Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

Mindannyíunk köszöneté K ét fénykép akad a kezembe a minap. Mindkettő a szolnoki Tisza-híd pilléreinél készült a folyóról. Az egyik júniusban, a másik most a napokban. Mit idéz a júniusi felvétel? Ki ne emlékezne erre? Nagy baj szakadt akkor reánk. A Számos-közben családi otthonokat, emberek, közösségek vagyonát tette semmivé szinte egyik percről a másikra a pusztító áradás. Akkor vé­gig a Tisza, a Szamos, a Maros, a Körös, a Berettyó men­tén emberek ezrei és tízezrei fogtak lapátot, erősítették a töltéseket, tömték éjjel nappal a homokzsákokat. Elszántan szálltak szembe a természet erőivel. Mi újságírók a hétköznapok legtöbbször névtelen króni­kásai hírt adtunk e megfeszített küzdelemről. Irtunk az éle­tet mentő katonákról, rendőrökről, a polgári védelmi alaku­lat harcosainak tetteiről, ahogyan például többek között megvédelmezték Tószeget a pusztulástól. Még ma is emléke­zünk arra, amit akkor egy idős falubeli asszony mohdott: „Mi valamikor csak az úristenben bízhattunk, ha bajba ke­rültünk. Csakhogy az imádkozással nem sokra mentünk. Most a katonákban bíztunk, az ő munkájukban, segítségük­ben, s nem csalatkoztunk.” A múlté már ezek a szavak, s a számok is; a polgári védelem katonái több mint tízezer méteren töltéserősítést, magasítást végeztek, 26 ezer méteren nyomópadkát épí­tettek, megtöltöttek és beépítettek 29 ezer homokzsákot, el- fogtak hat veszélyes buzgárt... Ám ugyanígy írhatunk a vízügy munkásairól, a pártriásosztagokról, vagy a munkás­őrökről, akik 218 kilométeres folyószakaszon teljesítettek éj­jel-nappal figyelőszolgálatot. Történelemmé lett mindez, ed­digi legnagyobb árvizünk történetévé. Köszönet az önzetlenül védőknek, civileknek, katonáknak, munkásőröknek mindazért, amit tettek. Ez a köszönet különbőzképpen nyilvánult és nyilvánul meg. Ismerünk olyan tiszazugi asszonyokat, akik akkor a veszély perceiben úgy érezték, a köszönetüknek akkor adnak igazán kifejezést, ha süteményt sütnek a védekező katonák számára. Ott voltunk amikor az egyetemistákból lett kato­nák a tiszasasi gáton dolgoztak éjt nappallá téve. Eső verte, szél fútta őket, vadul hullámzott, morajlott a megáradt folyó, de a dühödt elemekkel vívott küzdelemből ők kerültek ki győztesen, igaz hólyagos tenyérrel, a fáradtságtól véreres sze­mekkel. Mosolyogtak, amikor a falubeliek házi kolbászt, me­leg teát vittek nekik hálájuk jeléül. Akkor csak ilyen kö- szönetekre jutott időnkből, erőnkből. Mit mutat az a másik fénykép? Arról a Tisza legcsen­desebb arcát mutatja felénk. Csakhogy mi nem feledjük gyá­szos tetteit és segítjük felépíteni a rombadöntött otthonokat. Mind több családi hajlék kerül tető alá az állam, a társa­dalom —. az egyes emberek támogatásával. És most már arra is van időnk ebben a békés időszakban, hogy a társa­dalom köszönetét, elismerését tolmácsoljuk a védőknek, kö­zülük is a legkiemelkedőbb munkát végzőknek. Csupán a mi megyénkben többszázan kaptak kitüntetést: érdemrendet, ér­met, oklevelet, jutalmat az árvédekezésben nyújtott kima­gasló teljesítményért. A Munka Érdemrend aranyfokozatát hárman, az ezüstöt négyen, a bronzot tizenketten kapták. A polgári védelmi alakulat katonái közül ketten részesültek a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetésben, huszonnyolcán vehették kézhez a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait, s a személyi állomány megkapta az Árvízvéde­lemért érmet. És ugyancsak kitüntetésben részesültek a mun­kásőrök legjobbjai — többszázan — a KISZ-fiatalok, az MHSZ aktívái. Kollektívák — számszerint harminchat — részesültek elismerésben. C sendesen folydogál a Tisza. E napokban a megszo­kott hétköznapi élet zajlik partjain. Parasztok dol­goznak a földeken, diákok sétálnak ki tanulás után a füzesekbe, s csupán egy-egy elszánt pecás viaskodik a szú­nyogok hadával. Ám valamennyien érzik — érezzük erőn­ket, s tudjuk: ha ismét rakoncátlankodni támad kedve szeretett folyónknak, újra harcba szállunk véle. És nem két­séges, hogy a küzdelemből csak az ember, mindig az ember kerülhet ki győztesen. V. V. I JZ1! S)J A kétasáxötvenedik ét jegyében Elkészült Törokszentmiklós új címere Könyv a huszonöt évről "" "7 Gazdag program / három hétig Törökszentmiklóg október­ben ünnepli újratelepülésé- nek 250. évfordulóját. A vá­ros párt-, állami-, társadalmi és tömegszervezetei, a külön­böző üzemek, vállalatok, ter­melőszövetkezetek, iskolák gazdag programmal készül­nek a jubileumra. A Képzőművészeti Alap megbízásából a város részé­re Papp Gábor gafikus mű­vész elkészítette, s a tanács már elfogadta a város új cí­merét. Mivel 1720-ban Al- másy János gróf népesítette be Szentmiklóst, az új cí­merben meghagyták a régi Almásy-címer színeit Vörös mezőben áll az 1720. as szám, az aranymező után kék mezőben egy bú­za és fogaskerék motívum jelképezi, hogy a város ma már egyaránt mezőgazda- sági és ipari jellegű. — Es ugyancsak e mezőben van a galamb, csőrében a bé­két j.lentő olajággal. Az új címert a tanács épü­letének nagytermében avat­ják majd fel a nagyszabású ünnepségsorozat első aktu­sán, az ünnepi emlékülésen. Néhány évvel ezelőtt Tóth Sádor tanár megírta Török- szentmiklós város történetét, lényegében a századfordu­lóig. Abban olvashatjuk főb­bek között, hogy „Alrnásy János már 1719-bpn foglal­kozott Szentmiklós népesítési tervével; 1720-ban pedig az ő megbízásából régi hűséges tiszje, Békési Gonda Mihály hozzá is fogott a telepítés­hez. Nehezen ment, mert a Nagykunság is éledezni kez­dett, s hogy lakossághoz jus­son, a kunokat megillető ne­mesi kiváltságokkal édesget­te azokat, akik oda mentek. Alrnásy öt évig teljes szabad­ságot és mentességet bizto* sított telepeseinek... A mai nagy Törökszent- miklóst 1720 tavaszán — egyetlen ember és család­ja, Nagy István Debrecen­ből jött kovácsmester szál­lotta meg elsőnek”. A törökszentmiklósiak most tovább folytatták történetük írását. A 250. évfordulóra könyvet jelentetnek meg Ke­rek Béla tanár szerkesztésé­ben Hétköznapok sodrában címmel, amely Törökszent- miklós történetét mutatja be a felszabadulástól napjain­kig teljes részletességgel. Mindezeken kívül termé­szetesen a város újratelepí­tésének 250. jubileumát gaz­dag programmal ünnepük meg. Akkor rendezik meg a IV. Kulturáüs Napokat, kö­szöntik a tanácsok születé­sének 20. évét. Néhány rész­let a gazdag programból. A jubileumi megemlékezé­sek, ünnepi tanácskozások sorában kerül sor az ünnepi emlékülést követően a mú­zeumi hónap megyei megnyi­tójára. Okt. 2-án rendezik meg azt a honismereti és helytör­téneti tanácskozást, amelyen Pénteken délután az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának Oktatási Igazga­tóságán diplomakiosztó ün­nepségen vették át a záró államvizsgát tett hallgatók oldevelüket. Dr. Unpor Tibor, az Okatási Igazgatóság ve­zetője szólott a tanulmányai­kat befejezőkhöz. Vázolta a szocializmus építésében je­lentkező gazdasági és politi­kai feladatokat, hangsúlyoz­ta, hogy e 'aladatok megol­dása a marxizmus-leninizmus tudományában való jártassá­got kíván. Az iparilag köze­pesen fejlett országok szint­jéről az elkövetkező 5—6 év­ben az iparilag fejlett orszá­gok soréba emelkedünk. A fejlesztés intenzív elemei dr. Lakatos Ernő, a Pest me­gyei Levéltár igazgatója a krónika írásról, Győri Tibor pedig ,,A jubileumi felszaba­dulási pályázatok eredményei és tanulságai Szolnok me­gyében” címmel tart vitain­dító előadást. Az ünnepségsorozat kere­tében lesz a városi zene­iskola névadó ünnepsége és természetesen az ünnepi tanácsülés, ahol különböző kitüntetéseket, emlékpla- ketteket nyújtanak át a városfejlesztésben kima­gasló munkát végzőknek. A mintegy három hétig tartó programsorozatban kü­lönböző szakmai tanácskozá­sok, bemutatók, találkozón:, művészeti rendezvények — az Állami Budapest Tánc- együttes, a debreceni Kodály kórus, a budapesti Fúvós ötös felléptével többek között — kiállítások lesznek. erősödnek. A munkásosztály ideológiáját és kultúráját mind szélesebb körben vala­mint mind hatékonyabban kell propagálnunk. Tanul­mányaik során a most végző hallgatók is e feladatok el­látására készültek fel. Az 1968/70-es tanévben végzettek közül hárman sze­reztek „Vörös diplomát”, az­az fejezték be tanulmányai­kat kitűnő eredménnyel: — Bedő András, Nánási Mihály és Tálas László, öt hallgató jeles eredménnyel végzett. A hallgatók szerzett ismeretei­ket a politikai, társadalmi és kulturális életben, leg­többjük már az idén a párt­propaganda munkában is eredményesen hasznosítja. Diploma kiosztó ünnepség az Oktatási Igazgatóságon Ma: Irodalmi titok ■fr Világgazdasági hírek Milyen nevet adjunk a gyereknek ...? Működésben a szívizom * Kémek a búvárhajón ☆ Tovább egy lépéssel Áz igazságügy­miniszter tájékoztatója Dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter tegnap dél­előtt a Parlament delegá- ciós termében a választó- jogi törvény módosítására kidolgozott törvényjavas­latról tájékoztatta a sajtó képviselőit A törvényja­vaslatot várhatóan az or­szággyűlés legközelebbi ülés­szakán tűzik napirendre. Szabadon bocsátják az eltérített repülők utasait ☆ Közös határozat Lusakában ☆ Mindenfelől Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HIRER - TUDÓSÍTÁSOK D Stúdióparlament a klubban Üj sorozat indító adását su­gározta tegnap este a szolnoki rádió, a stúdióparlamentet. A most indult sorozat házigaz­dája a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága. Az esti fó­rum meghívott vendégei ez alkalommal a megyeszékhely egészségügyi, közigazgatá­si és köztisztasági ve­zetői voltak. A közreműkö­dők a műsor első részében azokra a szakterületüknek megfelelő kérdésekre vála­szoltak, amelyeket a rádió­hallgatók levélben küldtek el a műsor szerkesztőinek. Az adásban szó esett na­gyon sok aktuális közérdekű problémáról, köztük a város parkjainak, játszótereinek helyzetéről, az utcák tiszta­ságéról. A sorozat legközelebbi adá­sa szeptember 25-én jelent­kezik, témája: a nők helyze­te g megyében. Apró Antal látogatása Szekszárdon Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnök- helyettese pénteken Tolna megyébe látogatott. Szekszárdon megbeszélést folytatott a megye vezetőivel, majd a megyei pártbizottság aktivaülésén — K. Papp Jó­zsefnek, a Tolna megyei párt- bizottság első titkárának meg­nyitóját követően — az idő­szerű bel- és külpolitikai kér­désekről tájékoztatta a me­gye párt-, állami, tömegszer­vezeti és gazdasági vezetőit. Ezután a megye vezetőinek társaságában megtekintette a Babits Mihályról elnevezett szekszárdi új megyei művelő­dési központot. A karcagi Birkacsárda sikere Az idén harmadszor vesz­nek részt a karcagi Birka­csárda dolgozói az országos mezőgazdasági kiállításon. Az idei meghívást korábbi sike­reiknek köszönhetik, a rende­zők és a látogatók is elége­dettek voltak készítményeik­kel. A karcagi ÁFÉSZ jól felké­szült a budapesti részvételre. A tsz-ektől, állami gazdasá­goktól 800 birkát vásárolt. Ezeket Karcagon vágják le, s éjjelente 400—500 kiló húst szállítanak a kiállításra. A kereslet ugyanis megnőtt a hagyományos nagykunsági ételek iránt. A csárda min­dig zsúfolt, naponta 2500 adag birkapörköltet, birkagulyást és pacalpörköltét szolgálnak fel, A csárdát Pethő András, a karcagi ÁFÉSZ Kunsági ét­termének vezetője irányítja. A csárdában hatvanötén dol­goznak. Közülük harmincán karcagiak. A többieket a kör­nyező községekből toborozták. Legutóbb fogadás zajlott le a birkacsárdában, melyen Fe­hér Lajos miniszterelnök­helyettes is résztvett. Ebéd után gratulált Győrfi Mihály konyhavezető főszakácsnak az ízletes birkapörkölthöz. A vendégek elismerése jól esik a csárda dolgozóinak, hisz öregbedik vele a szövet­kezetek jó hírneve. A csárda forgalma a szá­mokban is kifejezére jut: az első részvételkor y 1964-ben 600 ezer forint. 1967-ben 16 millió forint volt, most két­millió körülit várnak. Az említett összeg 65—70 száza­léka az ételféleségekből te­vődik ki. A csárda egyébként 12 órán át üzemel, reggel 9-től este 9- ig várja a mozgalmas kiállí­tás vendégeit. —m. L —< Otthon — 1971 Szeptember 12—22. között tekintheti meg a közönség a BNV 21. számú pavilonjában a belkereskedelmi miniszté­rium lakberendezési bizottsá­ga és az iparművészeti tanács közös kiállítását, az Otthon 1971-et, amelyet pénteken sajtótájékoztatón mutattak be. A hagyományos őszi lakbe­rendezési kiállítás — immár ötödször rendezték meg — ezúttal sokban eltér az eddi­giektől, mégpedig elsősorban azzal, hogy valóban csupa új formájú, tipusú bútort mutat be. Az új formák kialakítá­sában nagy érdeme van a BÜTORÉRT-nek, amely egye­bek közt a régóta keresett kü­lönféle típusú, praktikus ösz- szecsukható egy- és kétsze­mélyes rekamiékat gyártottak osztrák szabadalom alapján. A kiállításon 18 ipari és ke- kereskedelmi vállalat termé­kei szemléltetik % jövő évi lakberendezési divatot: bemu­tatják természetesen a kony­hát, a színes, mintás csempés fürdőszobát, a lakás és egyéb berendezési tárgyait az olaj- kályhától, a háztartási gépek­től a szőnyegekig és dísztár­gyakig. Az újtípusú bútorok több­ségére egyébként a helyszí­nen előleg lefizetésével elő­jegyzést vesznek tel. Ismét cseréppipa Valamikor közkedvelt és keresett cikk volt a dohányo­sok körében a cseréppipa. a selmeci és a városlődi cserép­pipát még a külföldi piacokon is ismerték. Pázmány József balatonfüredi népi iparmű­vész, aki a hajdani városlődi majolikagyárban tanulta a mesterséget, elhatározta, hogy újból életre kelti a csaknem teljesen kihalt cseréppipa gyártást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom