Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
Mindannyíunk köszöneté K ét fénykép akad a kezembe a minap. Mindkettő a szolnoki Tisza-híd pilléreinél készült a folyóról. Az egyik júniusban, a másik most a napokban. Mit idéz a júniusi felvétel? Ki ne emlékezne erre? Nagy baj szakadt akkor reánk. A Számos-közben családi otthonokat, emberek, közösségek vagyonát tette semmivé szinte egyik percről a másikra a pusztító áradás. Akkor végig a Tisza, a Szamos, a Maros, a Körös, a Berettyó mentén emberek ezrei és tízezrei fogtak lapátot, erősítették a töltéseket, tömték éjjel nappal a homokzsákokat. Elszántan szálltak szembe a természet erőivel. Mi újságírók a hétköznapok legtöbbször névtelen krónikásai hírt adtunk e megfeszített küzdelemről. Irtunk az életet mentő katonákról, rendőrökről, a polgári védelmi alakulat harcosainak tetteiről, ahogyan például többek között megvédelmezték Tószeget a pusztulástól. Még ma is emlékezünk arra, amit akkor egy idős falubeli asszony mohdott: „Mi valamikor csak az úristenben bízhattunk, ha bajba kerültünk. Csakhogy az imádkozással nem sokra mentünk. Most a katonákban bíztunk, az ő munkájukban, segítségükben, s nem csalatkoztunk.” A múlté már ezek a szavak, s a számok is; a polgári védelem katonái több mint tízezer méteren töltéserősítést, magasítást végeztek, 26 ezer méteren nyomópadkát építettek, megtöltöttek és beépítettek 29 ezer homokzsákot, el- fogtak hat veszélyes buzgárt... Ám ugyanígy írhatunk a vízügy munkásairól, a pártriásosztagokról, vagy a munkásőrökről, akik 218 kilométeres folyószakaszon teljesítettek éjjel-nappal figyelőszolgálatot. Történelemmé lett mindez, eddigi legnagyobb árvizünk történetévé. Köszönet az önzetlenül védőknek, civileknek, katonáknak, munkásőröknek mindazért, amit tettek. Ez a köszönet különbőzképpen nyilvánult és nyilvánul meg. Ismerünk olyan tiszazugi asszonyokat, akik akkor a veszély perceiben úgy érezték, a köszönetüknek akkor adnak igazán kifejezést, ha süteményt sütnek a védekező katonák számára. Ott voltunk amikor az egyetemistákból lett katonák a tiszasasi gáton dolgoztak éjt nappallá téve. Eső verte, szél fútta őket, vadul hullámzott, morajlott a megáradt folyó, de a dühödt elemekkel vívott küzdelemből ők kerültek ki győztesen, igaz hólyagos tenyérrel, a fáradtságtól véreres szemekkel. Mosolyogtak, amikor a falubeliek házi kolbászt, meleg teát vittek nekik hálájuk jeléül. Akkor csak ilyen kö- szönetekre jutott időnkből, erőnkből. Mit mutat az a másik fénykép? Arról a Tisza legcsendesebb arcát mutatja felénk. Csakhogy mi nem feledjük gyászos tetteit és segítjük felépíteni a rombadöntött otthonokat. Mind több családi hajlék kerül tető alá az állam, a társadalom —. az egyes emberek támogatásával. És most már arra is van időnk ebben a békés időszakban, hogy a társadalom köszönetét, elismerését tolmácsoljuk a védőknek, közülük is a legkiemelkedőbb munkát végzőknek. Csupán a mi megyénkben többszázan kaptak kitüntetést: érdemrendet, érmet, oklevelet, jutalmat az árvédekezésben nyújtott kimagasló teljesítményért. A Munka Érdemrend aranyfokozatát hárman, az ezüstöt négyen, a bronzot tizenketten kapták. A polgári védelmi alakulat katonái közül ketten részesültek a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetésben, huszonnyolcán vehették kézhez a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait, s a személyi állomány megkapta az Árvízvédelemért érmet. És ugyancsak kitüntetésben részesültek a munkásőrök legjobbjai — többszázan — a KISZ-fiatalok, az MHSZ aktívái. Kollektívák — számszerint harminchat — részesültek elismerésben. C sendesen folydogál a Tisza. E napokban a megszokott hétköznapi élet zajlik partjain. Parasztok dolgoznak a földeken, diákok sétálnak ki tanulás után a füzesekbe, s csupán egy-egy elszánt pecás viaskodik a szúnyogok hadával. Ám valamennyien érzik — érezzük erőnket, s tudjuk: ha ismét rakoncátlankodni támad kedve szeretett folyónknak, újra harcba szállunk véle. És nem kétséges, hogy a küzdelemből csak az ember, mindig az ember kerülhet ki győztesen. V. V. I JZ1! S)J A kétasáxötvenedik ét jegyében Elkészült Törokszentmiklós új címere Könyv a huszonöt évről "" "7 Gazdag program / három hétig Törökszentmiklóg októberben ünnepli újratelepülésé- nek 250. évfordulóját. A város párt-, állami-, társadalmi és tömegszervezetei, a különböző üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, iskolák gazdag programmal készülnek a jubileumra. A Képzőművészeti Alap megbízásából a város részére Papp Gábor gafikus művész elkészítette, s a tanács már elfogadta a város új címerét. Mivel 1720-ban Al- másy János gróf népesítette be Szentmiklóst, az új címerben meghagyták a régi Almásy-címer színeit Vörös mezőben áll az 1720. as szám, az aranymező után kék mezőben egy búza és fogaskerék motívum jelképezi, hogy a város ma már egyaránt mezőgazda- sági és ipari jellegű. — Es ugyancsak e mezőben van a galamb, csőrében a békét j.lentő olajággal. Az új címert a tanács épületének nagytermében avatják majd fel a nagyszabású ünnepségsorozat első aktusán, az ünnepi emlékülésen. Néhány évvel ezelőtt Tóth Sádor tanár megírta Török- szentmiklós város történetét, lényegében a századfordulóig. Abban olvashatjuk főbbek között, hogy „Alrnásy János már 1719-bpn foglalkozott Szentmiklós népesítési tervével; 1720-ban pedig az ő megbízásából régi hűséges tiszje, Békési Gonda Mihály hozzá is fogott a telepítéshez. Nehezen ment, mert a Nagykunság is éledezni kezdett, s hogy lakossághoz jusson, a kunokat megillető nemesi kiváltságokkal édesgette azokat, akik oda mentek. Alrnásy öt évig teljes szabadságot és mentességet bizto* sított telepeseinek... A mai nagy Törökszent- miklóst 1720 tavaszán — egyetlen ember és családja, Nagy István Debrecenből jött kovácsmester szállotta meg elsőnek”. A törökszentmiklósiak most tovább folytatták történetük írását. A 250. évfordulóra könyvet jelentetnek meg Kerek Béla tanár szerkesztésében Hétköznapok sodrában címmel, amely Törökszent- miklós történetét mutatja be a felszabadulástól napjainkig teljes részletességgel. Mindezeken kívül természetesen a város újratelepítésének 250. jubileumát gazdag programmal ünnepük meg. Akkor rendezik meg a IV. Kulturáüs Napokat, köszöntik a tanácsok születésének 20. évét. Néhány részlet a gazdag programból. A jubileumi megemlékezések, ünnepi tanácskozások sorában kerül sor az ünnepi emlékülést követően a múzeumi hónap megyei megnyitójára. Okt. 2-án rendezik meg azt a honismereti és helytörténeti tanácskozást, amelyen Pénteken délután az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán diplomakiosztó ünnepségen vették át a záró államvizsgát tett hallgatók oldevelüket. Dr. Unpor Tibor, az Okatási Igazgatóság vezetője szólott a tanulmányaikat befejezőkhöz. Vázolta a szocializmus építésében jelentkező gazdasági és politikai feladatokat, hangsúlyozta, hogy e 'aladatok megoldása a marxizmus-leninizmus tudományában való jártasságot kíván. Az iparilag közepesen fejlett országok szintjéről az elkövetkező 5—6 évben az iparilag fejlett országok soréba emelkedünk. A fejlesztés intenzív elemei dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója a krónika írásról, Győri Tibor pedig ,,A jubileumi felszabadulási pályázatok eredményei és tanulságai Szolnok megyében” címmel tart vitaindító előadást. Az ünnepségsorozat keretében lesz a városi zeneiskola névadó ünnepsége és természetesen az ünnepi tanácsülés, ahol különböző kitüntetéseket, emlékpla- ketteket nyújtanak át a városfejlesztésben kimagasló munkát végzőknek. A mintegy három hétig tartó programsorozatban különböző szakmai tanácskozások, bemutatók, találkozón:, művészeti rendezvények — az Állami Budapest Tánc- együttes, a debreceni Kodály kórus, a budapesti Fúvós ötös felléptével többek között — kiállítások lesznek. erősödnek. A munkásosztály ideológiáját és kultúráját mind szélesebb körben valamint mind hatékonyabban kell propagálnunk. Tanulmányaik során a most végző hallgatók is e feladatok ellátására készültek fel. Az 1968/70-es tanévben végzettek közül hárman szereztek „Vörös diplomát”, azaz fejezték be tanulmányaikat kitűnő eredménnyel: — Bedő András, Nánási Mihály és Tálas László, öt hallgató jeles eredménnyel végzett. A hallgatók szerzett ismereteiket a politikai, társadalmi és kulturális életben, legtöbbjük már az idén a pártpropaganda munkában is eredményesen hasznosítja. Diploma kiosztó ünnepség az Oktatási Igazgatóságon Ma: Irodalmi titok ■fr Világgazdasági hírek Milyen nevet adjunk a gyereknek ...? Működésben a szívizom * Kémek a búvárhajón ☆ Tovább egy lépéssel Áz igazságügyminiszter tájékoztatója Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter tegnap délelőtt a Parlament delegá- ciós termében a választó- jogi törvény módosítására kidolgozott törvényjavaslatról tájékoztatta a sajtó képviselőit A törvényjavaslatot várhatóan az országgyűlés legközelebbi ülésszakán tűzik napirendre. Szabadon bocsátják az eltérített repülők utasait ☆ Közös határozat Lusakában ☆ Mindenfelől Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HIRER - TUDÓSÍTÁSOK D Stúdióparlament a klubban Üj sorozat indító adását sugározta tegnap este a szolnoki rádió, a stúdióparlamentet. A most indult sorozat házigazdája a Hazafias Népfront városi bizottsága. Az esti fórum meghívott vendégei ez alkalommal a megyeszékhely egészségügyi, közigazgatási és köztisztasági vezetői voltak. A közreműködők a műsor első részében azokra a szakterületüknek megfelelő kérdésekre válaszoltak, amelyeket a rádióhallgatók levélben küldtek el a műsor szerkesztőinek. Az adásban szó esett nagyon sok aktuális közérdekű problémáról, köztük a város parkjainak, játszótereinek helyzetéről, az utcák tisztaságéról. A sorozat legközelebbi adása szeptember 25-én jelentkezik, témája: a nők helyzete g megyében. Apró Antal látogatása Szekszárdon Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnök- helyettese pénteken Tolna megyébe látogatott. Szekszárdon megbeszélést folytatott a megye vezetőivel, majd a megyei pártbizottság aktivaülésén — K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei párt- bizottság első titkárának megnyitóját követően — az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a megye párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetőit. Ezután a megye vezetőinek társaságában megtekintette a Babits Mihályról elnevezett szekszárdi új megyei művelődési központot. A karcagi Birkacsárda sikere Az idén harmadszor vesznek részt a karcagi Birkacsárda dolgozói az országos mezőgazdasági kiállításon. Az idei meghívást korábbi sikereiknek köszönhetik, a rendezők és a látogatók is elégedettek voltak készítményeikkel. A karcagi ÁFÉSZ jól felkészült a budapesti részvételre. A tsz-ektől, állami gazdaságoktól 800 birkát vásárolt. Ezeket Karcagon vágják le, s éjjelente 400—500 kiló húst szállítanak a kiállításra. A kereslet ugyanis megnőtt a hagyományos nagykunsági ételek iránt. A csárda mindig zsúfolt, naponta 2500 adag birkapörköltet, birkagulyást és pacalpörköltét szolgálnak fel, A csárdát Pethő András, a karcagi ÁFÉSZ Kunsági éttermének vezetője irányítja. A csárdában hatvanötén dolgoznak. Közülük harmincán karcagiak. A többieket a környező községekből toborozták. Legutóbb fogadás zajlott le a birkacsárdában, melyen Fehér Lajos miniszterelnökhelyettes is résztvett. Ebéd után gratulált Győrfi Mihály konyhavezető főszakácsnak az ízletes birkapörkölthöz. A vendégek elismerése jól esik a csárda dolgozóinak, hisz öregbedik vele a szövetkezetek jó hírneve. A csárda forgalma a számokban is kifejezére jut: az első részvételkor y 1964-ben 600 ezer forint. 1967-ben 16 millió forint volt, most kétmillió körülit várnak. Az említett összeg 65—70 százaléka az ételféleségekből tevődik ki. A csárda egyébként 12 órán át üzemel, reggel 9-től este 9- ig várja a mozgalmas kiállítás vendégeit. —m. L —< Otthon — 1971 Szeptember 12—22. között tekintheti meg a közönség a BNV 21. számú pavilonjában a belkereskedelmi minisztérium lakberendezési bizottsága és az iparművészeti tanács közös kiállítását, az Otthon 1971-et, amelyet pénteken sajtótájékoztatón mutattak be. A hagyományos őszi lakberendezési kiállítás — immár ötödször rendezték meg — ezúttal sokban eltér az eddigiektől, mégpedig elsősorban azzal, hogy valóban csupa új formájú, tipusú bútort mutat be. Az új formák kialakításában nagy érdeme van a BÜTORÉRT-nek, amely egyebek közt a régóta keresett különféle típusú, praktikus ösz- szecsukható egy- és kétszemélyes rekamiékat gyártottak osztrák szabadalom alapján. A kiállításon 18 ipari és ke- kereskedelmi vállalat termékei szemléltetik % jövő évi lakberendezési divatot: bemutatják természetesen a konyhát, a színes, mintás csempés fürdőszobát, a lakás és egyéb berendezési tárgyait az olaj- kályhától, a háztartási gépektől a szőnyegekig és dísztárgyakig. Az újtípusú bútorok többségére egyébként a helyszínen előleg lefizetésével előjegyzést vesznek tel. Ismét cseréppipa Valamikor közkedvelt és keresett cikk volt a dohányosok körében a cseréppipa. a selmeci és a városlődi cseréppipát még a külföldi piacokon is ismerték. Pázmány József balatonfüredi népi iparművész, aki a hajdani városlődi majolikagyárban tanulta a mesterséget, elhatározta, hogy újból életre kelti a csaknem teljesen kihalt cseréppipa gyártást.
