — 1500 holdat — már előkészítettünk. Két hét múlva a korai kuko­ricák is beérnek ezek után is vetünk búzát. A vetési mély­ségre — 5—6 cm — nagy gondot fordítunk. Több üzem­ben láttuk, hogy a sekély ve­tés a laza talajban a téli fa­gyok során kipusztult. Ezt jórészt meg lehet előzni. Fajtakisérleiek Héken 12 fajta búzával kí­sérleteznek, a nagyüzemi táb­lákon is több fajtát termel­nek. — Uralkodó a Bezosztája 1-es. Az őszi árpa helyett a jugoszláv fajta Libellula ne­vű takarmánybúzát termel­jük. Étkezési célokra a szov­jet Rannája 12-est és a ma­gyar Kiszombori 1-est vet­jük. Értékes fajták, de kevés még ezeknél a termelési ta­pasztalatunk. A vetőmag mennyiségénél óvakodni kell a szélsőségek­től. Szerintünk 140—160 kg kh elegendő. Ez a csira­százaléktól is függ. A korai vetésnél mi 130 kilóval kez­dünk és csak később növel­jük a mennyiséget. Ezzel ösz- szehasonlító kísérleteink is voltak. A korán vetett 130 kg- os vetőmag mennyiséggel tel­jes értékű termést kaptunk. Viszont a 200 kg-os adag se hozott többet. Vetőmagtermelő gazdaság A főmezőgazdász kihangsú­lyozta a télvégi fejtrágyázás fontosságát. — A kellő időben végzett fejtrágyázás fontosabb, mint a műtrágya mennyisége. Az utóbbival nem lehet a koráb­bi hibákat helyrehozni. — Az esős tavasz ellenére az idén is 100 százalékig vegyszereztünk. A tavaszi gyomosodást ezzel megaka­dályoztuk. Egy-két helyen még most is aratnak, e gazdaságban au­gusztus 9-én befejezték. Gé­peik más állami és közös gaz­daságokban segítettek. Pedig Héken is 600 milliméter eső hullott augusztusig. A tizen­három kombájnos és helyet­teseik a törzsgárdához tartoz­nak. — Premizáltuk őket, de nemcsak ez játszott közre a jó munkában. A kombájno- sok a legpéldamutatóbb dol­gozóink. Minden vasárnap arattak. A betakarítást július 8-án kezdhettük, mivel a Li­bellula és a Ramnája korán érő fajták. Mikor más gazda­ságok aratni kezdtek, mi ezer holdat már betakarítottunk, így nem volt veszteségünk, bár a gombabetegség holdan­ként 3—4 mázsával csökken­tette az átlagunkat. A hekto­liter súly is viszonylag magas, 76—80 kilogramm volt. Hék vetőmagtermelő gaz­daság. Az idén 250—270 va­gon étkezési és 180—200 va­gon vetőmag búzát ad el. Az utóbbi különösen nagy jelen­tőségű, hisz az idei, későn be­takarított búzák nem alkal­masak vetőmagnak. Befejezésül a rendkívüli időjárásról beszélgettünk a f őmezőgazd ásszal. — Az idei őszön a betaka­rítás és a vetés a szokásosnál gondosabb felkészülést köve­tel. A talajelőkészítésre a gyo- mosodás miatt többletmunka szükséges. Bízunk benne, hogy sikerrel küzdjük le a nehéz­ségeket. „ ta m. L *** *' Értesítjük Szolnok város lakosságát, hogy hirdetett „Virágmozaik kirakó verseny technikai okok miatt elmarad. a meg­5? Útfenntartó üzem kertészete Szolnok. Megjelent a Társadalmi Szemle összevont száma Két tudósítás a Hűtőgépgyárból A VI. hűtés és légtechnikai konferencia résztvevői J ászberényben Megválasztották a gyár szakszervezeti szerveit és tisztségviselőit

Next

/
Oldalképek
Tartalom