Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 6. Afrika és az Antarktisz helyet cserélt ? Á legenyhébb büntetés: hat év és egy nap KtfLFOi.lT»Kfll Ősrégi vörös rés sserssám Egy történelem előtti kor­ból származó kelettörökorszá­gi településen folytatott ása­tás során török és amerikai kutatók 9000 éves megmun­kált réztárgyakat találtak, egyebek közt egy színtiszta rézből kalapált szerszám — feltehetőleg tű — darabkát. A lelőhely, ahol néhány, az ak­kori korra jellemző építészeti maradványt és dísztárgyat is feltártak, a Tigris egyik kis mellékfolyójának partján fekszik. A közelben bányavi­dék terül el, ahol többek kö­zött rezet is kitermelnek. Huszonöt évvel ezelőtt a japán fegyverletételt köve­tően Ho Si Minh elvtárs, a vietnami ellenállási mozga­lom — a Viet Mir.h vezetője a tömegek támogatásával ki­kiáltotta a független Viet­nami Demokratikus Köztár­saságot, amelyet a korábbi gyarmattartó, a háborúban legyengült Franciaország is elismert. Hamarosan azon­ban a japán csapatok le­fegyverzése címén francia és brit hadsereg hatolt be Ko- kinkínába, ahol a feudális földbirtokosok és a komprá­dor burzsoázia képviselőit, * népi erők által elűzött, korábban a japánokkal is együttműködő Bao Dai csá­szár rezsimjét juttatták Saigon székhellyel ismét ha­lálomhoz, majd 1946-tól vé­res gyarmati háborúban akarták a VDK-t megsem­misíteni. Az 1954-es genfi egyezmény lezárta a fran­ciák indokínai háborúját, Vietnamot a 17. északi szé­lesség mentén ideiglenesen — az egész országra kiter­jedő demokratikus választá­sok megtartásáig — ketté­A Szaharát többnyit« úgy képzeljük el, mint hormrtten- gert, benne piramisok, izzó sziklák és oázisok. Ha vala­ki azt állítaná, hogy azokon a helyeken, ahol ma plusz 50 Celsius fok körüli meleget mérnek, valamikor Déli-Sark volt, valószínűleg őrültnek mondanánk az illetőt. Dr. Rhodese W. Fws^ridge geológus, az amerikai Colum­bia egyetem professzora sze­rint azonban 450 millió évvel ezelőtt ez volt a helyset. Ál­lítását annak az expedíciónak a kutatási eredményeire ala­pozza, amelyben 11 ország tu­dósai — köztük amerikai, al­gériai, Lancia, szovjet és len­gyel tudósok — vettek «fészt, akik tavaly januárban Algé­ria déli részén folytattak ku­tatásokat. Ez volt az első komplex geológiai kutatás ezen a területen. Munkájuk befejeztével a tudósok kije­lentették, hogy a Szahara, amely ma a világ legmele­gebb helye, az úgynevezett Ordovik korszakban éppen a leghidegebb terület volt. Mint Fairbridge megállapítja, azo­kon a helyeken, ahol a szél osztotta. A jobboldali erők uralma alatt álló Dél- Vietnamban azonban meg­hiúsították e választásokat (amerikai becslések szerint ugyanis ezen a lakosság 80 százaléka a népi hatalomra szavazott volna) és megkezd­ték a haladó erők kímélet­len üldözését. Az így kiala­kult polgárháborús helyze­tet az amerikai beavatkozás napjainkig indokínai hábo­rúvá szélesítette ki, aminek során 19i65—68 között kímé­letlen légiháborút folytatott a VDK területe ellen is. A terrorbombázások az ipari és katonai létesítmények mel­lett a polgári lakosságot sem kímélték; 3 nagyvárost, 1.3 tartományi székhelyet és 117 nagyobb települést, számta­lan kórházat, iskolát, temp­lomot pusztítottak el. A szörnyű pusztítás nem tudta megtörni a gazdasági élet fejlődését, például a gépipar 8, a vegyipar 6,8 százalékos évi növekedést mutatott a bombázások időszaka alatt is. A 158 750 négyzetkilomé­ter területű ország gazdasági élete korábban a Vörös-fo­ereje a sziklákat valósággal lemeztelenítette, a repülőgép­ről is észrevehető párhuza­mos mély barázdák láthatók, melyek többszáz kilométer hosszúságban húzódnak végig a régi sziklás vidékeken. Eze­ket a barázdákat a gleccserek okozták és másutt csak a sar­ki gleccser-takaró alatt for­dulnak elő. Dr. Fairbridge azt állítja, hogy a szárazföl­dek eltolódásával kapcsola­tos elmélet értelmében nyil­vánvaló, hogy a Déli-Sark 450 millió évvel ezelőtt 7000 kilométer hosszú utat tett meg vándorlása során. A földkéreg ugyanis mozog és a kontinensek úgy úsznak, mint a jégtáblák. Ezért lehet­séges, hogy vándorlása kez­detén Dél-Amerika és Afrika egyetlen szárazföld volt, akár­csak az Antarktisz és Auszt­rália. Ez utóbbiak Fairbidge szerint az Egyenlítő közelé­ben helyezkedtek el. Az Észa­ki-Sark akkor valahol a mai Hawaii közelében volt. Ha ez az elmélet igaz, ak­kor a föld forgási tengelye is más vöt: Algéria, Líbia és Ni­géria területén halad át. lyó 15 000 négyzetkilométer kiterjedésű medencéjében összpontosult (itt élt a la­kosság háromnegyed része, a megművelt földek 74 száza­léka található itt, ahonnan az élelmiszertermelés 76 szá­zaléka származott). Ide tele­pültek a szocialista országok támogatásával 1954 óta léte­sített nagyüzemek is. (A há­ború befejezésekor 1954-ben az ország területén csupán egy üzemképes gyár volt, el­pusztult a vasútvonalak 92 százaléka is). A Szovjetunió 60 nagyüze­met épített — közöttük ki­emelkedő létesítmény a ha­noi gépgyár — 45 ipari léte­sítmény rekonstrukcióját vagy bővítését végezte. Ha­zánk többek között a thanh hoai erőműt építette. A há­borús események folytán az ipari létesítmények és a la­kosság egy része a hegyvi­dékre menekült. A koráb­ban gyakori éhínségek le­küzdésére a mezőgazdaságot is fejlesztették; ezt meg­könnyítette a kollektív gaz­dálkodás térhódítása is. Je­lenleg a parasztság 94,5 szá­zaléka tömörül a termőte­rület 91 százalékán gazdál­kodó termelőszövetkezetek­be. A 200—300 hektár átla­gos birtoknagyságú gazdasá­gok a termelési színvonal emelésével ma már az élel­miszer-szükségletek nagy ré­szét biztosítani tudják: a rizstermés körülbelül 4,5 millió tonna, rizshozamaik Délkelet-Ázsióban a legma­gasabbak, 50 mázsa hektá­ronként. a függetlenné válás előtti hozamok kétszerese Az öntözött területek növe­lését és az árvizek megszün­tetését biztosító víztároló rendszer kiépítését a háború akadályozta meg. Jelentős eredményeket mutathat fel a háborús vi­szonyok ellenére a VDK a lakosság szociális, kulturális ellátása terén is a telenü- lések 90 százalékában van egészsé^ház. ehh<»z hazánk is több kórházzal iárult hozzá, minden községben van leg­alább egv alsó-tagozatos is­kola — ennek következtében az analfabetizmus 5 százalék alá csökkent. — 4c az ország 35 egveternén 60 e-7-or hall­gató tanul. — TERRA — 1970. augusztus 1-én 560 amerikai fiatal töltötte bör­tönbüntetését külföldi or­szágokban — a vád minden esetben kábítószer-csempé­szés. „Könnyű pénzszerzés a vakációra..ez a jelszó, az elképzelés, amely végülis a Közel- és Közép-Kelet, vagy Európa börtöneibe juttatta az Öceánon túlról jött fia­talokat. Az Államokban vi­szonylag olcsó a hasis és az LSD; Európában a három­szorosát lehet megkeresni vele. A képlet fordítottja is igaz; Kis-Ázsiában, a Kö­zép- és Közel-Keleten vá­sárolva meg a „port” Ka­nadában és az USA-ban le­het szép profitot felvenni. Ahogy a próbálkozók száma nő, úgy fokozódik ellenük a védekezés, úgy szigorodnak a börtönbüntetések. Nézzünk néhányat a le- bukottak közül. A spanyol- országi Cadiz börtönében 21 éves fiú és lány, házasok, egy Midwestern-i kollégium tanulói. Nászútjukat töltik a szigorú falak között. Tan­gerben vettek három font- nyi hasist, — az utcán, ahol kizárólag a vámhatóságok besúgói ajánlgatnak kábító­szert. Algetira kikötőjében már tárt karokkal várták őket, s néhány napon be­lül a bíró már ítéletet is hir­detett. Saját bevallása sze­rint szimpatikusnak találta a „megtévedt fiatalokat”, a legenyhébb büntetést szabta rájuk. Hat évet és egy na­pot. Egy kanadai diák. Max Belsen elájult a vádlottak padján, amikor megtudta, hogy a londoni bíróság tíz évre ítélte kábítószer illegá­lis birtoklásáért. A Scotland Yard jelenlévő tisztviselője így kommentálta az ítéletet: „Igyekszünk olyan forróvá tenni az idei nyarat a csem­pészeknek, amilyet még so­ha nem éltek ét...” „Egy „nehéz fiú”, W. S. Kuniczak négy és fél évét tölti a gö­rögországi Korfu sziget bör­tönében. A fiatal amerikai megdöbbentő optimizmussal 93 kiló hasist próbált át­csempészni az Evros-hídnál lévő vámállomáson. „Elkap­tak bennünket” — nyilatkoz­ta egy amerikai újságírónak — „hiszen Kandahar, ahol a hasist vettük már dugig volt amatőr-csempész ame­Amerikai régészek tudomá­nyos expedíciója két geren­datöredéket talált az Ararát hegyen. Egyes kutatók sze­rint ezek a gerendatöredékek a bibliai Noé bárkájának ma­radványai. A lelet érdekes történethez fűződik. Bizonyos Fernand Navarra bordeaux-i üzletem­ber 1955-ben vállalkozott az Ararát megmászására abban a hitben, hogy bebizonyítja, valóban létezett Noé bárkája. Az 5156 méter magas hegy csúcsa alatt olyan megmun­kált fadarabra talált, amely nyilvánvalóan magán viselte az emberi kéz nyomait. Na­varra néhány szilánkot el­küldött európai és amerikai tudományos intézeteknek, a tudósok megállapították, hogy négyezer éves lelettel van dolguk. A bibliakutatók szerint a Noé bárkájához fűződő legen­dák időszámításunk előtt 4500 rikaiakkal. Az embert itt kétszer adják el: egyszer mi­kor a hasist rásózzák, má­sodszor, mikor elkapják. A kettő között az én esetem­ben tíz Perc v°h a különb­ség. ..” Még egy adalék a Kuniczak dossziéból: Korfu foglya azonos az „Ezerórás nap” című könyv milliomos szerzőjével... És ha már a hírességeknél tartunk, Ronald Emmons, a nagypénzű kosárlabda-sztár öt évet kapott Törökország­ban, kétkiló hasisért, amit Afganisztánból próbált át­csempészni. Vagy ott van W. B. Leithead, egy nem­zetközi hírű kanadai épí­tész fia. A .Szovjetunión ke­resztül próbált kábítószert csempészni. Ö úszta meg a legolcsóbban. Három és fél kiló hasisért — Afganisz­tánban 900, az USA piacon 7 ezer dollár — három évet kapott, de amnesztiával má* két év után visszajutott Vancouverbe. A variációk szinte vég­telenek. Van, aki kosárlab­dába dugja* van aki autója kipufogójába gyömöszöli, van aki duplafalú bőrönd­ben vagy ruhájába rejtve próbálja az értékes port a határon átmenteni. Az amatőrök esélyei minimálisak. Constantin Ci- ciacopoulos, az Evros-hídi görög vámállás főtisztviselő­je azt is elmondja miért: „Két évig vártam egy ma­dárra, egy utazó kedvű, fran­ciára, míg elfogtam. Pedig dörzsölt volt az istenadta, nem ilyen diáksti klikkel próbálkozott. Ezek legtöbben a kocsiba rejtik el a holmit. Én és az embereim úgy is­merjük a világ összes már­káinak szerkezeti alaprajzát, mint a tenyerünket. Kicsit a pszichológiába is belekon- tárkodtunk, sokszor ez se­gít a leleplezésben. Emlék­szem egyszer jött egy fic­kó; bal kezében a papírjai, jobb kezében egy csomag. Ránéztem, és valami sejté­sem támadt. Mondtam, te­gye le a hasist a kezéből. Elfehéredett és átnyújtotta a csomagot..Emilió Lleda és 2500 év között játszódhat­tak le. Tizennégy évvel Na­varra lelete után, annak kö­zelében egy erdőség határa fölött egy 6—9 méteres jég­páncéllal borított tóból két további fatöredéket húztak elő. Még az addig kételkedő tudósok is biztosak lettek benne, hogy a tó mélyén ha­talmas faalkotmány hever. Az év elején Ralph Craw­ford. a New York-i Search Foundation Inc elnöke beszá­molt róla, hogy egymilliós dollár költséggel expedíciót indítanak a törökországi Aiarát hegy egyik gleccserére, a szovjet határ közelébe. Az előző expedíció által talált leletek tölgyfadarabok, noha arrafelé több száz méteres körzetben nincs tögyfa. Felté­telezik, hogy Noé bárkája tölgyfából készült. A török kormánnyal kötött megállapodások szerint min­den lelet a török államot il­leti. ............. Lopez, a spanyol Algecira kábítószer specialistája: „Évente másfél millió em­ber érkezik a kikötőbe Tan­gerből, onnan, ahol a kábí­tószer olyan magától értető­dő, mint a dohány, és nem is sokkal drágább. Minden csomagot felbontunk, min­den kocsit átvzisgálünk. Kel­lemetlen dolog, különösen akkor, ha találunk is vala­mit: hat év és egy nap a mi­nimális büntetés, s ez bőven elég ahhoz, hogy összetörje egy ember életét...” A. nyugat-európai sajtó és az amerikai lapok minden esetről hírt adnak, komm nás cikkekben, képriportok ban számolnak be egy-egy letartóztatásról. Az amerikai fiatalok — legalábbis a kábítószer­csempészek — mégis optimisták: bíznak az amerikai útlevélben, ott­honi összeköttetéseikben, szüleik pénzében. Tévednek. Washington — csendben el­megy a történtek mellett, s a helyi nagykövetségek sem túlzottan lelkesednek a közbenjárásért. George Wells, a madridi nagykövet­ség attaséja: „Ezek az em­berek nem ártatlan fiata­lok. Belefáradtunk már a vérző szívek ápolgatásába, — viseljék tettük után ők a felelősséget. Megérdemlik, amit kapnak...” A szülők közül sokan egyszerűen el­feledkeznek börtönbe ju­tott csemetéjükről — nem írnak, nem küldenek pénzt nekik, azt terjesztik, hogy hosszabb külföldi utalásra küldték őket. A jóléti társadalom gyer­mekei közül sokan adták fe­jüket ilyen akciókra, s kö­zülük egyre többen kerülnek Törökország, Afganisztán, Libanon, Marokkó, Spa­nyolország, Franciaország, Anglia vagy éppen az USA börtöneibe. A büntetés ke­mény — az ázsiai, a közel­és közép-keleti, az észak-af­rikai vagy a spanyol és görög börtönök nem kom­fortjukról híresek., A rács mögött ülők azonban a vi­szonylag még szerencsések közé tartoznak. Iránban le­fejezéssel büntetik a kábító- szer-csepészeket... — PLT — Az expedíció tavasszal kezdte meg munkáját és jö­vő nyárra tervezi a jégpán­cél megolvasztását. Az utób­bi időben azonban jogos ké­telyek merültek fel azzal kapcsolatban, a repülők által tavaly nyáron a tóban ész­lelt 140 méter hosszú árnyék (éppen ilyen hosszúra becsü­lik a bibliakutatók Noé bár­káját) érdekli őket jobbár vagy valami más. Ugyanis ezen a helyen, 1 szovjet határ közelében, mái nem egy „tudományos expe- díció” járt, mégpedig azzal i céllal, hogy kémkedjék Szovjetunió ellen. Az Aksarr című török lap meg is írta hogy Noé bárkájának kuta­tói kémkedésre szolgáló mű­szaki berendezéseket állíta­nak fel a hegyekben. Nemrégen véletlenül tetten értek óceánon túli vendége­ket éppen akkor, amikor fel­derítő műszereiket felszerel­ték.-----Az egykor/ Francia ­I ndokína halára _ löetnami Dem. Köri- halára 1945.szeph2. TAVietnamiDem. KözI áalerü/ele Í954 éta ü Szén TX Kohászat Jk Vas Gépipar A Színesfémek "O Vegyipar <§> A parii, Foszfát KI EpHöanyag-ipar á Erőmű gj Könnyűipar Laboratórium a tenger mélyén A Földközi-tengerben, Marseille közelében megkezdték egy francia gyártmányú vízalatti laboratórium kipróbálását. A laboratórium 3000 méter mélyre ereszkedik le, három utas­sal a fedélzetén és tevékenységi köre 20 mérföld. Az életfel­tételek és a villamosenergia 24 órára biztosított. Ez a mini­tengeralattjáró nagyon jól manőverezik. A kísérletek befeje­ződése után részt vesz majd egy nemrég elsüllyedt francia tengeralattjáró, az „Eurydice” roncsának felkutatásában. Vietnam huszonöt éve Noé bárkája vagy különleges küldetés?

Next

/
Oldalképek
Tartalom