Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

1970, szeptember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Két évtized A íényszarui A szövetkezet székháza „Jszaru Béke, Jszaru Bé­ke" kopog a telexgép. Jön­nek az üzenetek. Dinnyét kér a MÉK Finnországba. És rakják a jászfényszarui Béke Tsz dinnyéiét a svédeknek, a finneknek, a dánoknak, a cseheknek, az osztrákoknak, a lengyeleknek, a belgáknak, az NDK és az NSZK polgá­rainak. Az idén a dinnye és a saláta termést szinte teljes egészében export minőség­ben vették át a szövetkezet­től. Szinte az egész Európá­ban ismertek termékeik. A megye legnagyobb kertész szövetkezete a jászfénysza­rui Béke. Az egykori sívó homokot, ahol rozs termett, jól fizető földdé változtatták a fény­szarui emberek. Mikor kez­dődhetett ez az irtó nehéz küzdelem? Nincs pontos fel­jegyzés róla. Arról a má­sik küzdelemről, amelyet húsz eszténdővel ezelőtt idős Lovász Dénesék elkezdtek már többet megőrzött az em­lékezet. Id. Lovász Dénes az 1950. január 1-én alakult Lenin Tsz elnöke, így em­lékszik vissza. A Lenin Tsz évtizede Már negyvenkilenc őszén beszélgettek a faluban szö­vetkezet alapításáról. Id. Lo­vász Dénes újgazda, a DE- FOSZ iroda vezetője felelt elsőnek a hívó szóra. Öt nyerte meg Dögéi Imre — a későbbi, azóta elhunyt földművelésügyi miniszter — akkor a DÉFOSZ vezető­je. Lovász Dénes a rokono­kat, a jóismerősöket kereste meg. Kövér Ferencet, Pa- lócz Nándort, Kopasz Jó­zsefet, Gergely Balázst, Gör­be Károlyt, Görbe Gábort, Péter Jánost, Koós Lászlót, Dobált Andrást. Legtöbbjük negyvenötös párttag, nap­számos, újgazda. Megválasz­tották az intézőbizottságot, Gergely Balázs, Dobák And-. rás, Kolozs Vendel szemé­lyében. Ügy negyvenkilenc decemberében, az egykori negyvennyolcas körben, a DÉFOSZ irodájában jöttek össze. Tizenkilencen alapítot­ták meg a Lenin í'sz-t, melynek első elnökévé Lo­vász Dénest választották, el­ső vezetőségi tagokká pedig az intézőbizottság tagjait, s még rajtuk kívül Görbe Gá­bort és Palócz Nándort. Már januárban — január 1-én jött meg a működési enge­dély — hetvenhárman vol­tak, de többnyire tanácsi, s más tisztviselők, a dolgozó tagok csak tizenkilencen ma­radtak, 400 hold földön. A faluban gondűző kas­télynak ismert tanyát, Heb­ron Károly plébános kúriáját vették birtokba, az lett a szövetkezet első központja, s majorja. Az indulók szegény­ségére jellemző, hogy az ég egy világon semmiféle jószá­got, gazdasági szerszámot, nem. tudtak beadni. Az álla­mi tartalékföldek egy része is vetetlen maradt. Á Záho­nyi föld például hiába került a szövetkezet birtokába, so­káig üres volt. Valójában ötven ószén kezdték a közös munkák Akkorra már hat pár lovat kaptak az államtól, s Fényszarun vettek kocsi­kat hozzá. Még ötvenben 23 koca is érkezett a szövetke­zetbe Barcsról, amelyet a Lina csendőrtanyára telepí­tettek ki. s ott Kövér Ferenc lett a Lenin Tsz első állat- gondozója. Már 1951-ben 18 tehenet is kaptak, azt Dobák Mihály gondozta. Az első év nagyon rosszul sikerült. A közös gazdálko­dás útja járatlan volt, a ta­gok között sok volt a civako- dás, a mefiemértés, mérleg­hiánnyal fejezték be az első esztendőt is. Noha a jászfel- sőszent^vörgyi gépállomás próbált sokat segíteni rajtuk. Ezen a zárszámadáson ter­ményt, malacot, bort, tűzre- valót osztottak, de pénzt nem. A következő évben Emesz József személyében már íő- agronómust is foglalkoztatott a szövetkezet. Kialakultak az első munkacsapatok, amelyek­nek Rácz Sándor, Ben.i Imre, Pallai István és Dobák Imre volt a vezetője. A Kispál Ist- ván-féle földben gyapotter­mesztéssel is próbálkoztak, s elsőnek nem sikerült rosszul. Búzát azonban 6 mázsánál többet nem tudtak termelni holdanként. Ebben az időben szokásosak voltak a beke- aratások, vasárnaponként, — aki csak tudott a faluból a szövetkezetnek aratott. Egy­re jobban szaporodtak a ta­gok, de egyre több cigány is belépett a szövetkezetbe, s a munkafesvelem nem sokat változott. Még a harmadik évben is csak 19 forintot ért a munkaegység. S ebben is benne volt a község segítsége, hiszen a gyapotot az egész fényszarui iskola szedte. Id. Lovász Dénes rövid ideig volt elnök, őt Kerek Kálmán és Kiss István kö­vette. 1956-ban amikor az ellenforradalom után a száz- tizennéev tagból csak hu­szonheten maradtak, ismét Lovász Dénes lett az elnök. De már ötvenhétben Koós László vezette a szövetkeze­tét. A Lenin Tsz mindvégig olyan kirívóan rosszul gaz­dálkodott, hogy 1957-ben a iné"--1 tanács javaslatot tett feloszlatására. Az történt, hogv a jászfelsőszentgyörgyi Petőfi Tsz-be olvadt be. Ez­zel meg is szűnt Jászfény* szaru első szövetkezetei , Az asszony tsz meg a többiek Ugyancsak 1957-ben azon­ban termelőszövetkezetté ala­kult a korábban tszcs-ként működő, a Rékasi Vendel veztette Petőfi. Sót 1958-ban másik tsz alakult a faluban. A megye első és egyetlen asszonyszövetkezete. A Meny­hárt földön, Pencner László, akkori községi párttitkár se­gítségével Hajcsik Imréné, Pomázi Lajosnc Molnár Ru- dolfné, Ladányi Lászlóné, Jä­ger Béláné, Báni Lászlóné felfogott 70 holdat. A nyolc asszony kertész szövetkeze­te 1959 január 1-én már 23 taggal — s akkor már három férfi tagja is volt — 1.29 hol­don gazdálkodott. Elnöknek: Gődér Ernőt választották. Kitűnően zú-tak, az első esz­tendőben már 42.50 forintot fizetett az asszony tsz. Két évig dolgoztak együtt, s 1961- ben egyesültek az Aranyka­lásszal. Az asszony tsz az Ui Reménység nevet viselte. Második évben azonban ők is mérieghiányosak lettek, — csak 16.20 forintot tudtak fi­zetni munkaeizvséeenkznt Az Aranvkalász és az Üj Re­ménység egvesüléséből ala­kult meg a Szabadság, ennek Tóth István. ~>ald Mező Im­re lett az elnöke. Ez 1966- ban e°vö<;öit a BÁke T«--*zel. Béke Tsz már 1959-ben is alakult Ji"7fénvsze~ttn. — Azonban meg sem kezdte a közös munkát Peczuk Tmre vezetésivel, minőiért egvesiin a Zöld Mezővel. A Zöld Mező híres, nagy — 3600 holdas — szövetkezete volt Fényszarunak. Elnöke, Juhász Sándor irányításával mindjárt az induláskor jól kezdtek. Tagjuk lett Markus Pál kútfúró és segítségével csőkutakat fúrtak a határban. Mindjárt az első évben 220 holdon a következő eszten­dőben pedig 400 holdon ker­tészkedtek. Akkor látogatta meg a termelőszövetkezetet Dobi István, az Elnöki Tanács elhunyt elnöke és Czinege Lajos honvédelmi miniszter. A szövetkezet már az első év­ben 27 forintos munkaegy­séggel zárt A második évben pedig 31.20 forintot tudtak fizetni. 1964-ben azonban egyesültek a gyengén gazdál­kodó Petőfi szövetkezettel. Tagszövetkezete volt a Bé­kének a Kossuth is. Ezt Fe- thő Mihály kertészember szervezte. Ö volt az első el­nök is, s már az első évben exportálták kertészeti termé­keiket. Ott volt brigádvezető Bordás Alajos, a. Béke Tsz mostani elnökhelyettese is. A Kossuth csak egy évig gaz­dálkodott, akkor egyesült a Petőfivel. Majd hatvannégy­ben a Petőfi és a Zöld Mező egyesüléséből alakult meg a Béke Tsz. Hatvannégyben a Zöld Mező és a Petőfi egye­sült, hatvanhatban pedig a Szabadság is csatlakozott hoz­zájuk, s akkor dr. László Do­mokos lett a Béke Tsz el­nöke. Táncolva nem lehet Dr. László Domokost úgy emlegetik Jászfényszarun, mint táncos, daloskedvű ve­zetőt. Csakhogy irányítása is táncolásra hasonlít. Beren­dezkedett a szövetkezet, töb­bek között 500 hold paradi­csom termesztésére, aminek semmi feltétele nem volt meg. Egy év után úgy leromlott a szövetkezet, hogy a 43 forin­tos munkaegység helyett 21 forint jutott csak. Szeptem­bertől márciusig egy fillért sem tudtak fizetni az embe­reknek. Bár mérleghiány nem lett, a szövetkezet nagyon ne­héz helyzetbe került. Akkor választották a 8300 holdas, ezerötven tagot számláló nagy tsz élére az addigi főagronó- must, Csikós Ferencet. Szinte mindent újból kel­lett kezdeni. Az emberek egy hónapig nem dolgoztak, vé­gül négy szerelő elkezdte a munkát a műhelyben. Az új vezetők elsőnek a termelés- szerkezet ésszerűsítéséhez lát­tak. Csökkentették a kerté­szetet, a cukorrépát, a bor­sót, a burgonyát. Csak any- nyit vállaltak, amivel meg tudtak birkózni. Azóta is az a szokás alakult ki a tsz-ben, előzőleg a tagokat kérdezik meg, mit vállalnak, s ahhoz igazítják a szövetkezet ter­melési tervét. Ez a módszer nagyon bevált, hiszen hatvan­hétben nagy jégverés pusztí­tott, a tsz-ben, hatvannyolc­ban szárazság köszöntött rá­juk. hatyankilencben a Galga árvize rontotta eredményei­ket, az idén pedig nagy bel­vízzel küzdöttek végig. Még­is évről évre előre lépett a szövetkezet azóta. Amíg 1966-ban 13,5 ezer fo­rint volt az évi tagjövedelem, hatvankilencben már 23 ezer forint. Amíg hatvanhatban csak 200 ezer forintja maradt a szövetkezetnek a biztonsá­gi alapban, tavaly 5 millió 6000 ezer forintot tettek oda. Négy éve a szövetkezet össz­vagyona 37. most 50 millió fo­rint. A saját vagyon akkor csak 23. most 35 millió fo­rint. 1966-ban 12,7 millió fo­rint hiteltartozása volt a tsz­nek, most 3,7 millió. Hatvan­hatban csak 1300 holdon ter­melt búzát a tsz, igazodva ah­hoz a régi hagyományhoz, hogy Fényszaru csak a rozs­nak jó, tavaly 2300 holdon termett búza, s 13,1 mázsát adott. Tavaly egyszerűsítették a kertészetet, s elkezdték a hajtatott termelést. Itt van a megye legnagyobb fóliás ker­tészete. Már tavaly 120 hol­landi ággyal, 400 fóliaággyal indultak. Áprilisban már a salátával, májusban már a paprikával megjelentek a piacon. A szövetkezet fő jövedel­mét a kertészet adja. Éven­te 10—11 millió forint bevé­telt. Termesztenek paprikát, paradicsomot, káposztát, uborkát, sütőtököt, főzötököt, görögdinnyét. A kertészet — noha a kiültetést géppel végzik, a gyomirtást vegy­szerrel csinálják — nagyon sok kézierőt igényel. A jövő­ben a kertészeti gépsorok ki­alakítása is a szövetke­zet programjába tartozik. A Duna—Tisza-közi Kísérleti Intézet 35 holdon 16 fajtával 48 paradicsom termeléstech­nológiai kísérletet végez a szövetkezetben. A soroksári tangazdaság az üveg- és a fó­lia alatti termesztési kísérle­tek gazdája a tsz-ben. A jö­vő útja a fóliás termesztés. 1971-ben már 30 000 négy­zetméter fóliás kertészete lesz a tsz-nek. Jelenleg 20 ezer négyzetméter fólia és 10 ezer régyzetméter üveg alatti haj tatással termelnek pri­mőrt. Minthogy a Tisza II. csak az utolsó lépcsőben érin­ti — ha érinti a szövetkeze­tei — itt inkább a csőkutas öntözés dívik. A megye leg­nagyobb csőkutas öntöző szö­vetkezete ez. Tizennégy csó­kát szolgáltatja a vizet a ker­tészetnek, 1971-től már 120 hold lucerna is ebből kap vi­zet. A szövetkezet 1967-ben öt- ven holdon kezdte el a nyár­fatelepítést. Terméketlen ho­mokjain 400 hold nyártelepí­tése van már, a program két év múlva fejeződik be, s ak­korra 600 hold erdőjük lesz. Három évvel ezelőtt két má­zsa triticale vetőmagot szerez­tek, most már 240 holdon ter­mesztik a rozsbúzát. Száznégy hold közös szőlőjük van. Az egyszerűsített növény- termesztéshez egyszerűsített állattenyésztés társul. Mind­össze szarvasmarha és ser­téstenyésztéssel foglalkoznak. Három év óta tbc-mentesített a százötvenes tehenészet. A tsz elsősorban marhahizlalás­ra rendezkedik be. Megbízták a kaposvári felsőfokú techni­kumot a szabadtartásos mar- hahizlalási technológia terve­zésére. Olasz, francia minta alapján épül meg ez a telep. Ennek tartozéka lesz 700 hol­das öntözött, telepített lege­lő is. Ez ismét beillik egy másik nagy programba, a jö­vő évben induló vízgazdálko­dási tervbe. Hatezer holdon valósítja meg a szövetkezet —- tagja a vízgazdálkodási társulatnak — a belvízvédel­met. A távlatokban négy. vagy ötszáz állományú tehe­nészet fejlesztése a cél, s ér­nék szaporulatát hizlalják exportra. Közelebbi program a komp­lett sertéstelep. £v elején még 160 volt év végére már 200 kocája lesz a tsz-nek. 1971-ben a megszokott 2200 hízó helyett háromezret érté­kesítenek. Kétszer 700 férő­helyes hizlalda is épül. Az új épületek egyébként már infra- lámpás, olajkályha fűtéses ólak. Három év óta saját tápkeverő üzemében állítja elő a takarmányt a tsz, s itt végeznek kísérleteket magyar, dán, angol, japán és nyugat­német tápfajtákkal. Az új kí­sérlet, a dán tápetetés jó eredményt hozott a szövetke­zetben. Harmadik esztendeje mel­léküzemági tevékenységként a főzőtök és a paprika kon­zervgyári előfeldolgozását végzik a szövetkezeti tagok. A múlt évben 58 vagon ker­tészeti terméket készítettek elő. Tavaly nyitották meg 2,5 milliós beruházással a sóder­bányát. Már tavaly 28 ezer köbméter sódert adtak el, a kereslet nagy, az évi bevétel meghaladja az 1 millió forin­tot. A gépkísérleti intézettel terveztetik a gépesített kom­bájnszérűt és műtrágya táro­lót. Két és félmillió forintba kerül majd az 500 vagonos befogadóképességű gépesített épület Minden? a homoki emberért A Béke Tsz-ben nagyon sok a nyugdíjas, járadékos. A szövetkezet átlagéletkora 55 esztendő. A tsz meszemenöen igyekszik a legemberségeseb­ben gondoskodni idős tagjai­ról. Szokássá lett, hogy el­hunyt tagjaik özvegyeit fel­veszik a szövetkezetbe. Sze­mélyes elbírálás alapján az idén is negyven idős tagnak teljesen, kétszázharminc nyugdíjasnak, járadékosnak 50 százalékban elengedték a háztáji művelését és a vető­mag arát Házasságkötés és gyermekáldás esetén 500^500 forint segélyt fizet tagjainak a tsz. Sokat költenek a szakmű­veltség, s a közműveltség emelésére. A mostani mező- gazdasági kiállításra is négy­száz tagjukat viszik fel, éven­te rendszeres az üzemlátoga­tás. Legutóbb a Gagarin hő­erőműben jártak. Három mérnök, négy felsőfokú, ti­zenegy középfokú végzettsé­gű szakember irányítja a ter­melést. A jászberényi szakis­kola kihelyezett osztályán hu­szonnyolcán végeztek zöld­ségtermesztő szakon. Ezentúl még harminc szakmunkása van a szövetkezetnek. A múlt évben huszonnégy szocialista brigád tett vállalást, közülük tizennyolc kapta meg az el­ismerő címet Az idén hu­szonegy szocialista brigád versenyez, s kétszáznegyven tagjuk, s ezenkívül százhet­venhárom tsz-tag több mint egymillió forint értékű válla­lást tett a kongresszus tiszte­letére. A Lehel Tsz-szel együtt sportkört tartanak fenn, amely a megyei bajnokság II. osztályában jól szerepel. KISZ szervezetüknek pince­klubot rendeztek be. A pin­cében egyébként tavaly óta működik a szövetkezet talaj- laboratóriuma. Harmadik éve gépesített ügyvitellel dolgo­zik a tsz, elektronikus számo­lógépek, telexgép segíti az ügyvitelszervezést A közös gazdaság nyilvántartja leg- példásabban dolgozó tagjait. Juhász Sándor, Csikós Ferenc, Pál Ferenc, Czegéldi Sándor, Kiss Sándor, Ocskó Sós Imre, Papp Ottó, Karizs Pál, Pin- terics Ede, Cserháti László az utóbbi két évben kapta meg a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. Sokat küzdött, sokszor megcsalatott, de kitartó, szor­galmas emberek a Béke Tsz tagjai. Az idén a rendkívüli időjárás ellenére is biztosíta­ni tudják a tervezett bevételt és jövedelmet. S ezt kevés szövetkezet mondhatja el ma­gáról. A szorgalmas fénysza­rui parasztemberek közös akaratából az egykori termé­ketlen sívó homok — 9,5 aranykoronás föld — így lesz jó termőfölddé. <*) Id. Lovász Dénes, az első fényszarusi szövetkezel, a Ienin Tsz első elnöke, Juhász Sándor, a Zöldmező Tsz első elnöke, Réz János, Bordás Ala­jos, Sápi István, Dobák István, Jäger Béláné, id. Kiss A. Sándor, Kopasz József, Nagy András alapító tagok, Csáki Sándor párttilkár, Csikós Ferenc elnök _ A megye legnagyobb hajtatókertészete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom