Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

1970. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jelentős állomáshoz érkezeit az „Ajkai Űj Timföldgyár” építése. Elkészültek az alap- építmények, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei már a technológiai beren­dezéseket szerelik. 1971-ben megkezdik a próbaüzemelést hazánk új — kétmilliárd forintért épülő — timföldgyárában. Képünkön: Épül az úgynevezett légkikeverő-üzem. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) Mint a csatában Két ember arcvonásaiból igyekszik ez az írás néhá­nyat rögzíteni, szóban vázolni az olvasóknak. A két ember művezető, közvetlen irányítója a munkának a maga terü­letén, — közelebbről: a' szolnoki Zagyva-parti lakásépít­kezéseken. t Vesztére lett as ? Szabó László azt mondja, vesztére lett művezető. Vala­hogy úgy kezdődött, hogy mint abádszalóki kőműves mester, véletlen folytán meg­ismerkedett Steiner Lajossal, aki akkor ott a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat építésvezetője volt. Ez 1959-ben történt, amikor Szabó éppen azon töprengett, hogy lemond a maszekosko- dásról, mert nem sok értel­mét látta. Be is adta az ipart, s novemberben Steiner épí­tésvezetőségén jelentkezett kőművesnek. A következő év tavaszán — mint mondja — „befűz­ték”, hogy vállalja el a Bán­halmi Állami Gazdaságban létesülő yéoműhely, majd az iskola építésének művezeté­sét. Így lett alléger, azaz ön­álló kitűző, vagyis magyarul: ki nem nevezett művezető. Irányítója a rábízott munká­nak, amelyért ő felelt, hogy sikerüljön... Ügy látszik, ez a felelet jónak bizonyult, mert a rá­következő év derekán — ugyanilyen minőségben — Szolnokra rendelték, az ál­lami gazdaság irodaházát építeni a Szigligeti utcában. Aztán — még mindig allé- gerként — a vízügyesek Dó­zsa György utcai irodaházát bízták rá. majd pedig a két­száz fős egészségű®vi szakis­kola építését. Ennél a munká­nál nevezték ki művezetővé, amihez a szükséges tanul­mányokat is akkoriban kezd­te el. Előregyártott elemekkel a bútorgyári rekonstrukciónál kezdett dolgozni, majd a tíz­emeletes Szigligeti utcai ház építésénél tapasztalta ki a szakma idevágó rengeteg for­télyát. A födémek és lépcső­ház kivételével ugyanis en­nek az impozáns épületnek valamennyi elemét az ő mű­vezetésével gyártották le a helyszínen, illetve építették egybe. Szolnok egyik büsz­keségévé. Ugyanígy a Beloi­annisz utcai Jólét Áruházat, és a szomszédságában maga­sodó 74 lakásos MÁV-lakó- házat, amelvet bízvást mond­hatunk a város másik büsz­keségének. Mindezt így kellett felso­rolnom, bizonyságául annak, hogy Szabó Lászlóra — lé- nveeében az allégeri beosz­tástól kezdve — újabbnál úiabb. rendre izgalmas, érde­kes feladatokat bíztak. S hozzá kell tennem, hogy ez annvira vérévé vált. oly na­gyon megszokta már, hogy hiányolja: — Unalmas már a harma­dik azonos o'->usú tízemele­tes lakóház?1- szerelni — mondta ki maga a legfris­sebb „nanaszát”. Ki hinné el ezek után azt az állítását, hocy szívesebben lenne kő­műves? Egészen biztos, hogy ezt ő maga sem hiszi komo­lyan. Szabó László a szerkezet- építő, Elek János pedig a be­fejező munkák művezetője ugyanazokon a Zaevva-parti lakóházakon. Elek ácsmes­terből lett azzá, aki. S hogy azzá lehetett, ahhoz bizony sokat tanult. Ifjú korában a szülői házbeli gondok miatt nem volt lehetősége, hát érett fővel adta rá magát. Egvtized híján kitűnő bi­zonyítvánnyal végezte el az általános iskolát; szakmun­kás-bizonyítványt szerzett a kőműves mesterségből is, — majd felsőfokú művezetői vizsgát tett Budapesten az "Ybl Miklós Építőipari Tech­nikumban. Hétszáznál több szolnoki lakás építési munká­latait irányította eddig mű­vezetőként a Vosztok úton. a Ságvári körúton, a Mátyás király úton a Jósika utcá­ban és itt, a Zagyva-narton Mindegyre újabb technoló­giák. változó, korszerűsödő építési módok szerint dol­goznak. Hogyan birkózik meg az ebből eredő gondok­kal, a mind bonyolultabb feladatokkal? — Hát igen, itt mindig vannak problémák, sőt „üt­közetek” is, mint egy csatá­ban — mondja, s azokat az építőmunkásokat dicséri, — akikre bizton számíthat a küzdésben. Tamasi Mihálvék. Varró Gáborék, Kozma Sán- dorék brigádját és Merena Antal kitűzőt. Valóban: ők együtt — a hadsereg abban a csatában, amely mindennap folyik újabb és újabb lakások elké­szültéért. M. I. Óvodai felvételekről döntöttek Késhegyig menő „harc” folyt szeptember 8-án dél­előtt a jászberényi városi ta­nácsnál. A tét nem volt ki­sebb, mint az, hogy a város óvodás korú gyermekeinek — természetesen csak indokolt esetben — helyet biztosítsa­nak az óvodákban. Az óvodai felvételi bizott­ság tagjait az a jószándék ve­zette, hogy minden szülő kí­vánságát teljesítsék, de ez a leggondosabb mérlegelés és jóindulat ellenére sem sike­rült. Annak ellenére, hogy az óvodákat a zsúfolásig megtöl­tötték — gyakran pedig a túl- zsúfolásig — kilenc olyan fel­vételt voltak kénytelenek el­utasítani, ahol mind a két szülő dolgozik. Ezenkívül még huszonkét elutasítás történt, e gyermekek édesanyja azonban háztartásbeli, tehát felvételük nem annyira ége­tő gond. A város intézményeiben eb­ben az óvodai évben hatszáz- hatvannyolc, a Hűtőgépgyár óvodájában pedig hatvan­nyolc kisgyermek részesül napközis, illetve csak óvodai ellátásban. A statisztika szerint ha­zánk városainak óvodai ki­használtsága 140 százalékos. Sajnos ez az arány Jászbe­rényben nem sokkal jobb, sőt néhány intézményben még az országos kihasználtságot is felülmúlja. Nem újdonságot mondunk, ha újra megemlít­jük a sajnálatos tényt: na­gyon kevés a hely az óvodák­ban. A Hűtőgépgyár megbí­zottja átérezve a helyzet sú­lyosságát felajánlotta, hogy a gyár bölcsődéjében 15—16 hároméves gyermek elhelye­zését teszik lehetővé. Óriási segítség ez is egy nagy baj­ban levő városnak, de a gon­dokat csak egy új 100—150 gyermek elhelyezését bizto­sító óvoda létesítése enyhít­hetne. Nem oldaná meg, de enyhítené. A tervek szerint a rohamosan épülő Pelyhespar­ton — ahol gyári dolgozók vásárolnak OTP társasháza­kat — három év múlva 1973- ban száz személyes óvoda építésébe kezdenek. — bognár — Negyedszázados jubileum Ünnepel a karcagi ÁFÉSZ Jubilál a karcagi ÁFÉSZ. 1945 szpetember 9-én — a megyében elsőként — je­gyezte be a cégbíróság a karcagi fmsz megalaKulását. Az akkori alapszabály így rögzítette a szövetkezet cél­ját, feladatait: ...,,a tagok- egyéni tulajdonukat alkotó ingatlanukon folytatott ok­szerű gazdálkodást, a terme­léshez szükséges beszerzése­ket, a termények feldolgozá­sát és értékesítését a Kölcsö­nösség és a szövetkezeti ügy­vitel előnyeinek biztosításá­val elősegítse, a tagok gaz­dasági, társadalmi és műve­lődési érdekeit szolgálja...” Az alapszabály idézett ré­sze önmagáért beszél. Az ak­kori nincstelenek, kubikosok és törpebirtokosok azért szö­vetkeztek, hogy könnyeb legyen a juttatott földek mű­velése, az összefogás révén vetőmaghoz, igaerőhöz jussa­nak. A részjegy névértéke 25o (inflációs) pengő, majd 10 forint volt. Ezzel kezdett harmincnyolc alapító a párt biztatásával, tele hittel, s a jobb élet iránti reménység­gel. Ezt ünnepelték tegnap dél­előtt Karcagon a városi ta­nácsháza nagytermében ren­dezett gyűlésen. Az ünnepsé­gen részt vett Varga Illés or­szággyűlési képvsielő, a MÉ­SZÖV elnöke. Kovács István, a városi pártbizottság titká­ra és Kundra József, a váro­si tanács vb elnöke. Az első sorokban az alapítók foglal­tak helyet, könnyes szemek­kel fogadták az úttörők kö­szöntését és Szabó István igazgatósági elnök ünnepi beszédét. Meghívták a szö­vetkezet azóta más beosztás­ba került, vagy nyugdíjas elnökeit is. Most már történelem Ami akkor elkezdődött, most már történelem. Az 1945-ös alapszabály szerinti funkciót jórészt a tsz-ek vet­ték át. Ám kezdetben ők is az fmsz kerétébe tartoztak. Bölcsőjüknél ott állt az ak­kor náluk erősebb szövetke­zeti közösség. A szövetkezet 1947 novem­berében nyitotta első vegyes- fűszerboltját. Ezzel kezdődött a jelenlegi korszerű üzlethá­lózat kialakítása. Akkor az fmsz évi árbevétele 155 ezer forint, árukészlete 26 ezer forint, vagyona 324 ezer fo­rint volt. A nyereség pedig 30 ezer forint. És most? A megye legna­gyobb szövetkezetévé fej­lődtek. Taglétszámuk 6325, s ez azt jelenti: Karcagon majdnem minden családban valaki szövetkezeti tag. Meg­szűntek a kis szatócsboltok. Az ÁFÉSZ-nek 88 kiskeres­kedelmi egysége van, ezek zömmel szakosított üzletek, övék a megye legnagyobb áruháza. Tavaly több mint 210 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Tartalék- alapjuk csaknem 30 millió forintra nőtt. Ez év első fe­lében a forgalom 108 millió forint volt, mely a bázishoz viszonyítva 7 százalékos emelkedés. Sokoldalú szolgálatával A szövetkezet sokoldalú szolgáltatással segíti tagjait, a város lakosságát. Tavaly 300 ezer forint vásárlás utá­ni visszatérítést fizetett tag­jainak. A karcagi ÁFÉSZ kulturá­lis tevékenysége is számotte­vő. Tánccsoportjuk kiváló címet nyert. Öntevékeny mű­vészeti együtteseik a város határán kívül is ismertek. A szövetkezet többször nyert kiváló címet, s kiérde­melte a megyei szervek ván­dorzászlaját is. Az eredmé­nyek eléréséhez nagyban hoz­zájárult a hozzáértő vezetés, s a dolgozók csaknem négy­száz fős tábora. Nagy több­ségük rendszeresen részt vesz a munkaversenyben, 25 bri­gádjuk a szocialista címért, 46 kisebb boltjuk a kiváló egy­ség címért Küzd. A dolgozók résztvesznek városuk szépí­tésében. a társadalmi mun­kában. Küzdenek a kongresz- szusi zászlóért. A jövő is bizíaió A szövetkezet életében a jövő is biztató. A negyedik ötéves tervben csaknem 12 millió forintot fordítanak fejlesztésre. Többek közt új, zenés presszót, húscsamokot építenek. Ezenkívül 3 élelmi­szerboltot, korszerű zöldsée- gyümölcsboltot. Berekfürdőn és a kórház mellett kisven­déglőt hoznak létre. Tehát a jól végzett munka tudatéval, s biztató perspek­tívával kezdték tegnap az ünnepségsorozatot a karca­giak. Az alapítókat és a leg­régibb dolgozókat a küldött- gyűlésen művészi emlékpla- kettel és oklevéllel jutalmaz­ták meg. Barta Imre, a szo­cialista brigádok kéoviselője közölte hogy az alapítókat tiszteletbeli tagnak válasz­tották meg. A karcagi boltok kirakatai is tükrözik a jubileumot. A tegnap kezdődött szövetke­zed héten árubemutatók, ki­állítások, s egyéb rendezvé­nyek lesznek. — m. L — Új fápszergyár Körmenden Jelenlegi tápszergyártá­sunk sem mennyiségben, sem minőségben nem tudja kielégíteni az igényeket. A gyártás fejlesztését az Egye­sült Gyógyszer és Tápszer­gyár Budapesten már nem tudja megoldani, ezért Kör­menden hozzáláttak egy kor­szerű üzem építéséhez. Az új üzemben 1972-től már napi 40 ezer liter tejet dol­goznak fel a tápszergyártás­hoz. 1 Koszorúzások a bolgár nemzeti ünnep alkalmából Bulgária nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából Vaszil Bogdanovnak, a Bol­gár Népköztársaság buda­pesti nagykövetének vezeté­sével a nagykövetség tagjai szerdán megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzás! ünnepségen jelen volt Gye- nes András, külügyminisz­terhelyettes és Kőmíves Ist­ván, a Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnök- helyettese és Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti hely­őrségparancsnok. Jelen volt a koszorúzásnál A. M. Szo- rokin nagykövetségi taná­csos, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője is. Ezt követően megkoszo­rúzták Georgi Dimitrovnak. a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosának budapesti szobrát. Nagyobb élettartamú fogaskerekek A fémtárgyak felületére mért ütésekkel jelentősen nö­velhető az anyag felső rétegének szilárdsága és kopásál­lósága, ami az anyagszerkezetben bekövetkezett változás eredménye. Rájöttek, hogy ütések helyett nagynyomású görgőzéssel is elérhető ugyanez az eredmény, s ennek az elvnek az alapján már több gépet konstruáltak. A képen látható gép — szovjet kutatók alkotása — a fogaskerekek kopásnak legjobban kitett részein, a gör­dülőfelületeken végzi el ezt az élettartamot jelentősen növelő műveletet. Egyszerre tiz rugósgörgő nyúl be a foghézagokba, hogy kemény felületű tárcsáival „végig­mángorolja” a fogorof'lokat. E technológia az alkatré­szek felületi minőségét is kedvezően befolyásolja, letör­deli a megmunkálásnál visszamaradt parányi egyenetlen­ségeket, a forgácsolásból adódó éleket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom