Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

1970. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A kacsatenyésztő telepeken három-négy horgászcsó­nak segítségével terelgetik a kacsákat. Ficek György győri diák e nehézkes munka megkönnyítésén fárado­zik; tranzisztoros távirányítású hajómodelljét alakította át kacsapásztorrá. A kis tranzisztoros hajó segítségével a parttól mintegy 80 ezer kacsát tud a vízen terelni. Képünkön: bevetésre” ind ul a távirányítású kacsa­pásztor. (MTI foto; Matusz Károly felv. — KS) Végre szeptember! Nem is tudom, hogy ment el a nyár. Áh, dehogy a szeszélyes időjárás miatt. Engem ugyan nem zavar, mert akkor is kell a gyár­ban, és otthon is dolgozni, ha állandóan szakad az eső. A gyerekek miatt örülök a szeptembernek, mert jó az iskola, leveszi a gondot az ember ' nyakáról. Nálunk nyáron nincs napközi. Ol­vastam már sokszor újság­ban, hogy nagyobb városok­ban van, nem is egy, még strandnapközi is. Csakhogy nálunk strand sincs, legfel­jebb a Tisza vizében fürdik az ember, ha mer. Sajnos a gyerekek néha túl merészek. Az iskolásgyerekek ná­lunk június közepétől szep­temberig csak lézengenek. Azoknak a szülőknek jó, akiknek már nagyok a gye­rekei. Az enyémek még ki­csinyek, nem hozhatom be őket a gyárba. Pedig még a kertészetbe gyomot irtani is beadnám őket, mintsem izguljak 8 órán át értük. Ha otthon a lakásban ma­radnak azért, hogy kit en­gednek be? Ha — ahogyan kiskorukban megszokták — nyakukba akasztják madza­gon a lakáskulcsot, akkor azért hová mennek, hol, mit csinálnak? Minden reggel felírom ne­kik mit vegyenek a boltban. Tejet, kenyeret, gyümölcsöt. Pénzt hagyok rá, lehetőleg húszast sohasem. A lányom az idén már három hú­szast elveszített. Ki tudja, miért éppen azt? Vélben kiveszik a hűtőből az ebédet. Szó se róla, ki­lenc, tízéves gyereknek nem l\ew Yorki korunk Babilonja New Yorl -ban ma több ír él, (550 00Q) mint Írország fő­városában, 7 ublinban. Több az olasz (1 100 000) mint Ró­mában, több a német (500 000) int Stuttgartban, l.uü az orosz (900 000) mint Kijevben, több a zsidó (2 500 000), mint egész Pa­lesztinában, több a lengyel (42j 000), mint Krakkóban és több a néger is, mint Af­rika számos nagy városában (ÜOÚ'ÜOO). szabad ügyetlenkedni a gáz­zal. Mégis olyan sokszor gondolok rájuk déltájban. Mi történik hagy egyszer... Kimondani is szörnyűség. Néha azért megnyugtatnak. Eljönnek ebéd után, s addig fütyülnek, kiabálnak a mű­helyablaknál, amíg szól valaki: nézzek csak ki, itt vannak a gyerekeim. Sajnos, ez elég ritkán történik meg, s én is tiltom nekik. Mi­csoda dolog az, hogy min­den nap otthagyjam miattuk a futószalagot, s ablakon át beszélgessünk. Talán ha nagyobbak lesz­nek, jobb lesz majd, vagy még nehezebb. Annyit hal­lok, meg olvasok galerikről, hippikről, hogy az már sok. Vajon azok is ilyen kezdet után lettek olyanokká? Végre szeptember. Jóelőre megvettem a könyveket, füzeteket, hadd legyen min­den iskolai holmijuk rend­ben. Most már mennek. Reggeltől, estig iskolában, napköziben lesznek. Ilyenkor már sokkal nyugodtabban dolgozom... — SJ — Kunszent- márton is beleszól a a divatba Ma még csak terv, holnap már megvalósult álom. A Pannónia Szőrmekikészítő és Konfekció Vállalat kunszent­mártoni 4. számú gyáregysé­gében tervezett új szőrmeka­lapok. Tervezte: Teleki Béla és Krisó Dénes. Jobbról: Rög­tönzött divatbemutató az NSZK, Svájc és Olaszország részére készített szőrmekabá­tokból. Fotó: N. Zs. A gyümölcs szerepe a táplálkozásban Étrendünkből nem hiá­nyozhat a gyümölcs- és a zöldfőzelék: az orvostudo­mány megállapította, hogy mindkettő nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozás­hoz. Sajnos hazánk az egy főre jutó gyümölcs és zöld­ségfogyasztásban még ma sem foglal el előkelő helyet a nemzetközi ranglistán. Még mindig aránytalanul sok szénhidrátot fogyasz­tunk. Vannak országok, ahol a gyümölcs a főtáplálék: egyes tájakon az emberek főleg datolyát, fügét, banánt esz­nek. Nálunk ez természete­sen túlzás volna, az viszont nagyonis kívánatos, hogy ét­kezés után renszeresen fo­gyasszunk gyümölcsöt. Vitaminok, sók A gyümölcs és a főzelék sok vitamint, különösen C- vitamint tartalmaz. Ez fo­kozza a szervek ellenálló­képességét, hiánya pedig sú- lyes betegséget, skorbutot okozhat, kihullanak fogai, a beteg ínye vérzik, vérsze­gény, csontjai könnyen tör­nek stb. A skorbut ma már ritka betegség, de tél végén, tavasz elején enyhe formá­jában itt-ott még előfordul. Legtöbb C vitamin — a cit­romon és narancson kívül nek levegővel, vitamin tar­talmuk jelentős részét meg­őrzik. A gyümölcsök, zöldfélesé­gek azért is fontos szerepet játszanak étrendünkben, mert a bennük lévő ásványi sók nélkülözhetetlenek a növekedéshez és egyéb élet­működésekhez. Ha ezek az anyagok hiányoznak, súlyos betegségek lépnek fel. Egyes ásványi anyagoknak külön­leges szerepük is van, így például a paradicsomban, — az almában, málnában, szamócában, ribizliben, kör­tében, szőlőben és a csipke­bogyóban található. Sok C- vitamin van a paprikában, paradicsomban, káposztában és a burgonyában. Közis­mert, hogy a C-vitamin hő­hatásra bomlik, de ha sok vízben főzzük a zöldféléket, és főzés közben érintkezhet­gyümölcsökben, főzelékekben nagy mennyiségben található kálium a szívizomzat zavar­talan működéséhez szüksé­ges, a kalciumnak pedig, amelyet a káposzta, vala­mint a hüvelyesek tartal­maznak nagyobb mennyi­ségben, fontos szerepe van a növekedésben, a fogak és csontok kialakításában. Ax étvágy gerjesztő gyümölcslé A gyümölcsökben savak is találhatók, legismertebb a citrom-, a tej- és borkősav. A sav kellemes ízt ad a gyümölcsnek, a gyümölcslé - veknek és fokozza az étvá­gyat. Rendkívül jó hatású, ha étkezés előtt megiszunk egy pohár paradicsomlevet. A savanyú gyümölcslevek meggátolják a káros bélbak­tériumok elszaporodását. Ré­gi tapasztalat, hogy a reszelt Savanyú alma mpffítkariá­Ä gyümölcsök fontos ter­mészetes anyagai a gyümölcs­cukrok. Legtöbb gyümölcs­cukor a szőlőben, szilvában, almában, körtében van. Az érett gyümölcsben természe­tesen több a cukor, mint az éretlenben, vagy a túlérett­ben. A gyümölcscukor nagy előnye, hogy sokkal köny- nyebben emészthető, mint más cukorfajták. Ezért hasz­nálja fel az orvostudomány a szőlőcukrot olyan esetek­ben, amikor a beteg szer­vezetének sürgős szüksége van cukor-utánpótlásra. A lyozza a hasmenést, különö­sen nyáron. Savak mellett illóolajokat is tartalmaz a gyümölcs. Finom illatuk fokozza az étvágyat, ezért isznak a be­teg gyermekek szívesebben gyümölcslevet, mint vizet. Az sem véletlen, hogy a kanalas orvosságokat is könnyebb beadni a beteg gyermeknek — például mál­naszörpben. szőlőcukor különben a vér­ben is állandóan jelen van; a szervezetben erősíti az iz­mokat, így a szívizmot is. Ez az oka, hogy a sporto­lók mérkőzések után a gyors felfrissülés érdekében sok édes italt isznak. A nyár vége, a koraősz a gyümölcsök gazdag választé­kát kínálja. Használjuk ki. mert a gyümölcsök sok-sok értékes tápanyaga, nélkülöz­hetetlen védőanyaga hozzá­járul megfelelő ellenállóké­pességünk, kondíciónk kiala­kításához — a télre. Örökölhető a hossszú élet? Sok minden mellette szól — A száz­évesek száma változatlan A nagyapa közel 90 évet élt, és az apa is hasonló korban halt meg. Ebből az időközben maga is 50 évet elért fiú és unoka arra a következtetésre jut, hogy minden valószínűség sze­rint ő is ilyen magas kort fog megérni. Feltételezve persze, hogy nem esik ál­dozatául valamilyen sze­rencsétlenségnek, illetőleg nem éri utói valamilyen természetellenes halál. Va­jon indokolt ez a számítás, vajon a hosszú élet örököl­hető? Ezt nem lehet bizonyítani, de mindenesetre vannak olyan megfigyelések és ta­pasztalatok, amelyek a kü­lönösen hosszú életre való hajlam örkölhetőségére utal­nak. Így például a tudomá­nyos kutatás során kiderült, hogy a 80 évesnél idősebb férfiak egyharmadának leg­alább egyik szülője hasoni kort ért meg, továbbá hogy a 90 évesek 68 százaléka olyan szülőktől származik, akik mindketten magas kort értek meg. Az utóbbi évek­ben a szovjet kutatók töt- ízben felfigyeltek rá, hogy a grúz matuzsálemek között a hosszú élet nagyon gyak­ran különös családi diszpo­zícióra vezethető vissza. Nem a véletlen műve Az emberek életkora nem­csak a véletlentől függ, ha­nem általában és egyénileg meghatározott törvényszerű­ségeket követ. Bár azok az emberek, akik a modern egészségápolás lehetőségeit teljes mértékben ki tudják használni, ma átlagban je­lentősen öregebbek, mint őseik egy fél századdal ez­előtt, a százévesek rész­aránya mégsem változott észrevehetően. Tehát min­den valószínűség szerint itt hajlam okozta határok van­nak, amelyeket csak nagyon ritkán lehet áthágni. Az a helyzet, hogy örök- löttségben gyökerező felső korhatárral kell számolni, egyszersmind valószínűnek látszik, hogy az egyéni élet­kort is örökletes tényezők határozzák meg. Elefánt és gyöngykagyló Ami pedig a természet ál­tal meghatározott általános öregségi határt illeti, az em­bereknél ugyanaz a helyzet, mint az állatoknál. Az elefánt körülbelül addig él, mint a gyöngy­kagyló. A strucc csak fele annyi évet él meg, mint a liba, feltéve, hogy az utóbbi, kora ifjúságában nem kerül a serpenyőbe. Tehát, mint látjuk, sem a test nagysága, sem a test hasonlósága, sem a biológiai fejlődési sorban való hely­zet, vagy a test nagysága nem játszik szerepet a fajt jellemző életkorban. SZILV ALEVES ROZSDÄSPECSENYE niöSLEPÉNY Szilvaleves: 1 kg szilvát ki­magozunk, kevés vízben meg­pároljuk és áttörjük. Fel­eresztjük 6 dl vízzel, teszünk bele egy evőkanál cukrot, csipetnyi sót, szegfűszeget, 2 tojássárgájával és 2 kanál tej­föllel behabarjuk, azután egy­szer felfőzzük. Melegen vagy hidegen pirított kiflikarikák­kal tálaljuk. Rozsdáspecsenye: Veszünk 1 kg felsált, egészen vékony szeletekre vágjuk, jól kiver­jük, lisztben megforgatjuk, serpenyőben hirtelen mind­két oldalán kipirítjuk. Ezalatt lábasban 2 fej apróra vágott hagymát megpirítunk, 21 fel­darabolt paradicsommal meg­pároljuk, majd rátesszük a felsálszeleteket és kevés liszt­tel fedő alatt puhára pároljuk zsírjára lesütjük úgy, hogy rozsdás leve maradjon. Főze­lékhez vagy tarhonyával kü­lön fogásként adjuk. Dióslepény: 49 dkg lisztet, 2 tojássárgáját, 10 dkg cuk­rot negyed kg vajjal (marga­rinnal), 2 dkg élesztővel, 1 borospohár tejföllel, kevés sóval, inkább lágy, mint ke­mény tésztává gyúrunk. Két cipóra osztjuk és pihentetjük. Ezalatt 25 dkg darált diót 25 dkg cukorral, 3 tojássárgájá­val és kemény habbá felvert fehérjével elkeverünk. Az egyik cipót kinyújtva kikent sütőlemezre tesszük, megken­jük barackízzel, rákenjük a dióskeveréket és a másik ci­póból nyújtott lappal befed­jük. Tetejét tojássárgájával megkenjük, villával megszur- káljuk, azután forró sütőbe megsütjük. Még forrón por­cukorral lehintjük. frissítő cukrok

Next

/
Oldalképek
Tartalom