Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
1970. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jelentős állomáshoz érkezeit az „Ajkai Űj Timföldgyár” építése. Elkészültek az alap- építmények, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei már a technológiai berendezéseket szerelik. 1971-ben megkezdik a próbaüzemelést hazánk új — kétmilliárd forintért épülő — timföldgyárában. Képünkön: Épül az úgynevezett légkikeverő-üzem. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) Mint a csatában Két ember arcvonásaiból igyekszik ez az írás néhányat rögzíteni, szóban vázolni az olvasóknak. A két ember művezető, közvetlen irányítója a munkának a maga területén, — közelebbről: a' szolnoki Zagyva-parti lakásépítkezéseken. t Vesztére lett as ? Szabó László azt mondja, vesztére lett művezető. Valahogy úgy kezdődött, hogy mint abádszalóki kőműves mester, véletlen folytán megismerkedett Steiner Lajossal, aki akkor ott a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője volt. Ez 1959-ben történt, amikor Szabó éppen azon töprengett, hogy lemond a maszekosko- dásról, mert nem sok értelmét látta. Be is adta az ipart, s novemberben Steiner építésvezetőségén jelentkezett kőművesnek. A következő év tavaszán — mint mondja — „befűzték”, hogy vállalja el a Bánhalmi Állami Gazdaságban létesülő yéoműhely, majd az iskola építésének művezetését. Így lett alléger, azaz önálló kitűző, vagyis magyarul: ki nem nevezett művezető. Irányítója a rábízott munkának, amelyért ő felelt, hogy sikerüljön... Ügy látszik, ez a felelet jónak bizonyult, mert a rákövetkező év derekán — ugyanilyen minőségben — Szolnokra rendelték, az állami gazdaság irodaházát építeni a Szigligeti utcában. Aztán — még mindig allé- gerként — a vízügyesek Dózsa György utcai irodaházát bízták rá. majd pedig a kétszáz fős egészségű®vi szakiskola építését. Ennél a munkánál nevezték ki művezetővé, amihez a szükséges tanulmányokat is akkoriban kezdte el. Előregyártott elemekkel a bútorgyári rekonstrukciónál kezdett dolgozni, majd a tízemeletes Szigligeti utcai ház építésénél tapasztalta ki a szakma idevágó rengeteg fortélyát. A födémek és lépcsőház kivételével ugyanis ennek az impozáns épületnek valamennyi elemét az ő művezetésével gyártották le a helyszínen, illetve építették egybe. Szolnok egyik büszkeségévé. Ugyanígy a Beloiannisz utcai Jólét Áruházat, és a szomszédságában magasodó 74 lakásos MÁV-lakó- házat, amelvet bízvást mondhatunk a város másik büszkeségének. Mindezt így kellett felsorolnom, bizonyságául annak, hogy Szabó Lászlóra — lé- nveeében az allégeri beosztástól kezdve — újabbnál úiabb. rendre izgalmas, érdekes feladatokat bíztak. S hozzá kell tennem, hogy ez annvira vérévé vált. oly nagyon megszokta már, hogy hiányolja: — Unalmas már a harmadik azonos o'->usú tízemeletes lakóház?1- szerelni — mondta ki maga a legfrissebb „nanaszát”. Ki hinné el ezek után azt az állítását, hocy szívesebben lenne kőműves? Egészen biztos, hogy ezt ő maga sem hiszi komolyan. Szabó László a szerkezet- építő, Elek János pedig a befejező munkák művezetője ugyanazokon a Zaevva-parti lakóházakon. Elek ácsmesterből lett azzá, aki. S hogy azzá lehetett, ahhoz bizony sokat tanult. Ifjú korában a szülői házbeli gondok miatt nem volt lehetősége, hát érett fővel adta rá magát. Egvtized híján kitűnő bizonyítvánnyal végezte el az általános iskolát; szakmunkás-bizonyítványt szerzett a kőműves mesterségből is, — majd felsőfokú művezetői vizsgát tett Budapesten az "Ybl Miklós Építőipari Technikumban. Hétszáznál több szolnoki lakás építési munkálatait irányította eddig művezetőként a Vosztok úton. a Ságvári körúton, a Mátyás király úton a Jósika utcában és itt, a Zagyva-narton Mindegyre újabb technológiák. változó, korszerűsödő építési módok szerint dolgoznak. Hogyan birkózik meg az ebből eredő gondokkal, a mind bonyolultabb feladatokkal? — Hát igen, itt mindig vannak problémák, sőt „ütközetek” is, mint egy csatában — mondja, s azokat az építőmunkásokat dicséri, — akikre bizton számíthat a küzdésben. Tamasi Mihálvék. Varró Gáborék, Kozma Sán- dorék brigádját és Merena Antal kitűzőt. Valóban: ők együtt — a hadsereg abban a csatában, amely mindennap folyik újabb és újabb lakások elkészültéért. M. I. Óvodai felvételekről döntöttek Késhegyig menő „harc” folyt szeptember 8-án délelőtt a jászberényi városi tanácsnál. A tét nem volt kisebb, mint az, hogy a város óvodás korú gyermekeinek — természetesen csak indokolt esetben — helyet biztosítsanak az óvodákban. Az óvodai felvételi bizottság tagjait az a jószándék vezette, hogy minden szülő kívánságát teljesítsék, de ez a leggondosabb mérlegelés és jóindulat ellenére sem sikerült. Annak ellenére, hogy az óvodákat a zsúfolásig megtöltötték — gyakran pedig a túl- zsúfolásig — kilenc olyan felvételt voltak kénytelenek elutasítani, ahol mind a két szülő dolgozik. Ezenkívül még huszonkét elutasítás történt, e gyermekek édesanyja azonban háztartásbeli, tehát felvételük nem annyira égető gond. A város intézményeiben ebben az óvodai évben hatszáz- hatvannyolc, a Hűtőgépgyár óvodájában pedig hatvannyolc kisgyermek részesül napközis, illetve csak óvodai ellátásban. A statisztika szerint hazánk városainak óvodai kihasználtsága 140 százalékos. Sajnos ez az arány Jászberényben nem sokkal jobb, sőt néhány intézményben még az országos kihasználtságot is felülmúlja. Nem újdonságot mondunk, ha újra megemlítjük a sajnálatos tényt: nagyon kevés a hely az óvodákban. A Hűtőgépgyár megbízottja átérezve a helyzet súlyosságát felajánlotta, hogy a gyár bölcsődéjében 15—16 hároméves gyermek elhelyezését teszik lehetővé. Óriási segítség ez is egy nagy bajban levő városnak, de a gondokat csak egy új 100—150 gyermek elhelyezését biztosító óvoda létesítése enyhíthetne. Nem oldaná meg, de enyhítené. A tervek szerint a rohamosan épülő Pelyhesparton — ahol gyári dolgozók vásárolnak OTP társasházakat — három év múlva 1973- ban száz személyes óvoda építésébe kezdenek. — bognár — Negyedszázados jubileum Ünnepel a karcagi ÁFÉSZ Jubilál a karcagi ÁFÉSZ. 1945 szpetember 9-én — a megyében elsőként — jegyezte be a cégbíróság a karcagi fmsz megalaKulását. Az akkori alapszabály így rögzítette a szövetkezet célját, feladatait: ...,,a tagok- egyéni tulajdonukat alkotó ingatlanukon folytatott okszerű gazdálkodást, a termeléshez szükséges beszerzéseket, a termények feldolgozását és értékesítését a Kölcsönösség és a szövetkezeti ügyvitel előnyeinek biztosításával elősegítse, a tagok gazdasági, társadalmi és művelődési érdekeit szolgálja...” Az alapszabály idézett része önmagáért beszél. Az akkori nincstelenek, kubikosok és törpebirtokosok azért szövetkeztek, hogy könnyeb legyen a juttatott földek művelése, az összefogás révén vetőmaghoz, igaerőhöz jussanak. A részjegy névértéke 25o (inflációs) pengő, majd 10 forint volt. Ezzel kezdett harmincnyolc alapító a párt biztatásával, tele hittel, s a jobb élet iránti reménységgel. Ezt ünnepelték tegnap délelőtt Karcagon a városi tanácsháza nagytermében rendezett gyűlésen. Az ünnepségen részt vett Varga Illés országgyűlési képvsielő, a MÉSZÖV elnöke. Kovács István, a városi pártbizottság titkára és Kundra József, a városi tanács vb elnöke. Az első sorokban az alapítók foglaltak helyet, könnyes szemekkel fogadták az úttörők köszöntését és Szabó István igazgatósági elnök ünnepi beszédét. Meghívták a szövetkezet azóta más beosztásba került, vagy nyugdíjas elnökeit is. Most már történelem Ami akkor elkezdődött, most már történelem. Az 1945-ös alapszabály szerinti funkciót jórészt a tsz-ek vették át. Ám kezdetben ők is az fmsz kerétébe tartoztak. Bölcsőjüknél ott állt az akkor náluk erősebb szövetkezeti közösség. A szövetkezet 1947 novemberében nyitotta első vegyes- fűszerboltját. Ezzel kezdődött a jelenlegi korszerű üzlethálózat kialakítása. Akkor az fmsz évi árbevétele 155 ezer forint, árukészlete 26 ezer forint, vagyona 324 ezer forint volt. A nyereség pedig 30 ezer forint. És most? A megye legnagyobb szövetkezetévé fejlődtek. Taglétszámuk 6325, s ez azt jelenti: Karcagon majdnem minden családban valaki szövetkezeti tag. Megszűntek a kis szatócsboltok. Az ÁFÉSZ-nek 88 kiskereskedelmi egysége van, ezek zömmel szakosított üzletek, övék a megye legnagyobb áruháza. Tavaly több mint 210 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Tartalék- alapjuk csaknem 30 millió forintra nőtt. Ez év első felében a forgalom 108 millió forint volt, mely a bázishoz viszonyítva 7 százalékos emelkedés. Sokoldalú szolgálatával A szövetkezet sokoldalú szolgáltatással segíti tagjait, a város lakosságát. Tavaly 300 ezer forint vásárlás utáni visszatérítést fizetett tagjainak. A karcagi ÁFÉSZ kulturális tevékenysége is számottevő. Tánccsoportjuk kiváló címet nyert. Öntevékeny művészeti együtteseik a város határán kívül is ismertek. A szövetkezet többször nyert kiváló címet, s kiérdemelte a megyei szervek vándorzászlaját is. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a hozzáértő vezetés, s a dolgozók csaknem négyszáz fős tábora. Nagy többségük rendszeresen részt vesz a munkaversenyben, 25 brigádjuk a szocialista címért, 46 kisebb boltjuk a kiváló egység címért Küzd. A dolgozók résztvesznek városuk szépítésében. a társadalmi munkában. Küzdenek a kongresz- szusi zászlóért. A jövő is bizíaió A szövetkezet életében a jövő is biztató. A negyedik ötéves tervben csaknem 12 millió forintot fordítanak fejlesztésre. Többek közt új, zenés presszót, húscsamokot építenek. Ezenkívül 3 élelmiszerboltot, korszerű zöldsée- gyümölcsboltot. Berekfürdőn és a kórház mellett kisvendéglőt hoznak létre. Tehát a jól végzett munka tudatéval, s biztató perspektívával kezdték tegnap az ünnepségsorozatot a karcagiak. Az alapítókat és a legrégibb dolgozókat a küldött- gyűlésen művészi emlékpla- kettel és oklevéllel jutalmazták meg. Barta Imre, a szocialista brigádok kéoviselője közölte hogy az alapítókat tiszteletbeli tagnak választották meg. A karcagi boltok kirakatai is tükrözik a jubileumot. A tegnap kezdődött szövetkezed héten árubemutatók, kiállítások, s egyéb rendezvények lesznek. — m. L — Új fápszergyár Körmenden Jelenlegi tápszergyártásunk sem mennyiségben, sem minőségben nem tudja kielégíteni az igényeket. A gyártás fejlesztését az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár Budapesten már nem tudja megoldani, ezért Körmenden hozzáláttak egy korszerű üzem építéséhez. Az új üzemben 1972-től már napi 40 ezer liter tejet dolgoznak fel a tápszergyártáshoz. 1 Koszorúzások a bolgár nemzeti ünnep alkalmából Bulgária nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából Vaszil Bogdanovnak, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetének vezetésével a nagykövetség tagjai szerdán megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzás! ünnepségen jelen volt Gye- nes András, külügyminiszterhelyettes és Kőmíves István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnök- helyettese és Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok. Jelen volt a koszorúzásnál A. M. Szo- rokin nagykövetségi tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Ezt követően megkoszorúzták Georgi Dimitrovnak. a bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának budapesti szobrát. Nagyobb élettartamú fogaskerekek A fémtárgyak felületére mért ütésekkel jelentősen növelhető az anyag felső rétegének szilárdsága és kopásállósága, ami az anyagszerkezetben bekövetkezett változás eredménye. Rájöttek, hogy ütések helyett nagynyomású görgőzéssel is elérhető ugyanez az eredmény, s ennek az elvnek az alapján már több gépet konstruáltak. A képen látható gép — szovjet kutatók alkotása — a fogaskerekek kopásnak legjobban kitett részein, a gördülőfelületeken végzi el ezt az élettartamot jelentősen növelő műveletet. Egyszerre tiz rugósgörgő nyúl be a foghézagokba, hogy kemény felületű tárcsáival „végigmángorolja” a fogorof'lokat. E technológia az alkatrészek felületi minőségét is kedvezően befolyásolja, letördeli a megmunkálásnál visszamaradt parányi egyenetlenségeket, a forgácsolásból adódó éleket.
