Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-09 / 211. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évf. 811. sz. 1970. wept. 9., szerda. A MEG YEI PARTBI ZOTTSÁG É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA A kommunisták kongresszusa — a dolgozó nép kongresszusa A párt kongresszusait hazánkban már régen nem tekintik az emberek a párttagok bél- ügyének. A szocializmus építésének programja — nemzeti program, meghatározó jelentőségű egész népünk életére, az ország fejlődésére. Ez a tény önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy párttagok és pártonkívüliek egyaránt megkülönböztetett figyelemmel forduljanak belpolitikai életünk legnagyobb eseményének előkészületei felé. Ám ennél többről van szó. A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a munkásosztály pártjaként, a munkásosztály szocialista céljait valósítja meg, s ezzel szolgálja az egész társadalom érdekeit, maga sem tekinti kongresszusát a párt belügyének. Elvi szilárdságából, politikai hajlékonyságából és demokratikus módszereiből fakadóan igényli az egész dolgozó nép véleményét a párt politikájáról, s közreműködését e politika kialakításában, megvalósításában. Pártunknak ezt a szándékát világosan tükrözik a közelgő kongresz- szus irányelvei is. Az irányelvek úgy rajzolják fel társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőit, hogy abból mindenki számára világos: a szövetségi politika lehetőséget nyújt minden dolgozó osztálynak és rétegnek, munkásnak, parasztnak, értelmiséginek és kispolgárnak egyaránt, hogy nemzeti egységbe tömörülve fáradozzon néDe és önmaga javára. E politika egyetlen feltételét jelöli meg az együttes boldogulásnak: vállalni a közös célt, a szocialista Magyar- ország felépítését. A z MSZMP X. kong- í’esszusán megtárgyalandó kérdések jelentős része természetesen magára a pártra, a szervezetre, a pártmunkára és az ideológiára vonatkozik. Ám e kérdések iránt is teljes figyelem nyilvánul meg országszerte. Ezekben a hetekben kommunisták ezreinek volt közös élménye, hogy a taggyűléseket követő napon pár- tonkívüli munkatársaik, barátaik melegen érdeklődtek: jól sikerült-e a taggyűlés? És ez nem a szenzációra éhes emberek kiváncsiskodása volt, hanem olyan őszinte érdeklődés, amelyet ma már természetesnek, érthetőnek tartunl^. Természetesnek és érthetőnek, mert ma már a közvélemény úgy tartja, ha a párton belül jól mennek a dolgok, az az egész országnak jó, ha viszont a párton belül báj van, az az egész országnak nagy baj. S a kommunisták számára is természetes ma már ez az érdeklődés. Nincs titkolódzás, s a nyilvánvaló párt- belügyek kivételével, minden kérdésről őszintén beszélnek, beszélgetnek (ez utóbbi jelenti a párbeszédet!) dolgozó társaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel. A párt következetes politikája, bizalomra épülő demokratikus gyakorlata a párttagság százezreit tette alkalmassá kommunista hivatása gyakorlására. Népi, nemzeti méretű eszmecsere folyik minden lényeges kérdésről napjainkban épp a párt kongresszusi irányelvei alapján. S ennek az egyre inkább kibontakozó véleménycserének tartalma és hangja egyaránt bizonyítja, hogy az osztályharc- ban megedződött párt bírja népünk bizalmát. Közvéleményünk megnyugvással veszi tudomásul, hogy a párt politikája nem változik, s a kongresszus várhatóan ennek az egész népünk által helyeselt, a nemzeti egységen alapuló politikának a megvalósulásához egyengeti a további utat. M i ennek a nemzeti egységnek a lényege? A párt minden párton- kívülit megbecsül, aki a maga helyén derekasan dolgozik, mert ez a haza javát, a szocializmus céljait szolgálja. A pártonkívüliek azt is látják: a magunk által alakított, körülményeinket figyelembe vevő, állandóan fejlődő társadalmi viszonyok között dolgozunk, s ennek következtében az államélet, a szocialista demokrácia kibontakoztatása milliók számára teszi lehetővé a közállapotok aktív befolyásolását, a dolgainkról történő szabad vitát. Mindezt a párt vívta ki. A most folyó eszmecsere gondolatokat érlel és gondolatokat segít megérteni. Sokan vagyunk még elégedetlenek a mindennapi életben jelentkező egy sor visszásság miatt. De megértjük, hogy átmeneti társadalomban élünk és, hogy ez az átmenet nem olyan gyors, mint szeretnénk. Termelőerőink adott állapota a fejlődésnek ezt, vagy ennél sokkal gyorsabb ütemét teszi lehetővé. Érzékeljük az ellentmondásokat; azokat is amelyek tör- vénvszerűek, azokat is, amelyeknek gyorsabb-lassúbb feloldása rajtunk múlik. Elítéljük a gyakran lábrakapó egészségtelen és erkölcstelen anyagiasságot, de elgondolkodva önmagunkban is tet- tenérjük a fejlődést ugyancsak gátló egyenlősdire való törekvést. Felemlegetjük, hogy a „fent hozott” jó határozatok, hogyan torzulnak el „idelent”, de kritikusan nézzük a határozatokat is, hogy csakugyan jók-e. S egvre gyakrabban keressük saját felelősségünket a torzulásokban, vagy megalkuvásunkban. mely teret nyithat a torzítóknak. A jóra, a szó legátfogóbb értelmében jóra mozgósító irányelvek talajából buzognak fel a gondolatok. S a gondolatokat érlelő eszmecserék forrásából buzog fel egyre bővebben a tettekre serkentő szándék. A Magyar Szocialista Munkáspárt készül a kongresszusára. Meggyőződésünk, hogy az irányelvek keltette érdeklődés és figyelem jó alapot ad a X. pártkongresszusnak ahhoz, hogy a szocializmus további építése érdekében végzett munkát számbavéve, a feladatokat megjelölve, megfeleljen a magyar társadalom várakozásának. Juhász Róbert Tegnap megyénkbe látogatott a csehi igazságügyminiszter Eszmecsere a megyei bíróságon *— Vendégségben a T sza Cipőgyárban ,0> Tegnap reggel 9 órakor Szolnokon, a megyei pártbizottság épülete előtt Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára fogadta dr. Jan Nemecet, a cseh igazságügyminisztert, akivel megyénkbe érkezett dr. Korom Mihály hazánk igazságügyi minisztere, Fran- tisek Dvorsky, Csehszlovákia magyarországi nagykövete, dr. Miroslav Baroch, a cseh igazságügyminisztérium törvényelőkészítő főosztályának vezetője és dr. Jan Grulich, a minisztérium bírói főosztályának vezetője. A pártbizottságon Csáki István tartott tájékoztatót a megye életéről, majd a vendégek ellátogattak a bíróságra, ahol dr. Kuhnyár László, a Megyei Bíróság elnöke ismertette az igazságszolgáltatás munkáját. Elmondta, hogy Szolnok megyében hatszáztizenhárom népi ülnök segít az ítélethozatalban. Munkájuk alaposabb megismerésében ülnökakadémiák segítik őket, melyek valamennyi járásban és a megyeszékhelyen működnek. A bűnözésről szólva elmondta az elnök, hogy az előző évekhez képest jelentősen csökkent az elítéltek száma, ám a bűneseteken belül bizonyos eltolódás figyelhető meg. Kevesebben vétenek a társadalmi tulajdon ellen, a politikai bűn- cselekmények száma is elenyésző, ám a garázdák száma 1965-höz képest megkétszereződött. A bűneseiek jellegéről A bűnesetek jellegének átrendeződése a társadalmi életben végbemenő változásokat tükrözi. Megszűnt például az uzsora, viszont jelentős munkát ad a bíróságnak az egyre több ittas vezető kihágása. A válópereknél mind gyakrabban jelentkezik a vagyonmegosztás igénye is. Dr. Jan Nemec a közvélemény tájékoztatásáról és a bíróságnak a sajtóval való kapcsolatáról is érdeklődött többek között. Dr. Kuhnyár László szerint a tájékoztatás jó, az újságolvasók mindig idejében értesülhetnek az ítéletekről. A beszélgetés során a 'társadalmi bíróságok tevékenységéről is szó esett, a vendégek különösen érdeklődtek működésük iránt. Délután a vendégek Martfűre látogattak, akikhez csatlakozott Csáki István, a megyei bizottság első titkára. Az üzem vezetői a gyár kapujában fogadták a vendégeket, majd a műszaki tanácsterembe kalauzolták őket, ahol Kiss Lajos vezér- igazgató tájékoztatót tartott a gyár történetéről, munkájáról, fejlődése lehetőségeiről, a Tisza Cipőgyár dolgozóinak közéleti és társadalmi tevékenységéről. A tájékoztató után a házigazdák végig kísérték az üzemen a vendégeket. Első útjuk a formatalp műhelybe vezetett, ahol érdeklődéssel figyelték Közép-Európa egyik legmodernebb présüzemét, ahol csehszlovák présgépek, Csepelen gyártott óriás prések ontják a cipőtalpat. Nagy tetszést arattak a 251. és 252. sz. műhely labdarúgó cipői. A szabászat és a nagyteljesítményű varion szalag volt a következő állomás. Kérdés a társadalmi bíróságról, a népi ülnökökről Üzemlátogatás után dr. Jan Nemec megköszönte Kiss Lajos vezérigazgató tájékoztatóját, a meleg baráti ’fogadtatást és .tflbb kérdést tett fel. Érdeklődött az üzem kapcsolatairól a csehszlovák testvér vállalatokkal, megkérdezte!, hogyan nyilvánul meg az új gazdaságirányítá- si rendszer a vállalat életében, van-e a gyárban társadalmi bíróság, a népi ülnökök hogyan segítik a bíróságok munkáját? Kiss Lajos vezérigazgató kimerítő választ adott a miniszter kérdéseire. Kivédte dr. Korom Mihály elevenbe vágó kérdéseit is, aki aziránt érdeklődött, hogy mennyire érintette az üzemet a félév előtti szereplés a sajtó hasábjain, a rádió és tv nyilvánossága előtt. Elmondotta a vezérigazgató, hogy a reális bírálatot elfogadták és intézkedéseket tettek a cipők minőségének javítása érdekében. A beszélgetés után a vendégek beírtak a gyár vendégkönyvébe, majd tovább indultak a Palotási Állami Gazdaságba, ahonnan az esti órákban visszatértek Budapestre. Ma: Gyorslista az ötödik és hatodik békekölcsön sorsolásáról Gazdag program az idei Orvos— Gyógyszerész Napokon Országos vándorgyűlés is lesz ,— Otthont ad a vegyiművek A Szolnok megyei Kórház Tudojnányos Tanácsa az idén is megrendezi az Orvos—Gyógyszerész Napokat Szolnokon. A szeptember 24—25-én megrendezésre kerülő kétnapos tudományos ülés jelentőségét emeli, hogy szeptember 25-én az országos vezetőség felkérésére Szolnok rendezi meg a Magyar Klinikai Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság országos vándorgyűlését. A két napon összesen három szekcióban 120 előadás hangzik majd el különböző témákban, amelyek többségében a gyakorlati betegellátást szolgálják. Az ország minden részéből, mintegy ezerkétszáz vendéget várnak, köztük neves professzorokat, egy-egv szakterület kiváló specialistáját Az előadásokon kívül egyéb programok is várják a résztvevőket. Így szeptember 24-én a déli órákban a művésztélepre látogatnak a Szplnokra. érkező vendégek, este pedig a Palotási Állami Gazdaságban töltenek hangulatos órákat. Másnap üzemlátogatásra kerül sor a Tiszamentl Vegyiművekben — amely üzem egyébként művelődési házában otthont is ad a kétnapos tanácskozásnak, s a vándorgyűlésnek. [ — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — "] Német halászok Szolnokon Ma délelőtt kedves vendégek elé utazik Budapestre Sípos Gyula, a szolnoki Fel- szabadulás Halászati Termelőszövetkezet elnöke és a tsz más vezetői. Az NDK-ból tizenhattagú halászati szakküldöttség érkezik hazánkba, hétnapos tapasztalatcserére. Három napig a szolnoki tsz vendégei. Ma a mezőgazda- sági kiállításon tesznek körutat, ahol megismerkednek a szolnoki tsz aranyéremmel díjazott egy-nyaras pontyaival is. Holnap Szolnokon és a tsz szajoli halászati telepén mutatják be a tiszai halászatot és a halastavi gazdálkodást. A továbbiakban a gyomai és a bajai halászati szövetkezethez vezet útjuk. A magyar és a német halászok barátkozása a tavasz- szal kezdődött, amikoris. egy küldöttség tagjaiként a szolnoki szövetkezet vezetői is náluk jártak. Szénbányászok pótfelajánlása Hazaárulók pere a Szovjetunióban A lusakai csúcstalálkozó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON} A tatabányai szénbányák dolgozói pótfelajánlást tettek árvízkárok felszámolásának meggyorsítására. A szénmedence bányászai már az elmúlt hónapokban is egy napi keresetük felajánlásával és egyéb társadalmi munkákkal segítették a bajbajutottakat. Pótfelajánlásukkal elsősorban a nemzeti jövedelem egy százalékos túlteljesítéséhez akarnak számottevően hozzájárulni. Felajánlották többek között, hogy fűrészáru gyártására is berendezkednek. Mostanáig az erdőgazdaságoktól és a különböző faipari vállalatoktól szerezték be a szénműveléshez szükséges fűrészárut, léceket, deszkát stb. Évenként 2200 köbméter ilyen fát vásároltak, erről most lemondtak, s nemcsak saját szükségleteik kielégítésére, de az oroszlányi szénbányák részére is készítenek fűrészárut. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a faipari vállalatok, az erdőgazdaságok az árvízsújtotta vidékekre több faanyagot szállíthassanak. Az árvízsújtotta területeken folyó lakásépítkezések meggyorsítására 600 társadalmi műszakot ajánlottak fel, ezenkívül szakiparosokat is kölcsönöznek. Egy Csepel tehergépkocsit társadalmi munkában felújítanak. A munkásszállók felesleges készleteiből 20 000 forint értékű lakberendezési tárgyat ajánlottak fel. Az árvízsújtotta területekre külön szénszállítmányokat irányítanak Tatabányáról. Ezeket a küldeményeket megkülönböztetett gonddal kezelik. Az év második felében egyébként terven felül 60 ezer tonna szenet küldenek felszínre a bányászok. Automata forrasztás Két székesfehérvári újító, Nervetti Károly üzemmérnök és Boldis Kálmán gépésztechnikus, a Videoton dolgozói a forrasztások megkönnyítésére, gyorsítására és gazdaságosabbá tételére olyan adagoló berendezést szerkesztettek, amelyet bármely forrasztópákára rá lehet szerelni. A forrasztó ón krómozott adagoló csövön jut az elektromos forrasztópáka he- gyére, onnan pedig a forrasztandó tárgyakra. Az új módszernek számos előnye van. A kis szerkezetekben is pontosan lehet forrasztani, ónt takarít meg, s az egyenletes adagolás következtében minőségileg javítja, szebbé, esztétikusabbá teszi a forrasztást. A televízió előszereldében már ezzel a pákával dolgoznak. Ajándék a Sirály utasának Kedden reggel fél 7-kor kedves ünnepség zajlott le a Belgrád rakparton levő nemzetközi hajóállomáson. A Bécsbe induló Sirály szárnyashajó 150 ézredik utasát — Anharad Lanz de Rios, 24 éves Mexicócity lakost ajándékcsomaggal köszöntötte a MAHART nevében Szűcs Károly, személyhajózási osztályvezetőhelyettes. Az üdvözlő szavak után elmondta, hogy a MAHART 1963- ban indította be szárnyashajó járatait. E célra két szovjet gyártmányú hajót vásároltak, amelyeket már kísérleti sétaútjaikon nagyon megkedvelt az utazó- közönség. Először belföldön Budapest—Esztergom—Viseg- rád között közlekedett rendszeresen, majd a Budapest— Mohács-i járattal is próbálkoztak, de az utóbbit — mivel kevés utas vette igénybe — megszüntették. A Budapest—Bécs járatot 1964- ben indították. Ekkor átlagosan még csak 16 utas vette igénybe ezt á korszerű, folyami közlekedési eszközt. Ma már a Sirály — vasárnap kivételével — naponta közlekedik a két főváros között, s átlagosan 40 utasa ,van. Külföldre 52 utast képes szállítani.
